Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
lörténeíem é művészet T örténeti ihletésű művészet és történettudomány között nincsen Semmiféle „rangkülönbség’’. Egyik sem szolgá.ia, egyik sem alárendeltje a másiknak. Amint azt Lukács György megállapítása óta gyakran hangoztatjuk: Tolsztoj adott olyan hiteles történelmi képet a múlt Század első negyedének Orosz- országáról, mint az e korszakkal foglalkozó tudományos művek. Wallensteinről és a harmincéves háborúról többen kaptak képet Schiller drómatrilógiájának olvastán, mintha szintén Schiller háromkötetes tudományos művét lapozgatták volna. Móricz Erdélye mond annyit a tizenötéves háború körüli — és későbbi — idők magyar világáról. mint az ugyané korról írott tudományos munkák. Hozzátehetjük még ehhez, hogy a sikeres műalkotások hatása sokszorosan nagyobb. mint a legkiválóbb tudósmunkáké, s így a műrészek felelőssége óriáfei. A tmagyar XVI. századról három nemzedék alkotott magának kitörölhetetlen képet Gárdonyi Géza regénye nyomán; a reformkort, a negyvennyolcas forradalmat és a Szabadságharcot a mai napig Üókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéből képzeli fel az olvasók milliós tömege; Mohács körüli időkről nem a kor tudományosságának legjavát viszonylagos tárgyilagossággal nyújtani igyekvő Mohács-emlékkönyv nyomán alakult ki kép az ellenforradalmi korszak' közvéleményében. hanem Gulácsy Irén re- teénye alapján (Fekete vőlegények); az első világháború lelőtti „békeévek" bonyolult fellentmondásosságát, nagy (eredményeit és katasztrofális bibéit, ezt az egész érdekes és különösen tegnapelőt- töt — számos jeles munka ellenére — a tömegek tudatában még mindig egy daljáték, a Csárdás királynő képviseli felülmúlhatatlan hatással. (Félreértések és a nagyképűség látszatának elkerülése végett le kell azt is szögezni, hogy Kálmán Imre daljátéka, Gábor Andor magyar szövegére, (a maga műfajában valóban (jelentős alkotás, mely oly sikerrel fejezte ki a kor emberének dallam- és érzelem világát. hogy a háborús viszonyok ellenére — az első világháború kellős közepén keletkezett — egy év alatt bejárta a világot és 1919-ben még a magyar Vörös Hadsereg katonáit is szórakoztatta.) De arra sem árt gondolnunk, kénéről szólván, hogy a magyar középkort végeredményben az egész magyar történelmi múltat Erkel Ferei- nenéje képviseli mindannyinak érzelem világában, mégpedig mind a mai napig egyetlen más zeneszerző által felülmúlni nem tudott hatással. s e dallamvilág szavakba nehezem önthető, de mégis bennünk kavargó, végeredményben romantikus tudat- formáló ereje már gyermekkorunkban kitörölhetetlenül meghatározta egész történetfelfogásunkat, s minden későbbi mag, lett légyen az igaz vagy hamis történeti tanítás, febben a talajban csírázott ki! Ebben az értelemben Erkel Ferenc (és Egressy Béni) dallamvilága, Kölcsey Ferenc, [Vörösmarty Mihály, Egressy Béni szövegéhez kötődve, alapvetőbben és előbb meghatározta a magyar történelemhez fűződő érzélemvilá- gunkat. mint az összes később tanultak! (Elég itt a Himnuszra utalni.) Bár művészet és történet- írás kapcsolatát, e kapbso- lat történetét az irodalom vonatkozásában vizsgáltuk, hiszen a történelmet is az emberi beszéd, a szó segítségével írjuk, az irodalomról vannak a legrégibb emlékeink1 és forrásaink; az irodalomnak volt hosszú időn át a legnagyobb tömeghatása ■— ideiértve a zenével kísért (Tinódi) vagy színpadon előadott irodalmat is — s így ehhez képest például a képzőművészet és történetírás kapcsolata áttételesebb: de éppen ezért most, amikor a műalkotások tömeghatásáról, mégpedig elsősorban érzelmi hatásáról szólunk, röviden ki kell térnünk egyéb művészetekre is. A képzőművészet tudatformáló érzelmi ereiéről a középkori templomok bibliaillusztrációi, a reneszánsz mesterek biblikus képei — melyek közvetve vagy közvetlenül milliók tudatában alakítottak ki képet a sokáig az emberiség őstörténeteként kezelt ótestamen- tumi szövegekről — éppúgy tanúskodnak mint Madarász Viktornak, Székely Bertalannak, Benczúr Gyulának, sőt Feszly Árpádnak képei, melyeket nemzedékek nézegettek áhítattal tanítóik vezetésével. K ülön tanulmány tárgya lehet; milyen összefüggésben volt e festőművészek tört énetfelfogása a maguk korának kutatási eredményeivel. Madarász például mérhetetenül haladóbb felfogást képviselt, mint mondjuk Benczúr; Benczúrban a múlt század második felének önelégült uralkodó osztálya vetítette vissza saját dicsfényét a pompás múltba; Madarász viszont, a negyven- nyolcas szabadságharc ifjú katonája, 1867-ben egy Dó- zsa-festménnyel jelentkezik, s egyéb művei is a magyar forradalmi múltat idézik. Ugyanakkor további kérdés lehetne, hogy az a Madarász, aki a haladni vágyó Ferdi- nánd Waldmüllernél tanult, később a német középkort romantikusan (és részben na- cionalisán) eszményitő német iskolák hatására képezve magát tovább, a legmegfelelőbb, a legkorszerűbb formát találta-e meg mondanivalójához. Felétien ifi érintenünk kell a filmnek minden korábbit felülmúlóan széles tömeghatását és mítoszteremtő erejét A szovjet filmművészet forradalomban nevelkedett ifjú rendezői a húszas években megalkották az alig tíz évvel korábban lezajlott forradalom mozgófényképekkel előadott történetét. Ezek a filmek; az Október (Eizenstein), a Szentpétervár végnapjai (Pudov- kin), A fegyvergyár (Dov- zsenko) mint műalkotások remekművek; mozgósító erejük éppúgy" kétségbevonhatatlan, mint érzetni hatásuk; törté- neímieg végső fokon és a lényegét tekintve hitelesek, ép- úgy összegezik az ábrázolt kort mint Tolszltoj vagy mint Balzac regényei; ugyanakkor azonban filmhíradószerű hitelességet hasztalan keresnénk bennük, mint kútfők mint források használhatatlanok. A szentpétervári cári palotát nem úgy rohamozták meg a forradalom katonái. amint azt az Októberben láthatjuk, képsorai azonban a művészi szintézis szempontjából mégis hitelesek, olyanv- nyira, hogy napilapok sőt történelmi képeskönyvek is gyakran hiteles fényképként közölnek belőle részleteket. (Ami persze félrevezető, de mint Ielenség figyelemre méltó.) Tény tehát, hogy a történelmi tárgyú műalkotások tömeghatása nem csupán óriási. hanem a közfelfogást, nagy közösségek történelmi tudatát oly mértékben befolyásolhatja, hogy ezáltal visz- sznhathat magára a történet- tudományra is. Máig érvényesnek mondhatjuk Eötvös József célkitűzéseit, aki feltétlen actatbe- li hűséget követeli szépíró- öpmaeától. Tudományosan elfogadott ténynek, következtetésnek, egyszóval a történet- tudomány eredményeinek ismerete éppoly kötelező a történeti széppróza művelője számára. mint például az, hogy egyetlen költő sem írhatja le a földet tányéralakúnak. Ezen belül azonban a művésznek tág mozgási tere van. Cselekvésköre voltaképpen nem más, mint egyrészt az adatszerűén hiányzó láncszemek kikövetkeztetése és behelyettesítése, másrészt pedig az ábrázolt eseményekből levonható következtetések szabadabb kezelése. A történeti széppróza művelője voltaképpen magyarázza, értelmezi a történelmet. Erre a művészi cselekvéskörre tanulságos példa Friedrich Schiller dráma- költői működése: Wallenstein- trilógiája úgy viszonyúk a harmincéves háborúról írott történelmi munkájához, a Don Carlos a német-alföldi függetlenségi harcokról írott könyvhöz, mint ahogyan a művészet a tudományhoz. Nyilvánvaló, hogy Wallenstein, Don Carlos, Fülöp király, Piccblomini és mások nem azt mondták, nem úgy, nem akkor, amint az a drámákban elhangzik; de egyrészt mondhatták volna — lásd Arisztotalész tanítását, hogy tudniillik a költő olyan eseményeket mond el, amelyek megtörténhetnének — másrészt pedig Schiller úgy képzelte, hogy azt kellett mondaniuk. S ez utóbbi már egy újabb mozzanathoz vezet: a művésznek a maga és kora eszményeihez igazított véleményéhez, ahhoz az erkölcsi tanításhoz, amelyet a műalkotásnak adnia kell, a tudomány pedig nem adhat. Nemeskürty István 7 extilm üvészeti alkotóműhely VELEM HASZNA Kis falu, a nyugati határszélen: Velem. Minden esztendőben hat hétre alkotó- műhelyt .szervez itt textil- művészek számára a szombathelyi Savaria Múzeum. 1975-ben írták ki az első pályázatot, azóta évente tíz művész vett részt az . alkotóműhely munkájában. Az alapszabály megfogalmazta a műhely célját: kísérleti és kutatási lehetőség biztosítása a textilművészek számára. A magyar textilművészet 1968-as fellendülése után Vas megye és Szombathely városa karolta fel a továbbfejlesztés ügyét. 1970-ben indult meg ugyancsak a Savaria Múzeumban a textilbiennálék sora. Egyik évben a fal- és tértexliiek, másik évben az ipari textilek tervezői kaptak kiállítási lehetőséget. E jelentős kezdeményezés után alakult-a velemi alkotóműhely, hogy újabb lendületet adjon a kísérletező textilművészeknek. A gondtalan hat hét, amelyet nemcsak ösztöndíjjal, anyagköltség-térítéssel, hanem megfelelő munkaeszközök beállításával — szövőszék, rajzasztal, nyomóasztal — is segített a Savaria Múzeum, meghatározóvá lett a következő időszak műveinek születése szempontjából. Nem csak lehetett, kellett is kísérletezni, hiszen ezzel a feltétellel kapták meg a részvételi lehetőséget. És volt még két dolog, ami sem forintban, sem eszközökben nem mérhető: a közösség, amely lehetővé tette, hogyne egyedül, hanem állandó szellemi vérkeringésben együtt oldják meg művészi problémáikat: és a táj, amely elragadó alpesi szépségében fe!- tárulkozva vette őket körül, nyújtva pihentető sétát, vagy éppen témát, anyagot. A tértextil innen Indult. Droppa Judit kísérletei a Iaussanne-i textilbiennálén való részvételig - vonultak. Kele Judit akcióinak egyik továbbfejlesztett változatát a párizsi Pompidou Központban is bemutatta. Az inarl textil kísérleti eredményei szerényebbek ugyan, de például J’auli Anna kísérleteiből kivágó exportképes termékek születtek. Kókay Krisztina: Tanulmány A textilművészeti alkotó- műhely ugyanis mindig nyitva állt a nagyipari tervező- művészek, a kézpnűves textil- művészek és a modern képzőművészet legújabb törekvéseihez kapcsolódó textilművészek számára, hiszen ezt jelentette a kísérleti jelleg. Nem volt véletlen az sem — a fejlődés útja, éppen a nyitottság révén vezetett errefelé —, hogy a fotó és a video — képmagnó — lehetőségeit is kihasználva, még az is indíttatva érezte magát ez új eszköz kipróbálására, aki eredetileg más tervvel indult. S ahogyan a használati textilek .között Is rohamos gyorsasággal elterjedt a műanyag, úgy kapott egyre nagyobb szerepet a textilművészetben is. ®ecser Lujza itteni kísérletei után a Tiszai Vegyi Kombinátban jutott további kísérletezési lehetőséghez. hogy műgyantával megszilárdítsa, és így szilárd kiállítási darabbá tegye lágy fonalkötegeit. Bajkó Anikó egy textiihulladék-telep megégett ’darabjaival, ezek valóságos feltérképezésével készített megdöbbentő kiállítást. Csak a legkülönösebb példákat említettem. A textil anyagának vizsgálata, viselkedésének módszeres tanul- mánvozása, a különböző technikák felelevenítése vagy éppen kitalálása révén rengeteg termékeny ismeretre tettek szert textilművészeink. Kókay Krisztina például egy természeti képződmény variációs lehetőségein dolgozott Velemben, két év hat-hat hetén át. Az új megoldásokra képes pigmentfesték segítségével tűhegyes ecsettel festette fel finom formáit. Most, decemberben az újopnan megnyitott Flamenco Szállóban az étterem, a foyer textilborítását készítette el e kiérlelt technika felhasználásával. Idén búcsúztak Velemtől a textilesek. Olyan művek is születtek, amelyek ezt a búcsút fejezték ki. Bajkő Anikó velemi tájképet „ültetett be’* papírmadarakkal. Solti Gizella Velem áltérképeit készítette el. Velem 1:50 című munkája: terepszín tájrészlet, fehér nyilakkal. Velem 1:5000 című pedig már a csomagolópapír-terepből alig kibújó falucska házsorait mutatja, gondos gobelinszövéssel. Velem — megszűnik a textilművészet számára. Egy ihlető tájtól búcsúztak el, hogy hamarosan birtokba vegyék Sömjénmihályfa tágas kastélyát, udvarházát, ahol ugyancsak a Savaria Múzeum szervezésében állandó textilstúdió létesül. Remélik, hogy az új hely, az új helyzet pótolni tudja majd a velemi tájat, a közös vacsorákat, a természet- járást, egyáltalán azt a közösségi szellemet, amelynek megszületése Velem igazi haszna. Torday Aliz Újdonságok a szovjet filmstúdiókból Kirill Lavron Budapesten, Kállai Ferenccel Natasa Belohvosztyikova, A part női főszereplője Milyen munka folyik , a szovjet stúdiókban, miilyen újdonságok kerülnek ki mostanában az alkotók kezéből ? A Moszfiilm stúdióban készült a nemrég elhunyt Alek- szandir Alov és társa, "Vlagyimir Naumov világhírű ren8 NÓGRÁD — 1984. január 7„ szombat dezőpáiros műve, A part. Az adaptáció alapja Jurij Bondarev magyarul is Olvasható regénye. A főszerepeket Na- talja Belohvosztyikova és Borisz Scserbakov játssza. Agatha Christie közkedvelt regényalakja, Miss Marple a hőse Vagyim Gyerbenyev produkciójának, amelynek címe: Mise Marple a gyilkost keresd. Az elemek ismertek: ősi fészek, nagy család és személyzet, gyilkosságok — és természetesen izgalmas nyomozás. A krimi főszerepét a népszerű fiatal színész, Andrej Haritonov játssza. A képek után ítélve szórakoztató vígjáték A szeretem előérzete. Rendezője Tovife Sahvongyijev, főszereplői: Irina Alfjorova, Alekszandr Abdulov, Ligyija Szmimova és Mihail Gluzszkij. Alekszcj Arbuzov színdarabja nyomán forgatta Szayva Kulis A régi Anbat meséd címmel új filmjét. A történet nálunk is ismert: a főszereplők: Igor Vlagyimirov, Zinovij Gerdt és Larissza Szucsikova. A Magyarországon is kedvenc Ludmilla Gurcsenko legújabb filmje, A fiatalság receptje. Karel Capek a Mak- ropolusz-ügy című könyve alapján forgatta Jevgenyij Ginsfcurg az utópisztikus történetet egy 300 éves asszonyról. Elina Makropoluszt Gurcsenko játssza, partnerei Olag Bo- riszov, Szergej Sakurov, Armen Dzsdgarhanjanj Jurij Nagibin A Beren- dej-erdő című elbeszélése nyomán készült A művész felesége című film, Alekszandr Pankratov rendezésében. Mad történet szerelemről, hivatásról, hűségről és tehetségről, A főszereplők: Valentyina Tyelicskin/a, ismét Szergej Sakurov és a rendező-színész, akinek sorozata most megy tévénkben: Nyfkita Mi- hallkov. A köztársasági stúdiókban is több újdonság látott napvilágot. A Beloruszfilmnél forgatták a Személyes leszámolást Alékszandír Karpov rendezésében. Központi hőse egy „kényelmetlen ember”. Főszereplői: Vagyim SzpM- donov, Tatjana Taskova és Vaientyina T.yitova. Ugyan-' ennek a stúdiónak a produkciója a Vihamszűnet, amelyet Viktor Turov int és rendezett. A cselek; lény 1929-ben játszódik egy kis faluban. Főszereplők : Jelena Boriszova és Jurij Kaszjucsim. Turkmen filmesek készítették a Karakurrvsivatag, 45* árnyékban című filmet, Hod- sakuli Narldjev rendezésében. Az egzotikus miliőben játszódó mai történet főszereplői számunkra ismeretlen tüank- mén színészek mellett ismert művészek: Jelena Drapeko, akit a Csendesek a hajnalok egyik katonaiényafcént ismertünk meg, és a nálunk is járt neves színész-rendező. Kirill Lavrov. A fiateá és még fiatalabb nézők számára is több új film készült. Látványos, színes, zenés film A csodadototor tanítványa. Rendezője Borisz Rizarev, főszereplői: Mihail Gluzszkij, Ariadna Sengela- ja, és Szvetlána Orlova. Karantén az óvodában, ag ötévesek között. Énről szól II- ja Erez Karantén című komédiája, amelyben a többi között Tatjana Pefcer, Ligyija Fedoszejeva-Suksina és Pavel Kadocsnyilkov látható a felnőtt szerepékben, Fiiátailofchoz szól a címe és a képek szerint vidáman, A nős agglegény. Vlagyimir Ra- govoj rendezte, sok ifjú színész közreműködésével A felsoroltak közűi minden bizonnyal tairáffikqzunk majd nőhénnyal a magyar mozikban. Erdős Márta
