Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-05 / 3. szám
✓ BEREK, BESOROLÁSOK, TARIFÁK fiiz alapbérrendszer korszerűsítéséről A kormány határozata értelmében 1984. január elsejétől módosult a vállalati dolgozók alaybérrcndszcre. A módosítás okait és a korszerűsítés Irányát ismertetjük cikkünkben. Az alapbérrendszer két, egymással összefüggő részből áll. Az egyik a besorolási rendszer, ami a különböző munkákat, munkaköröket csoportosítja. Az elhatárolásnál a munka bonyolultságát, az elvégzéshez szükséges betanulási, szakmai és begyakorlottsági időt, valamint a munka- feltételeket és munkakörülményeket veszi figyelembe. Az alanbérrendszer másik része a besorolásokhoz kaocsolódó bértáblázat, azaz a bértarifarendszer. Az alapbérrendszer ritkán változó része a besorolási rendszer, ugyanakkor (már csak az árváltozások és a béremelések következtében is) a bértarifák viszonylag gyakran módosulnak. Miért kellett változtatni? A hozzáértők és a laikusok is sűrűn felvetik: miért van egyáltalán szükség központi útmutatásokra, azaz alapbérrendszerre? A vállalatok és a szövetkezetek miért nem határozhatnak önállóan dolgozóik alapbéréről? A válasz több oldalú megközelítést igényel. Az alapbérrendszer feladata, hogy a vállalatok és a szövetkezetek számára közvetítse a központi törekvéseket, a különböző munkakörökben dolgozók rangsorolásán keresztül. Enélkül, vagyis a viszonylag egységes munkaminősítés hiányában óriási nehézséget vállalnának magukra a vállalatok és a szövetkezetek az alapbérek megállapításánál. Tudvalevő, hogy a bértarifák az egyes munkakörökre alsó és felső bérhatárokat írnak elő. Többen javasolták az alsó bérhatárok eltörlését. Ez azonban (kétségtelen gazdálkodási előnyei ellenére) mégsem indokolt, ugyanis az alsó határ léte ad garanciát többek között például a pályakezdőknek, a minimális alapbérre. A sok kritika ellenére a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a vállalati és szövetkezeti dolgozók alapbérrendszere alapvetően bevált. Az elemzések azonban néhány hiányosságra, illetve visszásságra is rávilágítanak. A technika változásait például az alapbérrendszer nem minden esetben veszi figyelembe. A jelenlegi besorolási rendszer egyebek közt nem honorálja kellőképpen a szennyes, bűzös, undort keltő közegben végzett munkát, ami kétségkívül csökkenti a dolgozók munkavállalási hajlandóságát. A jelenlegi alapbérrendszer hibájául róható fel túlzott összevontsága, az, hogy nem eléggé árnyalt a különböző besorolások megállapításánál. Csak könnyű és csak nehéz munkát ismer, és nem tesz megfelelő fokozati különbséget a testhelyzet, a hőhatás, az egészségi ártalmak és a balesetveszélyek megítélésénél sem. Nem ad lehetőséget a kiemelkedő teljesítményt nyú jtó szellemi dolgozók munkájának elismerésére sem. Árnyaltabb besorolások Az alapbérrendszer további hiányossága például az ügyintézők és az ügyviteli dolgozók alapbérének merev kialakítása. Nevezetesen arról az egyébként helyes feltételezésről van szó, ami szerint a gyakorlati idő növekedésével gyarapodnak az alapbérrel honorálható tapasztalatok. Csakhogy mindez gátolja a kisebb tapasztalattal, de több rátermettséggel rendelkező szakemberek méltányos elismerését. A tapasztalatok szerint a különböző bértételek ma már nem felelnek meg a gazdaságpolitikai céloknak. Nem fejezik ki a szaktudást és a felelősséget. Aránytalanság tapasztalható a vezetők és a beosztottak alapbéreiben is. Ezt igazolja, hogy a vezetők alapbér- és keresetnövekedése az utóbbi 10—12 évben a népgazdaságban foglalkoztatottak keresetnövekedésének csak a felét érte el. Az 1984. január 1-től érvényes módosítások mind a besorolásokat, mind a tarifákat érintik. A legjelentősebb változások a munkások alapbérrendszerére vonatkoznak. Az új eljárások alapján a munkát befolyásoló körülményekét jóval árnyaltabban vehetik figyelembe a gazdálkodó szervezetek. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok a korábbinál jobban megismerhessék a kedvezőtlen feltételek között végzett munkát. A besorolási rendszer új ismérvei közé tartozik a monotónia, a koncentrált figyelem, a megvilágítás, vagy például a vegyi porártalom, abban az esetben is, ha csupán befolyásolja a munkavégzést. Eddig ugyanis a figyelembevételhez a károsító hatás orvosi igazolására volt 'szükség. A vállalatok számára segítség, hogy az új besorolási rendszer a különböző tényezőkhöz (például: fizikai erőkifejtés, testhelyzet, veszély, klíma, monotónia, vibráció stb.) pontokat rendel, amelyeknek alapján könnyen kialakíthatók az új besorolási csoportok. Az új rendszer egyébként a korábbi 244-1 kategóriáról 304-1 kategóriára növeli (munkafeltétel-fokozat és szakképzettség-fokozat alapján) a besorolások számát. A vezetőknek is kedvezőbb A vezetők besorolása is változik, e tekintetben azonban továbbra is mérvadó a vállalat népgazdasági fontosságát kifejező vállalati kategória. Ezek száma azonban négyről háromra csökken, ugyanakkor a méretek kiegészülnek a gazdálkodás minőségét kifejező exportteljesítés mutatójával is. Az a vállalat például, amely 2,5 milliárd forintot meghaladó exportárbevételt produkál, méretétől függetlenül kiemelt kategóriába kerül. Természetesen ennek megfelelő a vezetők javadalmazása is. Kedvező változással jár az új besorolási rendszer az ügyintézőknél is. A korábbinál nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy alapbérben is elismerjék a kiemelkedő munkát végzőket. Korlátozott keretek között megmarad az ilyen munkakörben dolgozók gyakorlattal szerzett joga; nyolcéves tapasztalat után azonban már csakis a teljesítmény és nem a munkában töltött idő számít az alapbérek meghatározásánál. Az új bértarifa-rendszer felső határai átlagosan 25 százalékkal, az alsó értékek 10 százalékkal nőnek. A fizikai dogozók besorolási rendszerét a vállalatoknak 1984 végéig kell elkészíteniük, és az alsó alapbérek fedezetét 1986 végéig valamennyi dolgozó számára elő kell teremteni. Molnár Patrícia Művese szűri a teiet Dón szakemberek a művese működési elvét az ipar területén is hasznosítják. Különleges hártyák alkalmazásával onan rendkívül finom szűrési rendszereket, alakítottak kú amelyek például arra is alkalmasak, hogy a fehérje- molekulákat elválasszák a tej többi alkotórészétől. Ezzel a lefölözött tejből és a teisavból 80 százalék fehérjét tartalmazó sűrítményt tudnak előállítani. Az eljárás alkalmazásával a tejüzemek elfolyó szennyvize kevésbé lesz ártalmas a környezetre. Mivel a szűrést kb. 10 C-fokon végzik. a fehérje nem szenved sérülést. A tejipar az így nyert febérjesűrítményt nagyobb fehérjetartalmú joghurt, sajt. túró, csecsémőtáp- szer stb. előállításához használja fel. Szép levelet küldött szerkesztőségünkbe Bogácsi Ist- vánné pásztói lakos. Minden sora arról vall, hogy írója szereti, magáénak vallja a települést. Végigkíséri Pásztó mozgalmas törénetét a honfoglalástól egészen napjainkig. Mint írja: a település volt végvár, pusztították a törökök, átélt több tűzvészt Is az idők folyamán. Mindig újjáépítették szorgalmas lakói. Pásztó már volt város. Szerény ipara mellett termékeny határa mindig is biztos, jó megélhetést nyújtott a gazdaembereknek. Sokféle gyümölcsöt termeltek itt, de legr Újra város ment végbe a nagyközségben. Fejlődött a mezőgazdaság, kulturális, egészségügyi intézményekkel gyarapodott a település. Ma már a régi történetek, amelyek még az idősebb emberek ajkán élnek Pásztó múltjáról, úgy hangzanak, mint a mese; hol volt, hol nem volt... Pásztón ugyancsak megváltozott az emberek élete. S most, hogy újból városi rangot kapott, az elért eredmények tették lehetővé. S azok a tervele, elképzelések, amelyek megvalósításán munkálkodnak a szorgalmas pásztói emberek. A pult túlsó oldalán Elmúltak az ünnepek és folytatódik a hétköznapi munka, annak megszokott rendje szerint Ügy gondolom azonban, hogy sok vásárló nevében talán érdemes megköszönni a kereskedelmi dolgozók ünnepeket megelőző tevékenységét. Azokét, akik hét közben és hét végeken is állták a vásárlók rohamát, rmodig készségesek és udvariasak voltak, s végül a vásárlók elégedetten távoztak a boltból. Tudom, hogy a kereskedelemben dolgozók többsége nő, édesanya, akit otthon család vár. Sok esetben megtörtént decemberben, hogy naponta 10—12 órát is dolgoztak azért hogy valameny- nyi érdeklődő, vásárló megkapja, amit keresett, amit vásárolni kívánt Megyénk boltjainak csaknem fele osztott nyitvatar- tással üzemel. Délben bezárják az üzletet, csakhát az áru rendszerint akkor érkezik. Átvétele, lerakása a bolti dolgozókra vár. Számukra egészen természetes, hogy Jó úton Mindenki tartozik valamilyen közösséghez, legyen az család, batári kör, kollégium, vagy KISZ-alapszervezet. Vajon, valódi közösséghez való tartozást jelent-e a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szak- középiskola II. számviteli alaoszervezete tagjainak KISZ-tagnak lenni, vagy kényszerűen együtt töltött órákat? Mennyire tudnak élni a lehetőségekkel, s ők maguk mit várnak a KlSZ-alap- szervezettől ? — KISZ-tagnak lenni szerintem annyit jelet, mint valami olyan dologért küzdeni, ami feltétlenül közösségi... Mi például az iskola munkáját segítjük — elmélkedik Pong- rácz Ági, az alapszervezet titkára. Hogy tevékenységük miben .nyilvánul meg, arról a következőiket mondja: — Részt veszünk a tanulmányi és sportversenyeken, a Táncsics-napok rendezvényein. Tavaly el is hoztuk a helyesírási verseny első négy helyezését. De mi is rendezünk iskolai szintű programot, mint például a tréfás vetélkedőt, amelyet a múlt évben csináltunk. Mint kiderült, ez azonban a KISZ-munka egy része csupán. Kiss Etelka arról beszél a KlSZ-taggyűléseken, a politikai vitakörökön nemcsak részt vesznek, hanem rendkívül élénk beszélgetés alakul ki. — Az első percek légköre általában feszült. Aztán amikor kiderül, hogy a téma érdekel bennünket, magunk is meglepődünk milyen gyorsan elszaladt a beszélgetésre szánt idő... Az akcióprogram összeállításánál a központi témák mellett rendszerint olyan érdekes, izgalmas beszélgetéseket terveznek, amelyek érdeklik a KISZ-tagok többségét. Ahogy Pongrácz Ági mondja, közvélemény-kutatással igyekszenek előkészíteni egy-egy összejövetelüket és próbálják jobban összehangolni a vezetőség tevékenységét is. Hogy jó úton haladnak, azt néhány jól sikerült vitakör is bizonyítja. Borsos Gyöngyi azt sorolja, melyek voltak számára a legérdekesebb, legizgalmasabb beszélgetések. Németh Dóra pedig a tanulmányi munkáról beszél, amely az alapszervezeti tevékenység legeredményesebb része. Tavaly az osztály iskolaelső volt. Karászi Kriszta a kulturális programban a mozi- és színházlátogatást, a különböző vetélkedőket tartja a legnépszerűbbnek és a Leglátogatottabbak- nak is. Szabó Zsuzsa pedig nem kis elégedettséggel nyugtázza a rendkívül élénk sportéletet, hiszen a KISZ-tagok mintegy fele igazolt versenyző. Minden bizonnyal a tevékenységi formák vonzóbbá tételével a közösséget foglalkoztató témák megbeszélésével még hasznosabbá, még kellemesebbé tehetik a KISZ- tagok az együtt töltött időt. Vincze M. NSZK, jugoszláv exportra kerülő automata mosógépekhez gyárt villanymotorokat az Ikladj Ipari Műszergyár berceli üzeme. Képünkön a forgórészek tekercselését végzi Hering Katalin, Naponta több mint százötven darabot készít. Pontos indulást több tonnányi árut mozgatnak. • Aztán nem kevés gonkérnek azok az utasok, akik a Salgótarján—Hatvan közötti személy- vonattal utaznak, illetve utaznának, ha az a megjelölt időpontban — 15 óra 25 perckor — indulna. Csakhogy többen is panaszolják, hogy az utóbbi időben ez a szerelvény tíz-tizenöt-húsz perces késéssel indul. Pedig úgy tűnik, semmi akadálya annak, hogy a személyvonat időben ott legyen az indulási helyen, hiszen csak Salgótarján külső pályaudvarról kell feltolatnia. A késedelmes indulásnak az a következménye, hogy sok hazautazó dolgozó ember nem éri el a vonathoz igazított autóbuszjáratokat. Különösképpen szóváteszik ezt a Pásztora és a környező településekre utazó emberek. A vonatnak ugyanis 16 óra 10 percre kellene Pásztora érnie, s ehhez igazodnak az autóbuszjáratok is. Ha a személyvonat késik, általában egy órát kell várniuk. Az utasok nevében azt kérem a MÁV salgótarjáni vezetőitől, hogy