Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

Kanadai kooperációban Kanadai kooperációban készülő csiszolókorongok méretre vágását végzi Pádár Éva, a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyártó Vállalat romhányi ■ Widenta gyáregységének dolgozója. Az autóiparban használatos termékből, 8—10-féle finomságban, műszakon­ként hatezer darab készül, melyet az IfSA-ba, az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszor­szágba exportálnak. —barna— Karácsonykor már hívható Tárcsázom Tobaaóf ' Telefonközeiben az egész vi­lág. Már adottak a techni­kai feltételek ahhoz, hogy az idén októberben bekapcsolt Amerikai Egyesült Államok után még ez évben csatlakoz­zon a nemzetközi távhívóhá­lózatban hazánkból tárcsáz­ható országok soraiba Kana­da, Ausztrália, valamint a karib-tengeri országok hosszú sora. Október harmadika óta az USA a könnyen meg­tanulható „l”-es hívószám­mal tárcsázható, s ez lesz a száma — mivel az észak-ame­rikai hálózatnak része — a többi karibi kisországnak, s Kanadának is. A föld másik táján levő Ausztrália hívószá­ma egyébként „61” lesz. ÖTMILLIÓ KÜLFÖLDI BESZÉLGETÉS Ma a távhívásba kapcsolt és a kezelőközpontokon át elérhető külföldi országokkal egy évben 24 millió percen át, ötmillió alkalommal be­szélgetünk. Maga a szám óri­ási, s különösen jelentős az, hogy az ejmúlt tíz esztendő­ben a hívások időtartama és mennyisége is nagyjából meg­tízszereződött. A folyamatos hálózatbővítés és -korszerűsí­tés ellenére az igény még min­dig jelentősen meghaladja a telefonkínálatot. A posta vizsgálatai szerint á kézi kapcsolású központok­nál bejelentett 780 ezer táv­beszélgetési igényből csak 608 ezret tudtak kielégíteni kapacitás híján. Tehát a kül­földi beszélgetésre várók 22 százaléka lemondott a beszél­getésről. Tekintve, hogy a kézi kapcsolású beszélgetések is azokon a vonalakon bo­nyolódnak, amelyeken az automatikus hívásúak, felte­hető, hogy hasonló arány ér­vényes a távhívásokra is. Vél­hetően tehát mintegy egymil­lióval lehetett volna több a belföldről külföldre irányuló beszélgetések száma. Mindez, s a napi gyakorlat Önmagában is indokolja a telefonhálózat fejlesztésének szükségességét, mégpedig komplex, a belföldi és a kül­földi igényeket egyaránt fi­gyelembe vevő, a korszerű technikát is alkalmazó mó­don. Valóban, ez is a posta célja. Előrehaladott tárgya­lások folynak olyan elektro­nikus telefonközpont — U- cenccel kombinált — vásár­lására, amely a legkorszerűbb technikai előírásoknak is meg­felel. A hazai telefonhely­zet elmaradott voltát csakis a legkorszerűbb alkalamazások- kal lehet és érdemes javíta­ni , HÁROM, NÉGY ÉV MÚLVA A tervek szerint az új tech­nika elsősorban a vidék hely­zetét lesz majd hivatott javítani, egyúttal a hazai hálózat kap­csolatát a nemzetközivel. Az elképzelések úgy szólnak, hogy három-négy év múlva ilyen elektronikus telefon- központot kap Mohács és környéke, Székesfehérvár, va­lamint Budafok, s ezzel a tech­nikával szerelik föl a fővá­rosi nemzetközi távhívóköz­pontot is. Az új technika elő­nye sok részletben és sokféle­képpen bizonyítható, álljon most itt csak egyetlen adat: Azonos alapterületen az elekt­ronikus telefonközpont a ha­gyományosnál ötször-hatszor több áramkört tud tartalmaz­ni. Egy leendő telefonköz­pont létesítésének építőipari árait is számolva, a lényege­sen kisebb helyen azonos vagy nagyobb teljesítménnyel mű­ködő új központ még ha drá­gább is, valójában olcsóbb­nak bizonyulhat. Ez az új technika már szer­vesen illeszkedik abba az el­képzelésbe, amely a hazai távbeszélést szeretné korsze­rű alapokra helyezni. E vo­natkozásban is folynak már itthon kísérletek a fényveze­tő kábelektől egészen a digi­tális átviteltechnikáig. Mind­ehhez azonban pénz kell és nem is kevés. A felmérések szerint csak ahhoz, hogy a már meglevő hálózatot olyan állapotba hozzák, ami jónak mondható, 20 milliárd forint kellene. A most telefonra vá­ró 400 ezer igénylőt ismerve, (s tudva, hogy ha belátható közelségbe kerülne, legalább még ennyien igényelnének te­lefont), a hazai igények tel­jes kielégítése a kellő szín­vonalon mintegy 120 milliárd forintjába kerülne a népgaz­daságnak. ORSZÁGOK f' LAJSTROMA' Félelmetesen nagy ez az összeg, de nem azonnali ki­fizetésről van szó. A fejlődés és a fejlesztés folyamata már megkezdődött, s többek kö­zött egyik —, ha nem is lát­ványos, de figyelmet érdem­lő — mozzanata lesz a ha­marosan hívható országok lajstroma. Ezek közül áll­jon itt a karib-tengeri or­szágoké. Íme: Anguilla-, An­tigua-, Bahama-, Barbados, Bermuda-, Cayman-szigetek, Dominica, Dominikai Köztár­saság, Grenada, Jamaica, Mount Serrat, Nevis, Puerto Rico, St. Kitts, St. Lucia, St. Vincent, Trinidad, Tobago és a Virginia-szigetek. Karácsony­kor tehát bármelyiket fel­tárcsázhatjuk ezek közül... B. A. Éppen a taaácsháza előtt ágazik ketté az út, azaz, foly­tatódik a huszonkettes Ba­lassagyarmat felé, innen ka­nyarodik a másik Sóshartyán irányába. Az elágazó láttán már éppen csírázott az ötlet: megtudni a kishartyáni veze­tőktől, vajon a község fej­lesztésének van-e több útja, választhatók-e a megoldások. Mondom, fogalmazódott már a kérdés, amikor egy nénike rámszólt. — Miért nem vett csizmát aranyoskám!? Elmerül a sár­ban! — Ekkora sár még a vá­rosban is van. nem vészes. — Város, város — repliká- zik —, hűn van az? — Hiszen már Kishartyán is majdnem az, hivatalosan úgy nevezik, hogy város kör­nyéki község! — Na, látja fiacskám, ez az. A környék. A környéket érezzük mi, nem a várost — Mi a baj, tessék monda­ni? — Hát ez a sár, ni! — Csempével csak nem rakhatják ki az utat, egy kis sár mindenütt előfordul — szemtfclenkedem, hátha vala­mi komolyabb érvet elő lehet csalogatni. — Van hát... de sietek, mert mondják, narancs jött a bolt­ba, veszek karácsonyra az onokámnak Biztató változások a kereskedelemben Verseny a fogyasztókért Nem tudom, hogy az olva­só észrevett-e már valamit azokból a változásokból, ame­lyek végső soron a vásárlási körülményeket javítják, a ve­vő közérzetét teszik jobbá. Ezek a változások ugyanis csak lassan és fokozatosan éreztetik hatásukat. Ráadásul a fogyasztó természete olyan, hogy a kedvezőtlen jelensé­gekre érzékeny, a kedvezőket pedig maguktól órtetődőek- kénit fogadja. Ezzel is úgy va­gyunk, mint az egészséggel. A megléte nem téma, de, ha megannyi testrészünk, szer­vünk közül csupán egy is megbetegszik, aiz legalábbis gondot okoz. Két szektor vetélkedése A kereskedelemben mutat­kozó változások alapja az áruhiány visszaszorulása, a kínálat gazdagodása. Ezen az alapon bontakozhatnak csak ki a szervezeti és az érdekelt­ségi rendszer módosulásának eredményei. Itt van például az a tény, hogy az állami és a szövetkezeti szektor hosszú ideje egymással párhuzamo­san működik a kereskedelem­ben. Ennek vajmi kevés ha­tása volt a vásárló közérze­tére addig, amíg a két szek­tor tevékenységét területileg elhatárolták: a városokban működtek az állami vállala­tok, a kisebb településeken a fogyasztási szövetkezetek. Ám amikor ezt a területi el­határolást feLoMották és azt mondták, vállalat vagy szö­vetkezet ott nyithat boltot, ahol jónak látja — már adva volt a verseny lehetősége. A fogyasztóért korábban csak elméletben folyó verseny azon­ban csak akkor válik —vált? — érzékelhetővé, amikor a váRatatok és a szövetkezetek egyaránt elegendő és válasz­tékos árut szerezhettek be ahhoz, hogy egymás mellett, egy településen működő üz­leteik eltérő, jó árukínálatot nyújtsanak. bútorgyárak, a harisnyagyár, több textilgyár, cipőgyár nyi­tott a közelmúltban üzleteket szerte az országban, főként a nagyobb településeken. A nagykereskedekpi vállalatok és a gyártók elsősorban sa­ját boltjaikban árusítják az igazán kelendő termékeket, a vásárló tehát tudhatja, hová menjen a nehezen vagy rit­kán beszerezhető, sőt az új termékekért. Nőtt az eladók érdekeltsége A szövetkezetek, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, a termelők üzletei mellett mind több a magánkereske­dő; a butikosok, az autóalkat­rész-kereskedők, a régiségbol­tosok, a lakberendezési cik­keket, fürdőszoba-felszerelé­seket, fai- és padlóburkoló­kat, sőt élelmiszereket árusí­tó magánszemélyek teszik egyre színesebbé a kínálatot. A fogyasztási cikkek túl­nyomó többségét természete­sen ezután is a szocialista szektor értékesíti, amely az érdekeltség fokozásával vá­lik versenyképessé és a fo­gyasztók számára rokonszen­vesebbé, kellemesebbé. Az állami és a szövetkezeti bol­tok, vendéglátóhelyek egy ré­szének szerződésbe adása igen lényeges változás. A szerző­déses boltvezető saját felelős­ségére és saját zsebére keres- zik. Személyes, anyagi érdeke, kedik: kockáztat, válialko- hogy a vásárlókat kelendő áruval és jól szolgálja ki. Szerződő partnerének — a vállalatnak vagy a szövetke­zetnek — az előre megállapo­dott összeget kell hónapról hónapra befizetnie'; ami hasz­not ezen félül elér, ami költ­séget megtakarít, az szemé­lyes jövedelmét gyarapítja. A nagyobb üzletekben, ven-' dégiíátóhelyeken is hasonló anyagi érdekeltséget igyekez­nek teremtem az úgynevezett jövedelemérdekeltségi asend­A két szektor versengése különösen az áruházi keres­kedelemre jellemző; a Cent­rum és a Skála féltékenyen, figyeli egymás tevékenysé­gét, reklámban, árengedmé­nyek nyújtásában, monopol­cikkek árusításéiban mér va­lóságos verseny folyik közöt­tük. Ebbe a versenybe mostaná­ban mind több egyéb szer­vezet is bekapcsolódik. Első helyen említhetők a nagyke­reskedelmi vállalatok, ame­lyek sorra nyitnak kiskeres­kedelmi üzleteiket, gondoljunk csak a Módi butikokra, a Vasért, a Domus vagy az Am­fora üzleteire. Mellettük egy­re nagyobb számban jelennek meg a termelővállalatok min­ta- és márkaboltjai. Ruha- és Jávorszarvas Különös tenyésztelep mű­ködik 1965 óta Kosztroma város környékén (Oroszor­szági Föderáció), Szumarokov falu közelében. Itt dolgoznak a mezőgazdasági kísérleti ál­lomás jávorszarvas-tenyésztő laboratóriumának szakembe­rei. A tenyésztelepeken a jávorszarvas tartásának technológiáját dolgozzák ki. A helyi vadászok kezdetben egyhetes borjakat fogtak be a laboratórium számára, ezekkel alapozták meg a ki- sérleti állományt. A szakemberek már ötödik éve tanulmányozzák a jávor­szer bevezetésével. Ennek lé­nyege, hogy az egységek ve­zetői önállóan gazdálkodnak, szereznek be árut, állapítják meg — bizonyos határok kö­zött —, az árakat, döntenek árengedményes akciók szer­vezéséről és részben a költ­ségek leszorításával, részben a forgalom növelésével arány­ban nőhet a személyes jöve­delmük. Ezt a rendszert is fokozatosan vezetik be az áruházakban, a nagyobb üz­letekben, vendéglátóhelyeken, amint tovább folyik a kis bol­tok szerződésbe adása is. „ Feltétel: az árubőség Mindez együtt — a nagyke­reskedelmi, a gyári és a ma­gánüzletek megjelenése, il­letve az anyagi érdekeltség jelentős fokozása a kiske­reskedelemben és a vendéglá­tásban — alapvetően megvál­toztatja a kereskedelem ar­culatát. Ahol az érdekeltség diktálja a teendőket, ott job­ban érvényesülnek a fogyasz­tók érdekei, javulnak a vá­sárlás fettételei, körülmé­nyiéi. Ahol a boltvezetőik sze­mélyes, anyagi érdeke az el­adás, ott jobban megbecsülik a vevőt, és minden tekin­tetben igyekeznek a kedvé-; be járni. Ennek a lassan kiibomtako-' zó versenynek azonban,’ mint már említettük, előfel­tétele a viszonylagos árubő­ség. Hiányhelyzetben inkább visszaélni, semmint éfai le­het az önállósá ggal, az anya­gi érdekeltséggel. Tekintet-; tel azonban arra, hogy a gaz­daságpolitika egyik alapve-; tő célja a lakossági ánueülá-- tás sánvonailánafc megőrző^ se, sőt, ahol lehet,' javítása,1 számíthatunk arra, hogy á kereskedelemben lezajló szer-; vezeti változások fokozató-1 san meghozzák a várható eredményt: a vevő nagyobb megbecsülését. Gál Zsuzsa 1-tenyésztelep szarvasok tejelő Jépképes- ségét. Jó eredményeket értek el. A jávorszarvasok teje fe-j hér színű, sűrű, mint a tej­szín, kellemes, enyhén sós ízű. A jávorszarvasok nyáron éS télen pásztorok felügyelete nélkül legelnek. A vadvédel-i mi területen 11 ezer hektó r legelőterületet jelöltek ki ré­szükre. Szumarokov falu ha­tárán túl a tágas karámon kívül van a hűtőberendezés­sel felszerelt fejőház, s aá utódok befogadására más he­lyiségék építését is tervezik.' A tenyésztelep állandóan nö-; vekszik. Ä város árnyékában — Nem érte? a városba megy — Nincs itt nagy dolgokról szó. A járástok megszűnése — Minek? — kerekednek minket kevésbé érint Két­előtt 6—8 telekigény vofí egy évben, 1963-ban már húsz. És valóban sokan a városból jön­nek ide építeni. — Ha nincs árnyék, akkor teljes a fény? — Felhők még vannak. Au egészségügyi ellátás, ellenőr^ zés a nógrádmegyeri körzet-1 hez tartozik, de ugyanígy az ki a szemei. — Van itt min­den. Lassan e! ti peg. Én néhány ségtelen, hogy tovább nő az p^tatásirányítás is. Talán eb* önállóságunk, bizonyos hatás­körök idekerülése közelebb hozza az igazgatást a lakos­ben is lesz, változás, mert mégis csak furcsa, hogy a te­lepülésen dolgozó és élő szak-) ÄÄ4 & iratú ajtó mögött, az asztalon fekvő papírhalmaz szinte el­takarja Dénes Andort tartoznak. Ez olyan egyszerű esetekben is gondot okoz, amH kor a község érdekében ké­rünk segítséget, az elhárítás hivatkozási alapja, hogy nem rossal nem változik. — Végül is, mi lett az elő­nye a városkömyékiségnek? — PéldáuL Megoldódott az — A város árnyékában ár- intézményes szemétszállítás, Víin-G 9. közscS. iplGPit'ösßn wvult »7 ellátás tertoznsk hozzánk. vágunk a dolgok közepébe, ^ üi mt felépítésévet úgy - Mi most a legnagyobb miután kiderül, hogy a vb- tűnik, rövidesen megoldód»ak hiányofcság ? takarnak sietnie kell, mert vízgondjaink is. — Van még 4 kilométer ki­fogadónapja van a tarsköz- — Nem várt ettől többet a kövezetlen utunk. Különösei« segben, Soshartyanban. lakosság? a cigánytelep felé vezető vara — Nézze, most kezdenek -*• Dehogynem. Voltak és rossz állapotban, de ebben a a több szálon fonódni akapcso- vannak ma is olyan hangok, ötéves tervben elkészül ez is.’ latok a salgótarjáni tanács- hogy ha már így alakúit a Amikor kiléptem az épület- csal. Arnyéki'ól mégsem be- közigazgatási helyzetünk, mi- bői, kissé elbámészkodva egy szelhetünk. Meggyőződésem, ért nem olcsóbb a villany — tócsába léptem, talpperemig hogy a város környéki ,.vi-_ úgy, mint a városban —, mi- merült vízbe a cipőm. Sebaj szony” jót tett nekünk. Na- ért nem helyijárati árakkal gondoltam még egyszer, ami- gyobb lett az önállóságunk, közlekedik a busz... no, de a kor a szerkesztőség előtt a A még ha ebbe az is szerepet városkönyékiség nem azonos autóból kilépve, bokáig me- játszik, hogy túl sokait nem a várossal. rültem a latyakba. A város tudnak törődni vélünk. Ez így — Ám egyre több városit kellős közepén. Nem a város) van jól, mert nem minden- látni a községben. konyákén. napos bábáskodásra van szűk- — Igen. Néhány évvel ez- (z. a.) ] ségünk. _______________ — Január egytől némileg , „. . _ . ' ~ * változik a helyzet. I MOGRAD — 1983. december 23., péntek o r

Next

/
Oldalképek
Tartalom