Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

A magyar népgazdaság If @4. évi terve L termelő ágazatok fejlődése ^Folytatás az 1. oldalról.) Az ipari termelésnek 1984- ben az eddiginél • is nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a külgazdasági egyensúlyi helyzet javításához. A terv azzal számol, hogy az ipari termékeknek mind a transz­ferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban el­számolt kivitele erőteljesen nő, és számottevően emelke­dik a behozatalt gazdaságo­san helyettesítő termékek ter­melése is. Csökken és össze­tételében változik az ipari termékek iránti belföldi ke­reslet, amit az ez évinél jobb színvonalon kell kielégíteni. Mindehhez meg kell gyorsí­tani a termelés szerkezeté­nek átalakítását, a termékek korszerűségét és minőségét javító műszaki fejlesztést, nö­velni a versenyképes termé­kek termelését. Az eddiginél eredményesebben kell e cé­lokra felhasználni a meglevő kapacitásokat és a kisvállal­kozások lehetőségeit is. Folytatódik az energia- és knyagmegtakarítást szolgáló programok és akciók végre­hajtása. Az energiagazdálko­dási program eredményeként további igen jelentős ener­giahordozó-megtakarítás ér­hető el. A program keretében folytatódik a nagyfogyasztók itűtőolaj-felhasználásának föld­gázzal, villamos energiával, vagy szénnel történő helyet­tesítése. A lakosság megfele­lő szénellátását a szénneme- sitő eljárások kiterjesztése is szolgálja. A gazdaságos anyag­felhasználás és a technológi­áik korszerűsítése program­jának keretében különösen a kohászati termékek, a mű­anyagok és a cement fajlagos felhasználásának mérséklé­sében várható előrelépés. A program végrehajtása révén az ipar anyagfelhasználásá­nak 0,5—1 százaléka takarít­ható meg. A melléktermék- és hulladékhasznosítási prog­ram feladatai alapvetően a keletkező hulladékok minél teljesebb körű, új területekre is kiterjedő begyűjtésére, valamint e hulladékok hasz­nosításának növelésére irá­nyulnak. A népgazdaság energiafel­használásának növekvő há­nyadát hazai forrásokból kell fedezni. A széntermelés több mint 25 millió tonna, a kő­olajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 7 milliárd köbméter lesz. Az energiahor­dozók behozatala a villamos energia kivételével nem nö­vekszik. A kohászatban a belföldi értékesítés mérsékelt csök­kenése mellett a kivitel szá­mottevően emelkedik, főleg a magasabb feldolgozottsági fo­kú termékek értékesítése nő. A gépipar termelése a ki­vitel igen dinamikus növe­kedésével összefüggésben az ipari átlagot meghaladóan emelkedhet. A belföldi ér­tékesítés csak á gazdaságos importhelyettesítés erőteljes fokozása révén közelítheti meg az ez évit. A fejlett tő­késországokba irányuló gép­ipari kivitel elsősorban jármű­ipari termékekből, szerszám­gépekből és tartós fogyasztá­si cikkekből, valamint bér­munkák révén növelhető. A fejlődő országokba a beruhá­zási gépek, ezen belül a komp­lex rendszerek kivitelének fo­kozására van lehetőség. A szo­cialista országokba elsősor­ban a híradás- és számítás- technikai termékek, a szer- pzámgépek, a vákuumtechni­kai gépek, egyes járműipari termékek, valamint a mező- gazdasági és élelmiszeripari gépek, az elektronikai beren­dezések és az orvosi műsze­rek kivitele emelkedhet. Az építőanyag-ipar termelé­se kismértékben nő. A nagy- beruházásokhoz szükséges épí­tőanyagok (cement, kő, ka­vics, vasbetonszerkezetek) iránti igények csökkennek, nő viszont a kereslet a szige­telőanyagok, az üveg- és fi­nomkerámiaipari termékek iránt. Az építőanyag-ipar fon­tos feladata, hogy jobban al­kalmazkodjon a lakosság, a magánlakás-építés igényei­hez. A vegyipar termelése — a kivitel emelkedése, a mező- gazdaság növekvő igényeinek kielégítése végett — az ipari átlagot meghaladóan bővül. A jövő évben már termel az új, katalitikus krakküzem, ami számottevően növeli az értékesebb kőolajipari ter­mékek arányát. Sor kerül a pvc-porgyártó kapacitások jobb kihasználására és az új polipropilén-üzem belépésére. A termelésben nő a maga­sabb feldolgozottságú termé­kek részaránya. Jelentősen emelkedik a polipropilén, a nitrogén műtrágya, a gyógy­szerek, a növényvédő szerek és a gumiipari termékek ex­portja. Kozmetikai és háztar­tásvegyipari termékekből a lakossági igények minél tel­jesebb kielégítésére kell tö­rekedni. . A könnyűiparban is a leg­fontosabb feladat a kivitel gyors növelése. Emellett ja­vuló színvonalon kell kielégí­teni a várhatóan változó bel­földi igényeket is. A keres­lethez való gyorsabb alkal­mazkodást segíti az új szerve­zeti formák elterjedése, a bedolgozó tevékenység kiter­jesztése. Az élelmiszeripar termelé­se —, mivel néhány nyers­anyagból az aszály miatt ke­vesebb termett és több ter­méket nehéz értékesíteni — kismértékben nő. Az átlagos­nál gyorsabb lehet a fejlődés a hús-, a tej-, a tartósító-, a cukor-, a szesz- és bőripar­ban. Növelni célszerű az ex­porttermékek feldolgozottsági fokát. Az építési feladatok mér­séklődnek, az építési-szerelé­si tevékenység csökken. Foly­tatódik a termelés összetéte­lének változása: nagymérték­ben csökkennek a beruházá­si, emelkednek a fenntartási és felújítási, valamint a la­kosság részére végzett mun­kák. A mérsékelt kereslet és a szabályozás változásai előse­gítik a vállalkozási készség kibontakozását. Hozzájárul­nak ehhez a további szer­vezeti változások is. Szüksé­ges, hogy az építőipari vál­lalatok saját kezdeményezé­sükből, részlegeik önállósítá­sa révén is korszerűsítsék bel­ső szervezeti, érdekeltségi és elszámolási rendszerüket. Az építőiparnak 37—38 ezer, kor­szerű technológiával kivite­lezett lakás felépítésére kell felkészülnie, ehhez a szüksé­ges kapacitás rendelkezésre áll. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél jelen­tősen nagyobb lehet és kis­mértékben meghaladhatja az 1982. évi színvonalat. Ezen be­lül a növénytermesztés eléri, az állattenyésztés felülmúlja azt. A nagyüzemek kiegészí­tő tevékenysége várhatóan to­vább nő. Beruházások r A terv a beruházások volu­menének kb. 10 százalékos csökkentését irányozza elő. A mérséklés az átlagosnál na­gyobb az állami, ezen belül is a nem termelő beruházások körében. Elsősorban az új be­ruházások kezdése mérséklő­dik, de néhány területen a fo­lyamatban levők is lassabban valósíthatók meg. Állami beruházásokra az ez évinél 7—8 százalékkal ki­sebb összeg használható fel. Ebből a műszaki lehetőségek­nek megfelelően folytathatók az 1985-ig befejezésre terve­zett nagyberuházások, lezárul a Szolnoki Papírgyár re­konstrukciója. A többi állami beruházás előirányzatait a terv differenciáltan, a fő cé­lokra összpontosítva határoz­za meg. Az ez évinél számotte­vően nagyobb összeg használ­ható fel a szénhidrogénipar­ban és a telefonhálózat fej­lesztésére, kevesebb az út- és 2 NÓGRÁD - 1983. december 28* szerda | vasúthálózat, a rádió-televízió műsorszóró hálózat, a közpon­ti lakásépítés, valamint a kór­házak és klinikák fejlesztésé­re. Űj építésigényes fejleszté­sek lényegében csak az egész­ségügy, a művelődésügy és a lakásépítés területén kezdőd­hetnek. az ez évinél kevesebb beruházást valósíthatnak mee a tanácsok is. A terv a vállalatok és a szövetkezetek beruházási rá­fordításának 5—7 százalékos csökkenését veszi számításba Ennek érdekében a gazdasági szabályozás egyes elemeiben a gazdálkodó szervezetek pénz­forrásait szűkítő módosítások történtek. Csökken az állami támogatások összege. A köz­ponti és hitelforrások elsősor­ban az exportképesség javí­tását, az energiafelhasználás ésszerűsítését, az anyagtakaré­kosságot és a technológiák korszerűsítését, a hulladék- és másodlagos nyersanyagok hasznosítását célzó jövedel­mező fejlesztések megvalósí­tását segíthetik. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A terv elsődleges célja a külkereskedelmi mérleg egyen­legének további számottevő javítása. Ehhez mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban el­számolt kivitel dinamikus nö­vekedése szükséges, miközben a behozatal nem emelkedhet. Mivel a mezőgazdasági-élel­miszeripari termékek kivitele az ez évi aszály miatt alig nő. az ipari termékek kivitelét az átlagosnál gyorsabban kell nö­velni. A kiskereskedelemben gon­doskodni kell arról, hogy a lakosság áruellátása megfele­lő, a kínálat kielégítő, a lehe­tőségek szerint javuló legyen. A belkereskedelemben is foly­tatódik a szervezeteknek a piaci versenyt, a jobb mun­kát ösztönző korszerűsítése. A lakosság életkörülményei tovább javulnak. A terv az­zal számol, hogy a lakosság saját erejének bevonásával, a hitelek, valamint az állami pénzeszközök felhasználásával 70—74 ezer — ebből 11 ezer állami — lakás épül. Az új­raelosztásra felhasználható állami bérlakások számának növekedése segíti a városi la­kásigények jobb kielégítését. A személyi tulajdonú lakás­építés mennyisége tovább nő. A terv nagy figyelmet fordít a magánlakás-építés feltéte­leinek — az építőanyag-ellá­tásnak, a telek- és közműel­látásnak, a hitelfeltételeknek — a javítására. Az egészségügyi ellátásban a kórházi ágyak száma 1300- zal emelkedik, az év végén meghaladja a 100 ezret. Ja­vul a kórházak technikai el­látottsága is. A bölcsődei he­lyek számának növelésével az ellátottság megközelíti a 20 százalékot. A fejlesztések dön­tő részben a lakótelepekre koncentrálódnak. Az óvodai férőhelyek száma több mint 5 ezerre] emelkedik, az óvo­dai ellátottság 92 százalékra nő, a zsúfoltság mérséklődik. Az év folyamán több mint 1100 általános iskolai osztály­terem létesül. A váltott nap- szakú oktatás aránya tovább csökken. A középiskolai ok­tatás körülményeit, javítja mintegy 140 osztályterem lé­tesítése és az intézményháló­zat belső tartalékainak továb­bi hasznosítása. A felső fokú oktatás tárgyi feltételei Pé­csett, Miskolcon, Debrecen­ben és a Budapesti Műszaki Egyetemen javulnak. Folyta­tódik az ELTE rekonstruk­ciója. Befejeződik az Operaház felújítása. Megkezdődik a Nemzeti Színház építésének előkészítése. Kiemelkedő je­lentőségű a Széchényl-könyv- tárnak a budavári palotába való költöztetése. A televízió adásidején belül nő a színes- adás-idő. A tanácsok fejlesztéseik­ben elsőbbségét adnak a te­lepszerű többszintes lakóház- építésnek, a víz- és csatorna- hálózat bővítésének, valamint az egészségre ártalmas vizű települések vízellátása javítá­sának. Az észak-pesti szenny­víztisztító biológiai fokozatá­nak üzembe helyezésével ja­vulás várható a Duna vízmi­nőségében is. Folytatódik a településeknek az országos földgázhálózatba történő be­kapcsolása. A községekben a lakosság bevonásával javul a belterületi utak, járdák kiépí­tettsége. A postai szolgáltatások kö­zül dinamikusan emelkednek a távközlési teljesítmények. A távbeszélő-főállomások szá­ma emelkedik, ezen belül a lakástelefonoké 22 ezerrel nő. Üj telefonközpont átadására kerül sor Tatán. Jelentős köz­pontbővítés lesz Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten és Siófokon. Foglalkoztatottság A lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes korú lakos­ság és az aktív dolgozók szá­mának csökkenése folytató­dik. A foglalkoztatottak szá­ma az iparban és az építő­iparban várhatóan mérséklő­dik, a kereskedelemben és a nem anyagi szolgáltatások körében kismértékben nő. Egyes szakmákban és terüle­teken továbbra is jelentkez­het munkaerőhiány, ezt jobb munkaszervezéssel, a munka termelékenységének növeke­désével kell feloldani. Az Iparban, az építőiparban és a közigazgatásban megkez­dődik a 40 órás munkahétre való áttérés. Ezt a vállalatok és az Intézmények saját ere­jükből valósíthatják meg. Az 1934. évi terv fontos célja, hogy a lakosság fo­gyasztása a nehéz körülmé­nyek között se csökkenjen. Ezért a terv azzal számol, hogy az egy főre jutó reál­jövedelem — a körülmények tervezett alakulása esetén — eléri az 1983. évit. A keresetszabályozás rend­szere és mértékei csak vi­szonylag szűk körben változ­nak. A terv ezen túl a rég­óta fennálló kereseti arány­talanságok mérséklésére és egyes kedvezményezett célok­ra külön bérfejlesztési lehe­tőséget irányoz elő. Bővül az ez évben bevezetett új típu­sú bérszabályozás köre és be­vezetésre kerülnek újabb bé­rezési formák is. Mindezek alapján az átlagos nominál- keresetek mind a munkások és alkalmazottak, mind a ter­melőszövetkezetekben dolgo­zók körében az ez évinél gyorsabban, 4,8—5 százalék­kal emelkednek. A jövő év­ben módosul a bérbesorolási rendszer Is, ami jobb lehető­séget ad az egyes dolgozók keresetének nagyobb, a tel­jesítményektől függő diffe­renciálására. A pénzbeli tár­sadalmi juttatások a jövő évre tervezett intézkedések hatásával együtt, közel 12 szá­zalékkal múlják felül az ez évit. A fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal emelkedik. Ebből mintegy 4,5 százalék az idei központi árintézkedések és a piaci árváltozások együt­tes hatására következik be. A jövő évi központi árintéz­kedések elsősorban a támo­gatások mérséklését, jobb ár­arányok kialakulását, az el­látás biztonságának fenntar­tását, a külgazdasági egyen­súly javítását célozzák. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni el­lentételezésére a havi 2800 forint alatti nyugdíjak, vala­mint a rendszeres juttatások emelkednek. A terv gabonafélékből leg­alább 15 millió tonna betaka­rításával számol. Ez a hazai ellátás mellett módot ad szá­mottevő kivitelre is. Az ola­jos,növények vetésterülete és termésátlaga kismértékben emelkedik, a többlet főleg a kivitelt növeli. A cukorrépa ez évit megközelítő vetéste­rülete megalapozza a megfe­lelő belföldi ellátást. Zöld­ségfélékből a termés növe­kedését az átlagtermés szá­mottevő növelésével kell el­érni. A gyümölcstermés is je­lentősen felülmúlhatja az ideit Az állattenyésztésben a meg­levő állatállomány fenntartá­sa a cél. A szarvasmarha-te­nyésztésben a feladat tovább­ra is a húshasznosítású állo­mány gyors fejlesztése, emel­lett a tejelő tehénállomány megőrzése és a fajlagos tej- hozam javítása. A sertéste­nyésztésben el kell terjeszte­ni az olcsóbb tartási és ta­karmányozási módszereket. Tovább szükséges folytatni a fajlagos energia- és anyag­ra f oro í tás ok mérséklését. A kielégítő belföldi ellátás mellett mód nyílik a mező- ga zdasági -élelmi s zer ipar i ter­mékek kivitelének növelésé­re is. Ehhez javítani kell a külkereskedelmi munkát, újabb értékesítési lehetősége­ket kell feltárni. A vízgazdálkodásban bővül­nek a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztí­tás kapacitásai. Javul az ár­vízvédelem biztonsága, foly­tatódnak a Balaton vízminő­ségét védő munkák. Az áruszállítási teljesítmé­nyek az igényeknek megfele­lően. kismértékben emelked­nek. A belföldi szállítások az ez évi körül alakulnak, a kül­kereskedelmi szállítás erőtel­jesen bővül. A szállítások tor­lódását előrelátó felkészülés­sel,'a külföldi vasutakkal va­ló eredményesebb együttmű­ködéssel, a kapacitások jobb kihasználásával, a hét végi ra­kodások arányának növelé­sével kell megakadályozni. A személyszállításban a he­lyi tömegközlekedés teljesít­ménye a fővárosban az ez évihez hasonló, a vidéki tele­püléseken nagyobb -lesz. Az egyéni személygépkocsi-köz­lekedés növekedési üteme kis­sé mérséklődik. A közlekedés­ben a fajlagos energiafelhasz­nálás csökken. A jövő évben üzembe he­lyezik az észak—déli metró­vonal Élmnunikás tér—Arpád- híd közötti szakaszát, a kiszé­lesített Árpád-hidat és a Ró­bert Károly körút Váci út— Lehel út közötti részét. Befe­jeződik az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése, a kelenföldi pályaud­var vágányháilózatának re­konstrukciója. A villamosított vasútvonalak hossza további 100 km-rel bővül. A terv azzal számol, hogy a termelés szerkezetének át­alakítása, a termékek minő­ségének, versenyképességé­nek növelése, az értékesítési lehetőségek felkutatása, a ja­vuló piaci munka megalapoz­zák a kivitel dinamikus bő­vülését. A nagyfokú takaré­kosság, a fajlagos energia- és anyagfelhasználás javulása, a drága importot helyettesítő termelés növekedése pedig le­hetővé teszik a behozatal ez évi színvonalon tartását. Ez­zel megvalósítható, hogy a transzferábilis rabéiban el­számolt külkereskedelmi for­galom passzívuma az ez évi­nél jóval kisebb, a konverti­bilis valutákban elszámolt forgalom aktívuma pedig lé­nyegesen nagyobb legyen A terv, céljainak megvalósí­tása érdekében, számol továb­bi külföldi hitelek felvételé­vel is, az eddig kialakult ban­ki és nemzetközi intézményi rend keretei között. * . A népgazdasági terv céljai­nak megvalósulását — válto­zatlanul nehéz és több tekin­tetben romló külgazdasági kö­rülmények között — a gazda­sági szabályozórendszer, az állami költségvetés, a hite! po­litikai irányelvek, az állami gazdaságszervező tevékeny­ség és az év közi irányító munka együttesein alapozza meg. Az e területeken hozott döntések meghatározzák a gazdaságirányító szervek fel­adatait. A Minisztertanács az 1984. évi alapvető gazdaságpo­litikai célok megvalósítása érdekében fontosnak tartja a külső és belső tényleges fo­lyamatokhoz. a félté telezettől esetleg eltérő körülményekhez való rugalmas és folyamatos alkalmazkodást, a szükséges döntések késedelem nélküli meghozatalét. A Minisztertanács felkéri a gazdálkodó szervezetek, a ta­nácsok és az in tézmények ve­zetőit és dolgozóit, hogy mun­kájúikat a terv céljait és kö­vetelményeit szem előtt tart­va végezzék, segítsék azok va­lóra váltását. (MTI) „Zarora" előtt Készruhák, épülő házak, zöldellő vetések * Már csak néhány nap van hátra az idei esztendőből, gyá­rakban,. termelőszövetkezetek­ben, s más termelőegységek­ben számvetésre készülnek. A Salgótarjáni Ruhagyár már csaknem teljes egészében befejezte idei termelését, csak két külső üzemük szállít a belkereskedelemnek két­ezer darab körüli gyermek- ruhát. Sikerrel teljesítették legnagyobb külkereskedelmi partnerük, a Szovjetunió meg­rendelését: csaknem 98 millió forint értékben készítettek női gyapjú- és sportruihákat, kü­lönféle fazonú együtteseket Ugyancsak elhagyta a gyár te­rületét az utolsó tőikésexpont- küidemény is. Ebben az év­ben százmillió forint érték­ben állítottak elő termékeket nyugatnémet, svéd, finn, oszt­rák, svájci, francia és egye­sült államokbeli megrendelés­re. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, kihasználva a jó időjárást, fo­lyamatosam végzik tevékeny­ségüket. E hónap közepén fe­jezték be Gödöllőn a Volán megrendelésére készített szo­ciális épületet, befejezték a Budapesti Elektromos Művek gép járműtelepének, szociális épületének és üzemcsarnoká­nak kivitelezési munkáit, s a napokban készülnek ei Bu­daörsön az Ipari Szerszám­gépgyár könnyűszerkezetes üzemcsarnokával. Az új tu­lajdonosok örömére — kelle­mes karácsonyi meglepetés — néhány nappal ezelőtt Sal­gótarjániban. a nyugati város­részben ötvenöt lakást adtak át, s a beköltözés javában tart. Csütörtökön Balassa­gyarmaton is elkészüli, negy­venkét lakás, folyamatosan végzik a hiánypótlást a janu­ári beköltözés érdekében. Nagybátonyhan a két ünnep között, kezdik meg a házgyá­ri elemekből épült, tízszintes toronyház átadását Ugyanitt, a Mátra-lakótelepem, egy má­sik tízszintes lakóház befeje­ző munkálatait végzik. Sal­gótarjánban, a Kistarján) úton megkezdték a 34. számú épület szerkezetének szere­lését s tart a Pécskő úton három épület alapozása is. Az év még hátralevő részé­ben jelentős teendőik vannak Salgótarján nyugati városré­széiben és Vácott, a FORTE- gyárbam. A nagybárkányi Kis-Zagy- vavölgye Termelőszövetkezet­ben javában készülnek a jö­vő esztendőire. Már e hónap elején — egyelőre csak pa­píron, az eredményeket ösz- szegezve, megtartották a „kis zárszámadást”, s ugyan­csak elkészítették a testület elé terjesztésre az 1984. évi terveket is. Időben, jó minő­ségben, hétszáz hektáron el­vetették az őszi búzát, szé­pen zöldeH a vetés, s csak­nem ugyanennyi területen be­fejezték az őszi mélyszántást is. Mindössze hatvanhektár­nyi híja van még ennek a munkának, de a „lemaradás” szándékos: erre a réseire terí­tik ki a szerves trágyát Egyik melléküzemáguk, ahol a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárnak szeneinek össze tűzhelyeket, a két ünnep kö­zött is végzi munkáját — a nagy igényekre valló tekin­tettel. A nagybárkányi szö­vetkezeti tagok bizakodva te­kintenek az új esztendő elé­be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom