Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

Ellentétes törekvések a politikai rendezésre Elie Szalem litbamomi kül­ügyminiszter cáfolta, hogy Amin Dzsemajel elnök végső elhatározásra jutott volna a szíriai—szaúd-arábiiai rende­zési terv lényegét, az Izraellel kötött különmegál!apodás ér. vénytelemítését illetően. Hafez Asszad szíriai elméik és Ab­dallah szaúdi trónörökös da­maszkuszi tárgyalásait köve­tőem olyan, hivatalosan meg nem erősített hírek terjedtek el, hogy a libanoni államfő el. fogadta a politikai rendezés menetrendjét. Eszerint Dzse­majel kinevezné a leendő nemzeti egységkonmány új szunnita mohamedán minisz­terelnökét, aki azon az ala­pon vállalná a kormányala­kítást, hogy érvénytelenítik az izraeli—libanoni megálla­podást Ezt követően felújí­tanák a genfi megbékélési konferenciát és megalakítanák a nemzeti egységkormányt, amely az izraeli megszálló- csapatok kivonulásától elkü­lönítve, az Arab Liga kereté­ben tűzné napirendre a szí­riai katonai jelenlét kérdé­sét. Bejrúti sajtóértesülések szerint Rasid Karami és Ta- kieddin Szolh a két esélyes miniszterelnök-jelölt. Kara­mi az ellenzéki nemzeti meg­mentést front egyik vezetője. A damaszkuszi tárgyaláso­kon elért haladást beárnyé­kolja azonban, hogy a liba­noni keresztény jobboldal mind határozottabb és szer­vezettebb ellenállást tanúsít a belpolitikai ellenzék és Szí­ria követeléseivel, az izraeli —libanoni egyezmény ér­vénytelenítésével szemben. Camille Samun volt államfő, a faiangista párttal szövetsé­ges nemzeti liberális párt el­nöke azzal fenyegetőzött, hogy az izraeli—libanoni egyezmény felmondása esetén megvonja bizalmát Dzsemajel elnöktől és bojkottálja mind a megbé­kélési konferenciát, mind a nemzeti egységkormányt. (MTI) „Kozmosz—1538" Kedden a Szovjetunióból „Kozmosz—1538” jelzéssel újabb műholdat bocsátottak Föld körüli pályára, a világűr kutatásának folytatására. A műhold kezdeti keringé­si ideje 100.8 perc; pályájá­nak a Föld felszínétől méri legnagyobb távolsága 820 ki­lométer, legkisebb távolsága 781 kilométer; pályájának az egyenlítő síkjával bezárt haj­lásszöge 74 fok. A Kozmosz—1538 fedélzetén a tudományos berendezésen kívül rádiórendszer is van, a műhold pályája elemeinek pontos mérése céljából. a (Folytatás az 1. oldalról.) zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A külügyminiszterek kölcsönös megelégedéssel szóltak a magyar—svéd kap­csolatok alakulásáról, az el­ért eredményekről. Kifejezés­re juttatták készségüket, hogy tovább keressék a kölcsönö­sen előnyös együttműködés továbbfejlesztésének a lehető­ségeit. Mindketten egyaránt aggo­dalommal szóltak a nemzet­közi feszültség növekedéséről, a fegyverkezési verseny fo­kozódásáról. Egyetértettek ab­ban, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezésére, a párbeszéd fenntartására kell ^rekedni, hogy csökkenjen a feszültség és ismét az együttműködés fejlesztése legyen az uralko­dó tendencia Európában. A tárgyalásokon nagy figyelmet szenteltek a leszerelési ke­déseknek. Mindkét külügymi­niszter aláhúzta kormányá­nak alapvető érdekeltségét ab­ban, hogy mielőbb érdemi és konkrét fegyverzetkorlátozási intézkedésekre, a világban — különösen Európában — fel­halmozott nukleáris fegyver­zet radikális csökkentésére van szükség. A magyar kül­ügyminiszter emlékeztetett azokra a nagy horderejű és ma is érvényes javaslatokra amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek ennek elé­réséért. Dr. Várkonyi Péter hang­súlyozta, hogy hazánk nagy fontosságot tulajdonit a stockholmi konferencia mun­kájának, s a jövőben is min­den tőle telhetőt megtesz a tanácskozás sikere érdekében Tárgyalópartnere aláhúzta hogy Svédország hasonlóan ítéli meg a konferenciát és kész más országokkal, köztük Magyarországgal együttmű­ködni annak eredményessé­géért. Lermart Bodström viszont- látogalásra hívta meg dr. Várkonyi Pétert, aki a meg­hívást elfogadta. Sztrájk Rómában Az utóbbi esztendők legna­gyobb munkástüntetése zajlott le szerdán Rómában; legalább százezer ember vett részt San Giovanni téren tartott nagygyűlésen. A főváros és Lazio tarto­mány mintegy 70 üzemi taná­csa erre a napra az általános sztrájk mellett döntött — til­takozásul a kormány gazda­ságpolitikája és a tervezett bércsökkentő intézkedések el­len. A legnagyobb olasz szak- szervezet, a CGIL kommunis­ta többségéhez tartozó bázis kezdeményezőét azonban — mint ez várható volt — sem a szocialista befolyású UIL, sem a kereszténydemokrata érdekeltségű CISL nem támo gáttá. Bírálták Shulfzot Lemondásra szólította fel George Shultz külügyminisz­tert az amerikai politika liba­noni csődje miatt Bili Alexan­der demokrata párti képvise­lői. A képviselőházban kedden elhangzott beszédében Alexan­der megállapította: Reagan el­nökkel egyetemben George Shultz a felelős ezért a kül­politikai kudarcért. „Ezennel lemondásra szólítom fel Ge­orge Schultz külügyminisztert, hogy szövetségeseink szemé­ben helyreállíthassuk nagv nemzetünk külpolitikájának tekintélyét” — jelentette ki a képviselő, de nem kezdemé­nyezett semmiféle törvényho­zási eljárást Shultz ellen. Alexander egyebek között azzal vádolja a külügyminisz­tert, hogy politikájával „az arab világ radikális elemei­nek kezére játszott” és hogy több ezer ártatlan libanoni, valamint 272 amerikai katona halálát idézte elő. George Shultznak kedden a szenátus pénzügyi bizottságá­ban is feltettek néhány kelle­metlen kérdést Libanonról, bár egészen másról, a külföldi se­gélyprogramról folyt a vita. Ezekre a kérdésekre válaszol­va a külügyminiszter igyeke­zett Szíriára hárítani a fele­lősséget a libanoni helyzetért. Támadta Damaszkuszt, ami­éi . szembeszáll a május 17-i izraeli—libanoni megállapo­dással. Lövöldözés m Írországban Az észak-írországi Ulstertől északra fekvő Dunloy városá­ban kedden fegyveres össze­tűzés történt. A tűzharcban két polgári személy és egy katona életét vesztette. A rendőrség közleménye nem tesz említést arról, hogy mi okozta a lövöldözést és kik az áldozatok. (MTI) Iraki offenzíva Az iráni fegyveres erők szerdára virradóra két front­szakaszon, egymástól száz ki­lométerre újabb' offenzívát indítottak az iraki állások el­len — jelentette be szerdán a teheráni rádió. A két iráni támadás vala­mivel éjfél előtt kezdődött. Az első , az arcvonal középső szakaszán, Dehloran iráni vá­rostól délre, a második a dé­li arcvonalon, Bosztan irán várostól északkeletre bon­takozott ki. Egy szerdai bagdadi kato­nai közlemény szerint az ira­ki fegyveres erők újabb iráni támadást vertek vissza a dé­li frontszakaszon. Az ütközet kedden éjszaka kezdődött a két ország határának tájé­kán, az iráni Dehloran és az iraki Ali el-Garb települések vonalában. A közleményben az áll, hogy „a támadó el­lenséges erőt teljes egészé­ben felszámolták”. (MTT) Tóth Ferenc, az MTI fő­munkatársa írja: Javier Perez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének perui nemzetiségű fő­titkára több európai ország­ban tett látogatása során csü­törtökön érkezik Budapestre. A jelenleg 158 államot tömö­rítő világszervezet titkárságá­nak első embere 1982. január elseje óta tölti be pozícióját. A világszervezet legtöbb tiszt- v i selőj ekén t kötelessége előse­gíteni, hogy az ENSZ minél hathatósabban ellássa legfőbb f-’adatát: járuljon hozzá a béke megőrzéséhez, a bizton­ság erősítéséhez. Javier Pérez de Cuellar — elődje, a nálunk kétszer is járt Kurt Waldheim és a még korábbi főtitkár, U Thant után — a harmadik olyan ENSZ-főtitkár, akit ha­zánkban üdvözölhetünk. E lá­togatások évei: 1963, 1973 és 1979, S most 1984. Jövőre ‘lesz 30 éve annak, hogy Magyarország tagja lett az ENSZ-nek, a nemzetközi politikai kapcsolatok integ­ráns szervezetének, egyetemes rendeltetésű fórumának. A Magyar Népköztársaság és az ENSZ közötti kapcsolatok ren­dezettek. Hazánk a nemzet­közi értékelés szerint is — megbecsült és tekintélyes tag­ja a világszervezetnek. Jól ér­zékeltette ezt például nemré­giben az a tény, hogy egy éven át — 1982 és 1983 szep­tembere között — az ENSZ 37. ülésszakának magyar dip­lomata volt az elnöke Hollai Imre külügyminiszter-helyet­tes személyében. E magas tisztsége idején tovább erő­södtek a kapcsolatok hazánk és a világszervezet között. Ma­gyarország egyébként sok év óta tevékenyen közreműködik az ENSZ szakosított szerveze­tei majdnem mindegyikének folyamatos tevékenységében, részt vesz számos úgynevezett közgyűlési bizottság, valamint szakértői testület , munkájá­ban. Állandó ENSZ-küldöttsé- geink tagjai többször töltöttek be vezető tisztségeket is e testületekben. ENSZ-tagságunk kezdeteiről annyit: a Magyar Népköztár­saságot 1955 decemberében vették fel a világszervezetbe. Eredménye volt ez az akkori hidegháborús légkör feloldó­dásának, amelynek következ­tében kedvező megegyezés el­érésére nyílt lehetőség több, függőben volt tagfelvételi ké­relem, köztük a magyar kérés ügyében. Már az első magyar felszó­lalásban — 29 évvel ezelőtt elhangzott a világszervezet közgyűlésének szónoki emel­jét latba fogja vetni az egye­temes béke és biztonság fenn­tartása és megszilárdítása, a népeket megillető egyenjogú­ság és önrendeiKezési jog el­vének tiszteletben tartása ér­dekében; a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti békés egymás mellett élés megvalósulásáért; támo­gat minden olyan javaslatot és törekvést, amely az emberi • haladást elősegíti, amely az emberi jogok hathatósabb vé­delmére, az államok közötti vitás kérdések békés rende­zésére, a fegyverkezés csök­kentésére, a ■ tömegpusztíto fegyverek eltiltására, az em­beriségnek a háború borzal­maitól való megszabadítására irányul. Országunk ezen ígéretét, amely egyszersmind az ENSZ-ben immár csaknem há­rom évtizede folytatott tevé­kenységünk iránvvonalaként is szolgált, maradéktalanul tel­jesítettük, s ezen az alapon munkálkodunk a jövőben is. Alapvető célunk volt és m ■ is az, hogy szövetségeseinkkel, a Szovjetunióval és a szocia­lista közösség több országával szorosan együttműködve. a nemzetközi békét és biztonsá­got szolgálva biztosítsuk a megfelelő külső feltételeket országunk építéséhez és fejlő­déséhez. Az ENSZ-tagság. számunkra is — mint minden más or­szág számára — intézményes keretet nyújtott külpolitikai aktivitásunk növeléséhez. Az ENSZ megalakulása óta hlsz- szük és tagként is változatla­nul Valljuk, hogy az ENSZ alapokmányában lefektetett célok helyesek. Abból indu­lunk ki: Célok megvalósulá­sa — a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a nem­zetek közötti békés kapcsola­tok fejlesztése, a gazdasági, a szociális, a kulturális és a hu­manitárius problémák megol­dását szolgáló nemzetközi egjmttműködés kialakítása — történelmi szükségszerűség. E szükségszerűség érvényesülé­sét. összhangban külpoliti­kánk alapslveivel, a szocialis­ta országok közösségével együtt és a 158 tágállam egyi­keként következetesen támo­gatjuk. A mostani, bonyolultabb nemzetközi helyzetben az ENSZ munkájában hazánk még nagyobb jelentőséget tu­lajdonit a béke és a bizton­ság. a leszerelés kérdéseinek, a viták békés úton, politikai eszközökkel történő megoldá­sának, a nemzetközi válság­gócok felszámolásának. A Ma­gyar Népköztársaság kész ar­ra, hogy megfelelő kezdemé- nvezésekkel a jövőben is ak­tív tagállamként munkálkod­jon, elősegítve ezzel a nem­zetközi haladást és a világ,bé­kéjét szolgáló határozatok megszületését. NÖGRÁD - 1984. február 23., csütörtök 1 Magyarország az ENSZ-ben Vényéről, hogy a magyar ENSZ-küldöttség minden ere­ÄmerllcaT TtcrtonopoTHfifea Reagan szólamai — és a valóság Ronald Reagan amerikai el­nök mostanában még több­ször jelenik meg az amerikai televízió képernyőjén, mint egyébkor. A hajdani holly­woodi színész olyan képet igyekszik festeni magáról a választók szemében, mintha kormányzatának eddigi több mint háromévi működése a legsikeresebb lett volna. Egy­re sűrűsödő nyilvános szerep­lései során minden áron azt próbálja bebizonyítani, hogy ország'lása idején „a béke alapjai tartósabbak lettek”, meg hogy azóta „biztonságo­sabb világban élünk”. Nukleáris felelőtlenség Az ilyen szóvirágok, szó­noki fordulatok a már is­mert kortesfogásokhoz sorol­hatók és semmi közűk a va­lósághoz. Averell Harrimann, a nagytekintélyű és tapasz­talt amerikai dinlomata (volt moszkvai nagykövet és öt amerikai elnök egykori ta­nácsadója) az International Herald Tribune-ban írott cikkében meglehetősen lesúj­tó véleményt mondott a je­lenlegi adminisztráció eddigi tevékenységéről, Reagan há­rom -évét egyszerűen a nuk­leáris felelőtlenség periódu­sának minősítette. Vajon módosulna-e ez a roppant veszélyeket magában rejtő konfrontációs irányvonal a jövőben, ha a katonai-ipari komplexum kegyeltjét. Ro­nald Reagant újraválaszta­nák? Maga az elnök jelentette ki röviddel ezelőtt, hogy amennyiben hivatalában ma­rad. megingás nélkül folytatja az ÚSA katonai hatalmának ki­építését, vagyis annak a prog­ramnak végrehajtását, ame­lyet ő maga hirdetett meg 1981 októberében. Márpedig ha ezen a nyomvonalon Ha­lad tovább, aligha lehet reá­lis kilátás a feszültség enyhí­tésére, a szovjet—amerikai katonai szembenállás mérsék­lésére. Reagan egyetlen beszédében sem válaszolt érdemben, konstruktív szellemben a szo­cialista országok békejavas­lataira, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, a két kato­nai tömörülés — a NATO és a Varsói Szerződés — kon­frontációját mérsékelni kívá­nó kezdeményezésekre. Ehe­lyett áldását adta az 1984— 1935-ös rekordösszegű, több mint 300 milliárd dolláros katonai költségvetés terveze­tére. Ez a meredeken felfele ívelő előirányzat különben összhangban van azokkal a nagyvolumenű katonai prog­ramokkal, amelyeket Reagan — ’•öviddel hivatalba lépése után — ismertetett és ame­lyeknek költségigénye 1986-ig meghaladhatja az 1500 milli­árd dollárt. Totális szembenállás Más kérdés, hogy ezen a kongresszusi honatyák elvitat- koznak még egy ideig, ttt- o+t talán le is faragnak majd belőle. Az azonban biztos, hogy a fegyveres erők — el­sősorban a hadászati csanás- mérő erők — mindent, vagy csaknem mindent megkapnak maid. amire betelentik Mé­rvüket. a nagyidból már mag e’ső fe'éKen körvonalazódott új am°-ikai katonai doktrína a ..totális szem béna1 lás” a szocialista közösséggel, min­deneké'ott a Szovjetunióval tarta'mi elemeit lényegében az lost—Ipag-as évekre ngz- szeállított szigorúén bizalmas „Védelmi Irányelvekében és a Nemzetbiztonsági Tanács 1982 májusában jóváhagyott memorandumában fogalmazták meg. A „Védelmi Irányelved­ben például kimondják, hogy a 80-as években a nagyará­nyú katonai versengés új te­rületeire kell kiterjeszteni a fegyverkezést egyrészt azért, hogy „kimerítő” gazdasági erőfeszítésekre kényszerítsék a Szovjetuniót, másrészt azért, hogy ki lehessen vívni az egyoldalú hadászati fölényt. E törekvés egyik első lépése­ként értékeljük a Nyugat-Eu- rópóban a múlt év végén megkezdett rakétatelepítést. Szorosan összefügg ezzel az amerikai katonai doktrínának az az alaptétele, amely le­hetségesnek, adott feltételek között egyenesen célszerűnek, mi több: megnyerhetőnek tartja az atomháborút. Ezen az sem változtatna semmit, hogy Reagan az „Unió helyze­téről” szóló januári üzeneté­ben — szemforgató módon — a közvélemény megtévesztésé­re a következőket mondta: „A nukleáris háborút nem lehet megnyerni és sohasem szabad kirobbantani”. Ha az Egyesült Államok felső veze­tése komolyan gondolná ezt, akkor miért nem csatlakozik a Szovjetunió egyoldalú kötele­zettségvállalásához, (hogy tud­niillik elsőnek senki ellen nem vet be nukleáris harc­eszközöket) ? Fegyverkezés a világűrben is A már elfogadott haderő­fejlesztési tervek — egyebek között a B—1-es új hadászati bombázók, a Trident hadi­tengerészeti rakéta-nukleáris fegyverrendszerek, az MX-ek és az ezt követő Midgetman- rakéták szolgálatba állításá­val kapcsolatos döntések — mindenben rácáfolnak Rea­gan* békefrázisaira. Emellett nemcsak itt, a földön, ha­nem a világűrben is meg akarják teremteni a hadvise­lés feltételeit. Már 1982 őszén megszervezték a kozmikus háború irányítására hivatott úgynevezett világűr-parancs­nokságot, majd 1983 elején a Világűr Technológia Katonai Központját. Fokozott ütem­ben dolgozzák ki az új fegy­verrendszereket a kozmikus térségben zajló és a világűr­ből indítandó hadműveletek folytatása érdekében. A ha­talmas anyagi-pénzügyi esz­közöket felemésztő előkészü­letek — amerikai szakértők véleménye szerint — várható­an a következő tíz évben re­alizálódnak. És ha még mindehhez azt is hozzávesszük, hogy gyors ütemben korszerűsítik az ál­talános (tehát a nem nukle­áris) rendeltetésű erőket, nö­velni kívánják létszámukat és modernizálni fegyverzetü­ket, akkor nem nehéz levon­ni a következtetést: a Rea- gan-féle csaoattót nem várha­tó semmi jó, hiszen minden stratégiai tartalék mozgósítá­sával arra törekszik, hogy a jelenlegi viszonylagos katonai egyensúlyt megbontva, olyan előnyökre tegyen szert, ame­lyek révén rákényszeríthetné akaratát a szocialista közös­ségre. az egész világra. Eb­ben az összefüggésben érthe­tő meg igazán, mennyire in­dokoltak és szükségesek a Varsó! Szerződés tegá'lamai- nak a lehetséges támadót fé- kentartani képes ellenintéz­kedései. Serfőző László alezredes Letartóztatták Galtierit Kedden letartóztatták Lea- poldo Galtieri tábornokot, az egykori argentin katonai jun­ta vezetőjét. Az 198U82 kö­zött hatalmon "oh tábornok­elnök letartóztatását a hadse­reg vizsgáló bizottsága rendel­te el. Galtierit Argentínának a Falkland-(Malvin)-szigete­kért 1982 tavaszán vívott há­ta úban elszenvedett veresé­géért viselt felelőssége mia#t állítják bíróság elé. A volt ar­gentínai katonai vezetés a falklandi háborúval kapcsola- 1 is felelősségének kivizsgálá­sa azután kezdődött meg, hogy a múlt év végén hivatalba lé­pett Raul Ali'onsin elnök pol­gári kormánvzata. Argentína gazdaságának a falklandi háború ötmilliárd dollár értékű kárt okozot*. nem beszélve az óriási em­berveszteségről — közölte Ró­mában Bernardo Grinspun. a jelenleg nyugat-európai kör­úton tartózkodó argentin gaz­dasági minister. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom