Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD '#?'•« »SZMP NOÍ1RAD MEGYEI Bl roTTS AGi»tA MEŐY-61 tANACS LAPJA XMXIX ÉVF, 303. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. DECEMBER 24., SZOMBAT Állásfoglalás a békéért Térvényei« emeSkedett tz 1384. évi köEtségvetési javaslat BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA Pénteken a Parlamentben a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott az országgyűlés téli ülésszaka. A legfelső törvényhozási fórumon megjelent: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Elsőként Faluvégi Lajos, a Minisztertanáes elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. FALUVÉG! LAJOS: Fokozódik a gazdasági lendítőerők szerepe ‘ Az Országos Tervhivatal elnöke bevezetőben hangoztatta: gazdasági helyzetünket már hosszabb ideje az jellemzi, hogy az ország nemzetközi kötelezettségeiből a ránk háruló terhek nagyok, miközben erőforrásaink jóval szerényebbek. Ügy kell gazdálkodnunk tehát, hogy ezeket a viszonylag szűkös forrásokat okosan és célszerűen felhasználva, mindenképpen megőrizhessük fizetőképességünket, továbbra is szavatolhassuk társadalmunk szociális biztonságát és meg- védelmezhessük vívmányainkat. Népünk ismeri és megérti az ország helyzetét. Az emberek nagy többsége hajlandó rá, hogy fokozza teljesítményeit, fegyelmezetten dolgozzon és' — ha kell —, áldozatokat is hozzon. Faluvégi Lajos, az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataiból — csatlakozva a pénzügyminiszteri expozéhoz — kiemelte: a terv alapját alkotó gazdasági lehetőségek és a gazdasági törekvések viszonya most olyan, hogy a gazdaságban továbbra is működtetni kell bizonyos fékeket, de —, ha szerény mértékben is —, a lendítőerők szerepe fokozódik. — Mi mindig azon az állásponton voltunk — mondotta — és most is azon az állásponton vagyunk, hogy fizetési kötelezettségeinknek mindenkor pontosan eleget kell tennünk: emiatt olykor népszerűtlen lépéseket is vállalnunk kellett ahhoz, hogy a tervezett egyensúlyt fenntartsuk. A szabályozó rendszernek különösen két vonását erősítettük meg. Elsősorban szabályoztuk a vásárlóerőt, másodsorban nagyobb szerepet kaptak a kibontakozást jobban segítő és ösztönző, a piachoz való rugalmas alkalmazkodást előmozdító elemek. Hangsúlyozta, figyelmeztetett arra, hogy jövőre sem számíthatunk olya'n külső hatásokra, amelyek hozzásegíthetnek bennünket egy gyorsabb gazdasági növekedéshez, ezért a gazdaságirányításnak nagyobb mozgékonyságra és határozottabb cselekvésre van szüksége. Az évközi intézkedéseknek nem kívánt mellékhatásai is lehetnek, de az előző évek tanulságai azt mutatják, hogy még nagyobb gond származik abból, ha a cselekvés elmarad, vagy késlekedünk vele. — Gazdasági teljesítményeink szempontjából jövőre főként a termelési szerkezet korszerűsítésében, a termelési költségek csökkentésében kell előbbre jutnunk. A szerkezet- átalakítás a kevesebb pénzügyi forrás ellenére sürgető feladat. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a legfontosabb területeken lépést tartsunk a műszaki fejlődéssel, a növekvő minőségi követelményekkel. Meg kell újítanunk a KGST-országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok bővítésére irányuló erőfeszítéseinket. Együttműködésünk a kedvezőtlen világgazdasági körülményék közepette nem csak «stabilizáló tényező, hartem minőségileg új lehetőségek hordozója is. Faluvégi Lajos beszédében kitért arra, hogy a termelési szerkezet nagy léptékű megújítására évek óta korlátozottak a beruházási eszközeink. Jogos az az aggály, hogy a beruházások csökkenése veszélyezteti a gazdaság mű(F oly tatás a 2. oldalon.) A minap a Centrum A ruház árkádjai alatt hangszórók bömböltek, a kirakatban videofal kellette magát. Papírlapokkal a kezükben KISZ-esek állították meg a járókelőket. Tiltakozó aláírásokat gyűjtöttek a nyugat-európai rakétatelepítések ellen. Egyetlen délelőtt nevek ezrei kerültek az ívekre, miközben hullámzott-hömpölygött az aranyvasárnapi tömeg. A tolongás, rohanás óráiból ezrek szakítottak ki néhány percet, olvasták a felhívást, bólintottak, s nyúltak a toll után. öregek, középkorúak, iskolások... Volt, aki tudta, mit jelent a háború, mert átélte. Volt, aki onnan ismerhette, mert szülei mesélték el ne/ci. A legtöbben szerencsére csak tankönyvekből, filmhíradók képkockáiból következtethettek egy világégés borzalmaira, Csak megsárgult fotográfiákról lehet fogalmuk a háború utáni országról, a pusztítás lidércé- böí eszmélő Salgótarjánról. A város szívében színes lámpákkal teleaggatott fenyőfa magasodik büszkén. Méltóságot parancsol a bámészkodó gyerekeknek. miként maga a megyeszékhely közvontja az idelátogatónak. Különös varázsa van. MiKézjegyek nuszban is melengetőén bi- zseregtet. Emlékeket, élményeket éleszt. A kőművesben, aki építette, felsejlik az új technológiával való ismerkedésnek akkor álomrontó képzete, az első műszaki átadások izgalma. A lakóépületek falai között élők szemtanúi a köveken zajló életnek. Az építész-tervező csettint a látványon, kattog a turista fényképezőgépe. A salgótarjániaknak mindez ma már természetes. A gázkonvektor a lakásban, a játszótér gyermekeiknek az óvoda udvarán, az úszásoktatás testnevelésóra alatt, a tízpercenként ^ induló autóbuszok, az élelmiszer- áruházak árutól roskadozó polcai... Tudjuk, mindennek ára volt. Az elmúlt harmincnyolc esztendő nagy színjátékának szereplői olykor kialvatlan szemekkel, újságpapírba csomagolt elemózsiával indultak az aznapi előadásra. Premierek követték egymást: a kohóból ismét izzón indult a vas, a bújkálók előjöhettek rejtekhelyükről, új és friss levegőt szippanthattak magukba a kolónialakók, fülnek tetsző híreket továbbított a rádió. Épülni kezdett egy város, sorra elhullajtva a hozzáragasztott, az elmaradottságról és nyomorról tudósító jelzőit. Azt is tudjuk, mindennek ára van. Salgótarján felszabadulásának ünnepén, a fejlődés képzeletbeli mérlegének készítésekor ez aligha feledhető. Mert akarunk új és nagyobb lakásokat, sártól mentes utakat, a gazdasági bajainkra gyógyírt hozó termékeket. szépen öltöztetett gyerekeket. Akarjuk, hogy nyugodt évtizedek következzenek, s kezeink között szándékaink szerint formálódjon az anyag, az építés, az alkotás örömét semmi meg ne rontsa. E zt szeretnék azok a KISZ-esek ott a téren, ezerszám gxjüjtve az aláírásokat. Hisznek abban, hogy az értelem felülkerekedik az értelmetlenségen. Ezt óhajtják az aláírók, akik a mában is, holnapban gondolkodnak. Tegyük hát oda mindennap kézjegyünket! M. Sz. Gy. Fotómontázs: Kulcsár József ] Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk i
