Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

Robot az állattenyésztésben TSnídnytssíg T. Vaszjanyin, a mezőgazdasági roboliechnikai osztály ve­zetője a MAR—1 robot kísérleti példányával. A képünkön látható MAR—1 márkajelzésű robotot a mezőgazdasági mérnököket képző moszkvai főiskolán konstruálták, ahol magasan kvalifikált szakembereket ké­szítenek fel a falu számára. Megalkotói azt a célt tűzték maguk ^lé, hogy az állatte­nyésztő telepeken bizonyos műveletek végrehajtására al­kalmas mechanizmust fejlesz- szenek ki. Nagyon bonyolult feladat várt a konstruktőrökre. Ugyanis a robotot arra kel­lett ..megtanítani”, hogy élő­lényekkel tartsanak kapcsola­tot és működjenek együtt anélkül, hogy bármiféle kárt okoznának neki. Az ötlet megvalósítása előtt sok fejtö­résre volt szükség, tüzetesen tanulmányozni kellett az ál­latok fiziológiai és biomecha­nikai tulajdonságait. Meg kel­lett alapozni a telepeken élő állatok felismerésének elveit, figyelembe kellett venni a kü­lönféle helyzetekben tanúsí­tott viselkedésük sajátossága­it. Az állattenyésztők kísérleti segítőtársa, a MAR—1 nem az egyetlen olyan segítőtársa az embernek, amelyet a moszkvai intézet falai között fejlesztettek ki. A mezőgazda- sági termelésben alkalmazott eljárások automatizálására a robotoknak egész sor válto­zatát dolgozták ki. A terme­lési folyamatok automatizálá­sa olyan időszerű feladat, amelynek megoldásán sok tu­dományos kutató, felsőokta­tási intézet kollektívái, vala­mint feltalálókból és vállalati ésszerűsítőkből álló kollek­tívák fáradoznak a Szovjet­unióban. Decemberben 2800 tíízlsely exportra Az év utolsó heteiben is élénk figyelem irányul a ki­vitelre; megyénk üzemeiből még számottevő mennyiségű és értékű termék kel útra kül­földi megrendelőkhöz. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár november fo­lyamán kettőezer-hatszázha- szonkettő darab gyártmányt: elektromos tűzhelyt, gáztűz­helyt, olajkályhát, valamint szénnel fűthető toldaléktűz­helyt vitt ki nyugati vevők­höz. A négyféle terméken be­lül összesen mintegy húsz tí­pus képezte az exporttermé­kek választékát. Decemberben a tervek szerint ugyanilyen termékekből együvé számolva kettőezer-nyolcszáz darabot szállítanak ki nyugatra. Kö­rülbelül fele-fele arányban kamionnal, illetőleg vonattal jutnak el az áruk a megren­delőkhöz. Mint a gyáriak el­mondják: az exportkiszállftá- sokat nem nehezíti vagonhi­ány; ilyen természetű gond csak a belföldi árutovábbítás­ban készteti erőfeszítésekre az ügyintézőket. Termékeink nagyobb része nyugatnémet vevőkhöz kerül, kisebb hányadban osztrák megrendeléseknek tesznek ele­get. Igénylőik közé tartozik a Lampart GmbH, a Necker- mann névvel jelzett kereske­delmi vállalat; valamint a Siemens cég Bécsben működő központja. Ez utóbbi partner­nak „csak” elektromos és gáz­tűzhelyeket visznek. Mindent egybevetve az eddigi fejlemények arra utal­nak, hogy az idei második fél­évi kiviteli tervet teljesíteni tudja a tűzhelygyár. Örvende­tes, hogy az exporttermékek minősége mérhetően javul, az utóbbi hónapokban észrevehe­tően csökkent a tarjám vál­lalathoz külföldről beérkező reklamációk száma. * Csökkenti a kivitel hatá­sosságát. hogy a tűzhelygyár exporttermékeiben még min­dig igen jelentős az import­ból származó alkatrészek rész­aránya. Különösen a csap­rendszereket és az elektro­mos szerelvényeket nehéz ha­zai vagy szocialista ország­ból szármázó munkadarabok­kal pótolni; a vevők ugyanis gyakran kikötik, hogy konk­rétan milyen alkatrészek épí­tendők be a termékbe. Bizo­nyos sikereket azért már elér­tek az importpótlásban: sütő­ajtóhoz „panoráma”-üveget a korábbi nyugati gyártmány helyett csehszlovák termék­kel helyettesítik; valamint számos alumínium alkatrészt hazai vállalatoktól szereznek már be, a vevő számára is megfelelő minőségben. Javában folynak a jövő évi exportot előkészítő tárgyalá­sok. Az SVT kiviteli ügyle­teit a Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat szervezi. A külkereskedők és a gyár képviselői már folytattak meg­beszéléseket 1984-es kiszál­lításokról a Lampart GmbH, valamint az osztrák Si­emens cég üzletembereivel. Afrikai „puhatolózásról” is ér­keztek .hírek: két kisebb or­szág jelzett előre igényt a Földközi-tengeren túlról. Á pásztói költségvetési üzem tervei és bizalom Interjú úr. Reményi Jenővel, a megyei bíróság elnökével A közelmúltban országos értekezleten vetettek számot az igazságügyi szervek az elmúlt két és -fél esztendőben végzett munkájukról, ahol dr. Markója Imre igazságügyi miniszter megállapította: a bíróságok megjeleltek a köve­telményeknek. A peres ügyek túlnyomó többségében a tör­vények a jogpolitikai irányelvek szellemében hozták dön­téseiket, s ezzel segítették a szocialista építés céljait. A köz­rend, a közbiztonság jó. Miként érvényesek ezek a megál­lapítások Nógrád megyében? — erről beszélgettünk drr. Re­ményi Jenővel, a megyei bíróság elnökével. — Nemrég jelent meg az az igazságügyi statisztika, amely tizenöt esztendő adatait fog­lalja össze. Ebből világosan kitűnik, hogy a bűnözés or­szágosan is emelkedik. Sző­kébb pátriánkban is érezhetők ezek a kedvezőtlen jelek? — Sajnos igen. Nem feled­kezhetünk meg arról, hogy a felderítés, a bűnüldöző szer­vek munkája is sokkal ered­ményesebbé vált, de az is ■kétségtelen tény; sok a fi­gyelmeztető jel. Nógrád me­gye a bűncselekmények szá­mát tekintve a megyék közöt­ti statisztikai rangsorban a tizennyolcadik. A vagyon el­leni bűncselekmények listá­ján is az utolsó előtti hely illet bennünket. Viszont az erőszakos, garázda jellegű' bűncselekményekben a hato­dik, a közlekedési bűncse­lekmények vonatkozásában az ötödik helyre rukkoltunk előle. Az új Büntető Tör­vénykönyv sok, korábban bűn­cselekményként értékelt ügyet már szabálysértésként tár­gyal, s így nem bírói feladat, ennek ellenére nem csökkent a megye bíróságainak ügy­forgalma. A számok egyér­telműen emelkedő tendenci­át mutatnak. A bűnözés or­szágos struktúrája Nógrád me­gyében is érvényesül. Az ösz- szes bűnügy felét a vagyon elleni bűncselekmények te­szik ki. Magas az így okozott kár. Sok á különös és több­szörös visszaeső elkövető. A rablások, az erőszakos közö­sülések, a hivatalos személyek elleni erőszak, a garázdaság — tehát az erőszakos, garáz­da cselekmények is jócskán megszaporodtak. Nagyon sok esetben visszavezethető motívum az alkohol. A me­gye összlakosságához vi­szonyítottan igen magas a közlekedési bűnesetek száma. — Talán liberális a törvény az országúti száguldozok iránt? — Korántsem. Az ittas jár­művezetők közül, termé­szetesen, ha bíróság elé ke­rülnek, csak nagyon kevés tarthatja meg jogosítványát! Mindez azonban hiába. Hiá­ba a szigorú ítéletek, a bíró­ságok egyedül nem tudják el­érni, hogy a járművezetők tartózkodjanak az alkohol fo­gyasztásától. Meggyőződésem, hogy ez nem elsősorban igaz­ságügyi feladat, mi csak a következmények felől ítél­hetünk. A kisebb közlekedé­si vétségek esetében élünk a nevelő jellegű büntetések ki­szabásával. — Sokan legyintenek, ha a válóperes ügyekben békítő tárgyalásról hallanak. — Most sem cél a meg­romlott házasságok törvény­nyel, tehát mindenáron való fönntartása, de nem elhanya­golható, hogy a békítő tár­gyalásokon a megromlott kapcsolatok egyharmada helyreállítható. Ebben em­berséges, nagy tapasz laialú bírái nk szerepe dicséretes, öt esztendő alatt négyezer­négyszáz bontóper került a négy járásbírósághoz. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy egy- egy bontóperben tulajdon­képpen több ember, köztük sok-sok gyerek is érintett, ak­kor belátható, hogy a fölbom- ló házasságok tízezrek életét változtatják meg. Tegyük még hozzá, hogy csökkent a má­sodik házasságkötések ás ve­le a születések száma is! S ami még fontosabb, a cson­ka családok gyermekei közül sokan később a bíróság elé kerülnek, épp a nevelési hi­ányosságok miatt. — Kevesebb szó esik a sal­gótarjáni munkaügyi bíróság munkájáról. Hogyan ítélik meg munkáját? — A munkaügyi bíróság megfelelő .szigorral lép föl a munkafegyelem lazítóival szemben, segítvén ezzel a munkahelyi fegyelem általá­nos megszilárdulását. Meg­alapozott, törvényes és humá­nus ítéleteivel nem csupán egy-egy ügyben dönt, de te­vékeny részese a megelőzés­nek is. A megelőzés, a visz- szatartás, a nevelés termé­szetesen nemcsak a munka­ügyi bíróság sajátja. — Legutóbb, a megyei ta­nács ülésén elmondotta, hogy Nógrád megyében is baj van a szerződéses fegyelemmel. — Nem is kevés. Számta­lan esetben nem jön létre szerződés, ha igen, azokat gyakran módosítják. Érvé­nyesül a menopolhely'zet, a kiszolgáltatottabb vállalat pedig nem él jogaival. Féi a későbbi megtorlástól. Kése­delem miatti kötbér követe­lése kivétel, akár a fehér holló. A trallalátok az eiőbbi és más okok miatt rendkívül elnézőek egymás szerződés­szegésével kapcsolatban. Ta-' Ián nem lényegtelen, ha itt elmondom: 1980-tól .napjain­kig a megyei bíróság 600 millió forint összegben érvé-» nyesített bírói úton köve-­teiésekeí. Ez már népgazdaság gi szinten sem elhanyagolhaJ tó, s reprezentálja a gazda-; sági bíróság rangját is. — A bíróságok munkáját leJ mérhetjük azon is, hogy az ítéletek már az elsőfokú bíró­ságokon jogerőre emelkednek.’ E tekintetben milyen kép rajJ zolódik ki? — Évekre visszamenőleg a! különféle ügyszakokban ho­zott ítéletek nyolcvan szá-' zaléka az érintettek egyetér­tésével találkozik, tehát nincs follebbezés.' Ha a megyei bí­róság elé kerülő megföllebbe- zett ügyeket nézzük, az is 1 a megalapozott korábbi ítéle­tekre utal, hiszen a polgári ügyeknek több mint felében, a büntető ügyeknek kéthar­madában helybenhagyják a korábbi ítéletet. A jogerőre emelkedett ügyeknek csupán 1—1,5 százalékában kezde­ményeztek törvényesség? óvást, de csak bizonyos há­nyadukban került sor a bíró? határozat megváltoztatásé-' ra, esetleg hatáiyon kívül he­lyezésre. Hangsúlyoznom kel! még egyszer, hogy a megye bíróságai a törvény szellemé­ben járnak el, igyekezvén tel­jesíteni azt, hogy. az álLam- polgárokat a törvény tisztele-' téré neveljék, hogy összehan­golják a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekeket, érJ vényesítsék a szocialista együttélés szabályait. Ha nem Is hibátlanul, de ennek szellemében tevékenykedünk.' Nem csupán a statisztika ad ehhez támpontokat. Szinte mindennap megnyilvánul az állampolgárok megbecsülése a megye bíróságai iránt, érez­zük bizalmukat, tiszteletű-' két. Ez a bizalom erősít ben-' nünket és még jobb munká­ra ad ösztönzést. Hortobágyi Zoltán A pásztói költségvetési üzem szerteágazó tevékenysé­ge három nagy területet ölel fel. Ezek a folyamatosan el­látandó szolgáltatások, az épí­tőipari feladatok és a saját fejlesztési feladatok. A köztisztasági munkát az Üzem az utóbbi időben fej­lesztette és korszerűsítette. Erre azért volt szükség, mert az üzem 18 község szemét- szállítását, úttisztítását végzi például Mátraszőlősön, Taron. Jobbágyiban, Bujákon, Szi- rákon, Szarvasgedén. A jövő év legfőbb feladata a terüle­ten a környezetvédelem javí­tása, a munka minőségének fokozása, különös tekintettel a gépkocsi-meghibásodásból eredő kieső időre, a szállítási kapacitás biztosítása. Ennek megoldására történtek ugyan intézkedések például üzemké­pes gépkocsikat két műszak­ban üzemeltették, de ez nem hozott megfelelő eredményt mivel a nagyobb igénybevé­tel miatt gyakoribbá váltak a műszaki hibák. Egyelőre az AUTÓKER a műszakilag le­futott kbcsik helyett nem tud ú.i gépkocsikat szállítani, ha­bár erre a pénzügyi fedezet már ebben az évben is ren­delkezésre állt az üzemben. Az ipari és intézményi sze­métszállításnál a konténeres forma női bevált, bővítésre is van lehetőség. Ám az úttisz­títás nem kis feladatot ró az « üzemre. Itt továbbra is a ké­zi és gépi úttisztítást tervezik. Ehhez azonban szükség lesz a jövőben egy nagyobb telje­sítményű seprő- és locsoló­gép beszerzésére. A költségvetési üzemnél az ingatlankezelés kiemelt fel­adat, jelentős a lakásfelújítás és korszerűsítés. A jövő évre tíz lakásfelújítást terveznek Pásztón a Kossuth út 1. a Kossuth út 3—5„ a Szabadság út 127. számú házakban. A tervek szerint 1984-ben meg­kezdik a Nógrádi Sándor-la- kótelepen — megfelelő pénz­eszközök birtokában — a fű­tés korszerűsítését. További feladat még a szolgáitatónáz- ban az olajtüzelésű kazánok gázfűtésre való átállítása. Az üzem építőipari kapaci­tásának mintegy ötven szá­zalékát a lakásfelújítás és karbantartás köti le. a fenn­maradó ötven százalék pe­dig az intézmények felújítá­sára, karbantartására nem minden esetben nyújt fede­zetet. A. fentiekben felsorolt mun­kák, feladatok milyenségét meghatározza, a költségvetési üzem állandó fejlesztése, a te­lephely további építése. A gépjárművek felújítására és szemlézésre a meglévő mű­hely nem megfelelő, így új javítóműhelyt kell építeni. Ehhez az építési terv és az engedély már elkészült. Új §gumi€3bs*s»i3cs munkcgépekhez A képen látható villás tar­gonca gumikerekéről a felta­lálók azt állítják, hogy a jövő gumija. Egyelőre nem arra gondolnak, hogy a személyau­tókat is ilyen abroncsokkal látják el, hanem inkább ar­ra. hogy a teherautókra, da­rukra, emelőkre szerelik fel, amelyek Olyan terepen járnak, ahol a megszokott gumiab- .roncsokkal közlekedni lehetet­len lenne (például az ócska­vastelepen, ahol az éles va­sak bizony nem kímélik a gumiabroncsokat). Az új típusú abroncsot „gu­mirugó abroncsnak” keresz­telték el, és a feltalálók vé­leménye szerint egy megha­tározott sebességig egyesíti a légrugó és a tömör gumiab­roncsok összes jó tulajdonsá­gát. Ez a konstrukció lyu­kakkal kikönnyített szegmen­tekből áll, amelyeket egy több részre osztott abroncs- párra szerelnek fel. A gumi­rugó igen nagy terhelést bír el. hiába hasít bele a legéle­sebb üveg- vagy vasdarab is, azt kilöki magából. Ezzel lehe­tővé, teszi, hogy más típusú gumiabroncsok számára elkép­zelhetetlen terepen is vi­szonylag biztonságosan mo­zogjon. Közismert, hogy ha­sonló feladatokra különböző vállalatok már régóta keres­nek egy megfelelő abronestí- pust, és eddig leginkább a tömör gumi felelt meg e cél­ra. Ezek a kerekek azonban önmagukban is nehezek vol­tak. A feltalálók szerint a gumirugó abroncs a tömör guminál sokkal könnyebb. Tekintettel arra, hogy az el­képzelés szabadalmi védelem alatt áll, és mé^ sorozatban nem gyártják, a részletes le­írást egyelőre nem közük a feltalálók, noha néhány nem­zetközi vásáron már bemu­tatták a kereket. Rövidesen kiderül majd, hogy rövid éle­tű, vagy több évtizedes jövő­jű műszaki szenzációról van- e szó. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom