Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
I (TÉ)VÉLEMÉNY Vezéri vizsgák Jellegzetes vonásokat mutat meg egy-egy országról a benne alkalmazott vezetőképzés, illetve annak tartalma, módja, színvonala. Ezért volt remek ötlete Benda Lászlónak, hogy a nevével jegyzett tévéműsor legutóbbi, szerdán este sugárzott számában e témán keresztül adjon Objektív ténykénét a szocialista világ néhány pontjáról. A stáb Varsóban, Tbilisziben. Phenjanban, Hanoiban és Budapesten látogatotl el egy-egy vezetőképző intézetbe. és adott sokatmondó — s nem keveset kimondó — tudósítást az irányítók okosítá- sának különböző indítékairól és eljárásairól. Kiviláglott a filmjelentésekből, hogy a jó vezető ha nem is holtig, de a világ több táján még hat- van-egynéhány éves koráig is tanul. Bizonyára keltett némi elálmélkodást, hogy vajdáktól kezdve minisztereken keresztül egészen az űrhajósig sok rangos főnök nem restell beülni az iskolapadba, hogy — a jövőbeni hatásosabb cselekvés érdekében — megmozgassa agytekervénye- it. Jelentősét lehetett okulni a vázlatosan ismertetett tananyagokból, amelyekben a tapasztalati, gyakorlati ismeretek is, és a bölcs vezéri mondások is megtalálhatók, természetesen más-más országok intézeteiben. Következtetések levonására késztetett továbbá a felhasznált taneszközök mibenléte: a készlet — természetesen itt is országa válogatja — a japán számítógépektől az ismeretlen gyártmányú matchboxjátékokig terjedt. Mindebbe a magátol értetődően nem teljes, de átfogó képbe helyeződött bele az itthoni menedzseroktatást ábrázoló apró „mozaikkocka” elősegítvén a hazai viszonyoknak — a műsor címéhez hű — objektív megítélését A lényeges téma feldolgozásakor ezúttal is megmutatkoztak Benda erényei: a leleményesen fogalmazott szöveg. a finom irónia, a véges lehetőségű szavak informáló hatását megsokszorozó szellemesség. Ebben a műsorban, de a korábbi Objektívokban is feltűnt hogy a jó stáb elősegíti a korábbi beidegződések feloldását. Sugár András, aki mindig is az udvariasságban domborította ki riporteri erényeit a Benda- műsorok alkalmával az eddig tartalékolt értékeit: bensőségesebb kapcsolatteremtő képességét, szívós kíváncsiságát, határozottabb kérdezéstaktikáját is megcsillogtatja. Mindezzel a tárgyszerűbb tájékoztatást szolgálván. Valószínűleg nézői beidegződéseket is felold ez az új, első évfolyamát most záró tévéműsor. Olyan övezetről nyújt felelős őszinteségű információt, ahonnan eddig mérsékeltebben sokszínű tudósításokhoz volt hozzászokva a közönség. A szokás hatalmának megtörésében jó segítőtárs a műsort átható egészséges derű. optimizmus. Ezzel a derűvel is azt fejezi ki az Objektív, hogy az eredmények mellett ábrázolt gondok, ha nem is kicsik, de megoldhatók, megoldandók! (molnár) Az emlékezet értékei ÜzemLörf-énetek és -krónikák Nógrádban ma már jószerivel alig található olyan magára valamit is adó nagyüzem, vállalat, amely az elmúlt években ne íratta volna meg saját történetét. Különösképpen az évszázados múltú, nagy hírű gyárak jeleskedtek. Vezetőik gyakorlott történészeket, írókat kértek fel a krónika papírra vetésére : gyakran külsőre is imponálóan vaskos kötetek őrzik a múltat, Ha vékonyabb is egy-egy üzemtörténet, s ha amatőr helytörténész munkája, akkor is figyelemre méltó. ' Az üzemtörténet-írás mozgalma a felszabadulás után bontakozott ki. A korábbi időkből alig kéttucatnyi gazdaságtörténetet, üzem-, iparág- vagy iparvidék-történetet őriznek a könyvtárak: az utóbbi hálom, négy évtizedből viszont már több százat. S az elkészült krónikák mindegyike nem is került a közgyűjteményekbe. Vannak olyan munkahelyek, ahol az átlagosnál is nagyobb figyelmet szentelnek a hagyományoknak: tárgyi és írásos gyűjteményeket alakítottak ki, gyűjtik a forrásértékű üzemi évkönyveket, mérleg- beszámolókat, a társadalmi szervezetek dokumentumait. Ünnepi alkalmakkor kiállítások nyílnák: bemutatják az üzem barkácsolómestereinek makettjeit, rajzait, emléktárgyait, a legjobb szakmunkástanulók remekeit. Gondolván és mondván: ezek is az tizem történetéhez tartoznak... Az üzemtörténet-írás legjobb művelőd a Magyar Történeti Társulatban önálló szakosztályba tömörülnek, időről időre országos és regionális tanácskozásokra, tapasztalatcserére gyűlnek ösz- sze, újabban saját Értesítőjük is van... Az üzemtörténet-írás a múltat már többé-kevésbé feltérképezte — bár teljességről még nem beszélhetünk —, a jelen viszont még eléggé feltáratlan. A gyáriak mindennapjairól, örömeiről, törekvéseiről, életmódjáról még nem szólnak. Lehet enélkül üzemtörténet? S ki mások menekíthetnék át a jövőnek a ma történelmét, ha nem mi magunk?! A legjobb üzemtörténetírói közösségek már rég felismerték, hogy az emberi emlékezet semmivel sem helyettesíthető értékeket rejteget. A láng gépgyáriak például személyesen keresték meg régi dolgozóikat, nyugdíjasaikat, veteránjaikat, s lejegyezték visszaemlékezéseiket. A telefongyáriak — ugyancsak társadalmi aktivisták segítségével — a régi sztrájkok, bérharcok emlékanyagát ásták elő. Az országban — becslések szerint — vagy száz helyen működnek hasonló üzemi közösségek, s ez nem is kevés. El kell azonban fogadni az egyik neves szaktekintély megállapítását, aki szerint a mozgalom társadalmi hasznossága ma még elsősorban a gyűjtőmunka. a gyűjtött emlékek megőrzésében, az üzemtörténeti forrósok ismeretében fejeződik ki. Mindez jórészt a múltra, a történelemre: napjaink kórnikájára kevésbé vonatkozik. Más szavakkal: üzemtörténet-írás van. létezik, virágzik, üzemi krónikaírás viszont alig-alig. Bizonyos, hogy elmarad az igényektől — az önmagunkkal szemben támasztható igényektől —, s a lehetőségektől is. Hogy mennyire, azt jelzi az ellenpélda, a helytörténeti mozgalom. A falukrónikások országszerte szorgosan rögzítik a dolgos hétköznapok eseményeit, például a tanácsüléseket, az iskolaavatást, a társadalmi munkát, a járdaépítést, a falugyűlést, a sportnapot, a szüreti bált, az öregek ünnepét. A települések lakóinak örömeit, gondjait. A krónikákban naponta gyűlnek a sorok. Áz üzemi krónikák vezetése a falusiénál talán bonyolultabb, talán egyszerűbb feladat. Kétségtelen, egy-egy üzem, gyár működése nem minden dolgozó számára áttekinthető, a munkamegosztás feszesebb, ám a mérnök, a közgazdász, a jogász, a művezető, a munkás, a szocialista brigádtag, a KTSZ- titkár, a bizalmi, a raktáros a maga munkaterületén birtokosa a szükséges ismereteket. Gondolatait, javaslatait, örömeit, gondjait papírra is vetheti. Megírhatja naojaink helyi munkásmozgalmát. Ott meg is írják, ahol igénylik ezt a vezetők, s ahol szövetségesre leltek a szakszervezetben, az ifjúsági mozgalomban és a népfront- mozgalomban. Ezekben az üzemekben kétségtelen, nem aranykönyvek íródnak. Csak olvanok, mint amilyenek a hétköznapok. Olyan tükröt tartanak maguk elé a helytörténetíró munkásközösségek, amelyek nem torzítanak. Nem szabad, hogy torzítsanak, mert akkor méltatlanok lennének a honismereti mozgalomhoz, amelynek részei. Deregán Gábor Kapocs az emberek között Irta: Csingiz Ajtmatov Mát tehet, mit keld tennie az irodalomnak napjainkban, amikor a hamleti „lenini vagy nem lenni” kérdése immár nem az egyes embert érinti, hanem az egész emberiség fontos kérdésévé lett. Amikor a „lenni” feltétele, hogy békéjét megőrizze a világ. Az irodalom — kapocs az emberek között. Arra hivatott, hogy egyesítse az embereket az igazságért, a szociális igazságosságért való törekvésünkben, a béke, az élet é6 a jövő iránti kiapadhatatlan és kiirthatatlan szerete- tükben, mely utóbbi nevében az ember, ha a szó legigazibb értelmében valóban ember, kész kell legyen leküzdeni bármilyen külső akadályt és személyes kétségbeesést, szenvedést és bánatot. Minderről szenvedélyesen gondolkodott Lev Tolsztoj is, ezt a gondolatot hagyta örökül nekünk abban a hitben, hogy a művészet képes életszeretettel átitatni az embert, a művészet hivatása, hogy az embert az élet szeretetére késztesse. A valódi, nagy irodalom erkölcsi fölénye abban van, ho®y ahhoz fordul, ami az emberben a legjobb: méltóságához és becsületéhez. Kibontakoztatja előtte a világ beláthatatlan horizontját és szépségét, gondolatait önmaga felé fordítja, kiragadja az el hagyatottság sötétjéből és hozzásegíti, hogy teljes lelki életet éljen. Minden becsületes művész állandó kötelessége — ellenállva fáradtságának és kiábrándultságának —, hogy újra és újra emlékeztesse az embert: ki ő valójában. Tudatosítani benne újra meg újra, hogy lélekben mind testvérek vagyunk — mi emberek. Lehetséges, hogy mi vagyunk a világmindenség egyetlen értelme. De vajon kiapadhat-e a fény és a jóság éltető forrása? Vajon képesek vagyunk-e az öngyilkosok szenvedélyes kétségbeesésével kioltani ezt a forrást? Végül is be kell lássuk, hogy á civilizációnak e vékony planktonrétege a mindenség tengerében, ha mégoly régi is és sokat szenvedett, túlontúl vékony ahhoz, hogy mindent kibírjon. Mindenekelőtt a kölcsönös seeíiségnvújtás és együttműködés a közös világnézet alánján. melyet az ismert szovjet költő. Nyikolaj Tvihonov „a költő belső nanjának” nevezett. A mi belső napunk a_ történelmi sorsközösség és a testvériség szellemétől fűtött egvüvétartozás érzése. A szovjet irodalomnak egyedülálló a soknemzetiségűsé- ge. Minden egyes szovjet író egységes, soknemzetiségű közösség tagja, egymást gazdagító nemzeti irodalmak testvériségének képviselője, melynek középpontjában a tapasztalatok gazdagságával, s a szó legnemesebb értelmében vett „rangidősként” áll a nagy orosz irodalom, mely Puskint, Tolsztojt, Csehovot és Dosztojevszkijt adta a világnak, s most katalizátora az egész szovjet irodalom fejlődésének. Ez az egységes, soknyelvű és soknemzetiségű kultúra magába olvasztotta a világkultúra, a kis és nagy népek legjobb eredményeit. StílusáFclvétciünkön Csingiz Ajtmatov író nak, formájának, műfajainak minden különbözősége mellett a valóság művészi felfogásának gyümölcsöző módszere fogja egységbe: a szocialista realizmus. Ez nem absztrakció, nem az irodalmárok felfedezése, hanem a mi művészetünk élő lényege, mivel a morális-filozófiai kutatások eszköze, alkalmas a költői látásmódra, és képes arra, hogy az embert a reális életben, a grandiózus történelmi események fényében mutassa meg. Mint minden folyamatnak, a szovjet irodalomnak is megvannak a maga nehézségei és ellentmondásai. És ezekről nem szabad hallgatni. Épp ellenkezőleg, meg kell szabadítani irodalmunkat a szürkeség, a laposság, a sémái izmus terhétől, egyszóval mindattól, melyek megfosztják tekintélyétől. Ki tartja a földet? Ezt a gyakori használattól elkooott metaforát mint újdonságot fedeztem föl magamnak, megfejtettem filozófiai és költői értelmét, legutóbbi regényem írásakor. Többször elmondtam már. hogy e regény hősének. Edigej Burannijnaik alakjában testet öltött a szocialista realizmus elvéhez valő ragaszkodásom. Hiszen a szocialista realizmus legfőbb tárgva volt és ma is az — a do'gozó ember. S ez esvhen azt is mutatja, mit je'ent számomra a pozitív hős. Edi- gej számára a munka nem a lé+ezés eszköze, hanem életre1. hivatás, kötelesség. SzaTermészetvédelmi park A szovjet fővárostól alig 30 kilométernyire, Mitiscsi és Kalinyingrád közelében 10 ezer hektáron természetvédelmi ‘parkot hoznak létre. A Moszkva környéki terület 42 ezer négyzetkilométernyi erdő, mező és rét. Páratlan szépségű nyír- és nyárfa- ligetek, fenyveserdők, tölgyesek. Lakói jávorszarvasok, őzek, hódok, nyestek, hermelinek és európai bölények. Kétezer patak folyik ezen a vidéken, amelyek vizükkel a Moszkva folyót, az Okát és a Felső-Volgát táplálják. badon választja meg életútját, s ez a választás férfiasságot, nemeslelkűséget igényel tőle. Ezért ember ő a szó legteljesebb értelmében. Idegen tőle mindenfajta haszonlesés. Nem fogad el privilégiumokat, mert ezek sértenék a méltóságát. A munkához való viszonyának köszönheti, hogy szerves része a korának és a népének, ami nélkül az életét, sorsát nem tudja elképzelni. A háború, az éhezés, a keserű szerelem megpróbáltatásain keresztül jut el önmagához, mindezeket elkerülhetetlenként, szükségszerűként fogja fel. nem átkozza értük szerencsétlen sorsát, s nem esküszik bosszút ellene. Ügy is mondhatnám, számomra őbenne testesül meg a genetikus emberiesség. Az önmaga megtalálásához vezető úton ő az emberekhez, a jövőhöz érkezik. Gyermeki mosolya megmenti a nehéz pillanatokban, hallgatása élni segít az embereknek. Nem lehet nem jobbá válni mellette. Edigej a dolgozó ember legfontosabb törvénye, a béke és az emberek iránti igyekezet törvénye szerint él. Számára ez az össznépi összetartozás törvénye. Edigej arról álmodik, hogy új életre kelti a halott sztyeppéikét. Lehet-e érdekesebb munka, mint élő, csodálatos kertet alkotni a homokom? Jelenlegi fegyverzetünk mellett természetesen könnyebb megsemmisíteni a planétát. De ez nem Edigejnek való munka. Ez nem a normális embereknek való munka. Ari szeretném, ha az ilyen Edigej-féle emberek sokáig élnének, hogy az unokáiknak, dédunokáiknak is átadhassák a lelkűk szépségét. Hogy mindez valóra válhasson, a föld lakóinak soha nem látott éberségét és fegyelmezettséget kell tanúsítaniuk. Az emberiség történelmének olyan pillanatához érkeztünk, amikor —, akárcsak az aknászaiban —, csak egyszer lehet tévedni.' Korunk elengedhetetlen kö-' vetetménye, hogy felszabaduljunk az elfogultság és az előítéletek nyomása alól. fölülemelkedjünk az ellenié mondásokon, bölcsességet tanúsítsunk és ne arról beszél-' jünk, hogy hányszor lehet megsemmisíteni az emberisége*. hanem arról, hogy hogyan éljünk a földön közös fedél alatt. Lazactenyészet a sóstóban Megkezdte a termelést Ukrajna fekete-tengeri partvidékén az első lazactenyészet. A budzsaki sóstó partján létesült a tenyészet, amelynek kapacitása évi 350 ezer halivadék. A szakemberek javaslatainak megfelelően nevelőmedencéket alakítottak! ki a sóstóban. Ezekben a lazac kétszer olyan gyorsan növekszik, mint Kalifornia édesvizeiben, ahonnan idekerültek. A halbiológusok tervei között szerepel még egy 350 ezer ivadék nevelésére alkalmas tenyészet létesítése. KOSSUTH RADIO: 8.27; Minden tizedik emberért... 8.37.- Kincses Veronika énekel 9.17: Fúvóspolkák 9.33: Mit ásol héja? 9.53: Lottósorsolás 10. OS- Felfedező tudósok, világjárók 10.35; A vén gulyás Arany János versei 10.40: Schumann és Ravel kórusműveiből 11.00. Gondolat 11.45 - Lakatos Mihály népi zenekara játszik 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Kulturális panoráma Tallinnból 14.23. Daloló, muzsikáló tájak 14.44: Magyarán szólva 15.05: 'Révkalauz 15.35. Volt egyszer egy vadnyugat Részletek Morricone filmzenéjéből 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Szvorák Katalin népdalokai énekel 17.05. A belpolitikai róva* műsora 17.30. Reflektorfényben egy operaária t9.15; Világirodalmi dekameron 20.00. Évszázadok mesterművei 20.28: Operettkedvelőknek 21.30: Fűtől fáig 22.20 : Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Nóták 00.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05 Robert Craft együttese Gesusaldo-madrigálokat énekel 4 NOGRAD - 1983. december 23., péntek 8.20; Tíz perc külpolitika 8.35; Slágermúzeuin J).36; Magyarok a trópusokon 9.53; Lottósorsolás 10.00; Zenedélelőtt 11.35; Tánczenei koktól 12.35; Édes anyanyelvűnk 12.40; Népi muzsika 13.15; Kórusmuzsika Finnországból 13.30. Táncra fel! 14.00: Zenedélután 15.30. Könyvről könyvért 15.40. Egészségünkért! 15.45, Pablo Cruise felvételeiből 16.35. Jó utat! 17.05; Pamutban, selyemben. Kapusi Rózsa riportja. 17.30; Ötödik sebesség 18.35; Popzene sztereóban 19.15; Világjáró dekameron, Domonkos János válogatásában. 19.40: Nótakedvelőknek 20.35; Vastaps 21.17; Válogatott felvételek 22.20; Zenés iátékokból 22.30: Amíg a függöny felmegy 23.20- Remutatiuk Claudio Fasoli .,Lido” című új dzsesszlemezét MISKOLCI STÜDIÓí 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tartalomból: Orvosi tanácsok. — Ételreceptek karácsonyra. — Programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorélőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (ism.) 8.06: A mi képernyőnk, (ism.) 8.20; A mi képernyőnk, (ism.) 8.40: Perpetuum mobile, (ism.) 9.30: Szünidei matiné. A kiskakas gyémánt félkrajcárja. 9.45: A nagy kék üveggolyó. 13/3. rész (ism.) 10.10: Jó lovaglást! 10.45: Így csinálná Sherlock Holmes. 4/2. rész. (ism.) 11.20: Egy novemberi vasárnap este. 12.10: Képújság. 15.30: Hírek 15.35: Szülők Iskolája. 13/5. rész; A beszédről (ism.) 16.06: öt perc meteorológia. 16.10: Gegparádé dióhéjban. 5/2. rész: Fejre vigyázzunk! 16.35: Reflektor-magazin. Karácsonyi szám. 17.35: Keresztkérdés. 18.05; Képújság. 18.10: Reklám 18.15; Az Országházboi jelentjük« 19.00: Reklám. 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Es mégis mozog a föld. Vetélkedőműsor. 4/4. rész. 21.35: Párizs bálványa. Francia film. 23.05: Tv-híradó 3. 2. MOSOK: 20.00: Természetbarát. 20.30: Csali. Horgásztízperc. 20.30; Éjszakai ügyelet. 6/6. rész: Alpha. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: A Steve Miller Band a rock palotában. 22.20; Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hfradó 20.00; A másodperc századrésze. 2. rész. 21.30: 40 éves a szlovák nemzed tanács 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Derrick. A halál angyala. 23.15; Hírek 23.20: NDK zenés szórakoztató t.v-rnűsor. 2. MŰSOR; 19.30: Beszélgetés a szamovár mellett. 7. lecke, (ism.) 20.00: A múzsa meghívója. Cseh film (ism.) 21.30; Időszerű események 22.00: Karácsonyi ostya. Tv-fllm. MOZIM C SOR. Salgótarjáni November 7.? E. T. (A Földönkívüli.) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. OVIMOZI: 9 és 11 órától: Donald kacsa és a többiek. — Kohász: ISKOLAMOZI: Rövidül msorozat. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8- tól: E. T. (A Földönkívüli.). Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. — Pásztói Mátra. Mennyei seregek. Színes magyar fiilm. — Rétság: Rita asszony menyasszony. Színes, szinkronizált szovjet fllmvígjáték: MESEMOZI: A teknős és a sün. — Szécsényi Rákóczi; A matróz, a kozák és a hamiskártyás Színes, szink-onizált szovjet háborús ka- landfíim. — Ersekvadkert: A sárkány éve. Színes, szinkronizált szovjet történelmi film. — Nagvlóc: Majmok bolygója (14>. Színes USA fantasztikus kaland» f’n, I
