Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

VILÁG' PROLETÁRJA'! EGYESÜLETÉRT NOGRAD AZ MSZMP 74 OG RÁ D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME GYEI. TA NÁCS LA P JA. XXXIX. ÉVF„ 302. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. DECEMBER 23., PÉNTEK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Napirenden: fiz alkotmánymódosítás Hz új választói törvény — R jövő évi költségvetés Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az ország- gyűlés teli ülésszaka. Legfelsőbb törvényhozásunk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi válasz­tásokról szóló jelentését. Megállapította, hogy a megválasz­tott képviselők megbízólevele a törvényben előírt feltéte­leknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselők igazolását. Az országgyűlés Boros László, Sztrapák Ferenc, Zahorecz József és Czibere Tibor országgyűlési képviselő­ket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Miniszterta­nács benyújtotta az alkotmány módosításáról, az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot. Ennek megfelelően az országgyűlés üléssza­kának napirendje: 1. Az alkotmány módosításával foglalkozó törvényjavas­lat; 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választá­sával foglalkozó törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Az alkotmány módosításáról szóló expozét Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő. Katona Imre beszéde A ma érvényben levő al­kotmányunkat 1949-ben iktat­ta törvénybe az országgyűlés, ez történelmi jelentőségű vív­mány volt: szentesítette a néphatalmat és célul, tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer ke­rült ■ sor az alkotmány mó­dosítására, amikor 1972-ben a megelőző több mint két év­tizedes, az egész társadalom­ban lényegi változást hozó fejlődés ezt szükségessé tette. Népi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy szocialista állam- és jogrend­szerünk, politikai intézmény­rendszerünk szilárd alaptör­vényre épül — mondotta be­vezetőben Katona Imre. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami életünkben több új Szervezeti megoldást vezessünk be. Az alkotmányosság vé­delmének hatékonyabbá téte­lét segítheti elő egy újonnan létesítendő önálló szerv: az alkotmányjogi tanács, mely jellegénél fogva sajátos fel­adatot lát el: a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Az alkotmányjogi tanács az or­szággyűlés megbízásából mű­ködik. Ez erősíti a legfelsőbb államhatalmi-népképviseleti^ testület irányító és ellenőrző szerepét. , Az Elnöki Tanács titkára ezután az ellenőrzési rend­szerről szólt. Megállapította: ellenőrzési rendszerünk álta­lában megfelel a követelmé­nyeknek, ez azonban — ter­mészetesen — nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére ne te­gyük meg a szükséges intéz­kedéseket. A jelenlegi szabá­lyozás szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökét, elnökhelyetteseit és tagjait az országgyűléstől ka­pott felhatalmazás alapján a Népköztársaság Elnöki Taná­csa választja meg. A java­solt módosítás elfogadása ese­tén a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke a Mi­nisztertanács tagja lenne. Katona Imre szólt arról is, hogy már korábban lehe­tőséget teremtettek az állam- titkári jogalkotói tevékeny­ségre; mint mondotta, indo­kolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár állam­polgárokra is kötelező ren­delkezéseket adhasson ki. Az Elnöki Tanács titkára kitért az alkotmány módosí­tásáról szóló javaslatnak ar­ra a részére is, amelynek alapján megszűnik a megyék­nek járásokra történő tago­zódása. Ez kedvező feltéte­leket teremt a helyi tanácsok önkormányzati jellegének ki­bontakozásához. Utalt az or­szággyűlés másik napirendi témájára, amely választási rendszerünk továbbfejleszté­séről szól. Ennek kapcsán az alkotmányt ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, amely előírja, hogy az országgyű­lési képviselőket választóke­rületenként és országos lis­tán, a helyi tanácstagokat pe­dig választókerületenként vá­lasztják. Az országos válasz­tási listán megválasztott kép­viselő visszahívásáról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül ar­ról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító új sza­bályok 1984. január 1-én, a választásokkal kapcsolatos új rendelkezések pedig az 1985. évi általános választás kitű­zésének napján lépnek hatály­ba — mondotta. Br. Antaífy György (Csong- rád m. 9. vk.), a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi taná­ra, a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság titkára ki­emelte, hogy az alkotmány módosításáról beterjesztett törvényjavaslat a szocialista törvényesség jegyében irá­nyozza elő államéletünk kor­szerűsítését, egyes alkotmá­nyos intézményeink tovább­fejlesztését. A javaslat egy­aránt kiterjed a jogszabály- alkotásra, a végrehajtásra, a választási rendszerre, s a köz- igazgatás szervezetére, vagy­is egymással összefüggésben álló alapvető intézményeket érint. Az alkotmányjogi ta­nácsról szólva megállapítot­ta: ilyen intézmény minded­dig nem szerepelt jogi éle­tünkben, s lényegében a jog­alkotás központi és utólagos ellenőrzését valósítja meg. Az alkotmányjogi tanács nem „bíróságként”, hanem az or­szággyűlés egy sajátos szer­veként kísérné figyelemmel a jogszabályok alkotmányos­ságát. A bizottság egyetértett az­zal, hogy erősödjék a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság alkotmányos jogállása, s hasonló egyetértés alakult ki az államigazgatási rendszer átalakításának kérdésében, valamint a választási rend­szerünk korszerűsítését illető­en is. A napirendhez több hozzá­szóló nem volt. Az ország- gyűlés az alkotmány módosí­tásáról szóló törvényjavasla­tot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesz­tette elő az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok vá­lasztásáról szóló törvényjavas­latot. Markója Imre beszéde Az igazságügy-miniszter be­vezetőben kiemelte: a válasz­tási rendszer és a választójog minden államban hű kifeje­zője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a po­litikai hatalom gyakorlásá­nak. így van ez a szocia­lista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a vá­lasztójog a munkásosztály, » dolgozó nép hatalmának fon­tos megtestesítője és megva­lósítója. Törvényszerű, hogy pár­tunk és kormányunk társa­dalmunk egészét, s ezen be­lül is elsősorban a gazdaság- irányítás rendszerét és a po­litikai intézményrendszert il­letően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldá­sokat, amelyek révén ered­ményesebben megvalósíthat­juk társadalompolitikai és gazdaságpolitikai elképzelé­seinket. A beterjesztett törvényja­vaslatot kiemelkedő politikai és jogi jelentősége miatt kü­lönös gonddal készítettük elő, s e munka során maximáli­sain igyekeztünk érvényesí­teni a törvény-előkészítés de­mokratizmusára vonatkozó fFolytatás a 2. oldalon.) A NAÉV salgótarjáni ipartelepének lakatosüzemben munkagárdájában öt, nemrég felszabadult, ifjú lakatos is dolgozik. A jó munkahelyi légkörnek és a kedvező anya­gi lehetőségeknek köszönhetően, tanulóéveik letöltése után is a vállalatnál maradtak, képünkön kettő közülük, Tóth Ferenc és Malomhegyi József, Felföldi István lakatos irányításával a kohászati üzemek részére készülő daru öv lemezének fúrása közben. — Barna — Kiemelt feladat az úf-vasút szintbeli kereszteződések ellenőrzése Ülést tartott a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöksége A" közúti-vasúti átjárók forgalmi rendjének ellenőrzé­se rendkívül fontos feladat megyénkben. Éppen, ezért már 1982. december 1-én in­tézkedési tervben határozták meg a feladatok végrehajtá­sát, amelyet tegnap, Salgótar­jánban tartott ülésén hasznos eszmecsere után fogadott el a Nógrád megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége. Balya Pál rendőr alezredes, a megyei főkapitány helyet­tese, az MPÍBT ügyvezető el­nöke megnyitója után Győri József rendőr őrnagy, az MKBT titkára tájékoztatta az elnökség tagjait az intézke­désekről, Elmondotta, hogy a‘ bizottság 48 közút-vasút szint­beli kereszteződését vizsgál­ta felül más illetékes szer­vek bevonásával. A vizsgálat több gondot tárt fel. Ezek közé tartozik, hogy 33 helyen nem volt biztosítva az úgy­nevezett rálátási háromszög. Ez a szám 19-re csökkent a megyében. A szintbeli keresz­teződések burkolata 23 helyen volt kifogásolható. Jelenleg még mindig 10 ilyen vasúti átjáró van megyénk közútja­in. Összesen négy helyen nem volt megfelelő az átjá­ró biztosítási módja és ren­deltek el változást. A vizs­gálat során tíz vasúti átjáró­nál vetődött fel jelzőtábla» gond, s az elnökség megnyug­vással vette tudomásul, hogy azokat év közben már megol­dották. Két vasúti átjárónál a domborzati viszonyok aka­dályozták a beláthatóságot, ezeket tereprendezéssel meg- szüntetrók. Az MKBT titkára beszá­molójában számokkal is bizo­nyította az ellenőrzés tényeit. Ez év első 11 hónapjában ösz- szesen 10 483 gépjárművet el­lenőriztek a közúti, vasúti átjárókban. A szintbeli ke­reszteződésben elkövetett sza­bálysértések száma ebben az időszakban 1848 volt. Nagyon érdekes az elkövetők meg­oszlása. Összesen 81 autó­busz, 385 tehergépkocsi, 816 személygépkocsi vezetője kö­vetett el szabálysértést. De megtaláljuk közöttük a mo­torkerékpár, a segédmotor-ke­rékpár, a lassú jármű vezető­it csakúgy, mint a fogathaj­tókat és gyalogosokat. ami rendkívül figyelmeztető: a tilos jelzésben való áthala­dás összesen 254 volt. A köz­úti jelzőtábla figyelmen kívül hagyását ‘120-an követték el megyénkben. Igen nagy szám­mal szerepel a statisztikában a lassítás, a körültekintés hiánya, avagy a szabálytalan előzés. Természetesen a bír­ságolás sem maradt el. Sza­bálysértési följelentés mellett a helyszíni bírságolást 778 fő­vel szemben alkalmazták, míg a figyelmeztetések szá­ma meghaladja az ezret. Az elnökség a ■ tájékozta ­tóból tudomásul vette: meg­állapítható, hogy az intézke­dések jól szolgálták a meg­előzést, a vasúti átjárón való biztonságos áthaladásra ösz­tönözte. és ösztönzi a közle­kedés résztvevőit. Bár a sza­bálysértések gyakori előfor-’ dulása mutatja, hogy nem ke­vés azoknak a száma, akik még nem okultak a tragédi­ákból és nem tartják be az előírt szabályokat, ezért úgy döntött az elnökség, hogy a közút, vasút szintbeli ke4 reszteződések fokozott elleni őrzését 1984-ben is folytat­ni kell. Az MKBT elnöksége meg­vitatta és elfogadta a Nóg­rád megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács 1984. évi mun­kaprogramját. Az elnökségi ülés Balya Pál jókívánságaival és zár-, szavával ért véget. NEB-ülés Salgótarjánban Nőtt a veszélyeztetett gyermekek száma Az idei év októberében és novemberében a megyei, a salgótarjáni, a balassagyar­mati és a pásztói népi ellen­őrök a KISZ, a megyei rend­őr-főkapitányság és a Vörös- kereszt képviselőinek részvé­telével kiterjedt vizsgálatot folytattak a gyermek- és if­júságvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. A megállapítások szerint a munka különösképp a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság idén februárban történt megalakulása óta mu­tat fejlődést, bár ennek elle­nére a községekben működő albizottságok munkája még sok kívánnivalót hagy maga után. Sajnos a gyámhatósági munka személyi feltételei is kedvezőtlenek. Jelenleg a me­gyében. hatvanötén foglalkoz­nak ilyen feladatok ellátásá­val, de. a legtöbb helyen a gyámügyi teendőket csak részfeladatként látják el. Gyakoriak a személycserék ist az elmúlt öt. évben Salgótar­jánban hat, Na,gybátonyban 4, Kishartyánban öt alkalommal változott a gyámügyi előadó személye. Történik ez mind­azok ellenére, hogy a NEB rendelkezésére álló adatok szerint tovább emelkedik a megyében a veszélyeztetett gyermekek száma. 1981-ben 2379,, tavaly pedig már 2444-re nőtt a számuk, melynek ki­váltó okai között legnagyobb mértékben a szülők magatar­tása,- lakásgond, rossz társa­ságba kerülés, és a korai élet­társi kapcsolat teremtése sze­repel. A gyermekekről való gon­doskodás viszont .sokrétű. A múlt évben — példaként — 4616 gyermeket részesítettek 2 millió 731 ezer forint összegű segélyben és sokat segített helyzetükön az 1977-ben Kis- terenyén megnyílt 264 szemé­lyes, „széles korhatárú” neve­lőotthon is. Az oktatási in­tézményekben gyermek-; és ifjúságvédelmi felelősök dol­goznak, tevékenységüket ha­tékonyan segíti a rendőrség és más társadalmi szervek, minek eredménye, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők szá­ma az utóbbi három évben lényegesen stagnál, mindösz- sze 150 körül van. A rendőr­ség ezen túlmenően az előző­eknél még szélesebb körű együttműködést folytat a bűnesetek megelőzése érdeké­ben, de kiveszi ebből a mun­kából a részét a KISZ me­gyei bizottsága, a szülői mun­kaközösségek, s szinte a tár­sadalom valamennyi rétege. A NEB-vizsgálat — amely­nek előterjesztője Bihary La­jos a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola igazgatója, a vizsgálat veze­tője volt, meghatározta azo­kat a teendőket is, amelyekre gyermekeink és ifjúságunk egészséges szellemű nevelésé­nek biztosítása érdekében a jövőben meg kell tenni. Mubarak fogadta Árafatot Egyiptom csütörtökön me­leg fogadtatásban részesítette Jasszer Árafatot és törzska­rát. A PFSZ vb elnöke a nap folyamán Hoszni Muba­rak elnök vendége volt Kai­róban. Az Aráfatékat szállító há­rom görög hajó csütörtökön kora hajnalban vetett hor­gonyt Port Szatd kikötőjében. A hajók ezután délre, a kilencven kilométernyire fek­vő csatornaparti városig, Isz- mailiáág úsztak le; itt a ha­jón Fuad Mohieddin kor­mányfő, Butrosz Gáli kül­ügyi államminiszter és Osza- ma el Baz elnöki kabinetfő­nök, első külügyi államtitkár köszöntötte Árafatot. A palesztin vezetőt és tár­sait. gépkocsioszlop szállítot­ta a repülőtérre. Egv katonai különgép Kairóba vitte Ara- fatot, majd a déli órákban a Kubbeh-palota — az egyko­ri királyi kastély — előtt volt ünnepélyes fogadtatás. Hosz­ni Mubarak államfő öleléssel és csókkal köszöntötte Ara- fatot és helyettesét, Abu Dzsihadot. • • G

Next

/
Oldalképek
Tartalom