Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

Kovácsmúzeum Bakonyszentkirályon f ■ 7 *■» ’ i, i ♦ j — -* « ...................... * ' * * A uiintegy százéves patkóié kovácsműhely felújításával kiállítóhelyet hoztak létre Bakonyszentkirályon. A műhelyből lett múzeumban a kiállítást megtekintők láthatják a régi, hagyományos kovácsmunka minden kellékét és szerszámát, a fújtatótói a kézi hajtású fúróig. Népszínházi előadások r Ebben a színházi szezon­ban még kilenc produkciót mutat be megyénk művelődé­si házaiban a Népszínház. Donizetti — filmen is — nép­szerű daljátékét, Az ezred lá­nyát a pásztói és rétsági mű­velődési központban játszák február 21—22-én. A francia Charpentier Varázshegedű cí­mű mesejátékának országos premierjét Pásztón rendezte meg a színház. Ebben az év­ben, március 13-án Palotás- halom és környékének gyer­mekei láthatják a produkciót. A kör négyszögesítése Valen- tyin Katajevnek a harmin­cas évek elején világsikert aratott színműve. A nagyoro­szi és a rétsági művelődési házban március 14—15-én szórakozhat a darab szelle­mességén a nézősereg. Pás- kándi Géza írta A királylány bajusza című mesejátékot, Raffai Sarolta az Egyszál ma­gam című drámát; mindket­tőt megyénkben először — március 20-án — Pásztón mu­tatják be. A Páskándi-dara­bot a salgótarjáni József At­tila városi-megyei Művelődé­si Központ május 7-én. a Raf- fai-művet a palotáshalmi, a nagyoroszi és a rétsági mű­velődési otthon május 8—10- én játsza. Tersánszky Józsi Jenő A harmadik fiú című mesejátéka április 24—27. kö­zött szórakoztatja Salgótarján Palotáshalom, Rétság és Nagy­oroszi gyerekeit. Á költséges Buckingham A Londonba látogató ta­rista csak a Buakángharn- pa­lota hátsó oldalát láthatja, s a látvány a ssaínpompás őr­ségváltás ellenére sem mindig lelkesítő. A kavámcsd szemek elől ugyanis rejtve marad a palota belsejének pompája és nem látható a 16 hektáros kert sem, ahol a királynő ku­tyáit sétáltatják, nyaranta pe­dig több ezer személyes ösz- sze jöveteleket rendeznek a kiváltságosoknak. A királynő egyébként olyan gyakran hagyja el a Bu- ckingham-palotát, amilyen gyakran csak teheti. Az év­nek csak egy negyedét tölti ott, mi ved elődeihez hasonló­an hidegnek, huzatosnak és kényelmetlennek találja lak­helyét. A hét végeket a wins- dori kastélyban, vagy egyik vidéki házában tölti, a nya­rat pedig a Balmoral-dcastély- ban, Skóciában. E tényeket figyelembe vé­ve tekintélyesek a Buckin- gham-palota fenntartásának költségei. 2,5 millió fontot emészt fel évente a 650 te­rem, a 350 állandó és a 120 ideiglenes alkalmazott. A négyemeletes épületegyüttes­ben 10 000 ablakot keld rend­szeresen megtisztítani, 34 000 négyzetméternyi padlót kell kifényesíteni, illetve a padlót borító szőnyegeket portadajní- tani. Egy hétbe teMik, míg egy ember felhúzza a palota 300 óráját Tíz tonna ezüstöt kell fényesre suvidkolni, és mivel a konyha az ebédlőtől nagyon távol van, fűthető táladókocsi szükséges az ételszállításhoz. A palotát elsősorban álla­mi fogadásokra használják. A vendégek egy teremben gyűl­nek össze arra várakozva, hogy az egyik falat egy rej­tett szerkezet félrehúzza ét feltárul jón előttük a csodála­tos, csillárokkal és tükrökkel ékesített fehér terem, A pam­pát igencsak kedvelő V Gyöngy idejében a nagyobb fogadásokra kétezer fős ven­déglistákat állítottak össze. A királyi család két nagy, elkülönített lakosztályban él az északi. szárny első emele­tén. Erzsébet királynő öltö­zőszobájában egy fodrász, egy kozmetikus é6 egy manikűrös, egy különhelyiségben pedig egy masszőr dolgozik. Fűtött uszoda, pihenőszoba és egy házimozi szolgálja a kikap­csolódást. szükség esetén pe­dig orvosi ellátás áll a királyi fennségek rendelkezésére. Erzsébet királynő ruhatárát cédrusfából (készült szekré­nyekben tartják. Az egyes darabokat számokkal látták el, s fényképekkel ellátott nyilvántartást vezetnek arról, melyik ruhacsodát mely alka­lomkor viselte a királynő. A palotában a személyzet számára hat büfé működik, amelyekbe nap mint nap a winsdori kastélyból szállítják a friss tejet, gyümölcsöt, zöldséget és virágot. A fenn­tartási költségeket tekintve a wiinsdori kastély egyébként még a Buekinghamen is túl­tesz. K'ÖR(KÓR)KÉP A NEVELÖOTTHONOKRÓi; (1.5 Parlagból paradicsom? ta az átadáskor az egyik ta­nácsi vezető, s a nevelőott­hon melletti földterületre mu­tatott. Akkor a beindulás ne­hézségei elvonták a figyelmet erről a lehetőségről, kisebb gondjuk is nagyobb volt en­nél. Aztán ez év elején a me­gyei KISZ-bizottság egy át­fogó vizsgálatot végzett a ne­velőotthonokról, azt is kutat­va, miben segíthetnek a fia­talok? Itt foglamazták meg, hogy Kisterenyén kellő tár­sadalmi összefogással kiala­kítható lenne egy 2,5 hektá­ros gyakorlókért, amely ki­válóan szolgálhatná a mun­kára nevelést. Amikor de­cember derekán Török Tibor megyei KISZ-titkárral és Liebmanné Veres Éva mun­katárssal a nevelőotthont fölkerestük, már kész terv­vel álltak elő. — Legelőször is kinyomoz­tuk: valójában kié a terület, ugyanis senki nem tudta — mondja Ferkó Lajos igazga­tóhelyettes —, végül az okira­tok tanúsága szerint tanácsi földterület, így aztán külö­nösebb akadálya nem lett, hogy megkapjuk. A téesz megígérte, hogy segít a föld megmunkálásában, a körül­kerítésben. Lesz benne kút, fóliasátor, bevezetjük a vil­lanyt, később szó lehet kis­állattartásról is, ültetünk gyü­mölcsfákat — záporoznak az elképzelések, melyekhez kap­csolódik a KISZ-esek felaján­lása. segítsége, egyeztetik a te­endőket, összehangolják a munkálatokat. És, ha minden igaz, jövő tavasszal a kiste- renyei nevelőotthonosok már saját földjükön termelnek a konyhára, sőt akár eladásra is. Dehát mit szólnak mind­ehhez a gyerekek? — DógoznI nem nagyon szeJ retünk, de enni annál job­ban! Azért mindenki elvégzi a kiszabott munkáját — ál­lítják a nyolcadikos fiúk; Danyi Iván, Rafael Zoltán és Dáni József. — És mit kezdenétek egy százszor akkora kerttel? Ahon­nan akár a piacra is vihetné­tek a termésből. — Hú, az jó do>log lenne! — sóhajt föl egyikük, de az­tán hiába törik a fejüket, az igazi lehetőségét nem ismerik föl a dolognak. — Ezek a gyerekek nem tudják, mit jelent egy kert a családi háznál, mi szükség lehet rá, s azzal sincsenek tisztában, hogy pénzforrásul szolgálhat, melyet aztán já­tékvásárlásra, kirándulásra, vagy éppen „üzleti befekte­tésre” fordíthatnak — magya­rázza Magyar Antal. — Egé­szen egyszerű az oka; nem olyan környezetben nőttek föl. Nagyon mostoha volt a szü­lők Mikulása a kisterenyei gyerekekhez, mindössze egyet­len csomag érkezett tőlük... annál több viszont a patro- nálóktól: csokoládé, cukor, társasjáték, baba, lemez, könyv, ruhanemű, fölsorolni is nehéz lenne. Jönnek is gyakran, azt mondják, aki egyszer erre vetődik, s megis­meri ezeket a gyerekeket, az visszajár. Magyar Antal az ötvenes évek derekán fél év­re vállalta egy szabolcsi ne­velőotthon beindítását, aztán harminc év lett belőle. Sze­rencsére, többen vannak ilye­nek, ám, csodákra ők sem ké­pesek. Bizonyára általános véleményt fogalmaz meg a nevelő: — Te vagy az apukám?! — kérdi, de inkább kijelenti egy kék szemű, szőke kisfiú, s a nyomába sereglő gyerek­had pillanatokon belül való­sággal körülrajong bennün­ket. Be nem áll a csöppsé­gek szája, egymást túlharsog­va mesélnek a Télapóról, s közben úgy szorítják az em­ber kezét, mintha soha nem akarnák elengedni. Családi idillnek is tűnhetne a kép — de nem az. Szinte kivétel nélkül egy-egy családi tragé­dia áldozatai, nem akarták, vagy nem tudták őket befo­gadni. A sors fura fintora: míg egyesek éveken át gyöt­rik az orvosokat, hogy segít­sék hozzá az> egészséges gyer­mekáldáshoz’ mások — kissé cinikusan szólva: a nevelőott­honoknak szülnek. Noha ezeknek a gyerekeknek a hátrányuk behozhatatlan, helyzetük mégsem reményte­len. Amit a szülők felelőtle­nül elmulasztottak, azt az ál­lam, a jó szándékú közössé­gek, érző szívű emberek meg­próbálják helyre hozni. Az alábbi cikksorozat három ve- velőotthon életébe tekint be, meg sem kísérelve a teljes­ség igényét, s a szerző abban sem bízik, hogy elsősorban, akiknek szól, azok elolvas­sák, de talán mások igen, akik tehetnek is valamit. Az oktatási intézmények és a gyámhatóságok Nógrád me­gyében összesen 2444 veszé­lyeztetett gyeremeket tarta­nak nyilván, a 18 éven alu­liaknak 3,5 százalékát. Ez a szám évről évre nő, részint a veszélyeztetettségi tényezők újratermelődése, részint pe­dig a jobb felderítő munka miatt. Jelentősen emelkedett az állami gondozottak száma, ma nyolcszáz körül van. Míg a megye népességének 7,1 százaléka cigány származású, az állami gondozottaknál öt közül három e rétegből ke­rül ki. Éppen öt esztendeje, hogy az ország egyik legkor­szerűbb nevelőotthonát átad­ták Kisterenyén, most 220 gyerek lakja. — Itt ez a parlag, kezdhet­nétek vele valamit! — mond­— Mi rosszat tettek? — kérdi meglepetten az igazga­tóhelyettesnő az általános is­kolában, amikor Magyar An­tal nevelővel a 2. csoportból kérünk néhány diákot. A be­lépő srácok is rosszat sejte­nek, de aztán földerül az ar­cuk, amikor a kert felől ér­deklődünk. ök már évek óta „kísérleteznek” egy kisebb földdel, a 24 fős csoport fő­ként konyhanövényeket ter­meszt. — Nagyon csúnya dolgot mondok, a család-nevelőott­hon viszony olyan mint, ami­kor a cukor helyett valaki szaharint kénytelen fogyasz­tani. A legideálisabb nevelő- otthon sem pótolhatja a csa­ládot, ám sokkal jobb egy szétzüllött, a gyermek fejlő­dését teljesen korlátozó kör­nyezetnél. Tanka László Következik: A szülőértekezlet elmaradt.« Anekdoták Mark Twoinról Mark Twaint a kiadói ál­landóéin becsapták. Az írónak egyszer elfogyott a béketűré­se és elhatározta, hogy min­den kapcsolatot megszüntet az American Publishing Com- panyvel, amelynek az igazga­tója egy bizonyos Newton Case volt. Hogy megnyerje a várható pert, az író a Pe­arce ügyvédi irodához fordult segítségért. Miután megfele­lő tanácsokat kapott, néhány nap múlva újra benézett az ügyvédhez. — Nos. mi újság, közölte Newton Case-zel, hogy beper­li? — kérdezte az ügyvéd. — Igen, uram — válaszolt Mark Twain. — És ő mit mondott? — Azt mondta, menjek a fenébe, — És erre ön mit tett? — Hogyhogy mit?! Idejöt­tem önhöz! * Mark Twain egyszer el­ment egy vendéglőbe. A ze­nekar azonban olyan hango­san játszott, hogy lehetetlen volt nyugodtan beszélgetni. Az író kivárta a megfelelő pillanatot, odament a karmes­terhez, és megkérdezte, ját­szanak-e a zenészei a közön­ség kívánsága szerint. — Igen, uram — felelte készségesen a karmester. — Remek. Akkor én azt kívánom, hogy játsszanak — egy dominópartit! * Mark Twain egyszer gyász- jelentést kapott egy szenátor temetéséről. Az író megje­gyezte : — Nem voltam hajlandó részt venni ennek az ember­nek a temetésén, de udvarias levelet küldtem, amelyben közöltem, hogy bár nem me­hetek el — de őszinte szív­ből üdvözlöm ezt az ese­ményt! * Mark Twaintöl egyszer megkérdezte valaki, nem is­mer-e valamilyen szert az el­ső pillantásra fellobbanó sze­relem ellen? — Dehogynem — válaszol­ta az író —, másodszor is fi­gyelmesen szemügyre kell venni a hölgyet! Fordította: Gellért György | KOSSUTH RADIO: 8.37: Fúvós keringők 8.36: Gagliano: Dafne Egyfelvonásos opera 9.44.- Muzsika Zsuzsika meséi 10.05.- Mesterségünk címere 10.35: Népdalok, néptáncok 11.25: Régen találkoztunk 11.40: Kis kamorámban gyertyát gyújték XV/7. rész: „1549” 12.45: Mándy Iván: Átkelés 12.55.- Zenekari muzsika 14.00: íróvá avatnak Jókai Mór indulása 14.34: Szirmai Albert és Jacobi Viktor operettjeiből 15.28: Képek és jelképek 16.00: Küllőidről érkezett 16.20: Délutáni Rádiószinház 17.05: Külpolitikai könyvespolc 17.20: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 19.15: Világszínház 21.20. Mozart: Kis éji zene 21.40: Adottságok — lehetőségek a soproni tanulmányi erdőgazdaságban 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Romantikus kórusművek 22.42: Üzlet és tisztesség 23.02: Kamaramuzsika 00.10; Reneszánsz muzsika PETŐFI RADIO: 8.05: Sanzonok 8.20. Tíz perc külpolitika 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csat- fipiaioknak! 12.35: Mezők, falvak éneke 4 NÓGRÁD - 1984. január 5., csütörtök 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.35; Századunk gyermek­muzsikájából 14.00: Válogatott perceink 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: A 04, 05, 07 jelenti 21.05: Daróci Bárdos Tamás: Lakodalmi koszorú 21.20: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.30: Könnyűzene Bágya András szerzeményeibe 23.20: Verbunkosok, nóták MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-mauyaronszági ké­peslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Bánkúti séta. — Hogyan készül a parádi üveg? — Az utolsó esküvő. — Képesség a teherbírásra? Gyurkó Géza jegyzete.) 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsor előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (ism.) 8.05: Iskolatévé: Oroszul beszé­lünk. (Kezdő). 8.25: Fizikai kísérletek 3. 8.35: Magyar irodalom 9.05: Környezetismeret. 9.30: Magyar nyelv. 9.40: Stop! 15. rész 9.45: Merkúr jegyében. Cseh­szlovák tévéfilmsorozat. 5/1. rész: A muzsikus vám­ellenőr. 10.45: Meghökkentő mesék. Lutri (ism.) IJ.16: Képújság. 14.55: Iskolatévé: Kölcsönhatások az élő természetben. 15.3*: Lázár Ervin: A hétfejű tün­dér. 16.0«: Élő múzeum. 16.25: Hírek 16.30: Az élő vadon. Amerikai rövid film. 17.20: Képújság. 17.25: Tízen Túliak Társasága. 18.20: Szemelvények egy életút- ról. Dokumentumfilm. 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Katajev: Emlékmúzeum. 21.15; Hírháttér. 22.10: Beszélgetés Osvát Júliával. 2/2. rész. 22.55: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55; A mi képernyőnk. 18.15: Még egyszer gyerekeknek 1 Vrungel kapitány kaland­jai. Szovjet rajzfilmsoro­zat. 13/1. rész. (ism.) Michal úr kalandjai. ISA- rész. (ism.) 19.00: Atomenergetikai gépgyár­tás. 19.30: J. S. Bach: 1. Brandenbur­gi verseny. 20.00: Szemle. 20.50: Reklám. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: A Telepódium kabarébe­mutatója: Telepohár (ism.) 22.30: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: oidrich Knitl: Idegen em­berek 21.05; Pár perc könnyűzene 21.20: Gazdaságpolitikai magasán 22.00: Ez történt »4 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művé­szekkel 23.06; Hírek 2. MŰSOR: 20.00: A fa és a faszobrászok 20.00: Ki a bűnös? 21.30: Időszerű események 22.00; Ki a bűnös? ítélethirdetés és szakvélemények MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: D. B. Cooper üldözése (14). Színes, lát­ványos, szinkronizált amerikai kalandfilm. — BaJassagjrarmati Madách; Háromnegyed 6 és 8 órától: Vabank (14). Színes, szinkronizált lengyel bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Sztro- goff Mihály. Színes francia— olasz—NSZK—bolgár kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi; Röpke éj­szaka. Színes, szinkrortizált ‘szov­jet ifjúsági film. — Érsekvad kert: E. T. (A Földönkívtili.) Színes, szinkronizált amerikai fan^s?- tikus film. — Nagylóe: Az utolsó metró (14). Színes, szinkronizált francia film. — Jobbágyi: Tamás bátya kunyhója I—TT. Színes, szinkronizált olasz—NSZK film-

Next

/
Oldalképek
Tartalom