Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

t Hit csinál a HA főtitkára ? A rakéta telepítés megkez­dése utáni új korszak NATO- Ügyeinek igazgatására az At­lanti Szövetség új főtitkárt nevezett ki. A holland Luns, aki 12 évet töltött ezen a posizton, jövő év júniusáig még elfoglalja ugyan a főtit­kári irodát, hórihorgas alak­jával és jellegzetes imbolygó járásával fel-feltűnik még a brüsszeli központ hosszú szür­ke folyosóin. A várakozások azonban már az utód, a brit arisztokrata, Lord Carrington felé fordulnak. A változás kapcsán nem árt talán bemutatni, mit csinál tulaj dóriképpen a NATO főtit­kára. Formailag a világ két legerősebb katonai tömbje egyikének élén áll, de nem katona, és valójában igen ke­vés hatalommal rendelkezik. Főtisztviselő, lehetőleg diplo­matamúlttal, akit egyhangú egyetértéssel a kormányok ne­veznek ki. A tisztséget 1952- ben létesítették, néhány év­vel az Atlanti Szövetség megalakulása után, amikor a lisszaboni ülésen kialakítot­ták nagyjából már a mai fel-' építést: egy katonai és egy polgári szervezetet, egymás­sal szoros összefüggésben. A miniszteri üléseket évente kétszer rendezik. Közöttük legalább hetente egy alka­lommal az állandó tanács ülé­sezik, állandó képviselő nagy­követek részvételével. A dön­téseket a testületek hozzák, méghozzá egyhangúan, mert a NATO kormányok közötti szer­vezet. nincs nemzetek fölötti hatásköre. A főtitkár tehát semmiben sem dönthet a 16 kormány hozzájárulása nél­kül.. ö vezeti azonban az ülé­sekét, 6 határozza meg, mi kerüljön, milyen sorrendben maornendre. Az előterjeszté­sekkel. a vita vezetésével be- folyásófihatja hát, nem is cse­kély mértékben az ügyek ala­kulását, noha a döntő szót szükségképpen Washington képviselője mondja M a leg­több esetben. A NATO-fófrfltár így Inkább egyeztet, összehangol, mint dönt. Inkább diplomata, mint miniszter. Amikor nézetkü­lönbségek merülnek fel a tag­országok között, pénzkérdé­sekben vagy politikai árnya­latok miatt, ha a görögök és törökök hajba kapnak, vagy a belgák sokallják a katonai fejlesztések rájuk eső költ­séghányadát, az ő dolga, hogy kitapogassa a lehetséges kompromisszumokat, kialakít­sa az előzetes egyetértést, amit azután a nyilvános ha­tározatokban és közlemények­ben szentesítenek. A drága dollár dáridója örülhettek a legújabb de­vizapiaci híreknek a Nyugat- Európába látogató amerikai turisták, minden idők legma­gasabb árfolyamán válthat­ták át dollárjukat az itteni költőpénzekre. A Le Monde naponta hozta főcímben a „minden időik” rekordját, hét­főn 8,30, a hét közepén már 8,40 franknál is többet ad­tak Párizsban egy „zöldhasú­ért”. De tíz éve nem válthat­ták át pénzüket ilyen előnyös feltételek mellett a Bonn­ban, vagy Londonban időző amerikaiak sem. Rajtuk kívül mindenki más aggodalommal veszi a dol­lár újabb „magas repülését”. Az amerikai termelők és ex­portőrök amiatt zúgolódnak, hogy csak előnytelen felté­telek mellett tudnak verse­nyezni vetélytársaik piacán, a kontinens importőrei vi­szont zokon veszik, hogy egy­re vastagabb a dollárban szá­molt import, főiként az olaj­számla. Ennek az újabb „dollárvi- tának” sokkal nagyobb a tét­je, mint az atlanti partnerek között zajló, szinte minden­napos kereskedelmi perpat­varoknak. Az Egyesült Álla­mok költségvetési és árfo­lyam-politikájával lényegé­ben meghatározza a nyugat­európai országok gazdaság- politikáját. Ha azok meg akar­ják védeni valutáik stabilitá­si* — márpedig ez egyik leg­fontosabb célkitűzésiük —, kénytelenek alkalmazkodni a dollár árfolyamához, emel­niük kell a bankkamatokat. Az ily módon „megdrágított” pénzzel azonban képtelenek gyorsabb ütemre kapcsolni az évek óta stagnáló gazdaságot. Az' erőforrások elszipkázása a másik, Nyugat-Európát bi­lincsben tartó tényező. A ma­gas kamatok és a folyamatos erős dollár vonzóvá teszi a tengerentúli tőkebefektetése­ket, más szóval előnytelen a felesleges tőikét otthon beru­házásokra fordítani. A nyugati világ pénzügyi életében egyedül „a dollár” — vagyis az amerikai gazda­ság — képes arra, hogy ilyen domináns hatást érvényesítsen, amikor valójában, egyértel­mű jelek utalnak ’ az ameri­kai deviza gyengeségére. Rendszerint erős az a deviza, amelynek kibocsátó országa többletet ér el fizetési mér­legében — az USA esetében nem ez a helyzet. Általában annak az országnak a pénze drágul, ahol az államháztar­tás megzabolázza a pénzki­áramlást, egyensúlyban tart­ja a költségvetés bevételi-ki­adási oldalát. Az amerikai költségvetés a szociális jutta­tások visszafogása ellenére — főként a katonai kiadások fel- duzzasztása miatt — vagy 200 milliárd dollárral! többet költ a lehetőségeknél. Hogy ennek ellenére nem omlik össze a dollár, annak a ma­gyarázata: az amerikai költ­ségvetés a pénzpiacról szerzi be a hiteleket, felsrófolva a hitelkamatot, drágítva a dol­lárt. A dollár kulcsszerepéből fakadó, hosszabb távon ható tényezők mellett az e heti dollárlázat főként a világpo­litikai fejlemények — és pa­radox módon az amerikai po­litikával kapcsolatos íépések váltották ki. Amikor a tőzs­dék hírét vették a szíriai légvédelmi állások amerikai bombázásának, a rakétatár­gyalások megszakadásának, a kuvaiti bombamerényietek­nek, a befektetők —, mint szokás — a legbiztosabbnak látszó valutát kezdték keres­ni. Nem az arany, hanem az amerikai valuta volt a biz­tos menedék. Ami a külvilágot illeti, a magas árfolyamú dollár és a magas kamatláb széles kör­ben nehezíti az adósságfize­tési kötelezettségeket. és kedvezőtlen világgazdasági kihatásai folytán számos or­szág kivitele elé állít újabb korlátokat. Természetesen hiba lenne figyelmen kívül hagyni a világgazdasági vál­ság mélyen — a termelésben ható — tényezőit, vagy azt az illúziót kelteni, hogy a dollár esetleg értékvesztésre varázsszer lenne a bajok or­voslására. Az azonban tagad­hatatlan, hogy a dollár dári­dója sokaknak — drága mu­latság. Európai nukleáris veszély Dánia kormány nélkül Pout Schlüter konzervatív kormányát utolérte végzete: a dán kisebbségi kabinet — maratoni vita után — alul­maradt a parlamentben. Ja­nuár közepén Dániában idő előtti választásokat tartanak. Egy viszonylag kis tőkésál­lamra, mint amilyen Dánia, a világgazdaságban tapasztalha­tó recesszió ugyancsak súlyos hatást gyakorol. Hasztalan tartozik az ország mezőgazda­sága a legfejlettebbek közé Európában, hiába termel né­mely iparág világszínvonalon, a dán nemzetgazdaság egyre súlyosabb helyzetbe került. Különösen a mezőgazdasági termékek értékesítése jár kü­lönösen nagy bonyodalmak­kal. Nemrég a Közös Piac athéni csúcsértekezletén a Tí­zek nem tudtak dűlőre jutni a többi között abban a tém körben, miként támogassák néhány állam agráriparát: a túltermelés különösen a tej­termékek eladását nehezíti. Dánia közismerten, rendkívül fejlett mezőgazdasági ország, 1 s ezen belül állattenyésztése, tejfeldolgozóipara roppant ie- lentős. A kisebbségi konzerv'tiv kabinet jövő évi költségveté­sét a nagyfokú takarékosság, a közkiadások drasztikus csök­kentése jellemzi. Az ellenzéki szociáldemokraták és más ki­sebb pártok nehezményezték a szociális vívmányok rovásá­ra kidolgozott költségvetési tervezet koncepcióját S vé­gül is ez Okozta, a kormány bukását A 93:77 arány egy­szersmind azt is híven tükrö­zi, hogy a konzervatív erők rendkívül komoly ellenzékre találtak a törvényhozásban. Hasonló módon a konzervatí­vok ellen voksoltak nemrég a nyugat-európai rakétatelepíté­sek ügyében. Dánia ugyan tagja a NATO-nak. de a tö­megpusztító fegyverek telepí­tése helyett a parlament a tárgyalások mellett foglalt ál­lást, élesen szembehelyezked­ve az Atlanti Tanács 1979 de­cemberi határozatának végre­hajtásával. a robotrepülőgé­pek és a Pershing—2 rakéták angliai. NSZK-beli és olaszor­szági telepítésének megkezdé­sével. Elképzelhető, hogy a Janu­ári választásokon a konzerva­tív néppártot — Paul Schlü­ter pártját — vereség éri, s ismét a dán szociáldemokra­ták aratnak győzelmet. Havasi Ferenc Francia- országban A Francia Szocialista Párt meghívására december 12—15. között látogatást tett Francia- Országban a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttsége; A delegációt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára ve­zette, tagjai voltak Horváth Ferenc és Kovács László, a KB osztály vezető-helyettesei. A küldöttség tárgyalásokat folytatott a Francia Szocialis­ta Párt titkárságának tagjai­val. Találkozóra került sor Lionel Jospkmal, az FSZP első titkárával. A nyílt és szívélyes légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői kölcsönösen tájé­koztatták egymást országuk helyzetéről és pártjuk tevé­kenységéről. Véleményt cse­réltek a nemzetközi, különö­sen az európai helyzet idősze­rű kérdéseiről és áttekintet­ték a kétoldalú párt- illetve államközi kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeit. „Rien ne va tovább!”) Ez a zik el minden rulettkaszi nő­ben a krupié szájából. Kiét éve azonban a San Remo-i játékkaszinóban nem a kru­pié, hanem a rendőrség mond-1 ta ki a nincs továbbot, s a krupiékikel együtt 118 sze­mélyt őrizetbe vettek. A ka­szinót ideiglenesen bezárták, majd új bérlővel és új sze­mélyzettel ’ engedélyezték is­mét a működését. A múlt hó­napban megismétlődött az eset: ez alkalommal azonban az ország mind a négy ka­szinójában egyidejűleg. Golyóálló mellény, géppisztoly Éjfél után meglepetésszerű­en egyenruhás emberek vet­ték körül a játékasztalokat San Remóban, Velencében, Saint Vincentben és Campio- ne d’Italiában. S mielőtt a krupiék felszólítása, a „Faites vos jeux” (Tessék tenrii! Tes­sék játszani!) elhangozhatott volna, ismét csak a rendőrség mondta ki a „Nincs to- i vább”!-ot. Csak a külföldi vendégek méltatlankodtak, a hazaiak már ismerték az olasz rulettgyakorlatot.. . A rendőrség nem kevesebb, mint kétezer embert vonulta­tott fel a kaszinók körülzá- rására. Saint Vincentben egye­piusr („Nincs a maffia piszkos pénzei mondat hang­Szerencsejáték — olasz módra nesen golyóálló mellényekben és lövésre kész géppisztolyok­kal hatoltak be a kaszinóba a rendőrök. San Remónái gyorsmotorok cirkáltak a ten­gerpart előtt, fent a légben pedig helikopterek köröz­tek. San Remóban és Velen­cében — tekintettel a turis­tákra — csak civilruhában je­lentek meg a rendőrök, de minden kijáratot lezártak, nem hallgattak a nyavalygá- sokra, a ruhatárosoknak meg­tiltották, hogy a vendégek ki- és vissza vehessék holmijai­kat. Csupán a bárok csináltak bombaüzletet ezen a szomo­rú éjszakán. A sokszáz be­zárt vendég mit tehetett vol­na egyebet, minthogy iszo­gatott A rendőrség egyenként hallgatta ki a várakozókat: igazolniok kellett magukat, készpénzüket pedig az asztal­ra borítani. Az éjszakai ak­ció következménye: 23 őrizet­bevétel, köztük Campione pol­gármestere és helyettese, több kaszirióigazgató, privát pénz­kölcsönző és ügyvéd került la­kat alá. 2 NÓGRÁD - 1983. december 17„ szombat Eltűnnek a piszkos pénzek Az éjszakai rajtaütés ezút­tal ismét a maffiának szólt. A milánói és torinói állam­ügyészség véleménye szerint ugyanis a kaszinókat a „tisz­teletreméltó társaság” ural­ja. A szervezett bűnözés el­leni harc középpontjába ez­úttal mindenekelőtt a bank­jegyek löfogtelását és a pénz­ügyi tranzakciók ellenőrzé­sét helyezték. A maffiaüldö- zéenél ugyanis mindig felme­rül a kérdés: hová tűnnek a heroin üzletből, a korrupció­ból és nem utolsósorban a váltságdíjakból befolyó össze­gek? Megállapították, hogy az el­tüntetés egyik módja a valu- tacsempészés: a gyanús pén­zeket külföldre viszik, be­váltják és visszacsempészik. Hasonló célokat szolgálnak a lottófeketepiacok és a kétes fogadóirodák, ahol a maffia kicseréli a pénzeket. Mindez azonban elenyésző lehetőség a játékibankokikai szemben, ahol miJliárdoik cserélnek gaz­dát. A maffiámén*»*1 ilyetén «^tüntetéséről állítóOag a lombardiai szőrmenagykem;- kedő, GtuUano Ravizza egyik elfogott elrablójától értesültek az olasz hatóságok. Megvesztegetett krupiék A szőrmekirályt 19*1 no­vemberében rabolták el, ké­sőbb azonban szabadon en­gedték. A maífiavadászotk a felvilágosítás után kezdték figyelni a játékkaszinókat. Megállapították, hogy a San Remo-i kaszinóban a krupiék borravalója néha magasabb, mint a bank bevétele. Meg­vesztegetés gyanúja miatt a játókbankok több vezetője el­len eljárást Indítottak. Fel­tehető, hogy a maffia volt a megvesztegető. A módszer a következő volt: az ezzel meg­bízott maffiatagak nagy- mennyiségű zsetont vásárol­tak, lejátszottak egy-két kört, majd meggondolták magu­kat, és a pénztárnál vissza­váltották a fel nem használt zsetonokat Ám nem kész­pénzt kértek, hanem csekket amelyet bármely banknál be­váltba ttak. Lehetséges, hogy egy bank ilyen üzletekre specializáló­dott? A jelentések a berga- mói népbank comói fiókjáról, a Banca Amadééról szólnak. A maffia szerepét az olasz játékkaszinók életében a sze- rencsejátékosok egy része még vitatja. A tények azon­ban egyre inkább a bűnül­dözők feltevését bizonyítják. Gáti István Fazekas László, az MTI tu­dósítója jelenti: Terjedelmes szerkesztőségi cikket közöl a Pravda pénte­ki száma az Európát fenye­gető nukleáris veszélyről, amelyet az Egyesült Államok politikája rejt magában. A cikk emlékeztet rá, hogy Európában csaknem négy év­tizede béke uralkodik, s ez elsősorban a Szovjetunió és más testvéri szocialista orszá­gok békeszerető politikájának és erejének köszönhető. Az ő kitartó a békés egymás mel­lett élést szorgalmazó politi­kájukon. a kontinens háború­ellenes mozgalmainak ' erőfe­szítésein és a józanul gondol­kodó nyugati politikusok rea­litásérzékén nyugszik az 1 eu­rópai béke. A biztonságot és a stabilitást objektíve előse­gítette a földrészen létrejött viszonylagos katonai egyen­súly is. Az amerikai rakéták Euró­pába telepítése alapvetően új, a korábbiaknál sokkal veszé­lyesebb helyzetet teremtett — állapítja meg a Pravda. — A nukleáris fegyverek számának megszaporodása Európában előre nem látható következ­ményekkel fenyeget. A raké­tatelepítéssel jelentős sére­lem éri azoknak a nyugat-eu­rópai országoknak a szuve­renitását is, amelyek befogad­ták az amerikai fegyvereket A jelenlegi helyzet kialakulá­sát már eleve eldöntötte az Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy lehetetlenné tegye a megegyezést az eu­rópai nukleáris fegyverzetek­ről folytatott tárgyalásokon. Ezek kudarcáért a felelősség teljes mértékben Washingtont terhet!, de osztoznak benne azok a politikai vezetők is, akik népeik érdekeit figyel­men kívül hagyva elősegítik az amerikai kormányzat mili­tarista terveinek megvalósítá­sát. Az 'első nukleáris csapás mérésére alkalmas rakétáit a szocialista közösség határaira telepítve az Egyesült Államok a „korlátozott” európai nukle­áris háborúra vonatkozó ka­landor tervének megvalósítá­sán munkálkodik. A Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok kénytelenek számolni ez­zel a veszéllyel. Nemcsak azért, mert az amerikai fegyverek ellenük irányulnak, s nem is csupán azért, mert a történelem összes tapaszta­lata, a második világháború­ban elszenvedett hatalmas ál­dozatok arra kötelezik őket, hogy mindent megtegyenek biztonságuk szavatolásáért Az Európában kialakult katonai erőviszonyok megbontását a szocialista országúk azért sem engedhetik meg. nehogy Washingtonnak az a veszé­lyes illúziója támadjon, hogy ténvlegesen megkezdheti szo­cializmusellenes „keresztes- hadjáratát”. Ezért volt szükség a SzoyJ jetunió által az amerikai ra­kétái elépítésre bejelentett vár laszlépésekre. A Brüsszelben most véget ért NATO-ülésszatc is azt bi­zonyítja, hogy az első ameri­kai rakéták megjelenése Eu­rópában csak kezdetét jelen­tette annak a kampánynak, amellyel veszélyes és gazda­ságilag is súlyosan megterhelő ’ fegyverkezési kampányt akar­nak kényszeríteni Nyugat-Eu- rópára. Még szembetűnőbbé válik a* amerikai rakétatelepítést er>J gedélyezők felelőssége, ha fj-i gyelembe vesszük, hogy „e lé-i péssel Nyugat-Európa bizton-J ságát a kiszámíthatatlan visel­kedésű és kalandorlépésekre hajlamos washingtoni kor­mányzat kezébe tették le” — hangsúlyozza a Pravda. — Ä rakéták felhasználásáról ugyanis „azok az amerikai vezetők fognak dönteni, akilfl előbb lőnek, s csak aztán gon­dolkodnak. Grenada, Libanoni és Nicaragua példája mind azl bizonyítja, hogy „az Egyesült Államokban az állami politi­ka rangjára emelkedett a ter­rorizmus. s e politika hívei sem a nyugat-európai népe­ket sem • azok kormányait , nem fogják megkérdezni ar­ról, hogy elkezdjék-e, vagy sem területükről a nukleáris háborút.,. Nincs szó arról, hogy bárki is gyűlöletet akarna szítani az Egyesült Államok ellen, de a tényekkel számolni kell. Az Egyesült Államok a világ egyetlen olyan országa, amely már alkalmazott atomfegy­vert. Az amerikai hadsereg csaknem fele (43 százalék) az ország határain kívül állo­másozik, noha ennek semmi köze az USA államhatárainak védelméhez. Ebből a helyzetből van kiút — írja a Pravda —, emlékez­tetve rá. hogy ha az USA és más NATO-országok késznek mutatkoznak visszatérni az amerikai rakéták európai te­lepítésének megkezdése előtti helyzethez, .akkor a Szovjet­unió is kész lesz megtenni ezt. Akkor ismét életbe lép­nek a Szovjetunió által ko-> rábban tett fegyverzetkorláto­zási és -csökkentési java»-1 latok, valamint az általa egy­oldalúan vállalt, e célok el-' érését szolgáló kötelezettségeit! A Szovjetunió teljes hátú-1 rozottsággal és szilárdsággal kijenti, hogy hű a fegyverke­zési. elsősorban nukleáris fegyverkezési verseny megfé­kezését, a nukleáris háború veszélyének csökkentését és végső soron teljes kiküszöbö­lését szolgáló elvi politikájá­hoz. Továbbra is minden erő-' fesz'tést meg*esz e célok elé-1 lése érdekében — szóg-;/i la a Pravda szerkesztőségi cikkei Párttisztífás Kínában A kínai páetroegtasztítási kampány még csak az elején tart, némely helyen már el­távolítottak b pártból olyan személyeket, akik lejáratták magukat a „kulturális forra­dalom” idején. A Zsenmin Zsipno beszá­molója szerint, amelyet a pén­teki China Daily átvett, a Liaoning tartománybeli Fü­stim városban egy villamossá­gi vállalatnál eltávolítottak, „két egykori lázadót". Jü Haj és Pa j Jüe-hszien vezető po­zíciót töltött be. A Zsemmin Zsipao beszá­molója szerint Jü Haj 1966 és 1976 között kádereket üldö­zött és kínzott, de tavaly még­is magas pozícióhoz jutott a fusuni vállalatnál. Működé­sének pár hónapja alatt si­került „húsz bajkeverőt” ma­ga köré gyűjteni, g ezáltal új frakciót alaki tanú Az üze­mi pártbizottság azonban fényt derített korábbi és mos­tani űzelmeikre: Jü Hajt ki­zárták a pártból, míg Paj Jüe-hszien próbaidős párt­tagságát megszüntették, „ Kortesjárat előtt Cm Ce-jang kínai minisz­terelnök- január 10-én hivata­los látogatásra az Egyesült Államokba érkezik, Teng Hszáao-ping miniszterelnök- helyettes 1979. évi látogatása óta ő lesz a legmagasabb szintű kínai vendég az amerikai fő­városban. A régóta előkészületben le­vő látogatásról szóló végle­ges megállapodást csütörtö­kön jelentette be a Fehér Ház szóvivője, liamgoztatva, hogy ttx amerikai meghívást feb­ruárban George Shultz kül­ügyminiszter adta át Peking ben. Washington a két ország közötti nézeteltéréseik ellené­re erőteljesen sürgette ezt a látogatást, mert Reagan el­nök áprilisban szeretne Pli­kingbe látogatni, hogy a vá­lasztási kampány csúcssze­zonja előtt ilyen módon cá­folja azokat a demokrata pár­ti vádaskodásokat, hogy a Carter-kormány által az ame­rikai—kínai kapcsolatokban elért haladást feszültebb vi­szonnyal váltotta fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom