Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-24 / 46. szám
Beszélgetés Ladislav Somogyivá! Siíwák—magyar kishatárforgalom a választék bővítésére Fabutom készítményeik, Glóbus befőttek a polcokon, száraztésztáik jól ismert csomagolásban a konténerekben, Törley pezsgő, cseresznyepálinka a rekeszekben —, mintha egy magyar Csemege-üzletben vásárolnék. Pedig Pozsony egyik forgalmas főútvonalán tértem be egy élelmiszerüzletbe. Szdnite minden vevő kosarából kikandikál egy-egy ismert magyar termék: a konzerv gesztenye- in assizáitól a fűszerpaprikáig. Pozsonyban majd mdndenki tudja, hogy ezek az élelmiszerek és a különböző üzletekben fellelhető magyar áruik — az áruházaikban a textíliák és konfekciótermékek, a műszaki hóitokban a magyar világítótesteik, televíziók és más fogyasztási cikkek — a szlovák—magyar Ikishatár- memti forgalom keretében kerültek a szlovákiai üzletekbe. Beszélgető partnerem Ladislav * Somogyi, a szlovák kereskedelmi miniszter helyettese, e kereskedelmi tevékenység aktív pártfogója mondja: — Bár már tőhlb mimt M> éves hagyománya van a szlovák—magyar határmenü árucsere-forgalomnak, a legdinamikusabb fejlődés az utolsó öt évben tapasztalható. Ennek oka az áruházaik közötti választékcsere igen gyors ütemű böyülése. Ezen a területen ugyanis könnyebb keres, kednünk, mert e cégeiknek az áruházi termékek cseréjére saját külkereskedelmi joguk van: az elmúlt években 52 magyar és szlovák áruházat — 25 államit és 27 szövetkezetit — „házasítottunk ösz- sze”. Az 1984-es évre megkötött kétoldalú szerződésünk szeaint az összforgalom 197,6 millió rubel lesz. (Az elmúlt évihez képest több mint 20 százalékos a forgalomnövekedés, s ez dinamikusabb fejlődést mutat, mint a teljes magyar-csehszlovák árucsere- forgalom bővülése.) — A káshatármenti árucsere-forgalom fő célja a választékcsere bővítése. Amikor elkezdtük ezt a kereskedelmi formát főiként textil, és ruházati termékek, iparcikkek kerültek a kereskedők kosarába, Jelenleg élelmiszerek, gyümölcs-, zöldségféléik, textíliák, világítótestek, televíziók jwinafc el Magyarországról vásárlóinkhoz, mi textilárut, papíripari termékeket, élelmiszereket, giumdabron- csot szállítunk a magyar fogyasztóknak. Ladislav Somogyi elmondta, hogy a múlt évben magyar kérésre terven feliül 1800 vagon téglát és építőanyagot Művezetőképzés Hiányzanak a művezetők a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból, képzésüket ezért a MÉM Mérnök- és Vezetőitovábbképző Intézete az idén fölkarolja. Tizenkilenc szakon indítanak tanfolyamokat, s az érdeklődéstől függően szervezik meg az oktatást. Várhatóan kétszázötvenen sajátítják majd el a középfokú vezetés sajátos ismereteit, amelyek kiegészítik a szakmai tudnivalókat. A művezetőjelöltek egyebek között vezetői lélektant, alkalmazott pszichológiát tanulnak. A tanfolyamokat részben a vállalatokkal, gazdaságokkal közösen szervezik meg, de az intézet több helyen kihelyezett önálló tagozatokat is indít. A legnagyobb az érdeklődés • baromfiiparban, ahol az önállósodott üzemek a középvezetői gárda megerősítésére szép számban küldik tanfolyamra szakembereiket. Kecskeméten, Debrecenben és Kisvárdán tanulnak a baromfi- ipari művezetők. Sokan járnak a gépjavítói és karbantartói tanfolyamokra, Kétegy- házán központi oktatást szerveztek. A növénytermesztésben ugyanakkor nincs kellő érdeklődés, az intézet vezetői szerint a klasszikus mezőgazdasági ágazatokban magát a fogalmat is nehezen fogadják el, még „idegenül” hangzik a művezétő-megjelölés. Ám fokozatosan oldódóban van az előítélet; máris több előadás- sorozatot indítottak a gabonatermesztőknek és az állattenyésztőknek. szállítottak körülbelül 20 mit lió rubel értékben hazánkba, amiért később zöldséggel, gyümölccsel fizettek a magyar partnereik. Szintén akás- határmenti forgalom keretében létezik egy „gyorssegély” megállapodás. Ennek lényege: ha valamilyen okból egyik félnél egy-egy termék hosszabb időre eltűnik az üzletekből, a másik fél 1 millió rubel értékben segítséget nyújt, megfelelő terméket szállít a partnernek. — Legnagyobb gond ezen a területen az — folytatja a szlovák kereskedelmi miniszter helyettese —, hogy azonos a két ország gazdaság- szerkezete, hasonló természeti körülmények között gazdálkodunk. így aimd nálunk hiánycikk és behozatalra szorulunk az adott termékből, az Magyarországon is feltehetően az. Ha rossz a termés nálunk —, mint például a múlt évi aszály miatt —, bizonyos, hogy Magyarországon is megsínylette a mezőgazdaság a szárazságot. Így kevesebb élelmiszer, gyümölcs, zöldség kerülhet a fogyasztók asztalára. — A közeljövőben szeretnénk, ha nemcsak kereskedelmi, hanem termelési vonalon is megvalósulna az együttműködés, s ne csak maki-astrukturál is, hanem miikrostrukturális szántén —, ott leginkább — fejlődjön tovább. Gondolok itt például a határmenti járások, városok közvetlen együttműködésére. Van olyan merész elképzelés, hogy a komáméi kenyérgyár, ha szükség van rá és a vásárlók is kívánják, szállítson termékeiből a komáromi pékségekbe. Ha egy jó autószerviz működik a határ egyik oldalán levő településen, akkor az a túloldalán élőknek is nyújtson szolgáltatást. A határmenti üzemek, szövetkezetek pedig vegyenek részt a mindkét országiban meglevő ezer apró hiánycikk gyártásában. Ezen a téren még csak a kezdeti lépéseket tesszük, és igen sok nehézségiét kell leküzdeni, amíg az együttműködés ugyanolyan szintre fejlődik, mint a készárucserében, ez azonban a jövő útja, az előrelépés, a fejődés lehetősége. K. M. Taxibuszrendszerek Több nyugati országban a taxi új alkalmazási módja a taxibusz, amely hézagpótló szerepet tölthet be a városi közlekedés rendszerében. A taxibusz telefonhívásra, vagy hívóoszlopról adott jelzés nyomán viszonylag rövid időn belül házhoz megy, utasait átszállás nélkül szállítja a körzetén belüli úticélhoz. Az utas tehát elfogadható vitel- díjért élvezheti a háztól házig szállítás előnyét és kényelmét. A taxibuszrendszerek járművei rádió- és vevőkészülékekkel felszerelt kisautóbuszok, amelyekben általában 10—15 ülőhely van. A forgalomban küldött járművek körzetükben cirkálnak: nem kötött vonalakat szolgálnak ki, hanem egy területet, nincs tehát menetrendjük. A forgalomirányító központ összegyűjti az igényeket; mikor, honnan és hová hány személy kíván utazni. A kővetkező lépés a területen tartózkodó taxibuszok olyan mozgatása, hogy a felmerült igényeket minél gyorsabban kielégíthesse, ugyanakkor üresjáratuk, kihasználatlan férőhelyük minél kevesebb legyen. Ez optimalizálási feladat, amelynek gyors elvégzéséhez kis számítógép is szükséges, amelynek üzembe állítása ma már nem jelent gondot. A számítógép a járművek pillanatnyi helyzetéről is tud, mivel az autóbuszvezetők minden állomáshelyről egy gomb lenyomásával helyzetjelentést küldenek a központba. A vezető természetesen visz- szajelzéseket is kap: a kor- inánykerék mellett elhelyezett képernyőn láthatja, melyik megállókat kell érintenie, milyen címeket kell felkeresnie. Képünkön az egyik nyugatnémetországi taxibuszrend- szer egyik járművét láthatjuk. E rendszernél az utasok a kiszolgált területen sűrűn elhelyezett megállókból nyomógomb segítségével jelezhetik utazási igényüket, de telefonon is kapcsolatot teremthetnek az irányító központtal. A „tartós vevők” levelezőlapon rendelik meg a napi munkába vagy iskolába járáshoz szükséges taxibuszt. BÜNTETÉSBŐL' - FEJLESZTÉS Mi is az a MEFÁ-alap ? Emlékszem régi időkre, mikor is Salgótarján-külső vasúti pályaudvaron tengelyig merültek sárba az áruval telt vagonok kiürítésére oda- vezényeít gépkocsik, melyek vezetői istentelen káromkodások közepette átkozták azt, aki ez ellen semmit sem tesz Szóltam is erről Nádasdi Jánosnak, az azóta már nyugdíjba vonult állomásfőnöknek, de ő csak széttárta karját: tenni ebben az ügyben ő illetéktelen. „A témáról fent döntenek”. Szitkozódtak aztán Balassagyarmaton, Kiste- renyén meg Pásztón is — a köztudottan legnagyobb teher- és személyforgalmat lebonyolító állomásokon. Mert a helyzet már tarthatatlannak bizonyult. Órákat, sőt napokat vesztegelt a vágányokon egy-egy kocsi, amíg olyan helyre tudták vontatni, ahol lehetőség nyílt a kiürítésére. Maliciózusan mondott ennek ellenkezőjére példát a pásztói állomás forgalmistája, aki ugyan egy tábornok visz- szaemlékezéseit idézi, de tény: egy harckocsizó hadosztályt szállító szerelvényt nem egészen öt perc alatt ürítettek ki tökéletesen. Eny- nyi idő elteltével nem hogy lőszeresláda, de még egy fahasáb sem maradt a vagonokban. Nem a hadiállapot szüleménye a vasúti kocsik folyamatos, rendeltetésszerű kihasználása. A békeidők megnövekedett ipari és mezőgazdasági termelése szintén igényli ezt. Igényelné! Mert köztudott; esetenként, éppen a késedelmes ki-berakások következeiében szinte krónikussá válik a vasúti kocsik hiánya, jelentősen késleltetve bet- és külföldi fuvarozásokat egyaránt E tarthatatlan állapot láttán a MÁV büntet. Meghatározott időszakonként hatványozottan emelkedik a kocsik indokolatlan állásáért befizetni muszáj összeg. Nos ebből hozták létre 1981-ben a MÁV elkülönitétt jeljesztési alapját — a kezdőbetűkből állt össze a szakmai berkekben csak MEFA-nak titulált alap —, amely pénzbeli támogatással éppen a rakodási gondok gordiuszi csomóját igyekszik szétvágni. A megyei szállítási bizottság még abban az évben felhívta a nagy fuvaroztatók figyelőiét erre a lehetőségre, s a leginkább érintettek éltek is a pénzmegpályázás lehetőségével. 1982-ben négy benyújtott kérelmet bírált el kedvezően a MEFA-bizottság. Fráter István, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője sorolja őket. — Az egyik legégetőbb gond e területen a fentebb már említett Salgótarján-kül- sői, immáron tarthatatlan állapotok megszüntetése volt. Ennek jogosságát az illetékesek is elismerték, s így a 35,6 millió forintos összeghez, amelyben benne foglaltatik a raktározás műszaki feltételeinek megteremtése, a vágányhálózat korszerűsítése, 22 milliós támogatást adtak. Ehhez szorosan kapcsolódik a Volán Vállalat rakodásgépesítési törekvése; ők a 15,8 millió forintos tervük megvalósításához 11 millió forintot kaptak a MEFA-alapból. A balassagyarmati vasútállomás térburkolásának kivitelezését, amely 7,1 millió forintba került, 5,1 millióval támogatták. A ceredi Ceredv öl gye Termelőszövetkezet á Somoskőújfalun lévő rakodó- területének korszerűsítésére 7,9 millió forintot kapott, a magyarnándori Galgamente Áfész pedig 300 ezer forinttal részesült az alapból. Mindent egybevetve, a MEFA 1982-ben és 1983-ban több mint 51 millió forinttal járult hozzá a megyében a rakodási gondok enyhítéséhez. Hatalmas segítség volt, mert nélküle a pénzszűkös időkben, saját forrásból, ezek a beruházások nem valósulhattak volna meg. — Ezek szerint, a MÁV-tá-' mogatás révén, hamarosan minden rendben lesz Nógrád megyében? — Nem! Erről nincs szó. Tudniillik, az alap jelenleg kimerülőfélben van, mert olyan hatalmas nagyberuházás, mint a ferencvárosi pályaudvar rekonstrukciója, tetemes összeget von el másoktól. Jelenleg egyetlen pályázatunk érdekelt ez ügyben: Salgótarján-külső pályaudvaron egy Volán-darabáru- raktár megépítése, amely a tervek szerint 57,6 millió forintba kerülne, s amelyhez 27,6 millió forintnyi támogatást igényelnénk. Reméljük,' kedvező elbírálására még ebben az évben sor kerül. Következő lépésként pedig —I a MÁV Miskolci Igaz a lóságának tanácsára — “ szid vasútállomás fejlesztés, szeretnénk az elkülöníteti fejlesztési alap segít ével megvalósítani. Vasutasok mondják hogy a gyors rakodás és állítás felér egy fél tervtc esítés- sel. Igazán nem lenne kár ha így volna. De ez már nem a MEFA-n múlik.... ! Karácsony György , Csak a zakó szürke Nem tetszik az Ifjúsági Magazin exkluzív mellékletének címe: a Zsarumagazin. Lekezelő. Meg aztán hamis is. Én még nem láttam magyar rendőrt szolgálatban rágógumit rágni. Többségük egyáltalán nem emlékeztet tenyésztett amerikai kollégájára, akinek sötét a napszemüvege, teliszájjal kérődzik és a térdét verdesi a böhöm nagy stukker. Na, ilyen a zsaru. Szemre! Hogy milyen a magyar rendőr? Mint a magyar szakmunkás, pedagógus vagy sportoló. Ilyen is, olyan is. Akad köztük sokféle ember. A nagy többség tudja, hogy mire esküdött, s annak meg is lelel. Amelyik nem, arról hamarosan lekerül a szürke zakó. & Nézzük a listát. Á‘ fejléc: BM Szalvai Mihály KÍSZ- alapszervezéte, Rétság. Alatta a tételek: 1980. KISZ KB Dicsérő oklevél, 1982. KISZ KB Kiváló KISZ-szervezete zászló, ugyanebben az évben a megyei bizottság a kiváló ifjúsági vitakör zászlót adományozta az alapszervezet munkájáért. Egy piHamtás á megalakulás dátumára; 1979. Alig több, mint négy év. Szép eredmény. KISZ-íMonka á rendőrségen? Lehetséges, vagy csak hiú ábránd? — Nem az — feleli Verebes Ignác rendőr zászlós, a titkár. — A megoldás egyszerű: olyan feladatokat vállaltunk, amelyek a szakmai munkát is segítik. Mert mi is a mi dolgunk? A közrend és közbiztonság fenntartása, a bűncselekmények megelőzése, a bűnösök felkutatása. Ehhez néha kevés a szolgálatban töltött idő. — Miniakció — jelenti ki lakonikusan Kotroozó Balázs rendőr főhadnagy, „civilben” az alapszervezet szervező titkára. — Arról van szó, hogy a szolgálat letelte után kis csoportokban a terület fertőzött gócait gyakrabban ellenőrzik a rendőrök. Ez ugye, munkaidőn túl, szabad idejükben, de a szolgálati fegyelem szerint történik. Ennek köszönhetően a mi terüle'tün| kön nem nőttek ugrásszerűen 1 a balesetek, sőt ezerkilenc- száznyolcvankettőhoz képest még csökkenés is tapasztalható volt tavaly. ©yőrffy János törzsőrmester^ körzeti megbízott bólint: — A jelesebb rendezvényeket eleve biztosítjuk, de nem csupán a szolgálatban lévők. Arról nem is beszélve, hogy a szervezésben is részt kérünk és kapunk. — A társ fegyveres alakulatokkal együttműködési szerződésünk van — mutatja a dokumentumokat Verebes Ignác. — De ezek a kapcsolatok természetesen szakmaibbak. Tavaly huszonöt előadást tartottunk általános iskolákban és KlSZ-alapszervezetek fölkérésére. A fiatalkorú bűnözésről, a bűnmegelőzésről, a környezetvédelemről és a közlekedésről egyaránt szó esik. Jelen időben mondom, mert az előadások az idén is folytatódnak. Á rétsági általános iskolái háta mögött sokak által irigyelt közlekedési park épült: No persze a rendőrök, a ka-i tonák a falubeliek két keze nyomán. Tisztek, tiszthelyettesek és feözrendőrök egymás mellett lapátoltak. Mások a jelzőtáblák után futkostak, s megint mások a hiányzó anyagokat szerezték be. A rendőr röfe azt mondják, ők ugyan nem számolták az eltöltött, órákat, de a közlekedési parknak el kellett készülnie. Van- e jobb módja a balesetek megelőzésének, mint az, hogy a gyerek életszerű körülmények között tanulja meg a közlekedés szabályait? — A szolgálat néha megnyúlik. A törvénysértők nem törődnek a rendőrök munkaidejével — mosolyodik el a bajusza alatt Verebes Ignác. — Akkor aztán az asszonyok várhatnak odahaza. A rendőr- feleségeknek a várakozásból jócskán kijut, de megszokták. Ügy pótoljuk, hogy ösz- sze-összejövünk. Színház, kirándulás vagy a nőnap: olyankor a családok együtt töltik,’ múlatják az időt. Ez talán némi kárpótlás az asszonyoknak, gyerekeknek a sok távollétért. Amikor öt esztendeje ez az alapszervezet a fiatalok kívánságára megalakult, akadtak ellenzői az idősebb kollégák közül: van így is sok munka, minek még egyébbel terhelni az állományt. Bizonyítani akartak a fiatalok. Ma már senki sem vonja kétségbe a rétsági rendőrök KISZ-alapszervezetének létjogosultságát. Napi teendőkben, szakmai munkában, önképzésben példát mutatnak — önmaguknak is. Jól érzik magukat együtt, évek óta közös a gondjuk, örömük. Mindennapjaikkal bizonyítják,' hogy csak a zakó szürke rajtuk. .. — hortobágyi — NÖGRÁD — 1984. február 24., péntek 3
