Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

Mi lesz a szociális otthonnal |avy|-& a tv-véfel ? Válaszol dr. Fancsík János, országgyűlési képviselő Dr. Fancsik János, a miskolci rádió mikrofonja előtt, a műsorvezető társaságában A közelmúltban dr. Fancsik ÍTános, Salgótarján ország- gyűlési képviselője, rendkí­vüli, képviselői fogadónapot tartott a miskolci rádióban. A műsoridő kevésnek bizo­nyult, hiszen rengeteg kérdés érkezett a megyeszékhely la­kosságától. Dr. Fancsik Já­nos vállalkozott arra, hogy a fontosnak ítélt, az adásból kimaradtakra lapunk hasáb­jain válaszol, — Sokakat izgatott, egy korábbi liir hallatán, a sal­gótarjáni, leendő szociális otthon helyzete. A Vöröske­reszt megyei szervezete kez­deményezésére erre a célra már összegyűlt hatmillió fo­rint, viszont az építésnek semmi nyoma. Mit tud az országgyűlési képviselő a szociális otthon sorsáról? — Természetesen a pénz megvan — mondja dr. Fan­esik János — az erre a célra elkülönített számlán, kamata­ival még növekszik is. A ter­vek elkészültek, de gondok voltak az engedélyezéssel és vállalkozó sem akadt az építésére. Most már nincs aka­dálya annak, hogy elkezdőd­jön a kivitelezés még eb­ben az évben, sőt a hiányzó pénzt a megyei tanács biz­tosítja. — Örökzöld téma a. vasút, íegalább tizenöten kérdezték most is, hogy várható-e a Salgótarján—Budapest között közlekedő gyorsvonat menet­idejének ' rövidülése, és, hogy történik-e végre valami a vonatok fűtése, tisztántartá­sa területén? — A menetidő belátható időn belül nem rövidül. Ezt a gondot a villamosítás oldaná meg, de erre, érthető módon most, anyagi fedezet hiányá­ban nem kerülhet sor. Ami a fűtést és a tisztátalanságot illeti, a közlekedési minisz­ter egy éve személyesen in­tézkedett ez ügyben, de úgy tűnik erre ismét szükség lesz. Amennyiben nem történik Változás, a parlament plénu­mán interpellációt fogok be­nyújtani. — Sokan emlegették és jó­nak tartják, a különféle köz­műtársulásokat. Példaként emlegették, hogy ilyen mó­don oldódott meg a Móricz Zsigmond út gázellátása is. Mostanában mintha csend lenne a társulások körül. Ért­hető a kérdezők aggodalma. Tehát, megbuktak ezek a kez­deményezések? — Szó sincs róla! Sőt, már az is tény, hogy a városi ta­nács részt vállal ezekből költ­ségvetése terhére. Hogy mi­lyen mértékben és, hogy mi­lyen közműveket részesít előnyben az még kérdéses, ám fontosságánál fogva való­színűleg a vízellátás kap előnyt. Javaslom, hogy ahol elkezdték a társulások szer­vezését, a munkát folytas­sák. Várható, hogy a városi tanács közműfejlesztési köt­vényt bocsát majd ki, de a részletek még itt sem tisztá­zottak. — Mi lesz a még meglevő és állagukban egyre romló ko­lóniák sorsa? — A város testébe ékelt kolóniákat fel kell számolni, helyükön a mai igényeknek megfelelő településrészt keli kiü'lakátasm — érvel az ország­gyűlési képviselő. — Jó pél­da er re á József-telep, a ^K is- Amerilka”, ahol rövidesen tár­sasháziak sora változtatja meg a városképet. Saligóbánya és Rónabánya viszont fokozato­san úgynevezett aftvóvárossá, illetve üdülőkörzetté alakul. Ugyanakkor, néhány arra ér­demes épület megtartása új funkcióval indokolt, hiszen ezek az utóikor számára élő skanzenszerűen megőrizhetik a jellegzetes bányásztelepülé­sek arculatát, — Riasztónak tartják töb-' ben is a kérdezők közül, hogy a város állítólag a zöldöveze­tek, sőt környezetvédelmi te­rületek felé terjeszkedik. — A városfejlesztési kon­cepció a környezetet kifeje­zetten védi. Az érdeklődőik valószínűleg a Baglyaskővár természetvédelmi területét féltik. Itt valóban a város legszebb kertvárosi része ala­kul majd ki. De a terv a vé­dett terület érdekeit messze­menően figyelembe veszi és továbbfejlesztését is biztosít­ja. Az elképzelések ez év vé­géig kerülnek rajzpapírra, az építkezés zömmel a követke­ző tervidőszak feladata lesz. — Ha már szó esett a kör­nyezetvédelemről vegyük azt a kérdést, amely azt tudakol­ja, milyennek ítéli meg a vá­ros helyzetét ebből a szem­pontból? — A levegő tisztasága so­kat javult. Sorra szűnnek meg a füstokádó gyárkémények, s nem pöfögnek a belvárosiban a gőzmozdonyok. Nagy válto­zást jelenít a most üzembe he­lyezett ötvözetgyári porlevá­lasztó berendezés, ami 145 millió forintba került. A Tar­ján-patak szennyezése a bír­ságok ellenére sem csökkent. Talán akkor tűnik el ez a „szennyvízcsatorna”, ha a 21. számú út továbbépítésekor le­fedik. — Máradt még néhány „vil­lámkérdés”, ezek már szű- kebb területek problémáit jel­zik. A Schuyer Ferenc útról reklamálják sokan a lépcsők és a közvilágítás állapotát. — A terméskőből épített lépcsők kicserélése folyamatos, a városi tanács évente több százeaer forintot költ erre a célra. A világütótestek pedig mind megvannak, csak o+yan mértékű a rongálás, hogy az EMÁSZ képtelen karbantar­tással követni. Szeretnék azért utal ni a fegyelmezett ál­lampolgári magatartásra, s a meglevő értékeink védelmé­ben. ne mindig a „cégeket” szidjuk. — Ugyancsak állandó téma a beszterce-lakótelepi ív-vé­tel! — Az ekek közismertek, a városrész a vétel szempontjá­ból árnyékolt A tanácstagi alapból kísérlet! jelleggel megépített berendezésnek az F/l jelű épületre való áthe­lyezése után talán valamit ja­vult a helyzet — Mikor lesz utcai világí­tás a Gorkij-lakótelep Ajl5- ös tömbje előtt? — A kábelek mér a főid­ben varrnak. A kandeláberek késtek, ezért állt a munka} Felszeretésük, információm’ szerint áprilisra várható. — Túlzsúfolt az iskola, pa­naszolják a Beszterce-lakóte- iepról. Lehet-e tenni valamit ellene? — A demográfiai hullám „le­vonulásáig” alapvető válto­zás nem várható. Egyetlen megoldás van: a kihelyezett osztályok létszámát kell nö­velni az eddigi módon. Ennyi kérdés fért a képvi­selői pótfoigadómapfaa. Termé- szetesien akadtak még köz­érdekű és kevésbé fontos tu­dakozódások, ezekre külön írásokban visszatérünk. Még valami: ha olvasóink úgy ér­zik, hogy újabb kérdések me­rültek fel, írják ezt meg ne­kik, még ha azok nem is az országgyűlési képviselőnek szólnak. Minden lényeges prob­lémára választ keresünk. (Zengő) „...majdnem az egész szénmedence sztrájkba II lépett...1 Salamon Imre születésének nyolcvanadik évfordulóján GYURTYANOS-BÄNYA mellé, a tenyérnyi kis erdőbe egyenként érkeztek, hogy el­kerüljék a kíváncsian fürké­sző, kérdő tekinteteket. A bag- lyasaljai csendőrőrsön azon­ban tudták, ha Salamon Im­re, Eppich Ede, Pothornik Jó­zsef, Hovan József és Kakuk József titkon találkozik, a bá­nyatulajdonosok aligha kerülik el a sztrájkot. Csendőrjárőrök eredtek nyomukba és akkor csaptak le rájuk, amikor a Nyílt levél című röpira- to'tt vitatták meg és azt, hogyan juttassák el a röpiratcsomagokat á mun­kásokhoz. A Nyílt levelet a Bánya- és Kohómunkások Szövetségében dolgozó ellen­zék adta ki. Minden sora a Peyer-féle vezetőket vádolta, akik arra törekedtek, hogy a szövetség országos vezetésé­ben többségben legyenek, és így a munkásokat kiszolgál­tathassák a bányatulajdono­sok kényének-kedvének. Az illegális találkozó részt­vevői közül Salamon Imrét és Kakuk Józsefet a csendő­rök elfogták. A csendőrőrsre kísérték őkét, ahol megkezd-» ték kihallgatásukat. Az eljá­rásnak gyorsan vége szakadt. Három akna, többszáz bányá­sza szüntette be a munkát. Eppich Ede, meg a többiek riasztására a baglyasaljai csendőrlaktanya elé vonultak, s követelték, hogy engedjék szabadon társaikat. Néhány hónappal később — 1930. ja­nuár végén — az 1929-es no­vemberi sztrájk körülménye­it vizsgálva a detektívek ar­ra a következtetésre jutottak, hogy „.. .minden eddigi sztrájk ezekben az aknákban (Ran-, Szánas-, Géza- és Sára-aknák) kezdődött, ott ahoi Pothornik, Salamon és társai laknak, és íhol a bányászokra legnagyobb a befolyásuk. Múlt év novem­ber 4-én Baglyasalja, Zagy- vapálfalva, 5-én Somlyó, Ka­zár, Kisterenye, Szánas, Szék- völgy telepein tört ki a sztrájk és így kevés kivételével majd­nem az egész szénmedence sztrájkba lépett...” Salamon Imre Budapesten született, 1904. január 27-én. Onnan került Salgótarjánba, a kőszénbánya részvénytársa­ságnál kapott munkát. A fia­tal bányász korán felismerte hol a helye, hogy a nyomor, a kiszolgáltatottság ellen nem elég csupán egymás között, csendesen háborogni. Fel kell emelni szavukat, hogy azok is meghallják, azok is érezzék a bányászok erejét, akik a munkanélküliségért, az éhbé­rért, az ínségért felelősek. Alig múlt húszéves, amikor munkát, helyet kért a mozga­lomban. Tagja volt a Vági István vezette Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. Amikor a párt tevékenységét a rendőri zaklatások lehetet­lenné tették, Salamon Imre, sok társával együtt a föld alá kényszerített kommunistákkal dolgozott tovább. Nem riasz­totta a munkanélküliség, tö­retlenül állta a házkutatások­kal, a csendőri felügyelettel járó zaklatásokat, a megaláz­tatást. Óvatosan, hihetetlenül sok leleményesseggel adta to­vább a röplapokat, az illegá­lisan készült kommunista la­pot bányásztársainak. Tudta, hogy várják, számítanak rá. Az 1929-es bányászsztrájk sikertelen befejezése után Egerben, egyik rokonánál ta­lált menedéket. Egy hónapig bírta a csendet, a nyugalmat. Visszajött Salgótarjánba, jól-, lehet tudta, hogy újabb zak­latások elé néz. Mint ahogy azt is, hogy a bányásztársak bíznak benne, visszavárják. Albérletben lakik a Munkás- otthon közvetlen szomszédsá­gában. Foglalkozása nincs. Rendőri felügyelet alatt áfl. Bizalmas úton nyert, értesü­léseink szerint november 7, után Salamon nadrágján vö­rös festékfoltokat láttak, amely amellett bizonyít, hogy — Éljen november 7. PHD (Proletárdiktatúra) — felírást Salgótarjánban ő eszközölte volna. Lefolytatott nyomozá­sunk folyamán azonban más bizonyító adat beszerezhető nem vök. A lakásán megtar­tott újabb há^cutatás folya­mán nem találtunk olyan kö­rülményt, mely tagadásával szemben bizonyító adat vol­na — jelentették az í929-es bányászsztrájfc körülményeit vizsgáló detektívek. Hiába volt a terror; S meg-' félemlítés, a kommunisták nem hátrálták. Röplapjaik a munka megszüntetésére, á rendszer megdöntésére szólí­tották fel a munkásokat. Má­jus elseje közeledvén 1930- ban, röpcédulák sokaságát szórták szét Salgótarjánban, Baglyasalján, Zagyvapílíal- ván, Karancsalján, meg a környező településeken. A bá­nyaigazgatóság. a rendórpa- rancsnokság attól tartott, hogy a bányamunkások beváltják fenyegetésüket: május 1-én Salgótarjánba, a bányaigazga­tóság épülete elé vonulnak, hogy ott szereznek érvényt követelésüknek. Ezt megelő­zendő, a csendőrség őrizetbe vette a bányatelepeken az is­mert kommunista vezetőket Salamon Imrét április 29-én éjjel tartóztatták le. Röpcédu-- Iákat szórt Salgótarján utcá­in, amelyek az eljövendő vö­rös májusok reményét ébresz­tette a bányászokban. Egy év múlva — 1931-ben — több baloldali vezetővel együtt, újra őrizetbe vették. A vádak, amelyeket e-lienük sorakoztattak, kemények vol­tak. szigorú ítéletet sejtettek; Sztrájkok szervezését, illegá­lis sajtó, röpiratok terjeszté­sét, kommunista szervezke­dést róttak terhűkre. A per során azonban egymás után omlottak össze a sietve üsz- szetákolt, ingatag bizonyíté­kok. Szabadon engedték v.tla- naennyiüket. SALAMON IMRE úgy halá-' •OKOtt, nem jön vissza Salgótar-J jánba. Azt tartotta, a fővá-' roston is szüksége van a pártnak harcosokra. S Buda­pesten talán szabadabban is mozoghat, hiszen 'kevésbé is­merik, mint Nógrádiban. Meg­változtatta a nevét külsejét, s étté a páirtszervezők, az agitátorok bizonytalan minden­napjait. Mar-mar úgy tűnt, nincs messze az idő, amikor újra „önmaga” lehet. Téve­dett A rendőrök: Rkfü-ben fel ismerték az utcán, elfog­ták és megölték. Holttestét a Dunába dojbták. S mindent megtettek azért, hogy az em­berek azt Irigy jék, csupán egy életunt, szerencsétlen ember távozott’ nem pedig a eárt felkészült, elkötelezett, bátor harcosa fejezte be rö­vid életét. Mirodössza harmincnyolc éves volt. Ä gépjármű légellenállása lényegében három dologtól függ: a jármű méreteitől (pontosabban: az áramlás irá­nyára merőleges keresztmet­szeti felülettől), az ún. alak­tényezőtől, és a sebesség má­sodik hatványától. Ez azt je­lenti, hogy egy adott jármű Sebességének megkétszerezése négyszeresére fokozza az el­lenállást, megháromszorozása pedig kilencszeresére. Még gyorsabban növekszik a látha­tatlan, de makacs ellenfél le­küzdéséhez szükséges fcOowat- tofc száma, mivel a teljesít­ményigény a sebesség harma­dik hatványával változik. így kétszeres sebesség esetén nyolcszoros teljesítményt emészt fél a ^rmű körül ör­vénylő levegő. A légellenállás döntő szere­pet játszik á végsebesség meg­Ki tud tab&sf.. a mezőgazdasági gépész­mérnöki hivatásról? — Ezzel a címmel hirdet pályázatot a gödöllői agrártudományi egye­tem mezőgazdasági gépész­mérnöki kara középiskolás fia­talok számára. A pályamüvek­ben a mezőgazdasági gépész­mérnök feladatával, termelés­ben elfoglalt helyével, tár­sadalmi megbecsülésével, ér­vényesülési lehetőségével, valamint a felkészítést végző gödöllői egyetemi kar tevé­kenységével kapcsolatos sze­mélyes, élmények feldolgozá­séit várják. A pályaművöket 1984. már­cius 15-ig kell eljuttatni zárt borítékban — a feladó nevé­nek, címének és középiskolá­jának megnevezésével — a következő címre: agrártudo­mányi egyetem mezőgazdasá­gi gépészmérnöki kar dékáni hivatala, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. A 2000, 1000 és ötszáz fo­rintos díjak, vailamint az ér­tékes könyvjutalmak kiosz­tására a végzős mezőgazdasá­gi gépészmérnökök gyűrűavd- tó s^tketitéJyén kerül sót. Színes fürdőkádak Kecskemétről F NÓGRAD — 1384. január 27* péntek határozásában, de ugyanilyen mértékben befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást is. Ezért a konstruktőrök egyik legfőbb törekvése a járműka­rosszéria ilyen szempontból is kedvező kialakítása. A mére­tek tekintetében a tervező ke­ze meglehetősen kötött. Sokat lehet tenni viszont az alak­tényező javítása érdekében. Az alaktényező olyan szám, amely megmutatja, hogy áramlásba helyezett, azonos keresztmetszeti felületű testek közül melyiknek nagyobb az ellenállása. Ezt a számot kell megszorozni a felülettel és a sebesség négyzetével, hogy megkapjuk a légellenállás ér­tékét (a 0,4 jó értéknek számít,' a 0.3 pedig kimagaslónak). A legkedvezőbb lenne a nyúj­tott cseppalak, de ilyen jár­művet a gyakorlatban nem le­het építeni. A konstruktőrök! tehát legalább közelíteni pró­bálják az ideális formát. A kísérleti járműpéldányokat ez~ után szélcsatorna-kísérletek­nek vetik alá. / Ideális karosszériák Repcedarázs ellen alászántás rázs ellepi a fiatal növényt, lárJ vái gyorsan kikelnek. Ekkor esedékes a szántás; a lárvák el­pusztulnak, a termelők pedig egy alkalommal megtakaríthat­ják a vegyszeres permetezés költségeit. Magyarországon mintegy 100 ezer hektáron ter­mesztenek repcét, s ha az ed­dig szükséges három permete­zés közül egy elmaradhat, an­nak azért is kiemelkedő je­lentősége van, mert a zöld­trágyának alászántott repce területén hektáronként 105— 110 kilóval magasabb búza­termést lehet elérni a követ­kező évben. Egy évtizedes, az egész or­szágra kiterjedő kutatás ered- nényeit összegezték a Keszt- leiyi Agrártudományi Egye- «n Növényvédelmi Intézeté­nek munkatársai: a repceda- -ázs megsemmisítésére dolgoz­lak ki eljárást. Ez a rovarfaj- ia egy évben háromszor raj zik na elmarad a kellő védekezés, nagy kárt tehet a termésben. \ kártevő ellen egyszerű, de nagyon hatásos agrotechnikai módszert javasolnak a kutatók, janácsolva, hogy a gazdaságok i repce aratása után ne szánt­sák fel a tarlót, csak tárcsáz­lak s hagyják, hogy a kihul­lott mag kikeljen. A repceda­nyaflabta! — és a mobazöM, de sokan keresik a fehéret. A kecskemétiek gyártmányúj­donsága az újvonalú zuhanyo­zótálca, amely az eddigieknél mintegy 15 centivel magasabb peremmel és csúszásgátló al­jazatta! készül. Importárut pótol a nagykonyháknak szánt mosogató; sorozatgyár­tása elkezdődött, i Befejeződött a próbaterme­lés, a 450 millió forintos költ­séggel felújított Kecskeméti Káidgyárban; az üzemben fo­lyamatossá vált a munka. Az idén tizenkét színben, 125—170 centiméteres méretben 185 ezer kádat gyártanak. A leg­divatosabb színek: a bahama teieskávészúti, rózsaszín á£:

Next

/
Oldalképek
Tartalom