Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
JCőzel-Kelet Arafat: cél a független palesztin állam r A fegyveres harc és a független palesztin államért vívott küzdelem folytatását, az ezzel összeegyeztethetetlen Reagan-terv elutasítását hangsúlyozta idei első nyilatkozatában Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke. A Wafa palesztin hírügynökség által hétfőn közölt üzenetben Arafat hangsúlyozta, hogy a palesztinok folytatják erőfeszítéseiket a független államért, azért, hogy minden palesztin ennek az államnak a polgára legyen. A megszállt területeken a palesztin ellenállók minden eszközzel fokozni fogják harcukat, beleértve annak fegyveres formáját is. Arafat palesztin ellenfelei egyebek között azzal indokolták ellene való fellépésüket, hogy a PFSZ vezetője hajlik a fegyveres ellenállás háttérbe szorítására és az amerikai rendezési elképzelések elfogadására. Arafat nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a Palesztinái nemzeti tanács kikötése szerint a Jordániával való konföderáció amerikai ihletésű terve csak akkor kerülhet terítékre, ha létrejön a független palesztin állam, amely majd megfelelő alkotmányos formák közt dönthet a kérdésről. A Reagan-terv nem ismeri el a palesztin nép jogait, és figyelmen kívül hagyja nemzeti törekvéseit — mutatott rá. A palesztin vezető jelenleg Tuniszban van, ahol az El- Fatah központi bizottságának ülésén elnököl. A megbeszélés középpontjában valószínűleg az a heves visszhangot kiváltott megbeszélés áll, amelyet — a Camp David-i különal- ku miatt annak idején —kiközösített Egyiptom elnökével folytatott. Ammanban tárgyalásokat kezdett Husszein királlyal hétfőn dr. Oszama el-Baz, az egyiptomi államfő külpolitikai főtanácsadóia, első külügyi államtitkár. Kairóban a külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a diplomata Hős zni Mubarak üzenetét vitte Husszeinnek. Hasonló kapcsolatokat vesz fel Egyiptom a közeljövőben az iraki vezetéssel. A egyiptomiak tájékoztatják mind Jordániát és Irakot, mind pedig — feltehetően — más alkalmas partnereiket azokról a megbeszélésekről, amelyeket december 22-én Kairóban Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke folytatott. Mind Jordánia, mind pedig Irak szünetelteti diplomáciai viszonyát Egyiptommal azóta, hogy a bagdadi arab csúcsértekezlet 1978-ban hozott határozata értelmében az arab világ jó része bojkottálja a nílusi országot a Camp David-i paktum miatt. A két állam azonban fenntartotta és az utóbbi időben meg is javította munkakapcsolatait Egyiptommal. Kairó diplomáciája abban reménykedik, hogy Jasszer Arafat — akit súlyos bírálatok értek a kairói vizit miatt — az elkövetkező hetekben szilárd támaszra lel a palesztin mozgalomban és képes lesz arra, hogy felhatalmazza Husszein királyt a PFSZ nevében azokra a tárgyalásokra, amelyeket esetleg Amman Izraellel folytat a jövőben a ciszjordánial palesztinoknak nyújtandó korlátozott autonómiáról, Jordániával társulásban. Uj gogszctbnlyok januar 1-Völ Cservov a katonai egyensúlyról r ntúzió Washingtonnak minijén olyan elképzelése, hogy megbonthatja a katonai egyensúlyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO között — írja Nyikolaj Cservov vezérezredes az SZKP KB elméleti folyóirata, az Agitator ez évi első számában. .1 A szovjet katonai szakértő (rámutat: a szovjet—amerikai ihadászafi egyensúly tényét a SALT—II. kidolgozása sorén többször és pontosan meghatározták és mindkét fél hivatalosan eí is ismerte. Még az amerikai hivatalos adatok szerint is mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok 7500—7500 olyan atomrobbanótöltettel rendelkezik, amelyek ballisztikus rakétákkal juttathatók célba. Az Egyesült Államoknak viszont négyszer annyi nehézbombázója van, mint a Szovjetuniónak. Ezek (a tervek szerint) 8000 nagy hatótávolságú ro- botrepülőgéppel szerelhetők fel. Az európai közép-hatótávolságú eszközökben mutatkozó állítólagos szovjet fölényt cáfolva, a tábornok megállapítja, hogy itt a nyugatiak azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha a NATO-nak nem lennének ilyen eszközei Európában. Az Egyesült Államok — írja a vezérezredes — nem hajlandó számításba venni a tárgyalásokon az előretolt állomásoz- tatású amerikai nukleáris eszközöket, valamint a brit és francia nukleáris fegyvereket. Akkor viszont milyen hordozóeszközökre van szerelve az a teljes készenlétben álló több mint háromezer amerikai, angol és francia nukleáris töltet, amely a Szovjetunió és szövetségesei területén levő célpontok leküzdésére alkalmas? — A NATO Európában 182 tengeri és szárazföldi telepítésű rakétával, mintegy 700 — 1000—4500 kilométeres hatósugarú — hordozó-repülőgéppel rendelkezik, tehát a Szovjetunió területét egészen az Ural-hegységig veszélyeztetheti — figyelmeztet a szerző, majd rámutat: e NATO-cso- portosítással szemben állnak a szovjet SS—20-as, SS—4-es rakéták és közép-hatósugarú repülőgépek, szám szerint 938 egység. Több mint komoly tálán az a „fejtegetés’*, hogy az európai erőmérleg „NATO- serpenyőjében” nem lehetnek benne Anglia é* Franciaország nukleáris rakétái, e rakéták több mint 400 robbanótöltete, amely a Szovjetunióra és más szocialista országra irányul. A cikkíró végezetül kijelenti, hogy maga az amerikai telepítés megkezdése máris a NATO javára bontotta meg a katonai egyensúlyt mind Európában, mind pedig globálisan. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Emelték a kamatlábakat egyes tartós betéteknél, ösztönzendő a lakosságot arra, hogy takarékoskodjék a pénzével, a megtakarított pénzt felhasználhassák az állampolgároknak folyósítható hitelekre. Az országos takarék- pénztár a takaréklevél-betéteknél két év után az eddigi 5,5 helyett 6,5. három év után a korábbi 6 helyett 7, öt év után a 7 helyett 8. hét év után pedig 8 helyett 9 százalék kamatot fizet. A másik tartós lekötésű betétfajta, az ifjúsági takarékbetét kamata hat év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 1,5, hét év után 5 plusz 1 he- lett 5 plusz három százalék. Felemelték a lakástakarékossági betét kamatát is; öt év után változatlanul évi 5 plusz 1 százalék jár, de hét év utón a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalékot, tíz év után 5 plusz 2 helyett 5 plusz 4 százalék kamatot fizetnek az ügyfeleknek. Valamennyi kamatlábemelés visszamenőleg érvényes, tehát azokra a takaréklevelekre, ifjúsági takarékbetétekre és lakástakarékossági betétekre is, amelyeket korábban váltottak. Átrajzolódott Magyarország közigazgatási térképe: az alkotmány módosításával megszűntették a járásokat, megszűntek tehát a járási hivatalok és a járási területbeosztás is. Ismeretes, hogy tizenkét korábbi nagyközség január 1-től városi rangot kapott. A megváltozott közigazgatási rendszerben erősödik a megyei és a községi tanácsi szervek kapcsolata: egyes nagyközségi tanácsok közvetlenül, a városokhoz hasonló módon illeszkednek a megyei irányításhoz, míg a többi községi és nagyközségi tanács bizonyos megyed kapcsolatai egy-egy erre kijelölt — többségében városi, kisebb részben nagyközségi jogállású — település tanácsi szerveinek segítségével realizálódnak. Az Elnöki Tanács összesen 139 tanácsot jelölt ki a megyei irányításban való közreműködésre. A lakcímbejelentésekről és -nyilvántartásról szóló minisztertanácsi rendelet egyszerűsítette és számítógépes feldolgozásra alkalmassá teszi a ki- és bejelentő lapokat Az új előírások azt célozzák, hogy csökkenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgárok könnyebben. gyorsabban intézhessék el a bejelentéssel kapcsola- I tos ügyeiket. Ezentúl a korábbi terjedelmes bejelentő lap helyett egyfajta, egyetlen szelvényből álló. a réginél kevesebb, összesen tíz rovatot tartalmazó „bejelentő lap”NIGÉRIA Új esztendő — katonákkal r Aligha készültek jókedvűen az új esztendő köszöntésére a nigériaiak, az ország súlyos gazdasági válsága eleve kedvüket szegte. A kérdésre, hogy a szilveszteri katonai hatalomátvétel hírére jobb kedvre derültek-e, csak talányos válasz adható: igen is meg nem is. Hiszen tudják, attól, hogy a katonák átvették a kormány rudat Alhaji Shehu Sha- gari polgári elnöktől, egy csapásra nem lesz jobb a gazdasági helyzet. Másrészt még jól emlékeznek az 1966. és 1979. közötti időszakra, amikor öt katonai hatalomátvétel zajlott le a nyugat-afrikai államban, s a tisztek 13 évi or- száglása — a gazdasági felvirágzás ellenére — gondokat is okozott. S még valami felmerülhet a mintegy 100 milliós Nigéria lakóinak többségében, legalábbis azokban, akik a nyáron Shagarinak és pártjának, Nigéria nemzeti pártjának (NPN) szavaztak bizalmat: mi lesz a polgári demokratizálódási folyamat sorsa? A katonák 1983. utolsó napján azzal vették át a hatalmat, hogy Shagari kormányzata a gazdasági összeomlás szélére sodorta az országot, hozzá nem értéssel intézte az ügyeket és elburjánzott a korrupció. Mindjárt hatályon kívül helyezték az alkotmányt, feloszlattak minden pártot, s éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. A Nigéria élén álló legfelsőbb katonai tanács vezetője, Mohamed Buhari dandártábornok Nagy-Britanniában szerezte katonai képesítését, s a kőolajipar szakértőjének számít. Az első megnyilatkozások arra utalnak, hogy az ország társadalmi- gazdasági rendszerében, nemzetközi kapcsolataiban nem várható alapvető változás. Paradox módon annak Idején, 1979-ben a katonák éppen a most eltávolított Shagarinak adták át a hatalmat, NÓGRAD - 1984. január 3, kedd 1 mert érettnek Ítélték a helyzetet a polgári kormányzáshoz való visszatéréshez. Shagari akkor is és most nyáron is az egységes Nigéria jelszavával nyerte meg a választásokat, s ennek a több mint 250 etnikai csoportból felépülő országban aligha lebecsülhető a jelentősége. Igaz persze, hogy az 1960. október 10-től független Nigéria történetében eddig a polgári politikusok nem szerepeltek valami fényesen, önös érdekeiket részesítették előnybe, s 1966-ra a polgárháború szélére sodorták az országot. Ekkor lépett színre a hadsereg, amely maga sem volt egységes a Nigéria jövőjét formáló elképzelésekben. Ennek tudható be, hogy a katonák már nem voltak képesek megakadályozni a véres polgárháború kitörését, a biafrai tragédiát, amely kétmillió ember életét oltotta ki. Hogy mennyire kísért ez a fájdalmas múlt Nigériában, azt jelezték a nyári választások idején lezajlott zavargások, a pártok közötti torzsalkodások, az újból felerősödött bizalmatlanság. Shagari elnöki működése kezdetén — ez is az igazsághoz tartozik — az olajboom már a végét járta, s 6 egy kőolajra alapozott gazdaságot örökölt. A tovatűnt esztendő, 1983. már igencsak a megpróbáltatások éve volt: a tőkés világgazdasági válság, az olajpiaci pangás valóban alapjaiban rendítette meg az ország gazdaságát. Az emberek ezt saját bőrükön tapasztalták: a magas munkanélküliséget, a csillagászati élelmiszerárakat, az importmegszorító intézkedések következtében beszűkült áruválasztékot, az akadozó alapvető szolgáltatásokat. Ebben a közegben újból virágzásnak indult a feketepiac, új erőre kapott a korrupció. A gazdasági gondok fő oka, hogy Nigériában, akárcsak sok más olajtermelő országban, a fejlesztési terveket az 1974- től bőven áramló petrodollárokra alapozták. Az olaj nemzetközi kereslete azonban időközben visszaesett: Nigéria ilyen jövedelme a felére csökkent, s már nem tudta tartani a 30 dolláros hordónkénti árat sem. Mind eközben nem figyeltek oda a mezőgazdaságra: Nigéria egykor a földrész legnagyobb élelmiszer-exportőre volt, ma ugyancsak éllovas, de a behozatalban. A katonák tehát igen nehéz társadalmi-gazdasági időszakban tértek vissza a hatalom porondjára Nigériában. Vállalkozásuk sikeréhez aligha lesz elég pusztán a rendcsinálás. Kocsi Margit ot kell lakcímváltozáskor kitölteni, s ezt csak egyetlen helyre, a tanácshoz kell elvinni. További könnyítés, hogy ha valaki személyi igazolványának kiváltásával, cseréiével, érvényesítésével egyidejűleg változtat lakást, akkor a bejelentő lapot a rendőrségen nyújthatja be. A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályok módosítása nyomán a korábbi nyólcfélé helyett négyféle útlevelet ad ki a hatóság: diplomata- és szolgálati útlevelet, valamint magán- útlevelet és külföldön élők útlevelét A legtöbb embert az a módosítás érinti, hogy megszűnt a piros és a kék útlevél, s ezután egységesen csak kék magánútlevél lesz, amellyel valamenyi országba lehet utazni. Módosították az útlevélilletéket is. A korábbi 49-féle útlevélilleték helyett, lényegében csak egyféle illetéket kell fizetni. Korábban 20 forinttól 4 000 forintig ter- iedt az illeték, ezentúl pedig mind a szolgálati, mind pedig a magánútlevélnek 350 forint lesz az illetéke. A kis- határforgalom illetéke 20-ról 100 forintra emelkedett, míg a kivándorlási kérelmek illetékét 4 000-ről 1 000 forintra mérsékelték. 1984. január 1-1 hatállyal a Minisztertanács módosított egyes gazdasági szabályozókat hogy hatásosabban ösztönözzenek a teljesítmények növelésére, a népgázdasági és vállalati jövedelmek közötti jobb összhang megteremtésére. A változások elsősorban a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- és keresetszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak. Egyszerűbbé és rugalmasabbá válik a vállalatok egy részénél azoknak a termelői áraknak a megállapítása, amelyek az exportárakhoz kötődnek, sőt azok a vállalatok, amelyek jó eredménnyel vesznek részt a hazai és a külpiaci versenyben, szabadon állapodhatnak meg ve- vevőikkel az árban. Ez azonban szükségessé teszi a rendszeres árellenőrzést és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását is. A vállalati gazdálkodás iránt fokozott követelményeket támasztó intézkedés, hogy 10 százalékkal magasabb társadalom- biztosítási járulékot kell a vállalatoknak fizetniük; vagyis költségesebb lesz a munkaerő. kifizetődőbb, ha takarékoskodnak vele. Ugyanakkor javulnak a feltételek ahhoz a törekvéshez, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá vál;iék. Növeli a vállalati gazdálkodás önállóságát, hogy a vállalati tartalékolási rendszerben megszűnt a kötelező tartalékalap-képzés, s a tartalékolás mértékéről maga a vállalat dönt. Egyszerűsödtek az amortizációs normák: a vállalatoktól függ. hogy az adott évben amortizáció címén a gép elhasználódásának tényleges értékét számolják el, vagy annál kisebb összeget, tehát késleltethetik az érték- csökkenési leírást. Ugyanakkor a vállalati beruházások tervszerűsége érdekében elkerülhetetlenné vált a vállalatok, a szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. 19C3-ban ugyanis a reális lehetőségeket túlhaladó összegeket költöttek beruházásokra. Ezért 1984-ben a vállalatok és a szövetkezetek fejlesztési alapjuk egy részét kötelesek külön számlán elhelyezni, illetv« az ennek megfelelő összeget zárolni, s ezen összeg bizonyos hányadát a legfontosabb colokra — energiaracionalizálásra, az anyagfelhasználás csökkentését, a hulladékok, a másodlagos nyersanyagok hasznosítását szolgáló fejlesztések gyorsítására — használhatják fel. A mezőgazdasági cikkek egy részének felvásárlási árat és a pénzügyi szabályozók is módosulnak. A termelési költségeket' növelő áremelkedésekkel, valamint egyes támogatások megszüntetésével, illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. A fejlesztési forrásokat mérséklik, az itteni szabályok azonban a mezőgazdaság sajátosságai miatt némileg eltérnek az általános szabályoktól. A fejlesztési források zárolása alól mentesülnek a kedvezőtlen termőhelyű, valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel zárt nagyüzemek, s az általánosnál kisebb mértékben zárolják a fejlesztési forrásokat azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb kiesés volt a növénytermelésben. A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemérdekeltségének növelése és a társadalombiztosítási járulék emelésének részbeni ellensúlyozása végett a jövedelemadójuk átlagosan 20 százalékkal mérséklődik, ugyanakkor az átlagosnál jobb szántóterületeken gazdálkodó üzemek földadója növekszik. A vállalati bér- és keresetszabályozási rendszer úgy alakul, hogy több vállalat élhet a rugalmasabb kereset- szabályozás lehetőségével,1 mégpedig azok a vállalatok, amelyeknek termékeikből kielégítő a kínálatuk. A vállalati dolgozók alap-: bérrendszerénél az a leglényegesebb változás, hogy a bérkategóriák felső határát átlagosan 25, alsó határát pedig csaknem 10 százalékkal emelik. E rendelkezés azonban nem jelent egyben béremelést is, csupán a lehető-: ségét teremtette meg, hogy a vállalatok a magasabb kategóriahatárnak megfelelően emeljék a kiemelkedő munkát végzők bérét, ha arra anyagi fedezetük is van. Egyébként a munkabér legkisebb összegét — amely 1983. december 31-ig 1 350 forint volt — 2 000 forintban határozza meg az új szabályozás. Az új besorolásokat 1984. december 31-ig mindenképpen el kell készíteniük a vállalatoknak, s biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére 1986. december 31- ig legalább elérje bérkategóriájuk új alsó határát. Arról is rendelkezett a Minisztertanács. hogy a korábbi fogyasztói áremelésekkel kapcsolatos személyi jövedelemkiegészítéseket fix összegű bérpótlékká alakítják: a válla la tőle, a nem mezőgazdasági szövetkezetek és költségvetési intézmények dolgozóinak az eddigi havi 290 forint bérkiegészítés helyett 310, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak 200 forint helyett 210 forint bérpótlékot fizetnek. Tüntetések az olasz városokban Az esztendő első napján Olaszország több nagyvárosában egyházi szervezetek szólították utcára az eurorakéták ellen tüntetőket. Milanóban, Velencében és másutt került sor fáklyás felvonulásra. A római békemenet, melyet a Pax Christi nevű katolikus szervezet, valamint szerzetescsoportok kezdeményeztek, aláírásgyűjtést indított el. Az aláírók leszögezik, hogy nem tartanak igényt a nukleáris fegyverek védelmére, vagyis arra, amire hivatkozva a parlament hozzájárult az amerikai fegyverek befogadásához. A dokumentumot, mint közölték, eljuttatják Sandro Pertini köztársasági elnökhöz, valamint Bettino Craxi miniszterelnökhöz. Az assisi katolikus békemenet szervezői vasárnap este közleményben ismertették annak a tiltakozó levélnek a tartalmát, amelyet a ragusai püspöknek küldtek. Az assisi békedemonstráció résztvevői titlakozásukat fejezték ki amiatt, hogy a püspök, a katonai hatósággal együttműködve, a comisói támaszpont területén részt vett egy templom alapkőletételénél, megáldotta azt. Comisóban, az épülő támaszpont előtt, szilveszter éjszaka 112 fáklya fényénél több száz fiatal folytatta karácsonykor megkezdett tiltakozássorozatát a 112 amerikai robotrepülőgép tervezett rendszerbe állítása ellen. (MTI)
