Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-13 / 268. szám
VILA0 PROI FTÄRIÄf FGYFSöOFTFKí NOGRAD AZ^S2MP NOGRAD MEGY El BIZ O XT S A G A ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 268. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 13., VASÁRNAP A megújuló munkaverseny Megújulás. Ez a szó hangzik el ma a leggyakrabban, mert ez fejezi ki a legmarkánsabban mindazok gondolatát, véleményét, igényét, akik a szocialista munkaverseny mai helyzetéről, jövőjéről, egyáltalán a létéről cseléinek eszmét. Mindazok, akik a megújulást elkerülhetetlennek ^tartják, s ennek út- ját-módját keresik, abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy a dolgozók öntevékeny munka mozgalmaira nemcsak a gazdasági-társadalmi fejlődés korábbi szakaszában volt szükség, de ma és a jövőben sem lehetünk meg nélküle. Ezzel az állásponttal ellentétben sokan képviselik azt a véleményt, hogy az idő eljárt a munkaverseny felett, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában elvesztette létjogosultságát, vagy jelentősége a minimálisra csökkent. Mások azt vetik fel, hogy a termelés mennyiségének növelésére szerveződött, és ebben a gondolatkörben és gyakorlatban nevelődött mozgalom napjainkra kiüresedett, formálissá vált. A mozgalmat körülíonó bürokratizmus és formalizmus kiölte, kiöli az emberekből az ambíciót. Felvetődtek olyan gondolatok, hogy nem bűn-e munka versenyt szervezni azoknál a vállalatoknál, amelyek a piaci versenyben alulmaradtak, gazdaságtalan, vagy eladhatatlan termékeik révén a esőd felé közelednek? A munkaversenyről folyó eszmecseréket szenvedélyes vita, érvek és ellenérvek ösz- szecsapása jellemzi. De más is. Sok helyütt éppen a téma mellőzése, a csend a jellemző, a bizonytalanság, a tisztázatlanság és valamiféle csodavárás. Pedig időközben néhány jelentős, a tisztázást, a megújulást segítő esemény történt Az idén tavasszal ült össze a szocialista brigádve- zetök VI. országos tanácskozása. Résztvevői nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy meghatározzák: mi a helye, szerepe, feladata a munka versenynek, s főként a szocialista brigádmozgalomnak a gazdasági fejlődés mai szakaszában, a sok tekintetben megváltozott új igényeket, új követelményeket támasztó körülmények között. Csupán emlékeztetőül: ezen a fórumon a másfél milliónyi résztvevőt tömörítő mozgalom képviselői — köztük nógrádiak is —, mindenekelőtt hitet tettek amellett, hogy a mozgalom él, kitörölhetetlenül jelen van a termelés és a gazdálkodás minden szférájában. Kifejtették, hogy a mozgalom létjogosultságának nem mond ellent a gazdasági fejlődés új iránya, s, hogy a nehezebb hazai és világgazdasági körülmények egyenesen nélkülözhetetlenné teszik a mozgalomban rejlő erő kiaknázását. Valaki így fogalmazott: ..Megbocsáthatatlan bífn lenne lemondani a szocialista munkamozga- lomról egy olyan időszakban, amikor kiemelkedő jelentőséget kapnak az emberi tényezők, az alkotó erők felszabadítása akár a munka hatékonyságáról, a minőség javításáról, vagy az innovációs folyamatok meggyorsításáról van szó”. Tisztázódott!: az Mő valóban eljárt az országos „kihívásokon”, a „központi irányelveken” alapuló uniformizált versenyformák felett. Mai felfogásunk a munkaversenyt mindenekelőtt üzemi kategóriának minősíti, öntevékeny helyi mozgalomnak, amely nem tűri el a részletekbe menő központi beavatkozást, mert mélyen a helyi feltételekhez, irányításhoz, érdekeltséghez kapcsolódik, s mert mindenütt együtt változik a változó feltételeikkel, célkitűzésekkel. Ezt a felfogást erői sítette meg az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülése is. 'Németh Károly szavaival szólva: „A szocialista munkaverseny akkor válhat nagyobb hajtóerővé, ha céljai a munkahelyeken szorosan kapcsolódnak a legfontosabb gazdasági feladatok megoldásához. Meg kell szabadítani a munkaversenyt és a szocialista brigádmozgalmat a formalizmus béklyójától, mert a látszatmegoldások, a kirakatmódszerek politikai cinizmust szülnek és erősítenek, különösen a fiatalok körében.” Ma tehát már nem az a kérdés, hogy kell-e a munkaverseny, vagy sem. hanem a megújulás hogyanja, mikéntje köré csoportosulnak a gondolatok. A vita is ebben az irányban folytatódik tovább. Vannak, a leik a megújulás legfőbb feltételéül jelölik meg a vállalati belső mechanizmus korszerűsítését, s ezzel szoros kapcsolatban a mun- kanaozgalmak formáinak, módszereinek és tartalmának megújítását. Ebben a gondolatkörben hangzik el, hogy szorosabb kapcsolatot kell teremteni a vállalati terVezés és a munkaverseny kiűzött, mindkettőnél teret adva a rugalmasságnak. A legnagyobb táboruk a vitában és a gyakorlatban is azoknak van, akik a munka és a munkaverseny anyagi és erkölcsi ösztönzésének új, hatásosabb formáit keresik. A tapasztalatok is azt igazolják, hogy a munka és a verseny között keletkezett szakadékot a vállalati érdekeltségi rendszer hiányosságai idézték elő, az a tény, hogy a teljesítmények és a bérek sok helyütt teljesen elszakadtak egymástól, s ez nemcsak a versenyt, de magát a munkát is visszaveti. E kérdés körül különösen a kisvállalkozások és főként a vállalati gazdasági munka- közösségek szaporodásával igencsak felforrósodott a vita. Nógrádban kétszázhatvan van belőlük két és fél ezer taggal, j Mint szerte az országban, itt is megfogalmazódott: „Ha I meg lehet fizetni az embert munkaidőn túl, lehessen megfizetni munkaidőn belül is”. Más szóval: „Ha meg tudja; szedni magát egy jó szakem- , bér 'egy kisvállalkozásban, akkor ugyanennyi munkával, ügyességgel szedhesse meg magát a nagyvállalkozásban, a szocialista nagyüzemben is”. Aligha lehetne tagadni ennek az igénynek a létjogosultságát. Azok a vélemények viszont, amelyek szembeállítják egymással a munkaversenyt és a vállalati gazdasági munkaközösségeket, tévútra vezetnek. Mindazok, akik a helyesen értelmezett vállalkozói magatartás és gondolkodásmód hívei, érthetően azt vallják, hogy az ütőképes, a piaci versenyben helytálló vállalkozás legfőbb színhelyéül a szocialista nagyüzemet kell tenni. S ebben a vállalkozásban helye van a munkaversenynek, hiszen a versenyképesség egyik döntő faktora az emberi szaktudás, a pontos, a hibátlan, a lelkiismeretes munka, a konkurrenciának, a vetélkedőinek a szereteté. f Mai számunkból: EGY VÁROS VONZÁSÁBAN CSALÁD - OTTHON SZABAD IDŐ ŐRSÉGVÁLTÁSOK HOLLÓKŐN őszutó. —Barna— MTESZ üzemi és intézményi szervezetek országos tanácskozása Elsőrendű feladat a nemzetközi versenyképesség Felszólalt Havasi Ferenc, a KB titkára Az MTESZ üzemi és intézményi szervezetei szombaton megtartották első országos tanácskozásukat az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A konferencián részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A csaknem 130 ezer hazai műszaki értelmiségi szakembert 600 üzemi szervezeti küldött képviselte, ezenkívül több száz vállalati vezető, és a minisztériumok, valamint társadalmi szervek számos vezető tisztségviselője. A konferencián áttekintették az MTESZ helyi szervezeteiben folyó szakmai munka eredményeit, a vállalati gazdasági, fejlesztési döntésekre gyakorolt hatásukat és a gazdaságpolitikai célkitűzések helyi megvalósításából adódó feladatokat. A, tanácskozást Fock .Tenő, az MTESZ elnöke nyitotta meg, majd Tóth János. az MTESZ főtitkára tartotta meg beszámolóját. Beszédében hangsúlyozta, hogy napjainkban kulcsfontosságúvá vált a gazdasági feladatok végrehajtása. Különösen fontos, hogy a hazai vállalatok az eddiginél fokozottabban járuljanak hozzá a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javításához, amely többek között a műszaki fejlesztés meggyorsításán, a termelés gazdasá- gósságának javításán, a belföldi és külföldi piaci követelményekhez való alkalmazkodáson múlik. Mindezek megvalósításában döntő szerepük van a műszaki, köz- gazdasági, agrár és természettudományi szakembereknek. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a vállalatok vezetése és az MTESZ helyi szervezeteinek együttes munkája megteremtheti azt a légkört, amely kedvező mozgásteret biztosíthat a jelenleginél dinamikusabb vállalati műszaki fejlesztési tevékenységnek. A jövőben — hangoztatta a főtitkár — az operatív feladatok mellett a műszaki- gazdasági változások várható irányának meghatározása, a tervezésben való közreműködés lehet az MTESZ helyi szervezeteinek legfontosabb feladata. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a vállalatok, intézetek gazdasági vezetése a döntések előkészítésében tervszerűbben támaszkodjon 8 helyi szervezetek, szakemberek véleményező, javaslattevő munkájára. Többek között ez biztosíthatná, hogy e szakemberek tudásukat, alkotókészségüket a munkahelyükön és ne azon kívül érvényesítsék. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban lényeges az alkotó, a műszaki-tudományos munka kellő megbecsülése is, az, hogy az átlagon felüli és a társadalom számára is értékes szellemi munkát érdeme szerint honorálják. A főtitkár beszámolóját vita követte. (Folytatás a 2. oldalon) A Vöröskereszt feladatai Szociális helyzetkép a megyében Nógrád megye lakosságának több mint húsz százaléka elérte a nyugdíjkorhatárt, s körükben növekszik a 70— 80 évesek, egyedüállók aránya. Valamennyi területen a nők vannak többségben. Különösen magas az idősek aránya a salgótarjáni, balassagyarmati és a pásztói járásokban. A családok egynegyedében nincs aktív kereső. Az időskorúak egyharmada család nélkül, magányosan él. A szociális helyzet gondjait gyakran súlyosbítja a társadalmi-közösségi kapcsolatok beszűkülése, vagy teljes megszűnése még azok körében is, akik több gyereket neveltek fel. Az oktatási és gyámhatóságok nyilvántartása szerint a megyében közel 2400 veszélyeztetett helyzetű gyermek él. A balassagyarmati és a salgótarjáni járásban különösen magas ez a szám. Sajnálatos, hogy újratermelődésük folyamatos, kiváltképp az alacsony jövedelmű, sok- gyermekes, alacsony kultü- rális színvonalon álló családokban, az alkoholizáló ma- gatartású szülők, rokonok környezetében. E röpke szociális helyzetkép is. mutatja, mindez nagy feladatokat ró a segítő kezet nyújtókra, így a megyei Vöröskeresztre, s a mellette működő családvédelmi. és szociális bizottságra. S bár az elmúlt esztendők eredményei, tenni akarása biztatóak, van még feladat bőven. .Jelentős hatást fejtett ki a családvédelmi munkára a Vöröske-, reszt megyei vezetősége által két esztendővel ezelőtt megrendezett észak-magyarországi gyermek- és ifjúságvédelmi táj értekezlet, mely közelebb hozta az intézeteket, intézményeket a vöröskeresztes szervezetekhez, a problémák megoldásának segítésében. Ezt követően vöröskeresztes szervezetek alakultak a kisterenyei nevelőotthonban, a d.iósjenői szociális foglalkoztató intézetben. Követésre méltó a nagybá- tonyi harísnyagyár Vöröskereszt-szervezetének kezdeményezése, akik segítik az állami gondozásból kikerült fiatalok munkahelyi beilleszkedését és megtanítják őket a szükséges háztartási ismeretekre. A pásztói gimnázium ifjúsági vöröskeresztesei évek óta kapcsolatot tartanak a kisterenyei nevelőotthon lakóival. A jelentős fejlődések ellenére is nagy a sokszorosan hátrányos helyzetű családok száma, különösen az országos átlagot meghaladó cigányság körében. Egy részük a súlyos szociális helyzet ellenére is tisztességesen él, neveli gyermekeit, a részükre adott támogatás javít körülményeiken. A másik részük önhibá' jából szenved hátrányokat munkakerülő-életmódja, antiszociális magatartása miatt. A veszélyeztetettség és a bűnözés alakulásában egyértelműen kimutatható az alkohol közrejátszása. A megyében ma körülbelül ötezer súlyos alkoholista van, a lakosságon belül 2,1 százalékos aránya másfélszerese az országosnak. Az alkoholizmus elleni küzdelemben szélesebb körű cselekvő részvételre, a közgondolkodás további formálására van szükség. A megye vöröskeresztes szervezetei szociális munkájukban arra törekednek, hogy az állami szervek, intézmények tevékenységét mozgalmi eszközeikkel, aktivistáik révén a segítő, a humánus erők mozgósításával segítsék. Ezt szolgálja az a közelmúltban megkezdődött és az egész megyére kiterjedő felmérés is, amely az egyes rétegek szociális helyzetét kívánja feltérképezni. Tarjáni építészek feladatai felújítások és új épületek a tervezői asztalokén Számos fontos teendőt végeznek ezekben a hetekben a megyei tanács tervező vállalatának, a NÓGRÁDTERV-nck az építészei. Rajzasztalaikon *pületátalakítások, -felújítások, beépítési elképzelések, valamint vadonatúj házak dokumentációi fekszenek. Nagybátonyban például két számottevő korszerűsítést végeznek el a közeljövőben az iroda munkatársainak tervéi alapján. Az új igényeknek megfelelőbbé teszik a központi orvosi rendelő épületét: Új vizsgálóhelyiségeket alakítanak ki, valamint az eddig lapos tetős épületre magas tetőt raknak. Az így keletkező padlástérben igényes lakásokat készítenek az intézetben dolgozók számára. Magának á tervnek az értéke összesen háromszázhatvanezer forint.' Ugyancsak Nagybátonyban, á Rózsa úton egy többszintes,’ alacsony komfortfokozatú la-j kóházat alakítanak át. Többek közt bevezetik a gázfű-í tést, és itt is beépítik majd a( tetőteret, a most készülő, kétszázezer forintot érő dóku-; mentációk alapján. Szécsényben rendelték meg az irodától a Rimóci út környékének beépítési tervét. A1 készülő rajzok szerint négy-, vennyolc lakást alakítanak ki ezen a területen, sorházakban. Kétszázezer forint a tervek értéke. Kiisterenyén egy nagyobb területnek, a Szomszéd út környékének beépítése történik majd a NŐGRÁDTERV dokumentációinak felhasználásával. Itt hozzávetőleg másfél száz lakást hoznak létre; többszintes épületekben, valamint irodaházat is felhúznak. A hétszáznyolcvanezer forintot érő rajzok (Búzmics ©yörgy irányításával készülnek. Ugyancsak ő a „gazdája” egy balassagyarmati kétrészes épület tervének. Ä Szontágh Pál úti 56-os, 57-es jelű lakóház összesen hatvannyolc családnak szolgál majd othonául. Az ötszintes épületet alagútzsalus techncH lógiával húzzák majd föl —> az eddigi elképzelés szerint —• a NÁÉV szakemberei. A készülő dokumentációk értéke több mint négyszázezer forint.