tartassák be a személyszállító vonatok pontos indulását. Hiszen azok az emberek, akik elvégezték napi munkájukat, szeretnének minél előbb hazaérni, pihenni. Balogh Tibor Salgótarján (S omoskőúj íalu) dot okoz, hogy naponta pontosan felmérjék mennyi tejre, kenyérre van szüksége a vásárlóknak, s . megtalálják mindezt azok is, akik csali a zárás előtti percekben jutnak el vásárolni. Nem csekély a bolti dolgozók anyagi felelőssége sem. S ha mindehhez még hozzászámítjuk, hogy a vásárlók sem egyformák, vannak köztük türelmesek, meg- értőek és olyanok is, akik bizony alaposan próbára teszlki a bolti dolgozók türelmétj nem egyszerű a dolguk. Ügy gondolom, annyi meg-J becsülést mindenképpen adni kell a bolti dolgozóknak is,' mint amennyit mi magunlä megkívánunk tőlük. Kukely Mihály ' Salgótarján ! A fizetett ünnepre járó munkabér A Munka Törvénykönyve 41. §-ának (2) bekezdésébe» foglalt rendelkezés szerint: „A dolgozónak a Minisztertanács által meghatározott munkaszüneti napokon nem keli munkát végeznie és az emiatt kiesett munkaidőre átlagkeresete megilleti.” (Függetlenül attól, hogy munkát végez-e vagy sem.) Munkaszüneti napok: újév (január 1.), húsvét hétfő, felszabadulás évfordulója (április 4.), munka ünnepe (május 1.), alkotmány ünnepe (augusztus 20.), Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója (november 7.), karácsony két napja (december 25—26.). [Mt. V. 45. § (1) bek.] A 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 39. §-ának (T)' bekezdése szerint: ha havidíjas dolgozó munkabére a munkaszüneti na» miatt kiesett munkaidőre járó átlagkeresetet magában foglalja. Ha tehát a havidíjas dolgozó munkaszüneti napon munkát végez, csak az aznapi munkáért járó munkabér, ha pedig nem havidíjas, a munkaszüneti napra járó át- legkerescte és az aznapi munkáért járó díjazása illeti meg. (K. J. cserháthalápi olvasónk kérdésére is választ adtunk.) Szociálpolitikai kedvezmény Lakásvásárlás esetén — szociálpolitikai kedvezmény minden olyan új lakás építésére, vásárlására vehető igénybe, amely az építtető, vagy vásárló személyi tulajdonába kerül. A vonatkozó jogszabály [53/1982. (X. 7.) MT. sz. r.] rendelkezése szerint ilyenek lehetnek: „tanácsi beruházásban értékesítés céljára épitett lakások vásárlása; gazdálkodó szervezet által értékesítés céljára építtetett lakások vásárlása; magánlakás-építés. Ezekben az esetekben az állam az építtető vagy vásárló részére az általa eltartott és vele közös háztartásban élő gyermekek vagy más családtagok után szociálpolitikai kedvezményt nyújt. Használt lakás (magánkézből közvetlenül történő) vásárlása esetén a kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha azt jogszabály kifejezetten elrendeli. A vonatkozó jogszabályok: a 11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM' számú együttes rendelet, amely az állampolgárok tulajdonában álló állami támogatással létesített lakások elidegenítésének egyes kérdéseiről, és az 50/1982. (X. 7.) PM—ÉVM együttes rendelet, amely a személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának szabályozásáról és pénzügyi feltételeiről szólnak. A korlátozás oka: a lakáshiány miatt minden rendelkezésre álló pénzügyi forrást a lakások építésére kell fordítani. A lakások számát nem’ növelő vásárlásokhoz nincs lehetőség a kedvezmény megadására. (Az ismertetett kivételeknek indoka éppen az, hogy a kedvezmény az eladóhoz kerülve, további lakásépítésre felhasználható.) Sz. F. szécsényi lakos olvasónk kérdésére válaszoltunk. 1 — b. a. — Dr. S. K. Gy. j gyorsabban zamatos bora vitte a hírét. A század végén fi- loxéra puszította a hazai szőlőket, s ez ugyancsak meg- vamolta a pásztói szőlőskerteket is. A lakosság olyannyira elszegényedett, hogy nem bírták fizetni a városi ranggal járó adót, s 1901-ben „beadták a kulcsot.” Földrajzi fekvésénél fogva élénk heti piaca és országos vására is volt. Állat- és kirakóvásáraira 20— 30 kilométeres körzetből, de távolabbról is felhajtották a gazdák állataikat. Erőteljes fejlődésnek a fel- szabadulás után indult a település. Jelentős iparosodás
