Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
A béke katonái KETTEfl BESZEtftEfC PISZrar Pszkov és Narva. A Szovjetunióban ha valakinek megemlítjük e két város nevét, mindjárt a Vörös Hadseregről kezd mesélni. Először Lenin szavait idézik: „Minden forradalom csak akkor ér valamit, ha képes megvédeni önmagát”. Aztán az első vörös csillagos katonák emlékét elevenítik föl, akik alig öltöztek be uniformisukba, máris harcba indultak. Harcba a néhány hónapos munkás-paraszt. hatalomra támadó német csapatok ellen. Első sikerüket Pszkov és Narva térségében érték el: 1918. február 28-án legyőzték a támadókat. Aztán tizennégy kapitalista ország intervenciós haderői, a fehér tábornokok ellenforradalmi különítményei, majd a japán támadók felett diadalmaskodtak. Ezután a második világháború szomorú evei következtek. Innen már sokat tudunk erről a hadseregről. A Nagy Honvédő Háborúról, amelynek során megvédtek szülőföldiü- ket. S csatáikról a fasisztákkal más európai országokban, amelyeknek lakói a felszabadítót tisztelik-szeretik a világ első szocialista államának hadseregében. Így vagyunk mi, magyarok is: 1945. április 4-én a szabadságot, egy Megérkezett a posta jobb élet lehetőségét hozták el nekünk. Ahogy múlik az idő, egyre kevesebben vannak, akik átélték a felszabadulás, a megszülető béke örömét, s egyre többen, akik már a béke gyermekeiként nőttek-nő- nek fel. Ök már a béke hadseregét, a béke katonáit tisztelik a szovjet fegyveres erőkben, s a sajátjukéban is. Az atomkorszak, amellyel napjainkat jellemezzük, valamennyiünket egy alapvető igazságra figyelmeztet: az újabb háború mindannyiunkat elpusztítana. Ennek megakadályozását szolgálják a szovjet fegyveres erők — a szocialista közösség többi országának hadseregeivel együtt. Az első győzelem napja ma ünnep a Szovjetunióban: a béke oltalmazóit köszöntik az emberek. S köszöntjük mi is! Javul a műtrágyák minősége A mezőgazdasági üzemek a korábbiaknál több jó minőségű műtrágyát kérnek az ipartól, .mert az évente gyártott több mint hárommillió tonna nitrogén, illetve foszfor alapú műtrágyának csaknem egynegyede még mindig nem kifogástalan minőségű: nem tárolható hosszabb ideig, mert ösz- szetapad, illetve a szemcsék egyetlen nagysága nehezíti a kiszórást. Több vállalatnál korszerűsítették a gyártási eljárást, illetve olyan berendezéséket állítottak munkába, ahielyek segítségével csökkenthetik a termékek nedvességtartalmát, s így a műtrágya a korábbiaknál tovább .tárolható a minőség romlása nélkül. A Tiszai Vegyi Kombinátban például a műszaki fejlesztés eredményeként az utóbbi hónapokban az ammóniumnitrát műtrágya nedvességtartalmát a korábbi 0,8 százalékról 0,4—0,6 százalékra mérsékelték. Ezen kívül olyan kezelési módszert is bevezettek, amely lehetővé teszi, hogy a műtrágyát károsodás nélkül akár a szabadban is tárolhassák. A szemcsenagyság egyenletességén javít, hogy a műtrágyák portartalma is csökkent. A Tiszai Vegyi Kombinát egyik célja, hogy az 1984-re tervezett 520 ezer tonna nitrogén tartalmú műtrágya teljes egészében megfeleljen a magasabb minőségi követelményeknek. A Borsodi Vegyi Kombináttól kapott tájékoztatás szerint a náluk gyártott karbamid és ammonszuliát műtrágyák máris minden tekintetben megfelelnek a kívánalmaknak. A korábbi gyártmány- és gyártásfejlesztések eredményeként ezekből most már csak első osztályút készítenek. A mész- ammonsalétrom műtrágyáknak azonban csaknem egynegyede még másodosztályú. A minőség további javítására korszerűbb technológiai eljárások bevezetését tervezik. A Péti Nitrogén Művekben nemrégiben olyan berendezésekkel egészítették ki az ammóniumnitrát-gyártó sort, amelyekkel ugyancsak a műtrágya nedvességtartalmát tudják mérsékelni. Így várható, hogy a vállalatnál az idén készülő százezer torma nitrogén alapú műtrágya teljes egészében első osztályú lesz. A szuperfoszfát műtrágyát a hazai gyártók közül már csak a Peremartoni Vegyipari Vállalat szállítja por alakban. A gazdaságok azonban szívesebben vásárolják a granulált műtrágyát, mert azt gazdaságosabban tudják hasznosítani. Most a peremartoniak is granulálóüzemet építenek és a jövő év végétől a felhasználók által keresettebb granulált szuperfoszfátot készítenek. Import helyett Gyártják a csőkötszert Megkezdték a gézt helyettesítő sebkötöző anyag, az úgynevezett csőkötszer nagyüzemi gyártását a Győri Kötött- kesztyűgyárban. A Poliamid- ból előállított — rugalmas szalagra emlékeztető — termékből a steril alapkötésre védő fedőkötés készíthető oly módon, hogy a szalagot ráhúzzák egy hatszögletű drót- hengerre, s az így megnyúj- tott csőszerű kelmét helyezik a sérült testrészre. A rugalmas, harisnyaszerű anyag felveszi a testrész formáját és megvédi a sebet a fertőződéstől. Az egészségügyi intézmények korábban tőkésimportból jutottak hozzá ehhez a korszerű kötözőanyaghoz. A győri gyár szabadalom alapján vállalkozott az import- termék helyettesítésére. A műszaki gárda újítása révén a meglevő berendezéseken tudják /gyártani az újdonságot, í^y a termékskála-bővítés nem járt együtt költséges gépbeszerzéssel. Helyben készítik a felhasználáshoz nélkülözhetetlen dróthengert, az úgynevezett applikátort is. A kötöttkesztyűgyár termékét több egészségügyi intézményben kipróbálták. Tavaly 120 ezer méter csőkötszer jutott el a kórházakhoz, klinikákhoz hatféle méretben. Valószínűleg a felhasználók kedvező véleményének is része volt abban, hogy a terméket már a próbagyártás időszakában vásárdíjra érdemesítette a tavalyi őszi BNV szakzsü- rije. Az ígéretes fogadtatásra alapozva ez évben 600 ezer métert állítanak elő az ujjak, a karok kötözésére alkalmas szűkebb méretű, illetve a lábszárak, a combok és a fej bekötésére szolgáló bővebb méretezésű kötözőanyagból, amely lényegesen meggyorsítja a betegek ellátását és az elsősegélynyújtást. Újabb szénvagyont tárnak tel Az anyagi és szellemi erők koncentrálásával meggyor suit a bányák fejlesztése, a szénvagyon kutatás^ és a termelés üteme is a három esztendeje tizenkét Fejér és Veszprém megyei bánya ösz- szévonásával megalakult Veszprémi Szénbányák Vállalatnál. A vállalat egyik legnagyobb — a Fejér megyei Balinkán működő bányaüzemében márciusra befejeződik a bánya rekonstrukciójának második lépcsője. Már üzembe helyezték a peremi légaknát, amely jelentősen javította a bánya levegőellátásét, rövidítette a föld alatti közlekedési útvonalakat, s lehetőséget teremtett a termelés növelésére. Tavaly 560 ezer tonna szenet bányásztak itt, a következő tervidőszaktól pedig már évi 600 ezer tonna szenet hoznak felszínre Balinkán. Az eredmény eléréséhez az is hozzájárul, hogy a vállalatnál a komplex gépesítésű szén- termelés az 1980. évi 38 százalékról 58 százalékra nőtt és 1985-re eléri a 80 százalékot. Balinkán és a szomszédos területeken, főleg Bakonysár- kány irányába folytatódik a kutatómunka, ami újabb jelentős szénvagyon feltárását és a termelés jelentős növelését ígéri. Ráhangolódtunk — Nemcsak nekünk, hanem a vállalat számára is rendkívül kedvező volt az elmúlt esztendő a tőkésexport-kötelezettségeink teljesítésében. A y®|l vállalat 164 milliót tervezett, és jó piaci munkával 200 millióra teljesítette elképzelését. Ebből mi csaknem 53—55 milliós téljesítés- sel vettük ki a részünket. A túlteljesítés mögött a vevők igényeihez való igazodás, a pontos, jó minőségben történő teljesítés húzódik meg — mondja jóleső örömmel a hangjában Erki Dénes, a SENIOR Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének igazgatója. — Nagyot léptünk előre a termékek minőségében, annak megtartásában, mert központi feladatnak tekintettük. Sikerült ' olyan minőségi vizsgáló rendszert megvalósítani, olyan anyagi ösztönzési rendszert alkalmaznunk, amely érdekeltté teszi a dolgozókat a jobb minőségben. A gyártásközi ellenőr a szalagon vizsgálja meg a termékeket, s amit nem talál megfelelőnek azt visszaadja a dolgozónak, de jelzi a gazdasági vezetőnek is, aki, ha szükséges azonnal intézkedik. Az a varrónő, aki figyelmesen dolgozik, kifogástalan minőséget ad, havonta 4—500 forinttal is többet vihet haza. Ilyen nagy exportfeladatot mint amilyen a miénk volt, másként teljesíteni nem is lehetett volna. De az elért szint megtartása kell ahhoz is, hogy továbbra is versenyképesek maradjunk — érvel, bizonyít az exportmunkát elősegítő helyes ellenőrzés és anyagi ösztönzés mellett Kiss Ká- rolyné műszaki vezető. — Kezdetben bizonyos várakozást tapasztaltunk az anyagi ösztönzés mai gyakorlatával szemben. Hogy ez mielőbb lezáruljon, széles körben ismertettük a követelményeket és a lehetőségeket. Figyelembe vettük, hogy a tőkésexportnél alapvető követelmény a rendkívül gyors alkalmazkodás és a kis szériák gyakorisága. Ezért hogy ne járjon rosszul az a varrónő, amelyik a kis szériákon dolgozik, az elért teljesítménye után kapott pénzt bizonyos összeggel megtold- juk. Nulla—500 darabos szériánál 25, 500—1000 darabos szériánál 20, 1000—3000 darabos szériánál 15, 3000 darabos szériánál pedig 5 százalék plusz pénz jár. Valószínű ez is hozzájárult, hogy az 1983. évre tervezett 90 százalékos I. osztályú részarány 96,4 százalékra növekedett — folytatja a gyárigazgató. — Ma már csaknem minden varrodai egységünk képes jó színvonalon eleget tenni a tőkésigényeknek — mondja sem kis büszkeséggel hangjában a műszaki vezető. — Mivel általában rövidek a határidők, ezért a tőkésmegrendelések teljesítését a két műszakos dolgozók kapják. Nem bízzak meg ilyen magas szakmai képzettséget kívánó munkával azokat, akik fiatal tagjai a gyárnak, továbbá azokat sem, akik bebizonyították, hogy más, egyszerűbb munkára alkalmasak, azt viszont jó minőségben végzik el. — Ön miként minősítené a jelenlegi anyagi ösztönzési rendszerüket? — Rövid az idő, amit magunk mögött hagytunk, ezért csak annyit mondhatok: a korábbiakhoz képest megoldpt- tuk a kettős feladatot; a jobb minőséget és a htáridőre történő gyártást. Azt azonban nem állítom, hogy módszerünk tökéletes. Például megoldásra vár az a probléma, amikor az exportra dolgozó varrónő kénytelen abbahagyni a kiadott szériát, majd bizonyos idő után újra kézbe veszi. Az első időben a széria 30 százalékát gyártottá le, a másodikban a többit. Vajon melyik kategóriába soroljuk a plusz pénz tekintetében — kérdezi «önmagától Kiss Károlyné. — Ilyen jóleső érzést kiváltó miliőben hagyták maguk mögött az 1983-as észtén^ dqt. Vajon az ez évi kilátás sok mivel biztatnak? — A tőkésexport fejlődéséi nek iránya továbbra is felfed lé mutat. Az év végéig 55—* 60 milliós bevételre számH tunk — mondja Erki Dénesi — Jelenleg majdnem min*! den szalagon az USA export«} ra dolgoznak. Olyan terméké ről van szó, amely igen spei ciál-gépigényes. Minden kelléi künk megvan a kapott feü adat teljesítéséhez. Csak at címkét kapjuk a megrendelői tői. Örömmel mondhatom; hogy az előbb említett tér-} mékeinket saját alapanyai gunkból állítjuk eíő. E tekinJ tetben élenjár a vállalatunk. Sok alapanyagunk megállja a helyét a világpiacon! A 18 ezer darabos mennyiségből eddig 2—3000 készült el, a többit az első negyedév végéig gyártjuk le — mond-3 ja a műszaki vezető. — Pén-J tek éjszakától vasárnap dé1— utánig dolgoztunk a másik tőkésexport-megrendelés teljesítésén. Nem, nem zúgolódtak a dolgozók. Megértették^ ha másként fogják fel a feladatot, akkor elszalasztjuk a vevőt. Jó érzéssel, büszkén gondolok erre a közös sikerélményünkre. Azt is montW hatom, hogy az első erőpróbánk jól sikerült. Az előbbieken kívül a' nv»J gatnémet CUNDA cégnek, a FJMA-aak és az Atlas cégnek Is állítanak elő majd különböző termékeket. Március végéig a tőkésexport eléri az 50 ezer 800 darabot, amely az első negyedéves termelési értéknek, ba a bedolgozókat is beleszámítjuk akkor 20. azok nélkül viszont 4<! százalékát képviseli a tőkés- piac részéről megnyilvánuló igény — folytatja a műszaki vezető. — Sokat fejlődött a szerré leletünk. Ebben része van annak, hogy az egyre nagyobb követelményeket -rendszeresen megbeszéljük a dolgozókkal. Nemcsak a varrónőkkel, hanem a termelést kiszolgáló területeken tevékenykedőkkel is. Az eddigi eredményeink azt mulatják, hogy jó úton haladunk — szól ismét a gyárigazgató. Az elmondottak után nem lúlzás Erki Dénes magabiztos, zárógondolata: Képesek vagyunk az idén; az általunk elképzelt 55—68 millió forint értékű tőkéspx- port teljesítésére. Úgy érzem, mindannyian ráhangolódtunk az új feladatokra, azaz egy hullámhosszon vagyunk. Venesz Károly Másodikként alakultak Nógrádban Üueggyfcsrí közgcicSäszok Február közepéig csupán a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben működött a Magyar Közgazdasági. Társaság Nóg- rád megyei szervezetének csoportja. A közelmúltban másodikként alakult közgazdászcsoport a salgótarjáni síküveggyárban. összesen 28 közgazdászt és üzemgazdászt tömörít soraiba. Titkára Tóth Valéria, gazdasági-műszaki tanácsadó. — Mi indokolta, hogy megalakítsák a csoportot? — Egyre nagyobb gazdaságpolitikai feladatok állnak előttünk. A gazdálkodás tényezői is mind szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással. Fokozódott az Igény a közgazda- sági elemző munka iránt. Végezetül: a szakember-ellátottság összetétele kedvezően alakult a gyárban és a csoport megalakítását mind a megyei szervezet — elnöke dr. Mészáros Ottó —, mind a gyár vezetése szorgalmazta. — Milyen alapvető célokat tűztek maguk elé? — Elsősorban a gazdálkodás hatók on yságát kell javítani. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből reánk háruló feladatokat is végre kell hajtanunk. Emellett összehangoljuk a közgazdászok és üzemgazdászok tevékenységét. Végezetül új következtetések megismerését és alkalmazását szorgalmazzuk. — Milyen rendezvényeket bonyolítanak le az idén? — A szervezeti élet feltételed adottak. A KlSZ-klubhan hetente egyszer klubnapot, ha_ vonta pedig fórumot, előadást tartunk. A témák szerteágazóak. A vállalati szervezet és működésének belső mechanizmusáról például dr. Rozgo. nyi Tamás szociológus tart előadást. Szólunk Nógrád megye iparfejlesztésének időszerű kérdéseiről, a költség- gazdálkodás vizsgálatának tapasztalatairól. Felmérjük az 1980-ban bevezetett világpiaci árrendszer működésének helyi eredményeit és gondjait. Kerekasztal - beszél - getést szervezünk a közgazdász- és üzemgazdász-továbbképzés helyzetérő1!. Az innovációs tevékenység alakulásáról, fejlesztési feladatairól Sápi Lajos, az Üvegipari Művek vezérigazgató-helyettese, és Gyöngyösi Gyula, a gyár főmérnöke tart előadást. Szó lesz a VII. ötéves terv előkészítéséről, a kiszámítógépek alkalmazási lehetőségeiről, továbbfejlesztéséről is. Dr. Zoltán Ödön jogi osztályvezető pedig a gazdasági munkaközösségek működésének tapasztalatait és gondjait tárja feL Magvas, szép tervek, jó elképzelések. A síküveggyár közgazdászai a jövőben még felkészültebben kívánják, gondos gazda módjára végezni munkájukat. • — i. — n. Mérsékeli ütemű fejlesztés Szécsényren A különböző központi elvonó intézkedések hatására a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben a tavalyinál lényegesen mérsékeltebb fejlesztési programot kívánnak megvalósítani. Saját erőből, kölcsönös támogatási alapból, bankhitelből, állami támogatásból, műszaki-fejlesztési alapból csaknem 60 millió forintot költenek el. Ennek kisebbik része — 10 millió forint — az építkezéseket szolgálja. Ebből az ősz- szegből tető alá kívánják helyezni a nagylóci hőközpontot. felépítik bontó- és alkatrészfelújító létesítményüket, tovább folytatják a ludány- halászi 1500 férőhelyes hízómarhatelep rekonstrukcióját. Gépberuházásokra csaknem húszmillió forintot fordítanak. Az alaptevékenységet szolgáló gépvásárlásokra 6 milliót költenek, az I. ágazatok gépigénye 11 millió forintba kerül, az egyéb ágazatok és az ügyvitel gépesítésére másfél milliót áldoznak. A tartós fogyóeszköz feltöltésére viszont több mint 30 milliót költenek. Kisebb összeget fordítanak még erdőtelepítésre. NÓGRÁD — 1984. február 23., csütörtök
