Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

Tanácskozik az

országgyűlés

(Folytatás <12 1. oldalról.)

követelményeket. A választójogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki közvéleményünkben, ez a tömeges érdeklődés egyértelműen jeilezte, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése társadalmi és gazdasági fejlődésünkre egyre inkább folyamatosan érvényesülő alapvető elemévé, Illetve igényévé válik — mondotta Markója Imre. Emlékeztetett rá, hogy a törvény- tervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa más társadalmi szervekkel együttműködve széles körű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tízezer résztvevővel lezajlott vitákon mintegy 25 ezer észrevétel és javaslat hangzott el. A tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lényegében jól szolgálta a néphatalom, a szocialista nemzeti egység megvalósulását, ugyanakkor arra is ráirányította figyelmünket, hogy az alkotmányban és a választási törvényben megfogalmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen valóra váltanunk. A választásokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módszereinkben, de a jogi szabályozásban is indokolt előbbre lépnünk, bizonyos változtatásokat bevezetnünk.

A képviselői és a tanácstagi választásokon két, vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választási törvényjavaslat jogi eszközökkel is biztosítani kívánja, hogy az egyéni választókerületeikben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak.

A törvénytervezet értelmében a társadalmi életben jelentős szerépet játszó kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy résziét — az • országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát — az országos választási listán jelölnék és választanák meg. Jogaik és kötelességeik természetesen teljesen azonosaik lennének az egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel. Visszahívásukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az orszáiggyűlés döntene.

A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását Is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár ' három szavazólapot kap egyet-egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt

képviselőknek megválasztásához.

A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a községi közös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén levő társközségben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik, a törvénytervezet tehát e rendelkezésével a társközségekben bevezeti ^z elöljáróság intézményét.

Tapasztalati tény, hogy a testületek működésének tártaimét, a testületek tagjainak számát is befolyásolhatja. A túl magas létszámú testületek nem válhatnak edég vita- és munkaképes fórumokká. A törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a tanácsi testületek létszáma jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál mesz- szemenően figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, a települések jellegét és a lakosság lélekszámút.

Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat a mindent megteszünk következetes valóra váltásáért, hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét — mondotta Markója Imre.

Dr. Gajdócsi István Bács- Kiskun m., 13. vk.), a Bács- Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke a testület álláspontját tárta a képviselők elé. Többek között elmondotta: a bizottság tagjai egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a törvényjavaslat mérföldkő a szocialista demokrácia kibontakoztatásában; úgy épít az eddig bevált elemekre, hogy eközben továbbfejleszti azokat, és kiszűri azt, ami felett eljárt az idő.

Bibók Istvánná (Csongrád m., 7. vk.), a móraihalmi Vörös Október Tsz szakmunkása kiemelte, hogy a tervezet — a társadalmi vitákat követően — már a közvélemény akaratát tükrözi. A vitát élénk érdeklődés kísérte, ami arra utad, hogy a választópolgárok szívesen élnék a gazdaságot és a politikát, valamint az ország építését befolyásoló nagyobb beleszólási lehetőséggel.

Korom Mihály (Báca-Kisbun m., 8. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elöljáróban arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire. Az MSZMP XII. kongresszusa is működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. A párt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a népképviseleti testületek rendeltetésszerű műkötakarékos gazdálkodást kell folytatni, ami az elmúlt évet jellemezte — mondja, majd feleleveníti a választókörzetben végbement dinamikus fejlődést:

— Ehhez az is hozzájárult, hogy a lakosság önzetlenül részt vett a feladatok megvalósításában. Ott voltak a települések gyarapodását segítő kommunista műszakokon. Azt hiszem, hogy a szigorú feltételek között is biztosított lesz az alapvető igények kielégítése.

Szívesen beszél arról is az ülésszak szünetében, hogy választókerületében miként teljesültek a célkitűzések ebben az esztendőben. Jutott a legfontosabb társadalompolitikai kérdésekre, a lakásépítésre, a gyermekintézmények fejlesztésére, az egészségügyi alapellátás javítására.

— Nagy öröm számomra, hogy az időskorúak problémájáról nemcsak beszélünk, hanem teszünk is érte, mint például Nádújfaluban, Kazáron, Rákóczi-bányatelepen,

ahol öregek napközi otthona nyílt. A környéken a ciklus elején oly élesen felvetődő óvodáskorúak elhelyezése is megoldódott. Jónak tartom a települések alapellátását. Legfeljebb ott látok gondokat, ahol a vezetők kissé kényelmesek.

Egyetért ezekkel a szavakkal dr. Fancsik János, salgótarjáni országgyűlési képviselő is:

— Némi biztatást jelenthet, hogy a nehezebb körülmények között sem kell az ország és benne Salgótarján középtávú tervét módosítani. Ha szűkítem a kört, külön öröm számomra például a beszterce-telepi szolgáltatóház, amelynek megvalósulása elöl elhárultak az akadályok. Mindenekelőtt azonban azt szeretném hangsúlyozni: az élet minden területén az eddiginél fegyelmezettebb, oda- adóbb munkára van szükség. Takarékos szemléletre, mert a pazarlás nem segíti a jó közérzet kialakulását — magyarázza, s persze hozzáteszi, hogy érti ezt az egészségügyre is, amelynek feltételei nem rosszak megyénkben.

Szívesen társalognánk még,

de a hosszan szóló csengő az ülésterembe szólítja a képviselőket.

M. Szabó Gyula

désére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleljen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk valóságos szükségleteit, a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált, általános egyetértésre, támogatásra talált a törvénytervezetrőd lefolytatott széles körű társadalmi vitákban, s megfogalmazódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a párt Központi Bizottságához eljuttatott állásfoglalásában is — állapította meg a képviselő.

Az új javaslatokról szólva kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét

— Ezt főként az indokolja — mondotta —, hogy amíg az

elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén tovább fejlődtek a szocialista demokrácia intézményei és tartalmi vonásai, addig a választások sok helyütt leszűkültek a szavazás mozzanatára, a voks leadására. Magának a szavazásnak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, mivel az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politika érvényesülésén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, képviselik, valósítják meg. A többes jelölés általánossá tétele tehát a személyes bizalomnyilvánítás lehetőségét gyakorlatilag kiteljesíti, intézményesen garantálja.

— Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló új törvény megalkotása a szocialista demokrácia további elmélyítését, kibontakozását előmozdító fontos aktus. Kedvező'lehetőséget teremt az állampolgári aktivitás növelésére. E lehetőség valóra váltása azonban sokoldalú, felelős politikai munkát követel mindany- nyiiuniktól.

— Meggyőződéssel vádijuk, hogy az új választójoga törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, ösiszefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály.

Dr. Bognár Rezső (Hajdú- Bihar m., 6. vk.) akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára kifejtette, hogy a jelölés, a választási rendszer egyik legérzékenyebb és legfeleLősség- teljesebb pontja, hiszen ez az első lépés abban a folyamatban. hogy valaki a nép- kén viseleti testület tagjává váliék. Véleménye szerint a jelöléstől való visszalépés vagy az elfogadott jelöltségről való lemondás jogát is nemcsak biztosítani kell az állampolgároknak, hanem ezt ugyancsak szabályozná kellene a törvényben.

Szentistványi Gyuláné (Baranya m., 10. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke felszólalásában rámutatott: az új törvényjavaslat alapján a választások továbbra is a népfrontpolitika keretében és

szellemében zajlanak majd le, az eljárás valamennyi szakaszában számítanak a legszélesebb politikai mozgalomba tömörült erők, társadalmi és tömegszervezetek felelős közreműködésére.

Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.), a Nagyatádi Cérnagyár munkása a kettős és többes jelölésekről szólva megállapította, hogy az megnöveli a megválasztott tanácstagok és képviselők felelősségét. Erről nemcsak az elv helyeslése alapján, hanem gyakorlati tapasztalatok birtokában szólhatott, hiszen az előző ciklusban őt is kettős jelöltséget követően választották meg.

Cservenka Ferehcné, az

országgyűlés alelnöke bejelentette: a szünetben tanácskozott az építési és közlekedési bizottság, s új titkárává dr. Szilágyi Gábor Hajdú- Bihar megyei képviselőt választotta meg.

Ezután Pozsgay Imre (Budapest, 41. vk.), a Hazafias NéDfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében aláhúzta : egyetért a törvényjavaslattal, amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. A viták politikai tapasztalatait összegezve arról szólt, hogy a részvevők méltányolták a párt kezdeményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesszük tovább, korszerűsítsük választójogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a népfrontaktivisták sohasem mulasztották el tudatosítani, hogy a kezdeményezés érdeme a Ma"'rar Szocialista Munkáspárté. Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok és pártonfeívüliek, tisztában

voltak, hogy jelenlétükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazolják”, mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságukat, hogv szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. Mindez arra utal, hogy hazánkban megvan a szocialista nemzeti egység, alapvető elvi kérdésekben osztatlan a nézetazonosság, s nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi csoport sem, amely az alkotmányon kívül, lefektetett premisszáinkon kívül keresné gondiai megoldásának lehetőségét. Magvarán: az elmúlt 25 évben kikovácsolódott társadalmi szerződés — párt és nép köAz országgyűlés téli ülésszaka pontot tett az új választó- jogi törvénytervezet feletti vita végére. A Parlament folyosóján a miniszteri indoklást követően még mindig szóbeszéd tárgya:

— Az új választási törvény nagy lépést jelent a társadalom demokratizálódásában. Akármelyik képviselőtársammal beszélgettem, mindig éreztem a törvényhez való pozitív hozzáállást. A bizottsági vitában, az egymás közötti' beszélgetéseken több kérdés is felmerült. Például az, hogy miben különbözhet két képviselőjelölt programja, azaz mi ösztönözheti a választópolgárt. hogy az egyik, vagy a másik jelöltre szavazzon —, mondja dr. Hütter Csaba, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke.

Aztán hozzáteszi, hogy olyan kérdés ez, amire a megnyugtató választ a legközelebbi országgyűlési képviselői és tanácstagi választások után kapjuk meg.

— En ma úgy érzem, hogy őzt a közéleti embert, aki funkcióját felelősen, becsületesen látja el, nem érheti csc’ódás — mondja a képviselő. akivel az esztendő kév- vise’ői élményeiről is szót váltunk. Mosolyogva meséli, hogy

Parlamenti jegyzetek

Nógrádi képviselők között

a minap két nénike rengeteg papírral tért be hozzá. Telek- átalakítási ügyben kérték a segítségét. Dr. Hütter Csaba gondosan áttanulmányozta az okmányokat, majd megjegyezte:

— Ez az ügy már mindenhol szerepelt, kivéve a Legfelsőbb Bíróságot, s mindenütt elutasították!

— Hát ez az! Ezért jöttünk magához! — replikáztak' a panaszosok.

Tőzsér Gáspár, az influenzával való bajlódás után jött az országgyűlés időszakára. Különös figyelemmel kísérte a jövő évi költségvetési tervezetet:

— Nehezebb gazdasági körülményeknek nézünk elébe, aminek a nemzetközi helyzet és a cserearányromlás az oka, elsősorban. Ügy gondolom, jövőre is azt a költségNÓGRÁD - 1983. december 23., péntek

zött — él, érvényben van és fennmaradása kívánatos.

. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért az elnök ismét az igazságügy-miniszternek adta meg a szót.

Dr. Markója Imre válaszában mindenekelőtt megköszönte a képviselők felszólalásait. Ezekben a vélemény- nyilvánításokban — mondotta — a törvényjavaslat támogatása mellett sok olyan értékes gondolat is elhangzott, amely már a jövőre mutat, és a törvény majdani jó végrehajtását szolgálja. Külön megköszönte az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében elhangzott hozzászólásokat. Az egyik képviselő észrevételére válaszolva a miniszter úgy vélekedett, hogy a jelöléstől való . visszalépés megoldása a gyakorlatban nem jelent

gondot. Többféle módja-faj- tája lehet a megoldásoknak, ezért minden esetet belefoglalni a törvénybe nem lenne érdemes, hiszen az túlbonyolítaná az egész választójogi szabályozást.

Végezetül a miniszter ^ ismételten kérte, hogy az' országgyűlés fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot, illetve a felmerült kérdésekre adott válaszát.

Ezután határozathozatal következett Az országgyűlés először elfogadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt — előzetesen a képviselők között szétosztott — módosításokat.

Az országgyűlés ezt követően az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben egyhangúlag elfogadta.

Hetényi István beszéde

Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett: Hetényi István

pénzügyminiszter emelkedett szólásra.

Többek között elmondotta:

— Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés . elé. A benyújtott javaslat összhangban van aiZ 1984. évi tervnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel.

— Minden jel aura mutat, hogy a feszült nemzetközi légkör, a megromlott kelet— nyugati viszony, a továbbra is ingatag, zavarokkal küszködő világgazdaság, a KGST- tagországok közös gondjai 1984-ben is igényes és súlyos feltételeket szabnak a gazdasági munka számára, és néhány vonatkozásban a korábbiaknál is több bizonytalansággal terhelik azt.

— Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tartós, alapjában változatlan gazdaságpoilikai követelményből indulunk ki, amelynek lényege fizetőképességünk megőrzése, elért vívmányaink védelme. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az ország nemzetközi fizető- képességét.

— Látjuk azonban a gyenge pontokat is, ahol érezhető javulást kell jövőre elérni. A külkereskedelmi egyenleg javulása nem éri el idén teljes mértékben a tervezettet, és ebben nemcsak külső okok játszanak közre, hanem exportképességünk nem kellő mértékű javulása is.

— Az állami bevételek tervezésekor a népgazdasági tervvel összhangban arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem összehasonlító áron másfél-két százalékkal, folyó áron számolva pedig mintegy 8 százalékkal emelkedik.

— A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fontos követélménynek. Biztosítsa, hogy az állami bevételek és kiadások a népgazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelően csoportosítsák át a végső jövedelmeket. A bevételek és a kiadások fokozottabb összhangjával, a fő célok megvalósítására jobban orientáló szabályozók megállapításával segítse a költségvetés a nép- gazdasági egyensúly további megszilárdítását. Ss végül, de nem utolsósorban: a költségvetési intézmények takarékos gazdálkodással legyenek képesek alapvető feladataik ellátására.

— A költségvetés tervezett bevételei 563.2 milliárd forintot, kiadásai 566.7 milliárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány kisebb az idei évre tervezett 10 milliárd forintnál. A bevételek 4,5 százalékkal, a kiadások körülbelül 4 százalékkal nőnek az idei várható szinthez képest.

— Továbbra is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme és a fogyasztás az idei színvonalat elérje, megőrizzük ezek színvonalát. A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal növekszik, a fogyasztói árszínvonal

7—8 százalékkal fog emelkedni.

A lakosság jövedelme és fogyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, ha a beruházásokat jövőre is tovább mérsékeljük. A gazdaságban van annyi lehetőség és tartalék, hogy a tervezett beruházási szint mellett javuljon a hatékonyság addig is, amíg újra növelhetők lesznek a beruházások.

— A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadalombiztosítás kiadásai teszik ki. A' kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségek mellett is hozzájárulnak az élet- körülmények javításához, a sokirányú állami kötelezettségek teljesítéséhez. A társadalombiztosítási ellátás jövőre is a költségvetés legdinamikusabban növekvő kiadási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgni. A nyugdíjasok számának növekedése, az újonnan nyugdíjazottak magasabb ke-: resete, a nyugdíjak évi rendszeres emelése, valamint az ez évi, a családi pótlékot és egyes nyugdíjakat növelő intézkedések hatására a kiadások ^ 9 százalékkal nőnek, és az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak és családi pótlék vásárlóerejének védelmében további intézkedéseket teszünk.’

— Az egészségügyi és szociális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz ki, e kiadások 8 százalékkal fogják meghaladni az idei várható szintet— Oktatási, kulturális kiadásokra 46 milliárd forintot, az ideinél ugyancsak 8 százalékkal többet fordítunk. Továbbra is kiemelt feladat az átmenetileg megnövekedett létszámú korosztályok megfelelő oktatásának, nevelésének biztosítása.

— A gyermek- és az ifjúságvédelemre fordított kiadások emelkedése 9 százalék. A növekmény többek közt a hivatásos pártfosókés a nevelőszülői felügyelők létszámának bővítését, az állami gondozásba vett gyermekek intézményi ellátásának javítását szolgálja.

— Feszítő társadalmi gondunk és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabályok alkalmazásának tapasztal at.ai kedvezőek. A lakásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése ellenébe a tanácsok messyorsítotiák, javították a terület-előkészítést. a telekellátást, és minden feltétel megvan arra,’ hogy jövőre a tervezett 70—■ 74 ezer lakás meaéoüliön.

Számos felszólalás hangzott el.

Az országgyűlés téli ülésszakának első naoia — melyen a tanácskozást Apró Ar>tal. Cservenka Ferencné és Péter János felváltva vezette — ezzel vége* ért. A testület pénteken folytatja munkáját