Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-27 / 280. szám

Folyik az egyezkedés Damaszkuszban határozót- teljes kivonását, a Jasszer tan megcáfolták azokat az Arafat hívei és ellenfelei kö- ellentmondó, zavartkeltő je- zött támadt politikai-fegyve- lentéseket, amelyek szerint az rés konfliktus békés, tárgya- Arafat-elilenes erők elvetet- lásos rendezését, és kimond­ták a Szíria és Szaúd-Arábia ja, hogy a két héten belül közvetítésével létrejött négy- megvalósítandó kiürítés a pontos tűzszüneti megáUa- Rasid Karami volt libanoni podást. Szíria eltökélten gon- miniszterelnök vezetésével doskodik a tűzszünet tiszte- működő koordinációs bi- letben tartásáról — hangsú- zottság felügyelete alatt megy lyozta a damaszkuszi rádió, végbe. majd idézte a palesztin Iá- Rasid Karami nagyra érté- zadók felelős szóvivőjét, aki kelte Szíria erőfeszítéseit, és megerősítette, hogy az ellen- annak a meggyőződésének zék teljes egészében magáé- adott hangot, hogy nem üt- vá tette a tűzszüneti-kiüríté- közik nehézségbe a rendezé­si egyezményt. Pénteken si terv kivitelezése. Haled El olyan értelmű nyilatkozatok Fahum, a Palesztinái nemze- láfttak napvilágot, hogy a Iá- ti tanács (parlament) elnö- zadók nem hajlandók kiürí- ke olyan pozitív lépésként teni a Tripoli közelében el- értékelte * a megállapodást, foglalt két menekülttábort. amely lehetővé teszi a pa­Az egyezmény előírja a pa- lesztin belháború felszámolá- lesztin testvérharc beszünte- sát, Tripoli város megmenté- tését, a Tripoliban és kör- sét, a politikai párbeszéd nyékén szembenálló palesz- megkezdését, őszintének ne- tin harcosok és fegyverzetük vezte azt a törekvést, hogy a Grenadai helyzet Hatalmi helyzetüket megszállók mélyt tartanak fogva a Rich­mond Hill—i börtönben: köz­tük van Bemard Coard, a megölt miniszterelnök helyet­tese és Hudson Austin tábor­nok, a hadsereg volt főpa­rancsnoka, aki a Bishop-kor- mány megdöntése után a for­radalmi tanács vezetője volt az amerikai invázióig. A rezsim megkezdte a rend­fenntartó-biztonsági intézmé­nyek átszervezését — a meg­szálló csapatok segédletével. A rendőri feladatok ellátásá­ba az Egyesült Államokhoz csatlakozott karib-tengeri or­szágok erői kapcsolódtak be. Rushford egyébiránt közöl­te, hogy az ideiglenes kor­mányzat élére új embert ke­resnek, mivel az amerikai és karib-tengeri erők támoga­tását élvező Paul Scoon fő- kormányzó által kinevezett Alister McIntyre, (aki jelen­leg az UNCTAD főtitkár­helyettese) betegsége miatt nem foglalta el helyét. rendezik a Az amerikai inváziós erők segédletével felállított : • na- dai ideiglenes korm; >zat fontolgatja, hogy vádat emel a Maurice Bishop egykori mi­niszterelnök kormányát meg­döntött politikusok ellen. Anthony Rushford, aki tag­ja a szigetországon a meg­szálló erők támogatásával lét­rehozott ideiglenes rezsimnek, pénteken közölte, hogy kor­mányzata nem kívánja vizs­gálóbizottsággal kivizsgáltat­ni Maurice Bishop októberi halálának körülményeit — a testület sajátos indoklása sze­rint a vizsgálat a jelenlegi időpontban „előítéletektől ter­hes” volna. Rushford jelez­te azt is, hogy a rezsim ugyan­akkor mérlegeli az események­ben részt vett politikusok el­leni büntetőjogi vádemelése­ket — a rendőrség már hoz­zá la látott a. munkához. IA' UPI tüddtóásá : alapján mintegy negyvenöt-ötven sze­Folytatni kell Enrico Beriinguernek, az OKP főtitkárának beszámoló­jával folytatta munkáját pén­teken az Olasz Kommunista Pánt Központi Bizottsága. A genfi tárgyalások meg­szakadásáról szólva rámuta­tott: az olasz kommunisták következetesen síkraszálltak azért, hogy a rakétatelepítés­sel ne fenyegessék a genfi megbeszéléseket, hogy a dia­lógus folytatódhasson. Beriinguer annak a véle­ményének adott hangot, hogy a tárgyalások megszakadása utáni kétségtelenül nehe­zebb feltételek között is meg kell kísérelni a fegyverkezé­si spirál megállítását, és meg kell teremteni a feltételeket a párbeszéd, a tárgyalások fel­vételéhez. Ezért szerinte a a tárgyalást nyugat-európai kormányok­nak ki kellene nyilvánítani szándékukat, hogy készek le­lassítani a rakétatelepítést, és szovjet részről is el kellene tekinteni az új fegyverek már bejelentett rendszerbe állítá­sától. Áttérve a nemzetközi po­litika más fejleményeire, el­ítélte az Egyesült Államok grenadai agresszióját, han­goztatva: a beavatkozás jo­gát igazoló Reagan-doktrina fenyegeti Nicaraguát, sőt Kubát is. Mint emlékeztetett, Libanonban is az Egyesült Államok hajt végre katonai beavatkozást — Franciaor­szággal együtt. Követelte az olasz egység kivonását, és kö­zös nemzetközi kezdeménye­zéseket javasolt a ciprusi tö­rök szeparatisták ellen. Indul az amerikai űrkomp Szombaton megkezdődött a visszaszámlálás az amerikai űrkompprogram egvik leg­érdekesebb kísérlete előtt. Hétfőn a Columbia űrrepülő­gép a floridai Cape Canava- ralból hatfőnyi legénységgel a fedélzetén útnak indul, s magával viszi a Spacelab ne­vű amerikai űrlaboratúriumot is. Az egymillárd dolláros költséggel Nyugat-Németor- szágban épített Spacelab az európai űrkutatási hivatal hozzájárulása az amerikai űrprogramhoz. A laboratóri­um lehetővé teszi, hogy az űrkomp kilencnapos küldeté­se alatt hetven tudományos kísérletet végezzenek cl. A hétfőn induló vállalko­zás egyik részvevője Ulf Merböld nyugatnémet tudós. Személyében első ízben in­dul külföldi állampolgár a világűrbe amerikai űrhajón. Részvételé a Spacelab üzem­be helyezésében a NASA és az európai űrkutatási hivatal megállapodásának része. A Spacelabért cserébe a NASA a laboratórium hasznos ter­hének felét bérmentesen viszi ki a világűrbe, s kötelezett­séget vállalt egy második Spacelab megvásárlására. A Columbia legénységének parancsnoka ezúttal a már több űrvállalkozásban részit veit John Young lesz. A le­génység további négy tagja: Brewster Shaw, Bryon Lich­tenberg, Owen Marriott és Robert Farker. 2 NÓGRÁD - 1983. november 27., vasárnap A hét 2 kérdése Tripoliban harcok ne terjedjenek át Tripolira, és hogy ,az összes h arcot! ó csoportot vonják ki Észak-Libanonból. Hozzá­fűzte: a Tripoliban tartózko­dó Arafat eltávozása hozzá­járulna ahhoz, hogy, a vá­lasztott palesztin vezető tes­tületek teljesíthessék a pa­lesztin ügyet szolgáló felada­tukat. Az Asz-Szaura című damaszkuszi lap szombati számában kiemelte, hogy arab és palesztin körökben egyaránt kedvezően fogadták a négypontos megállapodást, amely az első lépés a helyes irányban, a palesztin ellen­állás belső válságának békés rendezése, a nemzeti charta alapelvein nyugvó egység helyreállítása felé. Szombat délelőtt nyugalom volt Tripoliban, de a tűzszü­neti megállapodást körülvevő bizonytalanság, az ellentmon­dó értelmezések továbbra is fenntartották a feszültséget. Energiagondok Romániában Súlyos energiahiány miatt Romániában 50 százalékkal csökkentik a lakossági ener­giaszolgáltatást, határozott intézkedésekkel felére kíván­ják leszorítani a nem terme­lési jellegű energiafogyasz­tást. Erről az RKP KB PVB, az államtanács és a kor­mány pénteki együttes ülé­sén elfogadott, szombaton nyilvánosságra hozott hatá­rozata intézkedik- A határo­zat szerint elesendő mennyi­ségű energia áll rendelke­zésre ahhoz, hogy „jó felté­telek mellett folytatni lehes­sen a teljes ipari tevékenysé­get” — s ezért nem fogadták el azt, hogy bármelyik vállalat vagy üzem megszakítsa ter­melését. Romániában a ta­valy novemberi szinthez ké­pest 7 százalékkal több ener­gia áll rendelkezésre, s a szá­razság miatt fellépő enegia- hiányt fokozottabb villany­áram-termeléssel. sőt kőolaj- importtal pótolják. Az országban november eleje óta lehet fokozottabban érzékelni az energiahiányt. Jelenleg már több mint 1500 megawatt az energiahiány, amit főként a rendkívüli szá­razság, a vízi erőművek víz­tározóinak kiapadása idézett elő. A pénteken tartott ta­nácskozáson az RKP KB PVB, az államtanács és a kormány kérte a helyi párt- szervezeteket, minden felelős tényezőt, hogy széles körű politikai tevékenységet kifejt­ve magyarázza meg és vilá­gítsa meg a most hozott in­tézkedéseket. Egyidejűleg nyomatékosan sürgették a la­kossági fogyasztás ésszerűsí­tését. Az országban nem eny­hül a hetek óta tartó hideg idő: jelenleg Bukarestben ha­vazik, s reggel mínusz 5 fok volt. A lakásokat ' körülbelül átlagosan 15—16 fokra tud­ják felfűteni. de számos ke­rületben akadozik a távfűtés, s ott a hőszolgáltatás nem éri el ezt a szintet. Már ed­dig is több helyütt előfordul­tak kisebb-nagyobb áram­szünetek­Milyen új fejleményeket hozott a „rakéták hete”? Ritkán mondhatjuk el, hogy néhány nap jelentős változá­sokat hoz a nemzetközi hely­zetben. Most azonban így történt: ha az 1983-as eszten­dőt előszeretettel nevezik a rakéták évének, az elmúlt na­pokra jogos a meghatározás, hogy a „rakéták hete” zaj­lott. Összesűrűsödtek az esemé­nyek: a nyugatnémet parla­mentben a kormánytöbbség — figyelmen kívül hagyva a nagyarányú béketüntetéseket s a közvélemény-kutatások jel­zéseit — hozzájárulását adta a rakéta telepítéshez. Már másnap bejelentették, hogy megkezdődött a Pershing—2 rakéták rendszerbe állítása az NSZK területén. Nagy- Britanniába megérkeztek az amerikai robotrepülőgépek alkatrészei. A telepítés gya­korlati megindulása termé­szetesen értelmetlenné tette a genfi tárgyalásokat az eu­rópai közép-hatósugarú nuk­leáris eszközökről (INF). Reagan sietve beszédet mon­dott s ezúttal a ,,-tárgyalások bajnokának” . mezét öltötte magára. Csupán azt hagyta figyelmen kívül, hogy ezek a genfi megbeszélések a telepí­tés megakadályozása céljá­ból folytak. Tárgyalni, mi­közben telepítenek, nem len­ne más, mint a világ ébersé­gének elailtalása. A legfelsőbb szinten hang­zott el a moszkvai vélemény is: Jurij Andropov nyilatko­zott a Pravdának. Bejelen­tette a szovjet válaszintézke­déseket, ezek részben politi­kaiak (a genfi párbeszéd megszakadása), részben ka­tonaiak. (Rakétatelepítés az NDK és Csehszlovákia terü­letén, az eddig önként vál­lalt szovjet rakétatelepítési moratórium , felfüggesztése, telepítés az óceánokon, vagy­is atom-tengeralattjárókkal ugyanolyan veszélyezteteitt- ségi szint előidézése az Egye­sült Államok számára, mint amilyen a Szovjetuniót fenye­geti az amerikai euróraké- tákkal.) A határozott szovjet válasz 'továbbra is párosul a tárgyalási készséggel.. Erre utal, hogy a Szovjetunió min­dig az amerikai kihívások arányában teszi meg válasz­lépéseit (az amerikai telepí­tést 1988-ig tervezik), Moszk­va hangsúlyozza, ha vissza­áll a telepítések megkezdése előtti helyzet, akkor újra ér­vénybe lépnek az összes kompromisszumos szovjet ja­vaslatok, Ismét tág tér nyílik a párbeszédre. A rakétatéma uralja a vi­lágsajtó kommentárjait is, a vissza-vissza térő kérdés, mennyiben alakult ki új helyzet, milyen távlati kilá­tások várhatók. A kép meg­lehetősen összetett és bo­nyolult, a találgatások és jó- solgatások aligha helyénvadó- ak. Ezért csupán néhány fon­tos megállapítás összegzésére vállalkozhatunk: 1. Az események azt bi­zonyítják, s az a legjelen­tősebb tényező, hogy a stratégiai egyensúly vál­tozatlanul megbonthatat­lan a világban és Európá­ban. Miután bármilyen egyoldalú amerikai előny kalandor lépéseket sugall­hat, ez az egyensúly ele­jét veszi a háborús veszély növekedésének a legprob­lematikusabb területen. 2. A kialakuló új hely­zet azonban mégis növeli az aggodalmakat, hiszen az egyensúly a lehetséges alacsonyabb szint helyett sokkal költségesebb és ve­szélyesebb körülmények között valósul meg. Min­dent meg kell tenni azért, hogy visszafordítsák a fegyverkezési verseny fo­kozódásának irányzatát — ezt szolgálják a szocialista országok kezdeményezé­sei, s azért folytatja tevé­kenységét, újult erővel a nemzetközi békemozga­lom. 3. A tárgyalások a genfi INF-konferencián nem folytatódhatnak az eddigi alapokon. A megbeszélé­sek során különben is ki­tűnt: az Egyesült Államok nem a tárgyalásoktól teszi függővé a telepítést, ha­nem telepítést akar, s ezért nem áll érdekében tárgyalási eredmény el­érése. A genfi fejlemények azonban nem jelentik a tárgyalásos Aolomácia végét, felértékelődhetnek a többi kelet—nyugati fó­rumok, például a másik genfi konferencia, Bécs, a januárban kezdődő eu­rópai értekezlet Stock­holmban. Tárgyalási le­hetőségek tehát továbbra is rendelkezésre állnak, viszont komoly tárgyalási szándék szükségeltetne az Egyesült Államok és a NATO részéről. 4. Mindebből követke­zik: súlyos, de nem jóvá­tehetetlen lépések tör­téntek a washingtoni po­litika részéről. Maradtak nyitva álló ajtók, de eh­hez a józan ész és felelős­ség felülkerekedése szük­séges az Egyesült Államok vezető köreiberi. Mi a helyzet Tripoli kö­rül? A képernyőkön napokon át megjelenő filmtudósítások drámai pillanatokat örökítet­tek meg: utcai harcokat, ádáz küzdelmet, halottakat, sebe­sülteket. Minden háború fel­kavar, de különösképpen nagy visszhangja lehet a testvér­háborúnak, méghozzá egy olyan nép fiai között, akik­nek annyi fronton az ellen­séggel kell szembenézniük. Miként lehetséges a palesz­tin belháború? Az okokról sok szó esett már: a palesz­tin társadalom is megosztott: miközben valamennyien sík- raszállnak egy független pa­lesztin államért, nem egvsé- gesek abban, hogy milyen legyen ennek a Palesztinának a politikája, melyek a jár­ható utak a cél elérésére- Számos nézeteltérés mutat­kozik a PFSZ szervezeti, anyagi, személyi kérdései kö­rül. Ezek az ellentétek nem mai keletűek, öe a viszonyla­gos önállósággal rendelkező beirúti köz.nont megszűnése, a tavalyi háború sokkja nyo­mán rendkívüli módon ki­éleződtek. A legfontosabb most, hogy a vitákat békés úton, véron­tás nélkül lehessen rendezni. Jelentkeztek közvetítők a na- lesztin mozgalom keretein be­lül is, például a Habbas és Havatmeh által vezetett pa­lesztin szervezetek. A palesz­tin probléma szóba került a szíriai külügyminiszter és a PFSZ „külügyminiszterének” Kadduminak moszkvai láto­gatása során is, a Pravda hosszabb cikket szentelt a palesztin egység helyreállítá­sának. Az arab világ, ha úgy tetszik, két különböző pólu­sút képviselő Szíria és Szaúd- Arábia dolgozott ki közös béketervet: ez előirányozza a szembenálló felek kölcsönös visszavonulását Tripoli körze­téből, és a véleménveltérések békés rendezését. Először úgy tűnt, hogy a javaslat megva­lósítását semmi sem gátolja, de azután az Arafattal szem- benáúó erők elutasították. Érvelőre nehéz lenne megiór so'ni, vajon valóra válhat-e a hárompontos rendezési terv, helyreáll-e a béke Tripoli kö­rül. Közben megélénkültek az amerikai—izraeli tárgyalások: Herzog államfő tette tiszte­letét a Fehér Házban, a na­pokban pedig Samir minisz­terelnök és Arensz hadügy­miniszter tárgyal ott. Felve­tődött a két ország közötti stratégiai szövetség erősítése, s olyan felhívások hangza­nak el a hivatalos Washing­tonhoz. hogy az arab vi’ág zavaros és nyugtalan állano- ta miatt támaszkodion m-rt jobban és közvetlenebbül izraeli szövetségesére. Az arab és palesztin erők tehát újabb figyelmeztetést kaphattak belviszályuk fel­számolása érdekében. Min­denekelőtt a Tripoli körüli harcoknak kell véget vefni, s hátravan még a kérdések hosszú távra történő rende­zése is. Ez nem ígérkezik könnyűnek és egyszerűnek: Arafatnak és híveinek eltávo­lítása a libanoni frontvonal közeléből, a lázadók bizony­talan magatartása túl sok kérdőjelet állít fel már a kö­zeljövőre vonatkozólag is. Réti Ervin Kiszabadították az elrabolt kislányt Az olasz rendőrség az éj­szaka kiszabadította az em­berrablók fogságából az ok­tóber 16-án éjjel elrabolt másfél éves kislányt. Az olaszországi emberrab­lások történetében is egye­dülálló eset felháborodást és aggodalmat keltett, különösen azok után. hogy a banda nem jelentkezett a kilátásba he­lyezett 5 milliárd líra vált­ságdíjért. Hajnali jelentések szerint rutinellenőrzés vezetett nyom­ra : kábítószercsempészek után nyomozva a rendőrség tele­fonbeszélgetéseket hallgatott le; ezekben Elena Luisinak, az elrabolt kislánynak a ne­ve is elhangzott. Ezután vet­tek őrizetbe, majd tartóztat­tak le egy baizárárust, akinél megtalálták a döntő bizonyí­tékot: a kislány Polaroid géppel készített fényképét. lábánál egy napilap novem­ber 23-i példányával. Később kiderült, hogy ez a kereske­dő volt a rablás értelmi szer­zője — egyébként jól szitu­ált, a köztársasági párt lis­táján az egyik községi tanács tagja, a testvére börtönigaz­gató. Franco Chilié és társainak letartóztatását megtelefonál- ták Szicíliába, ahova a gye­reket még október 17-en haj­nalban vitték el egy bútor- szállitc autóval. Péntek éj­szaka ismeretlen telefonáló közölte a messinai rendőrka­pitánysággal. hogy a kislányt a Messina—Palermo autóút- tól nem messze megtalálják. Nem sokkal éjfél előtt a rendőrség rá is bukkant egy mellékúton a sírdogáló és fázó kislányra. Orvosi vizs­gálat szerint a gyerek egész­séges. ___ A lbánia Harminckilenc esztendeje szabadult fel Albánia. Az al­bán nép csaknem félezer éven át szenvedett idegen elnyo­más alatt. A két világháború között nyerte el először füg­getlenségét, ám 1939-ben meg­szállták az olasz fasiszta csa­patok. Az albán nép, a kom­munisták vezetésével, kezdet­től fogva elszántan harcolt a betolakodók ellen. A máso­dik világháború vége felé, amikor Európa keleti felén a Szovjetunió hadserege már megtörte a náci hadi gépezet fő erőinek ellenállását, az al­bán hazafiak harca sikerrel járt: Albánia felszabadult. A győzelemhez a jugoszláv és bolgár partizánok segítsége is hozzájárult. A felszabadulás történelmi mérföldkő volt az albán nép élétében. Már a háború utá­ni első esztendők gyökeres társadalmi-gazdasági változá­sokat hoztak: földreformot hajtattak végre, államosít ot­ünnepe ták az ipart, a bankokat. Az albán nép megindult a fel- emelkedés útján. A szocialista építés első éveiben Albánia a szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — segítségére tá­maszkodott. Később azonban az albán vezetés eltávolodott természetes szövetségeseitől, ami mindmáig nehezíti az or­szágépítés munkáját. A szo­cialista országok ugyanakkor változatlanul figyelemmel kí­sérik az Albán Népköztár­saság fejlődését és arra tö^ rekszenek, hogy kapcsolata­ink helyreálljanak. Hazánk is — fennálló nézetkülönbségek ellenére — a két ország szá­mára kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére törekszik. Felszabadulásának évfordu­lóján — nemzeti ünnepén — e gondolatok jegyében kö­szöntjük Albánia népét és kí­vánjuk hazája sikeres íelvu ragoztalását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom