Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

KÖZEL-KELET Kiújuló összecsapások Libanonban Ki-kiújuló fegyveres ösz- Ezecsapások, tisztázatlan kér­dések késleltetik a három hó­napja vajúdó libanoni biz­tonsági, csapatszétválasztási terv véglegesítését. .Bejrutban általános csalódást keltett, hogy Amin Dzsemajel elnök pénteken adós maradt a tar­tós fegyvernyugvást ígérő program bejelentésével, és most már leghamarabb csak a szíriai, a szaúd-arábiai és a libanoni külügyminiszter va­sárnapra jelzett rijadi talál­kozójától remélhető a megbé­kélési folyamat felújítása. Mint Valid Dzsumblatt drúz vezető, a haladó szocia­lista párt elnöke rámutatott, a polgárháborús katonai konfliktus nem oldható meg politikai rendezés nélkül, a biztonsági terv megvalósítá­sa nem választható el a nem­zeti megbékélés előrehaladá­sától. „Ne legyenek illúzió­ink” — mondta. „Alapvető konfliktusban vagyunk a fa- 1 an gist a párttal és a nemzeti párbeszéd még semmit sem oldott meg. Mélyreható re­formokat követelünk, nem ér­jük be kevesebbel.” A nézeteltérések lényege abban foglalható össze, hogy a haladó szocialista párt és az Amal nevű siita szervezet egyfelől nem kapott meg­nyugtató biztosítékokat a Bénát déli peremén és a Suf-hegységben levő falan- gista erők kivonására, más­felől nem bízván a falangis­tákkal együttműködő kor- mányhadseregben, vonakod­nak feladni kulcsfontosságú állásaikat. ■> Amin Dzsemajel kormánya a biztonsági, csapatszétvá­lasztási terv révén szeretné kiterjeszteni fennhatóságát mindazokra a területekre, amelyek nincsenek izraeli megszállás, illetve szíriai el­lenőrzés alatt. * A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet azzal a kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy nyilvánítsa törvénytelennek az izraeli törvények hatályának kiter­jesztését a megszállt arab te­rületekre. Zaid Terazi, a PFSZ állandó ENSZ-megfi- gyelője a BT soros elnökéhez intézett levelében emlékeztet rá, hogy az izraeli törvény- hozás első olvasásban jóvá­hagyott eg;' törvénytervezetet a megszállt területeken el­rendelt rendkívüli állapot meghosszabbításáról és fel­hatalmazta az igazságügyi mi­nisztériumot, hogy alkalmaz­za ezeken a területeken az izraeli polgári és büntető tör­vénykezést. A PFSZ képvise­lőjének levele aláhúzza, hogy ezek az intézkedések a meg­szállt területek „lopakodó” bekebelezésének folyamatába illeszkednek, a nemzetközi jog elveinek és a BT számta­lan határozatának semmibe vételét mutatják. Társadalmi küldöttség utazott a Magyar—Kambodzsai Barátság Gyermekváros átadására r Az Országos Béketanács kezdeményezésére, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közreműködésével a vállalt határidőre, a Kambod­zsai Népköztársaság megala­kulásának ötödik évfordulójá­ra befejeződött az ezerfős Magyar—Kambodzsai Barát­ság Gyermekváros építkezése. !Az ünnepélyes átadásra, mely­re január I3-án kerül sor, szombaton elutazott az Or­szágos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége: Sütő Gyula, a Magyar Szolidari­tási Bizottság titkára, az Or­szágos Béketanács elnökségé­nek tagja, Tolnai László, az Országos Béketanács alelnöke és Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára. A búcsúztatáson jelen volt Kao Samreth, a Kambod­zsai Népköztársaság budapes­ti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivőié. (MTI) Dzsallud Damaszkuszban Hafez Asszad szíriai állam­fő pénteken fogadta Abdusz- szalam Dzsalludot, a líbiai forradalmi vezetőség tagját. A megbeszélésen áttekintet­ték a közel-keleti, ezen belül is elsősorban a libanoni hely­zetet. A találkozón Dzsallud átadta Moamer el-Kadhafi lí­biai vezető Hafez Asszadnak küldött üzenetét, amelynek tartalmát nem hozták nyilvá­nosságra. Dzsallud Damaszkuszból szombaton Bejrútba utazott, ahol várhatólag Ismerteti Kad­hafi libanoni béketervét. Tollhegyen m Élettapasztalat Averaö Harriman ma már nem tartozik a közvetlen po­litikacsináló amerikai poli­tikusok közé. De a kilencve­nedik esztendő körül járó ve­terán diplomata, számos fon­tos tisztség betöltőiéként, öt amerikai elnök főtanácsadó­jaként Olyan tekintélyt szer­zett, hogy nyilatkozatai mais nagy erkölcsi hatást fejtenek ki. Most megjelent cikkében azt fejtegeti, hogy az ameri­kai—szovjet viszony ennek a nemzedéknek életében még sohasem volt olyan rossz, mint napjainkban (pedig egyet-mást átélt!), s egyértel­műen az amerikai kormány­zatot hibáztatja ezért. Mindezt néhányszor már elmondták, elmondtuk, de ta­lán nem lényegtelen az Egye­sült Államokban, hogy ezút­tal az amerikai politikusok .korelnökétől hangzott el ugyanez. Á hét 3 kérdése 1. Milyen kilátásai vannak a stockholmi konferenciának? Kilenc nap múlva, a svéd fővárosban új szakaszához érkezik az európai biztonsá­gi folyamat: megkezdődik a még Madridban elhatározott hét tanácskozás legfontosabbi­ka. A konferencia hivatalos elnevezése kissé bonyolultnak tűnik: értekezlet az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről. Jelezheti azon­ban. hogy a harmincöt euró­pai és észak-amerikai ország megbeszéléssorozata nem ígérkezik könnyűnek és rö­vidnek s tulajdonképpen két részre oszlik majd. Az első szakaszban, amely előrelát­hatólag három-négy évig. a tervezett bécsi Európa-találko- zóig tart majd, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek kerülnek napirendre, így a nagy hadgyakorlatok és csapatmozgások előrejelzése, a békés szándékot jelző nyi­latkozatok s azok realizálása stb. A leszerelési kérdések minden bizonnyal Bécs után­ra maradnak. Stockholmtól tehát nem le­het csodát várni, s az indu­lásra rányomja bélyegét az adott nemzetközi helyzet. A konferencia ugyan nem so­rolta közvetlen tárgykörébe az európai nukleáris fegyver- telepítést, de európai katonai kérdések tárgyalásánál nehéz lenne teljesen elvonatkoztat­ni egy új helyzet veszélyes elemeitől. Mindezt figyelembe véve, három tényező mégis a figyelem előterébe állítja a közeledő tanácskozást. Első 'eset, hogy az európai bizton­sági folyamat keretében kü­lön tanácskozást szentelnek a katonai enyhülés problémá­jának, márpedig köztudomá­sú, hogy a politikai terüle­ten nem lehet tartós és visz- szafordíthatatlan eredménye­ket elérni, azok katonai meg­alapozása nélkül. Másodszor: az amerikai politika követ­keztében gyakorlatilag meg­akadtak a fegyverzetkorlá­tozási tárgyalások, a külön­böző konferenciák abbama­radtak vagy elnapolódtak. Ez­ért Stockholm, mint tárgyalási tórám, fokozottabb jelentősé­get kapott. Végül úgy tűnik, hogy a részt vevő országokat, legalábbis azok többségét a külügyminiszterek képviselik maid. Ez a körülmény lehe­tőséget ad széles körű talál­kozókra és megbeszélésekre — ugyanakkor az eszmecse­réknek eleve korlátot szab a feszült helyzet, aligha várha­tó „frontáttörés.” (Amerikai források — mind ez Idáig egy­oldalúan szellőztetik egy esetleges Gromiko— Shultz összejövetel lehetőségét. Szovjet részről még nem tör­tént megerősítés, a szovjet sajtó hangsúlyozta a Moszkva elvi politikáján alapuló tár­gyalási készséget, ugyanak­kor rámutat az Egyesült Álla­mok felelősségére, hiszen semmifajta párbeszéd nem szolgálhat alibiként a fegy­verkezési verseny tovább! felpörgetésére.) Jelentős nyilatkozat hang­zott el a héten a szovjet—NDK külügyminiszteri találkozón. A stockholmi konferenciának nagy fontosságot tulajdonít­va, a két szocialista ország abbeli reményét^ fejezte ki, hogy a munka fiátékony és építő jellegű lesz. „A Szov­jetunió és az NDK — hang­zik a külügyminiszterek meg­állapítása — a konferencián következetesen kiáll amellett a politikai vonal mellett, amelynek célja a feszültség enyhítése, a megfelelő megál­lapodások elérése.” Stockholm tehát lehetőséget kínál és a szocialista országokon nem múlik ennek kiaknázása. De semmifajta előrelépést nem lehet elképzelni a NATO- hatalmak és mindenekelőtt Washington konstruktív szán­dékainak hiányában, s hogy lesznek-e ilyenek, arra Stock­holmban tudhatjuk meg a választ... Z. Mi a háttere a nigériai katonai hatalomátvételnek? A fejlődő világ bonyolult viszonylatait nyomon követve már megtanulhattuk: nem az a lényeges, hogy egy ország­ban polgári -vagy katonai kor- ,irányzat van hatalmon, ha­nem ennek a kormánynak politikája. Ezt az „örökzöld” igazságot azért kell megismételni, mert a nyugati sajtó egy része visz- szalépésről, egy demokratikus modell bukásáról ír a nigé­riai katonai hatalomátvétel kapcsán. Mennyire leegysze­rűsített ez a kép, arra jel­lemző, hogy a kora őszbe nyúló, több hetes választás (amely különben az amerikai alkotmányt próbálta a nigé­riai közegbe átültetni) rend­kívül feszült légkört ered­ményezett; sokan az eredmé­nyek manipulálásáról, sőt meghamisításáról beszéltek; az összeütközéseknek száz ha­lottja volt. A mostani, lénye­gében vértelen hatalomváltást nyugalom és várakozás kísé­ri: az ország főként gazdasá­gi jobbrafordulást vár Moha­med Buhari dandártábornok új kabinetjétől. A nigériai változásnak ugyanis éppen a\ gazdasági problémák adják hátterét. Az olajláz az országot túlzott költekezésre, a mezőgazda­ság fejlesztésének elhanyago­lására bírta, s amikor az olajpiacokon beállt a pangás, kiéleződtek a belső ellent­mondások. A katonai kor­mányzat e területeken ígért hatékony fellépést s kötele­zettséget vállalt Nigéria ed­digi külpolitikájának folyta­tására, a korábban kötött szerződések betartására. (Ami ezt a külpolitikát illeti, Nigé­ria nem tartozik az afrikai szocialista irányzatú országok közé, mint el nem kötelezett állam „egyenlő távolságtar­tást” hangoztat a két nagyha­talomtól, viszont több fontos kérdésben következetesen an- tiimperialista magatartást ta­núsít. A szocialista országok­kal a szorosabb kapcsolato­kat, s elsősorban a kölcsönö­sen előnyös gazdasági együtt­működést, a korábbi katonai kormányzatok alapozták meg, a polgári elnökség alatt ez folytatódott, tehát várhatólag nem szakad meg a belpoliti­kai indítékú változásokat kö­vetően sem.) 3. Hogyan alakultak a kö­zel-keleti válság fejleményei? A szerteágazó közel-keleti válság két területe került az elmúlt napokban a figyelem középpontjába: a palesztin belviszály alakulása, illetve a libanoni négyhatalmi csa­patok ügye. Tuniszban összeült az El- Fatah vezetősége és jóllehet heves bírálatok érték Arafa­tot a kairói megálló miatt a palesztin vezető posztja még­is megerősödött: leváltása a jelek szerint nem kerülhetett szóba. Sőt, a palesztin kato­nai tanács kizárta a lázadó­kat, köztük Abu Musszát isi Viszont a tanács üléséről so­kan távol maradtak, s nem lehetett hivatalos PFSZ vég­rehajtó bizottsági ülést sem tartani, a jelenlevők korláto­zott száma következtében. Ugyanakkor Damaszkuszban a pelesztin parlament szere­pét betöltő nemzeti tanács 110 tagja (összesen 315 képvi­selő van) szembefordult az Arafat vezette irányzattal A véres harcok megszűnte után tehát most a politikai poron­don folytatódik a csata s egyelőre a mozgalom a meg­osztottság képét mutatja. Ami végső soron senkinek sem kedvező, s közös érdek lenne egy akcióegység, valamint a viták békés, türelmes tárgya­lásokkal való megoldása. Libanonban változatlanul fegyverzaj hallatszik (Tripoli- ban összecsapások paleszti­nok és muzulmán szélsősége­sek között, súlyos izraeli bom­batámadás a Baalbek körüli 3iita támaszpontok s polgári települések ellen) — ugyan­akkor jelei mutatkoznak a négyhatalmi „békefenntartó" erők bizonyos lomorzsolódá- sának. Az olaszok „cserét" határozlak el, s a jelek arra mutatnak, hogy felére csök­kentenék eddigi kétezres kon­tingensüket A franciák csapa­taik negyedét visszavezényel­ték az ENSZ-erők keretébe. Nagy-Eritannia mindössze 99 katonájával van. jelen. Az Egyesült Államok számára nyilván kényelmetlen lenne, ha politikailag lényegé­ben egyedül maradna, hi­szen erősödnek a külső és belső bírálatok és a szíriai gesztus (a fogoly piló­ta szabadonbocsátása) is ne­hezíti a további ott-tartózko- dás indoklását A Newsweek- ben már olyan kijelentés je­lent meg (egy magát megne­vezni nem kívánó kormány­tagtól). hogy a nyáron visz- szavonják az amerikai csapa­tokat. Egyelőre azonban nincs sok jele ennek, sőt új csata- hajóegységek Bejrút alá irá­nyítása ellenkező szándékról tanúskodik. A régi mondás szerint úgy mennek, mintha jönnének... Réti Ervin Hét magyar vállalat műszerei az úi-delhi szakkiállításon Első ízben láthatók Űj-Del- hiben különféle magyar mű­szerek és más .felszerelések a január 10—16. között megren­dezendő WISITEX (World Inst­rumentation Symposium and International Trade Exhibiti­on) szakkiállításon. A WISITEX eddigi állo­másai a rendezők szerint igen sikeresnek bizonyultak: a két esztendővel ezelőtti bombayi bemutatón már 200 indiai és 90 külföldi cég vett részt. Az idei kiállításon elsősorban or­vosi és laboratóriumi felsze­reléseket, mikroprocesszoro­NÓGRAD — 1984. január 8„ vasárnap kat, távközlési berendezése­ket, hajózási műszereket mu­tatnak be. A kiállítók között hét ma­gyar vállalat sorakoztatja fel termékeit Űj-Delhiben. A Gamma egyebek mellett elekt­ronikus folyamatirányitási rendszert és orvosdiagnoszti­kai műszereket, a Ganz Mű­szer Művek hordozható pre­cíziós és univerzális mérő­műszereket, a Labor Műszer­ipari Művek laboratóriumi eszközöket állít ki. A Metri- pond hídmérlegeket, s más elektronikus és optikai mér­legeket, az Industrialexport egyetemmakettet, a Metrim- pex a többi között komplett laboratóriumot, generátoro­kat, rádiócirkulográíot mutat be. A licencia információs iro­dát nyit a kiállításon. India jelenleg a hatodik he­lyen állt a fejlődő országok között, partnereink ranglistá­ján. Kétoldalú áruforgalmunk egyelőre nem jelentős, a le­hetőségek . még távolról sin­csenek kihasználva. Ami az idei évet illeti, a forgalom várhatóan mintegy 30 száza­lékkal nő, s így a magyar export elérheti az 55 millió dollárt, míg az import 22 mil­lió dollár körül lehet. Iglesias nyilatkozata „Spanyolországban még nem fejeződött be a társadalmi át­alakulás. A kommunisták a munkásosztály érdekeit job­ban kifejező és szolgáló de­mokráciáért küzdenek” — hangsúlyozta a Spanyol Kom­munista Párt főtitkára. Ge­rardo Iglesias az Eltiempo című. mérsékelt . hetilapnak nyilatkozott a decemberi párt- kongresszusról, a SKP előtt álló feladatokról Iglesias szerint a kongresz- szus nem csak a párt, hanem az egész spanyol társadalom életében jelentős esemény volt. „Nincsenek győztesek és nin­csenek vesztesek” — hangsú­lyozta. Egy olyan politikái irányvonal erősödött meg, ka­pott bizalmat a kongresszus­tól, amely a pártnak és tag­jainak igazi érdekeit, céljait van hivatva szolgálni,”. Az SKP főtitkára annak a véle» ményének adott hangot, hogy az új vezetésnek tanulnia kell a korábban elkövetett hibákból. A hangsúlyt a tö­megkapcsolatok ápolására, a határozatok következetes vég­rehajtására kell helyezni. A González-kormányhoz való viszonyról szólva Iglesi- as megerősítette, hogy az SKP nem a kabinet megdön­tésére törekszik, hanem ed­digi politikájának módosítá­sát szorgalmazza. Ha kell, a tömegek Ismételt mozgósítá­sával is arra igyekszik kény­szeríteni a kormányt. hogy tartsa be választási ígéreteit. A főtitkár megismételte, hogy az SKP jó kapcsolatok­ra törekszik a világ vala­mennyi kommunista pártjá­val (MTI) Az ENSZ-nek a palesztin menekülteket segélyező iro­dája New Yorkban bejelen­tette, hogy a Kelet-Libanon- ban legutóbb végrehajtott iz­raeli légitámadások követ­keztében egy palesztin mene­külttábor 13 lakója is életét vesztette, 125 menekült pedig megsebesült * A libanoni frontokon szom­baton reggel feszültséggel te­li _ csend uralkodott, miután előző nap heves tüzérségi oár- baj zajlott le Bej rút déli kül­városaiban a keresztény és siita milíciák között, a kissé távolabbi Harrub hegyvidé­ken pedig a keresztények és a drúzok között. * Abu Mussza ezredes, az Arafat vezetése ellen lázadó El-Fatah erők parancsnoka, akit a PFSZ legfelsőbb kato­nai tanácsa kizárt tagjai kö­zül, damaszkuszi nyilatkoza­tában törvénytelennek ne­vezte az El-Fatah kb ülésének tuniszi határozatait, valamint a PFSZ vb üléseit is, és sze­mélyében is támadta Jasszer Arafatot. (MTI) Filmek a Vöröskeresztről gél, angol, francia, spanyol, arab, német, nw->yar és bol­gár nyelven készült el. Jelenleg újabb filmen dol­gozik a stáb: ezúttal a vér­adás etikai problémáit dolgoz­zák fel. Nemrég az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO ajánlásokat készített a kormányok számára, abból a célból, hogy. fogadják el azokat az alapvető szabályo­kat, amelyek a véradók és a vérellátásban részesültek jo­gait védik. A propagandafilm felvételeinek egy részét Szene­gálban, Tunéziában és Géni­ben forgatták. A közeljövőben folytatódik a munka: a fil­mesek Indiába, Indonéziába utaznak, a befejező munká­latokra Bulgáriában és Ma­gyarországon kerül sor. A legszerényebb becslések Szerint is 200 millió néző te­kintette meg a világ minden táján azokat a filmeket, ame­lyek a Magyar és a bolgár Vöröskereszt, valamint a gen­fi székhelyű nemzetközi szer­vezet koprodukciójában szü­lettek az utóbbi években. A Nemzetközi Vöröskereszt télkitűzéseit és tevékenységét propagáló filmsorozat első da­rabja 1973-ban készült. A magyar és a bolgár filmesek ekkor kaptak egy filmsoro­zatra szóló merbízást á szer­vezet központjától. Olyan fil­meket kellett aikotniok, ame­lyek az egész világon érthe­tőek, s meggyőzően érvelnek a Vöröskereszt munkájának humanitása mellett. A köz- érthetőség miatt a filmek szöveg nélküliek voltak, csak a képek és' a kísérőzene su­gallta a mondanivalót, ösz- szesen több mint ezer kópia készült a véradás fontosságá­ról, a vöröskeresztes ifjúsági mozgalomról és a gyermekek­ről történő gondoskodásról. Feldolgozták a szervezet meg­alapítójának, Henri Dunanl- nak az életét, és filmet for­gattak a Vöröskeresztnek a béke megvédéséért tett erő­feszítéseiről. A filmeknek ma­gyar rendezőjük volt Kárpáti György személyében. A koprodukciós munka két évvel ezelőtt új állomásához érkezett. Akkor a Vöröske­reszt központja azzal a fel­adattal bízta meg a forgató- csoportot, hogy a fiataloknak készítsenek olyan filmet, amely a földkerekség bármely országában vonzóvá teszi a Vöröskereszt tevékenységét. Ez a produkció már szöveg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom