Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-22 / 275. szám
HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 24. Gyilkos szeméthegyek Az egyeztetés még nem megy ' Az. elmúlt hét legrangosabb művészeti eseménye az volt, hogy hazánkba látogatott és hangversenyeket vezényelt a West Side story világhírű szerzője, a személyében egyaránt kiváló komponista, karmester és zenepedagógus, Leonard Bernstein. Valamennyien jól emlékszünk a néhány éve, a televízióban látott-hallott, eredetileg gyermekeknek szánt, de a felnőttek által is lankadatlan figyelemmel követett, élmenyes zenepedagógiai sorozatára. Bernstein varázslatos egyéniségének hatása alól még azok sem "tudták kivonni magukat, akik nem különösebben otthonosak a hangversenytermekben. Ezt az emberi és művészi póztalan- ságát, lebilincselő közvetlenségét, természetességét igazolta most „élőben” is kétnapos budapesti tartózkodása során minden megnyilatkozásában a művész. Látogatása valójában túlnőtt a művészeti esemény keretein; protokolláris jelentőséget is kapott azáltal, hogy fogadta vendégünket Kádár János. Egyébként a kétnapos programban termédek minden helvet kapott. A két koncert mellett például nyilvános sajtóbeszélgetés, korrepetálás zeneművészeti főiskolásokkal, könyv- és lemezdedikáció, melyeket a televízió érdekes információkban követett nyomon. a szerdai hangversenyt pedig, az eseménnyel egyidejűleg, egyenes adásban élvezhette az ország, s mindazok, akiknek nem adatott meg, hogy ott lehessenek az Erkel Színház tágas, de ez alkalomra alaposan szűknek bizonyuló nézőterén. Bernstein méltán kedvelt együttesével, a bajor rádió szimfonikus zenekarával Bartók: Zene húros, ütőhangszerekre és cselesztára című remekét, a Divertimento zenekarra című saját kompozícióját és Schumann II. szimfóniáját mutatta be. megtetézve a népszerű közismertségű Brahms-művel. Élményes, kivételes ünnepi alkalom részeset lehettünk mind zenei, mind látványi értelemben, együttes és vezénylő hiánytalan egymást értésének és. egységének. A lelkesedés méltán honorálta szűnni nein akarón a világhírű vendéget, aki három és fél évtized után járt nálunk most, de ígérte, hogy legközelebbi látogatásával nem késlekedik ennyit. Fiatal író, Munkácsi Miklós tévéjátékát láthattuk pénteken az első csatornán A sárkány mennyegzője címmel. Az eleven tempójú, detűs, néhol szatirikus hangütésű történet „hősei’’ társadalmunk olyan „jelenségei”, akik a hiszékenység áldozatainak rovására próbálják kényelmessé. anyagiakban gondtalanná berendezni saját életüket. S kikkel a btk révén időről időre találkozni lehet bírósági tárgyalótermeinkben. A házasságszédelgő fiatalember, akiről A sárkány mennyegzőjében szó van, családi együttműködéssel egy sereg szerelemre lobbant, házasságra éhes nőtől fondorla- toskodik ki tekintélyes summákat, melyekből apjának jól jövedelmező trafikot, húgának öröklakást ígér. A pech csak az, hogy egyik partnernőjében, s épp akibe valóban beleszeret, s feleségül venne, magánál is ravaszabb szélhámosra akad. A szerző árnyalt figurákat kínál a tévéjáték szereplőinek, kiknek hitelesítő játékában élvezetes eseménysorok peregnek előttünk. Gaál Albert jó tempójú rendezésében Szakácsi Sándor, Venczel Vera, Tyll Attila, Herczeg Csilla, Andai Györgyi, Má- nyai Zsuzsa, Kéry Gyula, Né- medi Mária és Tóth Enikő volt részese A sárkány meny- nyegzője — mely egyébként a Magyar Televízió drámai főosztályának 1982. évi pályázatán III. díjat nyert — közönségsikerének. E naoon a második műsor is sokat ígérő programot sugárzott, Diákév ’83 címmel. A három és fél órás összeállítás milyenségére — sajnos — csak abból a részletből tudok következtetni, amit a tévéjáték után még elérhettem. Kár, hogy a műsoregyez- tetők ismét nem álltak hivatásuk magaslatán. Mind A sárkány mennyegzője. mind a Diákév *83 megérdemelte volna, hogy elkerülje a bosszantó időütközést. (b. t.) Á salgótarjáni síküveggyár hatalmas olvasztókemencéjében duruzsol a láng, izzik az üvegfolyam, kilenc évtizede, számtalan munkásélet meghatározójaként A törzsgárda még a harmincas évek fordulóián alakult lel. Azóta a gyárhoz kötődés szülőtől gyermekre szállt. Ma itt. több mint ötszáz család nemzedéki kapcsolata fűződik az üveggyártáshoz. Napjainkban már a harmadik generáció kopogtat a kapun. S a kemencék sorában szintén harmadikban, a legújabban izzik tovább az üvegfolyam, járja tűztóneát a láng. * Tóth Miklós lakatos élete Js erősen kötődik a gyár történetéhez és a Komarov brigád tevékenységéhez. Külsőre magas szép szál legény benyomását kelti, pedig alig két év választja el az ötven- től. A szakma fortélyait, bátyjával együtt sajátították el a gyárban. A szakmunkás- bizonyítványuk kézhez vétele egyben a gyári belépöiga- zolvanyt is jelentette. — Apám, még az első húzóüzemben dolgozott — emlékszik Tóth Miklós. — Mi, a bátyámmal, a két üzem építésében is részt vettünk Rengeteg munkát, sok élményt, tapasztalatot szereztünk. En, mindig a húzógépek szerelésével. karbantartásával foglalkoztam. Hivtak több helyre is, de nem tudtam innen Nemzedékről nemzedékre Szenvedélyemmé vált... elszakadni... Ahogy teltek az évek szinte szenvedélyemmé vált Itt minden, a gépe*, a közös munka, a munkatársak... A hatvanas évek elején a Zagyva II. húzó építése, brigáddá kovácsolta az üzemi karbantartó csoportot. A közösen végzett munka közös szenvedéllyé vált. Egymást követték az együttesen kidolgozott újítások. A húzógépek üzemeltetése, javítás miatt soha nem késlekedett. A lelkes csapat a műszaki problémák megoldásában, a nehéz feladatok ellátásában mindig példamutatóan cselekedett. — Amikor a Zagyva—TI. húzóüzem lengyel és NSZK gépeit szereltük, feltűnt milyen sok alkatrész hazai pótlására van lehetőség — mondja Tóth Miklós, akit később nemcsak a csoport Irányításával bíztak meg, hanem megválasztották a „Komarov” brigád vezetőjévé is. A naplóval bizonyítja az újítások eredményeit. Még nem összegezte a számukat. Gazdasági értéküket viszűnt a „Kiváló újító" kitüntetés arany fokozata egyértelműen bizonyítja. Közben arról beszél, hogy a mechanikus mozgások precizitásának kialakítása. vagy egy okos szerszám elkészítése milyen ' örömöt okoz. Nem véletlen, hogy a brigád kifogyhatatlan az ötletekből. A legutóbbi gyári ötletbörzén is a legjobbak között jeleskedtek. Az elképzelésekből azóta sincs hiány. Most- is „kapásból” elővesz egy javaslatot. — Igaz, ezt a témánkat már régóta „érleljük” — mondja megfontoltan. — A nem „megégett'- azbeszthengerekről van szó. Miként lehetne ezt újból felhasználni? Ez is egy importpótló lehetőség... Az üzemben a brigád munkáját a húzógépek javításánál kulcsfontosságúnak tartják. -Lelkiismeretességüket tanúsítja még, hogy a különböző hengertipusok cseréjét öt év alatt módszeresen csökkentették.. Ez egy évben átlagosan ötvenezer négyzet- méter többlettermelést tett lehetővé. — Nekem a gépek „hangja” sok mindent elárul; jót is, rosszat is... — int feléjük Tóith Miklós, búesűzásra nyújtva kezét. Távolodó alakja. munkásruhája egybeolvad az állványokon sorjázó kék üveggel. Vendel Lajos A szociáldemokrata párt fontos eseményre készült. Az év utolsó negyedére összehívták a XXVII. kongresszust. A szervezett és a szervezeten kívüli munkások egyaránt kíváncsian várták a párt legfelsőbb fórumának tanácskozásait. Remélték, hogy a kongresszus határozottan fellép és követeli majd a kormányzat intézkedéseit a munkanélküliség felszámolása érdekében, követeim fogja a munkanélküli-segély fizetését. a lakbér-moratóriumot és a kilakoltatások megszüntetését. A kongresszust megelőző hetekben, hónapokban tovább romlott a gazdasági helyzet. A mi üzemünkben is új munkarendet vezettek be. Megkezdődtek a „kizeccölések”. (A munkások ezzel a jelzővel illették azt az intézkedést. amikor megrendelés- hiányra hivatkozva, hetekre fizetetten „pihenőre” küldték őket.) Az én munkahelyemen, a szerszám- és mintal-katos- üzemrészlegben a dolgozók fele az egyik hónapban munka nélkül lézengett, míg a következő négy héten heti három napot dolgozhatott. Majd váltás következett. A „kizeccöléses” heteket én 1930. április elsejével kezdtem. fiz év hátralevő részében dolgozhattam heti három napot. Ib’en módon egy fél esztendő alatt összkerese- tem 57 pengő 60 fillérre rúgott, amelyből — a Bede úrnak fizetendő 16 pengő levonása után — létfenntartásra összesen 41 pengő 60 fillér maradt. Tehát alighogy hozzáigazítottam családom életvitelét a heti háromnapos munka révén felére olvadt keresetemhez, máris újabb katasztrófa fenyegetett. Minden eddigi elképzelésem és számításom felborult. Alkalmi munkához nem lehetett hozzájutni. Egyetlen lehetőség maradt. A többi szűkölködővei együtt be kellett sorolnom a cséri-telepi szeméthegyek turkálói közé. A szeméthegyek bányászai kokszhoz hasonló tüzelőanyag után kutattak, amelyre — mivel olcsóbb volt a kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagoknál — mindig akadtak vevők. A bányászás tárgyát képező és tüzelésre alkalmas kvagyi — ahogy a népnyelv elkeresztelte — a tökéletesen el nem égett szén maradványa volt, amely a kokszhoz hasonló halmazállapotát azáltal nyerte el, hogy évtizedeken át hatalmas nyomás nehezedett rá és a levegőtől tökéletesen el volt zárva. A környező Pest környéki helységekből, így Kispestről, Pestszentlőrincről és Pesterzsébetről százával és százával jöttek a munkanélküliek, hogy poros, piszkos, egészségtelen körülmények között, megerőltető munkával kicsikarják néhány pengő értékű eladható termékeiket. A Cséri-telep környékére tévedt és a körülményeket nem ismerő emberek ugyancsak csodálkoztak az eléjük táruló látványon. Nem tudták elképzelni, hogy a rongyos, portól és szennytől négerbarna arcú emberek tömegei miért túrják olyan dühös igyekezettel a szeméthegyeket. A dühösen turkálók hadába azonban nem volt egyszerű bejutni. A szeméthegy minden talpalatnyi területé-* nek csoportgazdái voltak és csak valamelyik „bánya- részttiktjdonos-banda” jóvoltából lehetett besorolni. Én is egy régi szaktársam és barátom, Eckert József segítségével állhattam közéjük, ö már hónapok óta kvagyizott tíztagú csoportjával és a többiek az ő ajánlatára fogadtak be. Barátom felkészített az új „munkakörre”. Elmondta, hogy kemény munka vár rám, de némi pénzt kereshetek, sőt a család téli tüzelőszükségletét Is biztosíthatom. Számomra nem volt más választás. Hivatalosan nem számítottam munkanélkülinek, hiszen ha keveset is, de dolgozhattam gyárbeli munkahelyemen, nem voltam tehát jogosult arra a néhány hetes segélyre, amelyet a szakszervezetek fizettek tagjaiknak munkanélküliség esetén. Sikerült gyorsan belerázódnom a szeméthegyeket turkálók mindennapjaiba. Itt megismerhettem, hogy milyen emberhez méltatlan helyzetbe kényszeríti a munkásembert a kapitalizmus embertelensége. Több köbméternyi szemetet kellett eltávolítani, hogy kvagyihoz jussunk. Ezt a nehéz, lapáttal, csákánnyal végzett, hihetetlen erőfeszítést igénylő robotmunkát csak csoportba szerveződve, jól összehangoltan lehetett végezni. A szeméthegyek átforgatása életveszéllyel is járt. A kutatás során fellazított szemét gyakran lavinaként zúdult vissza, s betemet ip a nyolc-tíz méteres mélységben dolgozókat. Az ilyen balesetek gyakran emberéletet követeltek. Egy alkalommal pesterzsébeti munkanélküliekből álló csoport öt tagját temette el a fellazult szeméthalom. Ahányan csak hirte- lenében összeverődtek, ásókkal, lapátokkal és puszta kézzel is dobálták az undorító masszát, hogy megmentsék sorstársaik életét. A szeren-, csétlenül jártak közül négyen még élve kerültek felszínre. de ötödik társuk a szeméthalom alatt lelte halálát. A haláleset híre percek alatt elterjedt. A rongyos, ragacsos, portól ma- szatos arcú kvagyisok tömege nőttön nőtt és döbbenten bámulták a halálgödör szélén heverő, újságpapírral letakart áldozat tetemét. Valaki felordított. Később — amikor a rendőrpribékek is megjelentek — már mindenki kiabált. Horthy fekete ruhás vitézei haladék nélkül ráveteti ék magukat az elkeseredett ■ emberekre. Suhogó hangot keltve szelték a levegőt a repdörkardok és tompán huppantak a szétszala- dók rongyokba burkolt hátán. Nem sok idó telt el és az erőtől duzzadó vitézek elégedetten csúsztatták vissza fegyvereiket a kardhüvelyekbe. Győztek. Aznap már nem kezdődhetett újra a szemétdombok forgatása. Rendőrszemek vigyázták késő éjszakáig a Csértt. (Következik: 25. A NYOMORÚSÁG VÁMSZEDÖI) Három és fél millió éves európai ? Egy nemrégiben Szicíliában felfedezett őslelet könnyen felboríthatja az ember európai megjelenésével kapcsolatos eddigi feltételezéseket! Egészen a legutóbbi időkig a tudósok abban a hitben éltek, hogy a homo erectus 700 000 évvel ezelőtt jelent meg Európában. Az idén nyáron spanyol antropológusok egy Granada mellett talált csontleletröl megállapítottá*, hogy kora 900 OOO-töl 1 600 000 évig terjedhet, vagyis átmenet a legrégibb „igazi ember” a homo habilis és a homo erectus között. Az orcái ember nem sokáig volt az európaiak korelnöike: a szicíliai Agrigento mellett napvilágra került egy koponyadarab, amely Gerlando Blanchini olasz óstörténész professzor szerint körülbelül három és fél millió éves. Ilyen régi ősleletet eddig csupán Afrikéban és Ázsiában találtak. Az australopithecus, amelyet előembernek is neveznek, hatmillió évvel ezelőtt jelent meg a földön, feltételezések szerint már két lábon járt, körülbelül 130 centiméter magas lehetett, de még szerszámokat nem tudott előállítani. Erre már csak a homo habilis volt képes, mint ahogyan ezt a csontleletek mellett talált csiszolt kövek is bizonyítják. A legrégibb aust- raiopithecus-leleteket Etiópiában találták meg, köztük a híres „Lucy”-t, amelynek kora három és fél millió év. Az eddigi elméletek szerint Európában az ember a homo erectussal jelent meg. Az emberiség bölcsőjének Afrikát tartották, és feltételezték, hogy onnan vándoroltak északra, először Közel- és Közép-Keletre, és csak utána indultak el nyugat felé. A mostani lelet talán azokat igazolja, akik azt állítják: az ember születése hajnalán Afriké, ból egyenesen jött Európába egy földnyelven át, amely hajdanában összekötötte Afrikát Európával. (í\\\\\\\\\\\\\\\N\V\\VÍ^\\\\\\\V\V\>\\\\\V^\\\N\v\\^^^ műsor KOSSUTH RADIO: «.27: „Aranyláz” a biológiában 8.57; A kegyencnő Részletek Donizetti operájából ».37: Találkozás a Hangvillában RUW: MR 10—14 10.35.- A magyar népdal hete 11.16 - Respiglii: Régi olasz táncok 11,30; Kedves Michele 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 148.10.- Éld világirodalom 15.05: Kórusainknak ajánljuk 15.28: Nyitnlkék 16.00: A Délutáni Rádlóazlnház bemutatója li.«<: Lucia Popp operaáriákat énekel 17.05: Felvételik tegnap ée ma 17.30: Fjodor Saljapln dalokat énekel 17.45: A Szabó család 10.15: Zenekari muzsika 19.40: Aranyláz a biológiában. VIII. rész. 20.1«: A magyar népdal hete 20.52; Rádlóazlnház 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Franck: Prelüd, korái éa fúga 22.50: Hétköznapok kutatói 23.00: Zenekari muzsika 00.10: Tomklns-mpdrlgálok PETŐFI RADIO: «.05: Juháaz Frigye* műveiből 8.10; Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó Mástél óra irodalomkedvelőknek 10.00: Zenedélelött 12.25: Ifjúsági könyvespolc 12.35: Melódiákoktól 4 NQGRAD - 1983. november 22., kedd | 13.25; Látószög 13.30: Vereas Sándor zongoramuzsikája 14.00: A Petőfi rádió zené« délutánja 14.35; Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35; Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: A magyar népdal heta 19.05: Japán dzsessz- felvételekből 18.15: Tlgrlsugris XV/4. rész 10.35: Csak fiataloknak 1 20.35: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban ? 20.45; Itzhak Perlman Joptn- müveket hegedül saját átiratában 20.50: Nosztalgiahullám 22.00: A játszó ember IV. rész 23.20: Nótacsokor MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. — 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. — 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — lii.oo: Rszak-magyarországl krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna 8.0S; Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 7. oszt.) Áramkörök 8.35: Osztályfőnöki óra (ált. Isk. 3—4. oszt.) Csupajóvár 0.05: Deltácska 8.30: jó kis nyaralás. NDK film 10.40: Aphrodite másik szigete. Angol rövidfilm. (Ism.) 11.25: Képújság 15.00: Iskolatévé. A nyelvi fejlődés útján. l. „Szeretnénk, ha többen lennének”. 15.30: Deltácska 15.50: Orosz nyelvgyakorlás, Ki a hetes? 16.001 Adni, kapni jő! Hasznos tárgyak. 16.20: Hírek 16.25: Innováció az Iskolában. Riportfilm 16.55: Laba. Lengyel film. 17.15: A Calder cirkusz. Francia rövidfilm (lsm.) 17.35: A zöld erdő mesél. Amerikai rajzfilmsorozat. 13/11. rész. Sammy bosszúja 18.00: Képújság 18.05: Reklám 18.10: Kisfilm 18.35: Erős-e a paprika? 18.55: Reklám 18.10: Tévétoma 19.30: Tv-híradó 20.00: Elátkozottak városa 7/4. rész ».50: A nevem: Kovács Tivadar 21.00: Stúdió '83. 22.05: Felkínálom 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Szóljatok 20.40. A Stary Cats a rockpalotában 1. rész 20.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: szerepcserék. Amerikai film 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Magasabb elv. Cseh filmdráma 21.40: Pár perc könnyűzene 22.03' Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musics viva. 23,00; Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-niradó 20.00: Fiatalok tévéklubja — 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Antonín Smazil festőművész portréja MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.; Fél 4-től: Könnyű testi sértés (14). Színes, magyar film. Háromnegyed 6-tól: Rita asszony menyasszony. Színes, szinkronizált, szovjet filmvígjáték. Este 8-tól: A zsaru (14). Színes francia- olasz bűnügyi film. — Kohász: Ulzana. Színes NDK kalandfilm. — Tarján vendéglő: A karatézó Cobra (16). Japán film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Excalibur, I—II. (16). Színes, szinkronizált angol történelmi kalandfilm. — Nagybáto- nyl Petőfi: Az Idő urai. Színes magyar—francia sci-fi rajzfilm. — Pásztói Mátra: A kolónia (14). Színes NDK film. — Hátság Tü- torony. Színes szinkronizált kanadai bűnügyi film. — Kistere- nyt Petőfi: Kémek a lokálban (16). Színes francia—olasz bűnügyi ftlmvígjaték. — Jobbágyit Johohoho. Színe«, szinkronizált bolgár film.
