Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! \ /? '•v;' '-J t ■ XL ÉVF., 6. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. JANUÁR 8.. VASÁRNAP Célvizsgálatok, utóvizsgálatok, tájékoztatók A termékek miniségétel az iskolai feltételekig Elkészült a megyei NE6 idei vizsgálati terve Több mint huszonegy és fél ezer olvasnivaló áll a hallgatók és az oktatók rendelkezé­sére a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének könyvtárában. A köz­gazdasági szakkönyvek és folyóiratok mellett az érdeklődők megtalálhatják a végzett tanulók bekötött szakdolgozatait is. A könyvtár dolgozói negyedévenként gyarapodási jegyzéket adnak ki, amely az újonnan érkezett könyvek közötti tájékozódást segíti. A végzős hallgatók dolgozathoz való felkészülését könnyíti az a bibliográfia, melyet a könyvtár állít össze a meglevő forrásanyagokból. Barna Alfréd felvétele A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság idei ellen­őrzési tervében is számos olyan téma szerepel, amely aktuális társadalompolitikai kérdésekre igyekszik választ nőni, ezzel is segítve a helyi döntéseket, illetve azok elő­készítését. Természetesen, továbbra is részt vesznek a megyei népi ellenőrök az országos vizsgálatok­ban is. Ilyen volt, illetve az utóvizs­gálattal lesz, néhány export- termék minőségét és csoma­golását befolyásoló főbb té­nyezők elemzése. Ez a munka februárban és márciusban zajlik a salgótartarjáni öb­lösüveggyárban. Feladatul tűzték ki annak megállapítását is, hogy a la- kőház-fenntartási tevékenység hogyan segíti a meglévő la­kásállomány használati érté­kelték megőrzését. A helyszí­ni ellenőrzések májusban lesznek. Ezerki lene szá zny ol c - van egytől nyolcvannégyig ter­jedő időszakot öleli át az a vizsgálat, amely azt kutatja, hogy a hazai műtrágya- és növényvédőszer-gyártás raeny- nviségbffli és minőségben ho­gyan elégíti ki a mezőgazda­ság igényeit, és miként bizto­sítható a talajerő-utánpótlás növelése. A megyei vizsgálatok egyi­ke: a vállalatok, üzemek bel­ső érdekeltségi rendszerének elemzése. Ennek célja, hely­zetelemzéssel, az erre épülő ja­vaslatokkal olyan belső érde­keltségi rendszer kialakítá­sának segítése, amely a köz­ponti koncepciók megvalósu­lását a legcélravezetőbben szolgálja. Tájékoztató készül még eb­ben a fél évben megyénk kör­nyezetvédelmének helyzetéről és a még adódó, feladatokról. Választ keresnek arra, hogy az 1981-ben végzett alapvizs­gálat óta milyen változások történtek, azaz, az akkor megtett cs elfoga­dott javaslatok megvaló­sítása hol tart, szübsége- sek-c további intézkedé­sek. Elővizsgálatot tart a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság a lakosság áruellátásának helyzetéről. Kutatják, hogy az árukínálatban, különösen az alapellátási cikkeknél nem keletkeznek-e olyan hiányossá­gok, amelyek rontanák az ed­dig elért ellátási színvonalat. Júniusban, júliusban az er­dő- és fagazdálikodás az ese­dékes vizsgálat témája, annak megállapítása, hogy a nagy­üzemek ilyen irányú gazdál­kodása megfelel-e az erdő­törvényben rögzített alapél-’ veknek. Sor kerül még ebben a-i évben a tömegközlekedés kul­turáltságának elemzésére isi A cél, annak megállapítása» hogy a megyei tömegközleke­dés hogyan elégíti ki a sze­mélyszállítási igényeket éá mennyiben tesz eleget a kul­turált utazás követelményei­nek. Utóvizsgálatként szerepel á tervben az, hogy a megye gazdálkodó egységei hogyan sáfárkodnak a gyártási hul­ladékokkal, miként használ­ják ezeket másodnyersanyag­ként. Végezetül, vizsgálat lesz annak meg­állapítására, hogy Nág- rádban a középiskolai há­lózat kiépítettsége meg­teld-e a jövőbeni igé­nyeknek. Tudni szeretnék, hogy a kö^ vetkező években jelentősen növekvő középiskolás tanuló­létszám oktatási, kollégiumi elhelyezési, étkeztetési, sze­mélyi és tárgyi feltételei ér­dekében történtek-e intézke-j dések. j A kibontakozás esztendejé­nek tartják az ideit a Salgó­tarjáni Vasöntöde és, Tűz­helygyárban. A jó szándékon és az akaráson túl számos hathatós intézkedéssel ipar­kodnak a gyáriak a gazdálko­dást eredményesebbé tenni. A napokban például ígére­tes minőségjavító akciót bo­csátottak szárnyra az SVT- ben. Munkád mellé add a ne­ved! — ez a kezdeményezés címe. s magában hordja lé­nyegét is. A szerelőbrigádok nevükkel garantálják azt, hogy munkájuk kifogástalan, az ál­taluk összeszerelt tűzhelyre a vásárlónak nem lesz pana­sza. Az eddig kidolgozott terv szerint szórólapokat nyomtat a gyár, s ezeken feltünteti a készülék fontosabb jellemzői mellett azt is, hogy melyik brigád szerelte. A lapon fel­hívják a vásárló figyelmét, hogy ha kifogásuk van a ké­szülék minőségével, használ­hatóságával szemben, jelezzék ezt. a gyártónak. A szerelőbrigád minden egyes összeállított tűzhelyre egy forint minőségi díjat kap. Az előlegezett bizalom mind­addig érvényes, míg a vevő­től funkcionális hibát, szere­lési problémát jelző értesí­tés nem érkezik. Ez esetben viszont a negyedévenként ösz- szegyűlö minőségi- pénzből minden egyes kifogásolt ké­szülék után 5üü forintot le­vonnak. a brigád szórólapon feltüntetett nevének megfele­lően. Hasonló rendszert ve­zetnek be az exportra dolgo­zó brigádoknál is. a különb­ség csak annyi, hogy a dara­bonkénti minőségi jutalom két forint, viszont reklamáció esetén a kifogásolt darab- szám tízszeresének megfelelő összeget vonják el belőle. A gazdasági vezetés, a szak- szervezeti bizottság és a KISZ- bizottság által közösen indí- ott akció egyelőre hat szere­lőbrigádot érint. Más terüle­teken viszont egyes kiemelt fontosságú feladatok elvégzé­sére kötnek majd szerződést a szocialista brigádokkal. A melegüzemi Irak és a Dtta­matic brigádtól például első­sorban a kieső idők csökken­tését várják, s amennyiben a közösségek megfelelnek e ve- ménynek, iparkodásukat külön jutalmazzák. Az előkészítés alatt levő gyári szerződések alapján a Munkád mellé add- a neved! akciót várhatóan még az első negyedévben bevezetik az SVT-ben. Noha a gyártmá­nyok minőségének javulásá­ban már az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban is kedve­ző irányú volt a változás, a gyáriak ettől jóval többet sze­retnének. A gyár történetében első ízben bevezetett ilyen jellegű, minőségjavító kezde­ményezés minden bizonnyal ió hatással lesz a szocialista munkaversenyre, a brigád­mozgalomra is — értékes energiákat szabadítva fel és állítva a sikeresebb gazdálko­dás szolgálatába. Nagy szerep hárul ebben a munkahelyi gazdasági vezetőkre, a köz­vetlen termelésirányítókra — az eredmény tetemes részben az ő szervező, előkészítő, moz­gósító munkájukon múhk. lljabb településeket kapcsolnak be a földgázhálózatba Több mint nyolcvanezer háztartást és egyéb fogyasztót kapcsolt be az Országos Kő­olaj- és Földgázipari Tröszt a vezetékes gázhálózatba az utóbbi három évben, s ezzel már túlteljesítette a hatodik ötéves tervidőszakra előirány­zott feladatát, amelyben 50— 70 ezer űj fogyasztó ellátásá­val számolt. Elsősorban az energiaracionalizálási prog­ram alapjan gyorsították a hálózatépítést, amelynek le­hetőségeit így újabb pénz­ügyi források gazdagították. Jelentős helyi erőforrásokhoz jutottak az érintett területek ipari és mezőgazdasági üze­meinek, intézményeinek és lakosainak összefogásával, s elkeltek a hálózatfejlesztésre kibocsátott gázkötvények is. Ebben az időszakban negyven települést kapcsoltak be a földgázszolgáltatásba, s ezzel 200-ra emelkedett a vezeté­kes gázzal ellátott községek, városok száma. Az energia­gazdálkodási programnak megfelelően az idén és a kö­vetkező években további je­lentős erőfeszítésekkel bővítik a hálózatot, s a helyi erőfor­rások felhasználásával újabb 12 települést kapcsolnak be — zömmel 1985. végéig —• a vezetékes gázellátásba. Ezek­ről a munkákról kértek tájé­koztatást a- tröszt vállalatai­tól az MTI munkatársai. A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat három nagy településen készíti elő a földgázszolgáltatást. Mező­kövesden már megépítették a gázátadó állomást és bekap­csolták az első nagyüzemi fo­gyasztót, a Matyó Termelő- szövetkezet központját. Az idén mintegy négy kilométe­res szakasszal bővítik a háló­zatot és előkészítik a gázellá­tás bekapcsolását a Bacsó Béla úti lakótelepen. Túrke- vén ebben az évben fejezik be a csaknem 20 kilométer hosszú vezetékhálózat má­sodik felének építését. Jász­berényben most fognak hozzá a munkálatokhoz, több mint tíz kilométer hosszú vezeté­keit fektetnek le, és elkészítik a gázátadó állomást. így az első nagyobb fogyasztókat még az idén bekapcsolhatják a gázszolgáltatásba. Dél-Du- nántúlon három városba, Szekszárdra, Bonyhádra és Mohácsra jut el idén a föld­gáz. Tolna megyében 45 ipar! es mezőgazdasági üzem, va­lamint kommunális intéz­mény vásárolt gázkötvényt;' amely a beruházás mintegy 60 százalékát fedezi. Szek- szárdon elsősorban a távhő-' ellátást szolgáltató déli fűtő­mű, Bonyhádon pedig a zo- máncárugvár és a cipőgyár hasznosítja ezt a gazdaságos energiahordozót. A Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat Bács, Békés és Csongrád megyében az idén több mint 12 ezer fo­gyasztót kapcsol rá a helyi erőforrásokból megépülő gáz­vezetékekre. Több nagyobb település ré­szére először a nagynyomású távvezetéket kell elkészíteni, hogy tíz elosztóhálózaton gáz­hoz jussanak a fogyasztóle. így Sárvár bekapcsolásának előkészítéseként a Siófoki Kő- olaivezetéképítő Vállalat ez év végén adja át rendelteté­sének a tíz kilométer hosszú, nagynyomású vezetéket.' A Keszthely—Tapolca—Hévíz ellátását szolgáló 50 kilomé­teres nagynyomású vezetek műszaki tervei ez év őszén készülnek el, a kivitelezést Pedig a jövő év végére feje­zik be. Keszthelyen és Tapol­cán már megkezdődött az el­osztóhálózat építése, s a hé­vízi vezetékek munkálatait a tavasszal indítják. Az első gázfogyasztók bekapcsolása a jövő év őszén várható. A ter­vek szerint e három telepü­lésen 6 900 lakás, továbbá sok üdülő, üzem és intézmény jut vezetékes földgázhoz. Országszerte nagy az ér­deklődés a vezetékes föld- gázellátás lehetőségei iránt. Eddig mintegy 250 település jelezte, hogy elsősorban az ipari és a mezőgazdasági üzemek, továbbá a kü­lönböző intézmények erőfor­rásaiból és a lakosság közre­működésével vállalnák a ve­zetéképítés költségeinek fede­zését. Munkád mellé add a neved! Minőségjavító kezdeményezés az SVT-ben Hz ailcsSt^nyeszles 1384. éuí féméi nuár 1-től az á»ak és ess egyéb szabályozók a szarvasmarha­tartásban javították a jöve­delmezőséget. A tej és vágó­marha felvásárlási árát olyan mértékben növelték, hogy ezzel — ellentétben a többi állattenyésztési ágazattal — nemcsak a költségek növeke­dését ellentételezték, hanem a tej- és a vágómarha-termelés jövedelmezőségét is javították. A baromfipiacon továbbra is számolni kell a túlkínálattal, a vágóbaromfi külpiaci ára túlságosan alacsony és emi­att indokolt a termelés visz- szafogása. Az állattenyésztés idei elő­irányzatai lehetővé teszik a lakosság megfelelő színvo­nalú ellátását az állami ter­mékekből. meSési kedv fenntartását, egyebek között a takarmány­igények kielégítésével bizto­sítják. A tenyészáilomány mi­nőségi cseréjéhez változatla­nul folytatják a vemheskoca- kihelyezési akciókat. Tömegtakar.mányokból ta­valy a vártnál kevesebb ter­mett, és azok hasz-nosanyag- tartalma is elmarad a kívánt­tól. A szűkösebb takarmány- készletek miatt az elmúlt év­ben a gazdaságok az átlagos­nál nagyobb arányban se­lejtezhették ki teheneiket. Ily módon az idei induló lét­szám kisebb, mint 1983 ja­nuárjában volt. Mindezek el­lenére kellő mennyiségű tej átvételével számolnak — a tavalyi termelési szint meg­tartása a feladat. 1984. ja­* r Ä hazai állattenyésztési terv krém is irányoz elő látványos fejlesztést, ám a két évvel ezelőtti eredmény — amikor is kedvező időjárás segítette a takarmánytermelést, és az ál­lati termékek értékesítése sem okozott különösebb gondot — túlszárnyalása, még ha egyet­len százalékkal is, alaposan próbára teszi majd az állat- tenyésztők szakértelmét a nagyüzemben és a kisterme­lés vonalán egyaránt. Már- csak azért is, mert a takai- mánykészletekkel beosztóan kell bánniuk. Tekintetbe kell venniük a külpiaci értékesí­tés hullámzását, éspedig ép­pen egy korábban igen ered­ményes ágazatban, a barom­fitenyésztésben. Bravúros szakmai munkának ígérkezik a páratlanul nagy sertésállo­mány stabilizálása, illetve mi­nőségi fejlesztése is. Mind­ezekkel a követelményekkel és adottságokkal számol a terv­előirányzat; mértékkel bá­nik a mennyiségi mutatókkal, és a korábbinál jobban, a minőségi termelés szempont­jaira irányítja az állattartók figyelmét. Az elmúlt évben magas Szinten „állt be” a hazai ser­tésállomány, és miután tavaly a takarmánytermesztés, az aszály miatt, a várt eredmé­nyeket nem hozta, az idén nincs lehetőség az előbbre lé­pésre. Az 1983. évi 1,3 mil­lió tonnás termelés megismét­lését tervezik, arpi azonban önmagában is figyelemre mél­tó teljesítménynek ígérkezik. A termelés növekedését úgy fogják vissza, hogy a felvásá­rolt sertések átlagsúlyát mér­séklik: az idei, kilogrammon­ként 1 forint 40 filléres fel- vásárlási áremelést differen­ciálták. Az élő állapotban át- vetjj sertéseknél a korábbi 95—125 kilogramm közötti ka­tegóriát két részre osztották fel — 95—115 kilogramm kö­zötti, illetve 116—125 kilo­gramm közötti osztályokra — és az utóbbinál nem emelték a felvásárlási árat. Egyéb in­tézkedések is történtek á súly­határ „leszállítására”, ezek a mezőgazdasági nagyüzeme­ket érintik. A kisüzemi tér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom