Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-30 / 306. szám
Véget éti a Legfelsőbb Tanács ülése Határozat a nemzetközi helyzetről r A nemzetközi helyzetről és Államok kongresszusához é6 • Szovjetunió külpolitikájáról szóló határozat egyhangúlag történt elfogadásával csütörtökön Moszkvában véget ért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. A küldöttek ugyancsak elfogadták a jövő évi népgazdaság-fejlesztési tervet és költségvetést. A határozatban, amelyet Borisz Pomomarjov képviselő, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára terjesztett elő, a Legfelsőbb Tanács kifejezi súlyos aggodalmát amiatt, hogy az imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialistái fokozódó milita- rlzmusának és agresszivitásának következtében nagymértékben kiéleződött a nemzetközi helyzet. — Ezért — állapítja meg a határozat — a testület teljes egészében jóváhagyja Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének szeptember 28-i és november 24-i nyilatkozatát. Ezekben a nyilatkozatokban Jurij Andropov mélyenszán- tón és sokoldalúan elemezte a nemzetközi helyzet jelenlegi kiéleződésének okait, és megerősíti a Szovjetuniónak a béke megőrzésére és megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, az államok közötti együttműködés kiszélesítésére és elmélyítésére irányuló változatlan politikáját. — A Legfelsőbb Tanács teljes mértékben támogatja és jóváhagyja azokat a gyakorlati lépéseket és intézkedéseket, amelyeket az SZKP és a szovjet kormány tett a Szovjetunió védelmi képességének erősítésére, a szovjet nép és szövetségesei biztonságának szavatolására. Felhívják az emberiség figyelmét arra, hogy az imperializmus értelmetlen kardcsörtető politikája veszélyezteti a békét. Ez a politika mindenekelőtt az Egyesfiit Államoknak és NATO-szövetsé- geseinek abban a törekvésében nyilvánul meg, hogy mindenáron megbontsák a kialakult és a nemzetközi biztonság alapjául szolgáló katonai egyensúlyt, s Nyugat-Eu- rópában — lehetetlenné téve ezzel a genfi tárgyalások folytatását — új amerikai atomrakétákat állítsanak hadrendbe. — E megállapításokat támasztják alá — folytatódik a határozat —, az Egyesült Államoknak és a vele együttműködő reakciós rendszereknek és kormányoknak arra irányuló cselekményei, hogy a világ különböző térségeiben nemzetközi konfliktusokat szítsanak. Az amerikai hadi- eéoezet gyilkol és pusztít, láb. bal tiporja más országok népeinek szuverenitását és függetlenségét.. Akárcsak a vietnami háború, az Egyesült Államok történelmének szégyenletes fejezete marad a Grenada elilenl agresszió és a szigetország törvénytelen megszállása is. Haragot: és felháborodást kelt Washington nagyhatalmi poütikáia Közép. Amerikában, ahol hadüzenet nélküli háborút folytat Nicaragua ellen, továbbá a Kubai Köztársaság fenyegetése, Libanon amerikai és izraeli megszállása, az Angola és más afrikai országok elleni dél-afrikai agresszió - nyílt támogatása. Megsértve az ENSZ alapokmányát és a nemzetköri jogot, az imperialista álilamok igényt támasztanak arra. hogy idegen földeken garázdálkodjanak, rendelkezzenek más államok természeti kincseivel és rákényszerítsék akaratukat Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeire. — Határozottan elítélve a független államok és népek beiügyeibe valló imperialista beavatkozást, az agresszió és a durva erőszak politikáját. a Legfelsőbb Tanács felhívással fordul az Egyesült a NATO-tagállamok parlamentjeihez: használjanak ki minden lehetőséget, hogy ezeknek az államoknak a kormányai mondjanak le a békét veszélyeztető erőpolitikáról, azokról a kísérletekről, hogy megszerezzék a katonai fölényt A jeúemlsgi körülmények között a népek békéje és biztonsága megszilárdításának egyetlen lehetséges útja, ha valóban elismerik az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét, s ha ennek alapján kőíit- csönösen elfogadható megállapodások elérésére törekszenek. — A Legfelsőbb Tanács megerősíti: ha az Egyesült Államok és a többi NATO-tag- álilám kész visszatérni az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megkezdése előtti állapothoz, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. — A Legfelsőbb Tanács nagy megelégedését fejezi ki, hogy az ENSZ közgyűlése elfogadta a nukleáris háború elítéléséről szóló nyilatkozatot, valamint a nukleáris fegyverek befagyasztásáról, az űrfegyverkezési hajsza elhárításáról szóló határozatot, és kijelenti: a Szovjetunió e határozatok valóra váltása érdekében kész intézkedések megfontolására. amennyiben arz Egyesült Államok és a NATO többi tagállama hasonló készséget tanúsít. — A Legfelsőbb Tanács szükségesnek tarja, hogy kitartóan törekedjenek ama javaslatok megvalósítására, amelyek etődnányozzák: a Varsói Szerződés és az Észak-Atlanti Szövetség tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról valló kölcsönös lemondásnál és békés kapcsolatok fenntartásáról, a Szovjetunió példájára minden atomhataiom váillail- jon kötelezettséget arra, hogy lemond az atomfegyver elsőként való alkalmazáséiról, és akadályozzák meg a fegyverkezési hajszát a kozmikus térségben. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa felhatalmazza a szovjet kormányt: folytassa a szovjet állam és szövetségesei biztonságának szavatolását célzó irányvonalát, s a jövőben is tegye meg azokat a szükséges lépéseket, amelyek a kialakult helyzet figyelembevételével a nemzetközi helyzet pozitív változását eredményeznék, s képviselje tevőlegesen ezt az irányvonalat az európai bizalom-, bizton- ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy a Szovjetunió nem tör egyetlenegy állam biztonságára — sem Nyugaton, sem Keleten. A Szovjetunió békében óhajt élni vate menynyi állammal, s a különböző társadalmi berendezkedésű álilamok közötti békés egymás mellett élés elvét kívánja követni a gyakorlatban. — A legfelsőbb szovjet államhatalmi szerv kifeieri meggyőződését, hogy a józan ész kénes megóvni — és meg is kelH, hogy óvja — az emberiséget az atomkatasztrófától. Korunk e legfontosabb problémái ánalk megoldásához jelentős mértékben járulhatnak hozzá — és hozzá is kell, hogy járuljanak — a viliág parlamentjei és népei. Erre szólítja fel őket a Legfelsőbb Tanács és a szovjet nép. — A Szovjetunió békeszerető külpolitikája a jövőben is megbízhatóan támaszkodik a Szovjetunió Kommunista Pártja körül szorosan tömörülő efflész nép önfeláldozó munkájára — mutat rá a I^egfelsőbb Tanács határozata. nme'vet Jurij Andronov a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, valamint Tengiz Mentesas vili. a Legíe1- sőbb Tanács Elnökségének titkára írt alá. 2 NÓGRÁD - 1983. december 30„ péntek 1983— Magyarország a nemzetközi politikában A magyar nép olyan politika mellett száll síkra, amely a békét, nem pedig a háborús veszély növelését, az emberi élet védelmét, nem pedig a pusztulást, az atomkatasztrófa előidézését szolgálja. Hazánk belpolitikai életének — mondhatni — „évzáró” eseményén, a parlament téli ülésszakán ezen alapvető gondolatok és célok jegyében egyhangúlag juttatta kifejezésre a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése állásfoglalását az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek európai telepítése ellen, a katonai feszültség csökkentéséért és a világbéke megőrzéséért. 1983-ban mindvégig a béketörekvések jellemezték Magyarországon a közéletet, a politikai megnyilatkozásokat, jelenlétünkéi és szavainkat-tetteinket a nemzetközi életben. „Megnőtt és megszilárdult Magyarország nemzetközi tekintélye” — mondta Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára az év közepén, amikor a magyar vezetőkkel tárgyalt. S most, az év végén, az esztendő politikai visszapillantó tükrében még teljesebb lehet a kép arról, hogy — miként idei ülésein a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága is megállapította — hazánknak rangja, politikánknak hitele, népünknek tisztessége van a világban, s ezen az alapon fejlődnek külkap- csolataink is. Párt- és állami vezető szerveink, az MSZMP Politikai Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa januárban állásfoglalásban juttatta kifejezésre, hogy a Magyar Népköztársaság, a magyar nép egyetért a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé 1983. január 4—5-i prágai ülése politikai nyilatkozatának megállapításaival, és cselekvőén támogatja az abban foglalt kezdeményezéseket. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette a magyar párt- és kormányküldöttséget a tagállamok legfelső szintű képviselőinek e nagy fontosságú találkozóján, amelyre olyan időszakban került sor, amikor az imperializmus agresszív köreinek tevékenysége folytán jelentősen kiéleződött a nemzetközi helyzet, fokozódott a fegyverkezési verseny, megnövekedett a békét fenyegető veszély Európában és az egész világon. A fegyverkezési hajsza súlyos fenyegetés a világ békéjére, óriási terheket ró a népekre. Megfékezése minden nép és állam számára létkérdés. Ezért nagy fontosságú — hangsúlvozták vezető szerveink —, hogy a politikai nyilatkozat ismételten kifejezésre juttatta a Varsói Szerződés tagállamainak készségét mindenfajta fegyverzet korlátozására és csökkentésére, a kölcsönös biztonság megszilárdítására, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a javaslatnak, amely a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról kötendő szerződésre vonatkozik. Februárban a Minisztertanács állást foglalt a svéd kormánynak azzal a — hazánk kormányához is eljuttatott — javaslatával kapcsolatban, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országainak érintkezési vonala mentén hozzanak létre 300 kilométer széles, harcászati atomfegyverektől mentes övezetet. A magyar kormány azóta is időszerűnek tartia és nagyra értékeli a svéd kezdeményezést, amelynek megvalósítása növelné az európai államok közötti bizalmat és javítaná a nemzetközi légkört. Nemzetközi kapcsolataink kiemelkedő eseménye volt a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a Szovjetunióban július 18. és 23. között. Emlékezetes, hogy akkor adta át 1 Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Kádár Jánosnak a Lenin-rendet, amelyet a Központi Bizottság első titkárának — még 1982-ben — 70. születésnapja alkalmából adományozott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokat — amint azt az MSZMP Politikai Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa állásfoglalásában, a látogatást követő napokban értékelték — az alapvető kérdésekben a teljes nézetazonosság, a kölcsönös bizalom és megértés, a közös tenniakarás jellemezte. A két ország kapcsolatai a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus elvei, a szocializmus közös céljai és érdekei alapján az egymás iránti tisztelet, a népeink közötti barátság jegyében az élet minden területén eredményesen fejlődnek. A látogatás során aláírt újabb, fontos egyezményekkel tovább bővültek országaink gazdasági kapcsolatai. A megbeszéléseken ismételten megerősítették, hogy az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió azonosan ítéli meg a világ- politikai helyzetet. A Magyar Népköztársaság támogatja a Szovjetunió következetes lenini bókepoliidiká- ját, nagyra becsüli konstruktív külpolitikai állásfoglalásait. Az MSZMP és a magyar kormány teljes mértékben egyetért az SZKP-mek, a szovjet kormánynak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megállítására irányuló nagy horderejű kezdeményezéseivel. A két ország szilárd meggyőződése, hogy a világbéke megőrzése reális, elérhető -céS. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vezetői megerősítették: semmiképpen sem engedhető meg, hogy aiz imperialista erők katonai fölényre tegyenek szert a szocialista országokkal szembeni Pártjaink, kormányaink nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy népeink vívmányai és asz egyetemes béke védéLme érdekében tovább erősödjék a szocialista országok egysége, testvéri együttműködése. Októberben a magyar közvélemény mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői, néhány karib-temigeiri ország katonai egységeivel kiegészítve, agressziót követtek el Grenada, az ENSZ teljes jogú tagállama, az el nem kötelezett országok mozgalmának tagja ellen. Hivatalos nyilatkozatban tettük közzé azt az állásfoglalásunkat, amely szerint az agresszió igazolására fölhozott érvek elfogadhatatlanok, a fegyveres beavatkozás ellentétes az ENSZ aiapeilveive’, a nemzetközi normákkal, veszélyezteti a békét és a nemzetközi' biztonságot Űjabb magyar állásfoglalás született egy hónappal később, novemberben, amikor ismertté vált, hogy a ciprusi török közösség vezetői úgynevezett független államot kiáltottak ki. Hazánk úgy ítéli meg, hogy ez a lépés ellentétes a szigetország és a térség népeinek érdekeivel, s az ENSZ vonatkozó határozataival. A Magyar Nép- köztársaság —, mint már korábban kinyilvánította — síkra száll Ciprus területi egységéért, függetlenségéért, szu-, verehi fásáért, el nem kötelezett státusáért és valameny- nyi külföldi katonai erőnek a szigetországból való kivonásáért Lengyelországban járt Kádár János vezetésével — pártós kormányküldöttségünk, s a látogatásról szóló jelentés alapján novemberben az MSZMP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács állásfoglalásban tette közzé: a szívélyes, nyílt, elvtársi légkörben, a két nép közötti hagyományos barátság jegyében folytatott tárgyalásokat valamennyi megvitatott kérdésben az egyetértés és nézetazonosság jellemezte. Kifejezésre- jutott az a közös szándék, hogy minden területen tovább erősödjék a két szocialista ország együttműködése. A látogatás hasznosan járult hozzá az MSZMP és a LEMP együttműködésének további elmélyítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséhez, a magyar és a lengyel nép barátságának erősítéséhez, a szocialista közösség egységének megszilárdításához. Jurij Andropovnaik, az SZKP Központi Bizottságinak főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének az amerikai közép- hatótávolságú rakéták nyugat- európai telepítése megkezdésivel kapcsolatban 1983. november 25-én tett nyilatkozatát a Magyar Népköztársaság kormánya egyetértéssel fogadta és támogatja. Az erről kiadott kormány-nyiki-tiioza- tunk szerint a közép-hatótávolságú amerikai rakéták nyugat-európai telepítése tovább növeli a nemzetközi, mindenekelőtt az európai katonai feszültséget és a fegyverkezési hajsza olyan új fordulóját indítja el, amely nemcsak a szocialista országok biztonságát veszélyezteti, hanem ellentétes az egész emberiség érdekeivel, fenyegeti a világ békéjét. Az Amerikai Egyesiül Államok, a NATO vezető körei mindvégig figyelmen kívül hagyták a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés Szervezetének azokat a javaslatait, amelyek az egyenlő biztonság követelményének megfelelő megállapodásra irányultak, ezért a feszültség fokozásáért őket terheli a felelősség. A magyar kormány a kialakult helyzetben mealapozott- niak, a katonai erőegyensúly fenn,tartásához pedig szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló, a béke megőrzését célzó lépéseit Kormányunk üdvözli a szovjet vezetésnek azt az álláspontját hogy amennyiben az Egyesült Álilamok és nyugat-európai szövetségesed készséget mutatnak a rakéta- telepítés megkezdése előtti helyzet visszaállítására, akikor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Mozgalmas része volt az év krónikájának — és a nemzetközi jellegű megnyilatkozásokhoz szervesen kapcsolódott — a magyar vezetők találkozói és tárgyalásai külföldi államférfiakkal itthon és más országokban. Kádár János részt vett — időrendben sorolva — párt- és kormányküldöttség élén januárban Prágában a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén; júniusban Moszkvában hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek találkozóján; júliusban ugyancsak —, miként már említettük — a Szovjetunióban járt, szeptemberben Finnországban, októberben Lengyelországban, novemberben Csehszlovákiában, az NDK-ban folytatott tárgyalásokat. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke képviselte hazánkat ősszel az állam- és kormányfők Indira Gandhi indiai miniszterelnök által kezdeményezett New York-i találkozóján, majd részt vett és beszédet mondott az ENSZ- közgyűlés 38. ülésszakának plenáris ülésén; úton hazafelé, Párizsban találkozott a francia szenátus elnökével; idei utolsó külföldi hivatalos látogatását a Ciprusi Köztársaságban tette, Szpirosz Kip-, .rianu elnök meghívására. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke októberben Csehszlovákiában tett hivatalos, baráti látogatást, majd a magyar küldöttséget vezette a KGST Berlinben megtartott XXXVII. ülésszakán. Országgyűlési küldöttségünk) járt tavasszal Dániában és Norvégiában, majd az év utolsó hónapjaiban a Szovjetunióban. Bulgáriában — a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti elnökeinek konzultatív találkozóján Szófiában — és Irakban. Külügyminiszterként Púja Frigyes Franciaországban járt, Prágában részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén. és tárgyalt Belgiumban; Várkonyi Péter —, aki júliusban lett a magyar diplomácia vezetője — szeptemberben képviselte hazánkat Madridban az európai biztonsági és együttműködési találkozó külügyminiszteri záróülésón, utána Washingtonban tárgyalt, majd New Yorkba utazott az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakára, részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának Szófiában tartott tanácskozásán, tárgyalt Iránban, Kuva- itban, Szíriában és Jordániában, valamint az NSZK-ban. Hivatalos látogatáson hazánk vendégei voltak államférfiak, miniszterelnökök, pártvezetők, sok képviselő, vezető diplomata és más politikusok. Az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanáca meghívására tárgyalt Budapesten párt- és kormányküldöttséget vezetve Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Losonczi Pál vendége volt Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének elnöke és U San Yu, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnöke. Lázár György meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A kormányfők sorában érkezett hozzánk — időrendben — Robert David Muldoon új- zélandi, Robert Mugabe zimbabwei, Andreasz Papandreu görög, Bülend Ulusu török, Pierre Mauroy francia, Maurice Bishop grenadai miniszterelnök és Fred Sinowatz osztrák szövetségi kancellár. Parlamenti küldöttséget fogadtunk a koreai NDK-ból, Japánból, Indonéziából, az NSZK-ból, Hollandiából, Spanyolországból. Itt járt, s tárgyalt magyar vezetőkkel a kubai, a lengyel, a román, a máltai, az algériai, a brit és a belga külügyminiszter. Áprilisban küldöttség élén hazánkba látogatott Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke, júniusban pedig — a Prágában összehívott békevilágkonferenciát megelőzően — nemzetközi sajtókonferenciát tartott Budapesten Romes Csandra, a Béke-világta- nács elnöke. (MTI) Évforduló A Berlini Operaházban ünnepi rendezvényt tartottak a Német Kommunista Párt (KPD) megalakulásának 65. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen — amelyen megjelentek az NDK párt- és állami vezetői Honst Sinder- mann, a Népi Kamara elnöke emlékezett meg a munkásosztály forradalmi pártjának, a Német Kommunista Pártnak a Spartakus Szövetségből 1918-1919 fordulóján (1918. Berlinben december 30-a és 1919. január elseje között) történt megalakulásáról. A díszeinöikségben helyet foglaltak a KPD örökébe lépett három német forradalmi párt vezetői: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, Herbert Mies, a Német Kommunista Párt (DKP) elnöke és Horst Schmitt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt (SEW) elnöke.
