Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

NÓGRÁD MEGYEI KÖRfCEP KosarlaUcIa megye* Eajnolcsag Utánpótlás-nevelés a sport tagozatokon örömök és gondok, tételek és feltételek, adatok és feladatok Ha egy értekezlet tucatnyi fölszólalója is elmondja, meny­nyire örül, hogy ebben a társaságban fejtheti ki mondandó­ját, az legalább három dolgot jelenthet. Alkalmasint egy­szerű bókot, udvariassági formulát; jó esetben valódi örö­möt; mindehhez hozzájárulhat némi rosszallás is, amiért ritkának találják az illetők az efféle alkalmakat. Mármost, ha iskolaigazgatókról, testnevelő tanárokról és sportvezetőkről van szó, a bókolás „vádját” nyugodtan el­ejthetjük. Marad hát a másik két változat, ami azt jelenti szükség van az ilyen találkozókra, mint. amelyen Nőgrái megye testnevelés tagozatos iskoláinak igazgatói, szaktaná rai beszélhették meg a sportolói utánpótlás-nevelés ered menyeit és gondjait a megye sportvezetőivel, oktatási irá nyitóival, a Művelődési Minisztérium és az Országos Test nevelési és Sporthivatal illetékes osztályvezetői jelenlétében 1. Keresztmetszet Nézzük a témát először a megye oktatásügyi szempont­jából. Nógrádiban hat általá­nos és egy középiskolában van testnevelés tagozat. Az utóbbi időben szinte évenként nőtt a kijelölt intézmények száma: ilyen szempontból új a pásztói Dózsa, a salgótarjá­ni beszterce-telepi és a leis­te renj/et általános iskola. A megyeszékhelyen a Budapesti úti és a Petőfi iskolában, va-' lamint a Madách Gimnázium­ban már hagyománya van a tagozatos oktatásnak, akár­csak a balassagyarmati Dózsa iskolában. A megye két váro­sában sportiskola is található. Ami a speciális feltételeket illeti, természetesen vannak különbségek az iskolák kö­zött. De általában javult az oktatási intézmények veze­tőinek szemlélete: támogat­ják a sportolóvá nevelést. És többnyire a testnevelés tago­zatos osztályokban a szakta­nárok is jobbak; erre szük­ség is van, hogy a rendszere­sen versenyzők, időnként ed­zőtáborozók alkalmankénti lemaradását a tanulásban pó­tolni tudják. Negatívum vi­szont, hogy jóval kevesebb és rendszertelenebb az orvosi vizsgálat e fiatalok számára a szükségesnél. Általános tapasztalat, hogy * testnevelés tagozatra kerü­lök kiválasztása elég esetle­ges; inkább a városok és Pásztó intézményeiből jelent­keznek, s nem a vonzáskörzet, a járások apróbb falvaibái, így is igen különböző a diá­kok tanulmányi íölfcészültsé- ge a Madách Gimnázium „sportolóosztályában” kezdő elsősöknél. Az érdeklődés- vi­szont igen nagy a tagozatos középiskola iránt: az idén már teljes osztály indult az eddigi „kétharmados” (kont­rollcsoporttal kiegészített) osz­tályokhoz képest. Panasz van az átirányításra is; ritka a „pályamódosítás”, az „oldal- igazolás” — pedig 14 éves korban nem mindenkiről le­het eldönteni biztosan, hogy atlétaként vagy például épí­tészmérnökként áillná-e meg jobban a helyét majd az élet­ben. S maga a diák dönt leg­nehezebben. De ha már élsportoló Is lett, még mindig vaeiillálhat a sportágak között, hogy melyi­ket válassza. Vannak ugyan elméletileg összeegyeztethető szakágak, de a legmagasabb szintet elérni egyszerre több sportágban nemigen lehet. Márpedig a harmadosztályú asztaliteniszezőre olykor szük­sége van iskolája kosárlab­dacsapatának is, de sza^aló- versenyre vagy az énekkarba éppúgy „delegálhatják” al­kalmanként. Az efféle ütkö­zésekből sokszor egész ütközet kerekedik: az érdekeké... 2. Elölnézet Fordítsunk most a nézőpon­ton: vizsgáljuk meg a dolgot a megye sportirányításának oldaláról. A Nógrádiban hönos 32 sportágban mintegy 11 ezer sportoló versenyez, kö­zülük harmincnál több a vá­logatott. Az idén eddig __ 177 olimpiai pontot gyűjtöttek, en­nek több mint a felét az 5619 utánpótláskofú sportoló kö­zül néhányian. Az 1962-ben »fakult Salgótarjánt és a tíz éve fennálló balassagyarma­ti sportiskola hat sportágban mintegy 800 gyereket foglal­koztat, ezek 21 százaléka le­ány. A három labdajáték hi- vei 64 százalékot tesznek ki, a többiek három egyéni sport­ágat űznek. Az STC sportiskolájából például 70—72 százalék „iga­zolt” az egyesületbe, de pél­dául a klub atlétáinak több­sége mégsem a tagozatos osz­tályokból került ki. Náluk megoldott az orvosi ellenőr­zés és ellátás, jó a felszerelt­ség, csak nagyon hiányzik va­lami labdajáték a lányoknak... A vívók például nemrég nagy­szerű új edző- és versenyter­met kaptak, az atlétáknak ha­Zagyvai Sándor tanfelügye­lő, Balassagyarmat, Dózsa is­kola: „Szükség van a tagoza­tos osztályokra Gyarmaton, de amikor beindult a képzés, még csak harmadannyi diá­kot iskoláztak be oda, mint most. A feltételek az ígért ja­vulás helyett romlottak; ná­lunk például csak tornaszoba van. Az oldalági beiskolázás lehetetlen, nincs élő kapcso­lat a sportegyesülettel. Vagy meg kell szüntetni ilyen kö­rülmények között a testneve­lés tagozatot, vagy alapvető­en változtatni, kell”. Szlifka Gyula testnevelő ta­nár, Salgótarján, Petőfi isko­la: „Nekünk ideálisak a fel­tételeink, két tornateremben és egy -szobában dolgozunk, további pályákat használha­tunk a szabadban. A sportfel­szerelés még elégséges, de a korábbi utalványokat már nem kapjuk az országos szervektől e célra. Sajnáljuk, hogy nincs a megyében tornaszakosztály (a VB most pedig nyilván még népszerűbbé tette), noha három szakember is akadna erre. Jövőre a fiú labdarúgók­kal leánylabdajáték vegyes küldünk a többinek is írásos tájékoztatót a testnevelés ta­gozatunkról, a felvételi köve­telményekről. Egyik évben nő a jelentkezők száma, ilyen­kor erősen szűrni kéll, ettől a következő tanévre vissza­szorul az érdeklődés. Pedig a »protekciósokat«, a pluszkere­teket kellene inkább vissza­szorítani, hogy valóban a leg­tehetségesebb sportolói után­pótlás kerüljön be”. Simon Imre igazgató, Pász­tó, Dózsa iskola: „Sajnos ná­lunk még a járásszékhely két iskolája is rivalizál a legtehet­ségesebbek átirányítása he­lyett. A kisebb falusi iskolák­ból, a körzet óvodáiból pe­dig alig jelentkeznek hozzánk. Talán kevés a szülőket és a pedagógusokat elérő, rájuk ható propaganda. Pedig a sze­mélyi feltételeink valóban ja­vulnak: négy testnevelő ta­nárunk van, és még egy férfi­oktatóval szeretnénk tovább bővíteni a »keretet«. Sport­udvarunk viszont nincs, csak egy kispályánk. Megoldatlan az úszásoktatás is, fedett me dencénk nem lévén. Sok segít­A Beszterce-lakótelepi Ál­talános Iskolában több mint százötven tanuló jár testne­velés tagozatos osztályba. Ötö­diktől kezdve, a gyerekeknek módjuk nyílik szakosztályban marosan átadják a futófolyo­sót, az úszópalántáknak is ott a remek tanuszoda. És pél­dául a labdarúgókkal hét csoportban ugyanennyi edző foglalkozik.» Hogy nem rosz- szul, azt aranyjelvények, olim­piai pontok, bajnoki és kupa- győzelmek sokasága igazolja. A Salgótarjánban és környé­kén tanuló negyedikes általá­nos iskolások felmérése éven­ként sok segítséget jelent a sportiskolái kiválasztáshoz. Ha ezt megtoidanák mégegy- gyel, hetedikes korban, már nagyobb biztonsággal lehet­ne a gyerekeket konkrét sportágakra orientálni. A már említett ütközések elkerülé­séért annak örülnének a leg­jobban a sportvezetők, ha mindig a maguk sportágában szerepelnének a fiatalok. Ezt meg is lehet érteni az 6 ol­dalukról. De az edző sem fe­ledkezhet meg a legfontosabb szempontról: a komplex, sok­oldalú személyiség kinevelé­sének feladatáról, ami hosz- szú táyon előbbrevaló, minta promt sporteredmény. A pá­lyán csak néhány évet tölt­het egy-egy fiatal a maga sportágéban. De ha tehetsé­ges rajzoló, ígéretes vegyész, vagy társadalmi-politikai ér­deklődésű közéleti ember — nem szabad őt elvonni az élet e területeiről, hogy csak a sportágának éljen. 3. Oldalnézet De mit szálnak ehhez a test­nevelők, az iskolaigazgatók? is sportolni, az STC kerete- kön Nagy Attila testnevelő in belül, s nagy részük él is tanár, a hatodik osztályosok ezzel. Ez a fokozott mozgás- , . _,__ o rajan, a helyes testtartást lehetőség jelentősen hozzájá­rul a fiatalok későbbi egész- ellené”-, séges életmódjához. Képün­— Barna — 3 NÓGRÁD - 1983. november 6., vasárnap | osztályt szeretnénk indítani. Én is az univerzális sport­szemlélet híve vagyok: erős általános alapra kell színvo­nalas sportági szakképzést építeni. Emiatt ugyan kaptam már edzőktől jó pár »írásbeli pofont«, de továbbra is esze­rint dolgozom, és az eredmé­nyek hosszú távon engem iga­zolnak”. Dr. Kun András igazgató, Salgótarján, Budapesti úti is­kola: „Nálunk a felső tago­zaton 120-an tanulnak, közü­lük 40 atléta, 32 vívó, 10—10 labdarúgó és birkózó, 4 úszó és 8 tájfutó, további tizenha­tan más egyesületben kézi- és röpla’odázó lányok. Ez a másik egyesület a bázisüze­münk, a síküveggyár sportkö­re, ahol azonban nem sport­iskolái alapon, ám lelkiisme­retesen törődnek diákjaink­kal. Kár, hogy az STC-nek nincs női labdajáték-szakosz­tálya a sportiskolában. Terve­zünk egy sportcentrumot Zagy- vapálíalván, hiányoljuk az iskolák közötti sportverse­nyeket, igyekszünk minél job­ban együttműködni a szülők­kel és az STC vezetőivel is”. Csik Pál igazgató, Salgótar­ján, Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola: „Ahhoz, hogy szélesebb körű legyen a kiválasztás, komolyabban kellene venni az általános is­kolák járási tehetségkutató versenyeit, figyelni rájuk a szaktanároknak, vagyis a ne­velőket is nevelni kell erre a különleges feladatra. A többi szaktanárra is sok pluszmun­ka hárul. Kór, hogy csak a Petőfi iskolával van ideális kapcsolatunk, pedig évente séget kapunk viszont a Pász­tói Állami Gazdaságtól, ahoi fontosnak tartják és támogat­ják a sportot. A gazdasági ve­zetők között pedig mind rit­kább az ilyen példa a mosta­ni viszonyok közepette”. 4. Fölülnézet íme, milyen sok oldala, szempontja, feltétele van a sikeres sportolói utánpótlás- nevelésnek! A szakemberek észrevehetően fölismerték már, mennyire fontos terüle­te ez a sportnak. Hazánkban egymillió gyerek szakszerű oktatásáról van szó! A tago­zat bevált: országos tenden­cia a feltételek javítása. a szakfelügyelet korszerűsítése, a sporttehetségek kollégiumi elhelyezése, a tagozatos test­nevelők továbbképzése. Dol­goznak az általános iskolások szakszerű fizikai képességfel- méiesi rendszerének megva­lósításán is. Sportcentrumok­ká fejlesztik a megyeszékhe­lyeket, jobb együttműködést teremtve az iskolák, a sport­egyesületek és a szülők közt. Az élsportra való felkészítést erősebb alapokra épített, kés­leltetett specializálódással próbálják majd hatásosabban megoldani. De azt soha, sen­kinek nem szabad elfelejtenie, hogy bár a tagozatos oktatás a sportolói utánpótlás-nevelés fő letéteményese — a sport nem lehet cél, csak eszköze a személyiségfejlesztésnek, az egészséges emberré nevelésnek. Yárkonyi Fereno Rangadókkal A bajnokság IV. fordulója sem maradt érdekes mérkő­zések nélkül. A nőknél az elő­ző bajnokság első és máso­dik helyezettjei mérkőztek egymással. A meggyengült St. 2. sz. Volán a vártnál na­gyobb küzdelemre késztette az STC ifjúsági csapatát. A mos­toha felkészülési lehetőségek­kel küszködő közlekedési csa­pat a bajnoki évad folyamán most nyújtotta legjobb játé­kát. Az együttes megmaradt játékosai bizonyították, hogy a tavalyi csapat, néhány jó játékossal megerősítve, kiér­demelte volna az NB Il-es szereplést. A férfiaknál a Ba­lassagyarmati Igazságügy csa­pata folytatta kitűnő szerep­lését. Az eddigi mérkőzései közül az SKÜ Tömegsport együttese késztette a gyarma­tiakat a legnagyobb küzde­lemre. Az újabb salgótarjáni vetélvtárs ellen, vendégként aratott győzelmével nagy lé­pést telt előre a bajnoki cím elnyeréséhez. A további mér­kőzéseken a papírfonna érvé­nyesült. Említést érdemel az STC fiú serdülőcsapatának be­csületes helytállása a PSZF ellen. NÖKi STC ifi—St. 2. sz. Volán 74—51 (33—24) V: Tóth A., Tóth P. Ed: An­gyal (21), Takács T. (14), Só­lyom, (10), Longauer (10), ill: Vancsik (18), Vinczéné, Kecs­kés (11—11). Szünetig volt szorosabb a küzdelem. A második játék­részben az STC jobb erőnlé­tével kerekedett felül. Érde­kessége volt a találkozónak, hogy az St. Volántól átigazol­tak (Angyal, Sólyom, Kiss) 37 pontot dobtak volt csapatuk­nak. SKÜ Tömegsport—Bolyai Gimn. 89—29 (48—16) V: Básti, Horváth. Ld: Szak­mámé (45), Szerfalé (12), Ko- sárné (11), ill: Szántó (17), Takács M.,(6). A mérkőzés a múlt és a jö­vő kosarasainak találkozója volt. A Bolyai 15 évesei, akik Szántó és Takács M. kivéte­lével csak szeptember óta is­merkednek e csodálatos já­tékkal, tehetségükkel és lel­kesedésükkel ma még nem tudták ellensúlyozni a város egykori kitűnő kosarasainak nagyobb tudását. folytatódott PSZF—STC serdülő 85—48 (37—18) V: Novák, Balogh. Ld: Li- ki (20), Bablena (19), Kővágó (14), ill: Lövi (16), Sípos (10). A bajnokság egyik esélye­se biztos győzelmet aratott. A bajnokság állása 1. SKÜ Tömegsp. 4 3 1 205-1.19 7 2. STC ifi 3 3 - 268-14« 6 3. PSZF 3 3 - 239-13 6 6 4. St. 2. sz. Volán 4 13 188-21? 5 5. Bolyai Gimn. 4 13 192-3*6 .1 6. STC serdülő 4 - 4 180-3*0 4 A legtöbb pontot gyűjtő já­tékosok: Szakmámé (SKÜ Tö­megsport) 108, Szántó (Bolyai Gimn.) 80. Liki (PSZF) 71, Bablena (PSZF) 64. Stork (St, 2. sz. Volán) 53, Takács (Bo­lyai Gimn.) 46 pont, FÉRFIAK: Bgy. Igazságügy—SKÜ Tömeg­sport 79—65 (39—29) V: Babjak, Kulhavi. Ld: Sárkány (40). Ben,kő (19), ül. Bóka (21), Selmeezi (16). A mérkőzés 14. percében még 21—20 volt az eredmény. A gyarmatiak javára. Innen előnyüket a félidő végére 10 ponttal növelték. A szünet után már nem volt kétséges a gyarmatiak győzelme. PSZF—STC serdülő 71—50 (31—29) V: Básti, Horváth. Ld: Bog­nár (22), SzőLlösi (14), ill:Szé­kely (16), Gulyás (12). Az OSK területi döntőjére készülő STC-serdülők az első félidőben egyenrangú ellen­felek voltak. Szünet után a rutinosabb főiskolások foko­zatosan növelték előnyüket. A bajnokság állása 1. Bgy. Igazságügy 4 4 - 371-19« * 2. SKÜ Törnegsp. 4 2 2 255-254 * 3. STC Ifi 3 2 1 191-166 S 4- PSZF 3 1 2 149-174 4 5. STC serdüli 4-4 207-356 4 6. St. 2. sz. Volán 2 11 121-158 3 A legtöbb pontot gyűjtő já­tékosok: Sárkány (Bgy. Igaz­ságügy) 115, Farkas (Bgy. Igazságügy) 67, Bóka (SKÜ Tömegsport) 65, Kalcsó (Bgv, Igazságügy) 83. Takács (STC serdülő) 53, Klug (SKÜ Tö­megsport) 49 pont. — mátyus — LABDARÚGÓ NB II. Rangadó a kiesési A Kazincbarcika és az STC közötti északi rangadókon nem is olyan régen még érté­kesebb célokért vívtak szín­vonalas mérkőzéseket a csa­patok. Most mindkét együttes számára az a legfontosabb, hogy följebb kerüljenek a kiesőjelöltek zónájától. A tarjániak hosszú nyeret­lenségi sorozat után, nagyon készültek a ma délutáni ta­lálkozóra. Ferencz Gyula, az STC társadalmi elnöke el­mondta : — Nem szabad leszakadni a középmezőnytől, és ezt csak győzelemmel érhetjük el. A játékosok ígérik, hogy ennek érdekében változtatnak a hozzáállásukon, több futás­sal és eredményesebb táma­dójátékkal igyekeznék majd kivenni a részüket a remélt sikerből. Az utóbbi hetek zónában gyászos szerepléséből mind­eddig kevés felelősséget vál­laltak. Az STC háza tájim kevés a változás a sérültek tekinteté­ben. Kovács József „porcgya­nús”, szalaghúzódással pihen. Tolnai lábteniszezés közben, szenvedett húzódást. Sági és Gyöngyösi megkezdte az edzé­seket, utóbbi esetleg ott lesz már a kezdőcsapatban is, bár a beállítása öt edzés után még veszélyes lehet. A pont­szerzés, illetve a győzelem ér­dekében Tamásnak is felkeli javulnia, hogy eredményesebb legyen a támadósor. Az STC bajai összeállításában lép pályára a Kazincbarcika el­len: Rédei — Babcsán, Ju­hász, Mákoa, Kalmár — Zsi­dó, Tóth, Földi — Tamás, Ko­vács II., Berindán (Gyöngyö­si). *— mátyus —» Labdarúgó területi bajnokság, Mátra-csoport Nagybátony—Gyöngyös 3—2 (3—0) Nagybátony, 300 néző, ▼.? Bod­nár. Nagybátony. Kocsis — Ta­más, Orosz, Simon. B. Kovács — Németh, Cséki, Bedő (Barta) — Lászlók (Szarvas), Szabó L., Loch. EdzőZagyi István. Az 5. percben Simon vitte fel a labdát, Lászlókhoz passzolt, a kapus kirohant, s a tumultusban elpattanó pöttyöst Lochnak már nem volt nehéz a kapuba helyez­ni. 1—0. A 40. percben Loch hosszan szöktette magát, ütközött a kapussal, s a bíró ll-est ítélt. Cséki higgadtan helyezte a lab­dát a jobb sarokba. 2—0. A 43. percben Simon magasan iveit kapura, s a kapufáról lepattanó labdát Szabó L. másfél méterről pöckölte a hálóba. 3—0. Az 59. percben szépítettek a vendégek. Egy beadást Jakab fe­jelt Kocsis kezei mellett a háló­ba. 3—1. A 77. percben újabb gólt ért el a Gyöngyös, Csomány révén. 3—2. A hajrában három táztos gólhelyzetet hagytak ki a hazaiak. Két ellentétes félidőt játszottak a csapatok. A Bányász próbára tette közönsége idegeit és türel­mét, de otthon tartotta a régóta várt két pontot. Jók; Orosz, Loch, Simon, Ko­csis, s. 1. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom