Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEK! XXXIX ÉVF., 270. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 16., SZERDA MÁR 1,2 MILLIÁRD Á háztáji és kisegítő gazdaságok továbbfejlesztéséről Ülésezett a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap Salgótarjánban tartotta ülését a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen többek között meg­vitatta a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejleszté- sének további tennivalóit Hajczinger György, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály vezetőjének előterjesztésében. A háztáji és kisegítő gaz­daságok fejlesztése r/.osszú tá­vú feladat, ezért a Nógrád megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága még 1977- ben intézkedési tervet fogadott el. A terv vég­rehajtását az elmúlt években folyamatosan ellenőrizte. Az előterjesztés rávilágított. a vita azt erősítette, hogy a tervben megfogalmazott leg­fontosabb célkitűzéseket fo­lyamatosan végrehajtották. Eredményeként a háztáji és kisegítő gazdaságokban foko­zódott a termelési kedv. A kisgazdaságokban 1980- ban 1 milliárd, az idén pedig várhatóan 1.2 milliárd forint értékű árut termelnek. A me­zőgazdasági nagyüzemek — síz ÁFESZ-ek viszonylag sze­rényebb mértékben — folya­matosan segítették a kisgaz­daságok ellátását különböző, a termeléshez szükséges gépek­kel, eszközökkel. A 36 mező- gazdasági nagyüzemben mint­egy 69, — s egyre több fel­sőfokú végzettségű, fiatal szakember — irányítja a ki­segítő gazdaságok termelését, szervezd az áru értékesíté­sét. Nem kevés gonőct okozott azonban, — s erre különösen a vita résztvevői Pongrácz József, Meszjárné flyurkovics Zsuzsa. Skoda Ferenc, a Nóg­rád megyei pártbizottság tit­kára és Havas Ferenc, a me­gyei tanács elnökhelyettese mutattak rá —, hogy nem si­került folyamatossá tenni a háztájiban nevelt állatállo­mány jtakarmányeUátását A 6 mezőgazdasági szakbolt nem tudta zavartalanul ellátni a szükséges eszközökkel, cik­kekkel a termelők jelentős ré­szét. Különösen Balassagyar­maton és környékén volt né­hány esetben kritikus a hely­zet. Az értékesítés, a piac gondjai — különösen a fóliás zöldség-, és kisállattenyésztés­ben — több termelőt késztet­tek arra, hogy felszámolják kisgazdaságukat Devcsics Miklós' a Nógrád megyei Tanács elnökének ösz- szefoglalója után —, a vég­rehajtó bizottság úgy döntött, hogy a háztáji gazdaságok termelésbővítése továbbra is fontos feladatot jelent. Te­vékenységük javítja a lakos­ság ellátását, s nem kevés a jövedelemkiegészítő szerepük sem. Ezért a termelés fej­lesztése mellett, nagyobb gon­dot. keli fordítani a felvásár­lás, az értékesítés szervezésé­re, a kisegítő gazdaságok el­látására, a szükséges eszkö­zökkel, termelési cikkekkel. S ebben a tanácsnak, a tsz-ek- nek, az ÁFÉSZ-eknek egy­aránt van tennivalója. Ezt se­gítendő bizottságot hoznak lét­re, ameiyen részt vesznek a társszervek képviselői is, s a jelenlegi helyzet alapján ha­tározzák meg a. háztáji és kisegítő gazdaságok fejleszté­sének legfontosabb teendőit. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a soron következő ta­nácsülés elé kerülő napiren­deket is, így az időskorúak helyzetét, a róluk való gon­doskodás további feladatait, valamihit az új vállalkozási formák működésének eddigi tapasztalatait és a további teendőket. TARTALMASABB ÚTTÖRŐÉLET Számvetésre készülnek Kedden a késő délutáni órákban Budapestre érkezett Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárja, aki Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kének meghívására hivatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. Vele érkezett felesége, Hermine Sinowatz. A kancel­lár kíséretében van az oszt­rák politikai élet több más vezető személyisége. Az osztrák kormányfőt és a kíséretében lévő személyi­ségeket a magyar és az oszt­rák zászlókkal díszített Kele­ti pályaudvaron ünnepélye­sen fogadták. A pályaudvar előtti téren katonai díszegy­ség sorakozott fel csapat- zászlóval. A vendégek fogadtatására megjelent Lázár György és felesége, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A pályaudvar nagycsarno­kában a vonatról leszálló vendégeket elsőként Lázár György és felesége üdvözölte szívélyesen, majd Fred Sino­watz bemutatta hivatalos kí­séretének tagjait. Az ünnepélyes fogadtatást követően a vendégek gépko­csiba ültek és szállásukra hajtattak. Különféle tetszetős, kanadai megrendelésre készülő cam- pingszékek fémvázát gyártja a Fémbútor Ipari Szövetkezet rétsági üzeme. Termékükből a közeljövőben hetvenezer da­rabot szállítanak a tőkés félnek. Képünkön: Csóka István- né, a Farkas Bertalan brigád tagja a vázak összeszerelését végzi — b. a. — Újítási tisztviselők gyűlése Salgótarjánban Számos áj lehetőséget teremtettek a korszerű előírások, szabályok az úttörővezetők 'Az eltelt hetekben, hónapokban országszerte városi, majd megyei úttörövezetői konferenciákon értékelték az út­törőmozgalom elmúlt négyéves munkáját. A fórumok jól szolgálták az úttörövezetök decemberben Miskolcon sorra kerülő Vili. országos konferenciájának előkészítését, s a mozgalom jelenlegi helyzetének elemzése mellett számos öt­lettel, javaslattal segítették a pirosnyakkendősök további munkáját. A budapesti úttörővezetői konferencia és a me­gyei tanácskozások legfőbb tapasztalatait gyűjtötték össze az MTI tudósítói: Új módszerek Hógrádban A mintegy 14 ezer úttörő- vezetőt és 47 ezer pártoló ta­got képviselő 300 budapesti küldött a magyar úttörők egy- hatoda, 210 ezer fővárosi pi- rosnyiaiííkendős és kisdobos életéről, munkájáról tanács­kozott. Az elmúlt négy évet értékelő beszámoló után, a szekcióülések vitáiban a kül­döttek sürgették a mozgalom jelenlegi kapcsolatrendszeré­nek áttekintését és újjászer­vezését, a gyermekek szem­pontjainak jobb figyelembe­vételét az ifjúságpolitika ki­alakításában. Többen szóltak a város külső kerületeinek ug­rásszerű fejlődéséből adódó gondokról, amelyek korsze­rűbb módszereket követel­nek, s új feladatokat rónak a mozgalom helyi irányítása­id. Hangsúlyozták, hogy_ nél­külözhetetlen az új lakótele­pekre beköltöző családok, a társadalmi szervek bevonása a mozgalmi munkába, hiszen ez elősegítheti az új iskolák tevékenységét, a gyermekklub­hálózat kialakítását. Az ifi­vezetőkről szólva többen ja­vasolták. hogy az országos konferencia vizsgálja felül helyzetüket, szerepüket, a szövetséghez fűződő viszonyu­kat. A Nógrád megyei úttörő­vezetők konferenciáján élénk érdeklődést keltettek azok az új módszerek, kezdeményezé­sek, amelyek jobban alkal­mazkodnak a gyermekek élet­kori sajátosságaihoz. A ta­nácskozáson követendőnek tar­tották például az e.gy raj — egy család mozgalmat, amely­nek lényege: egy-egy csialád kirándulásra, színházba, mo­ziba viszi azt az úttörőrajt, amelyhez saját gyermeke is tartozik. Sikeres a megyében a nyolcadikosok klubja elne­vezésű mozgalom, amely az általános iskolás és a közép- iskolás aktivisták kapcsola­tait erősíti. Nógrádban igye­keznek gazdagabb tartalom­mal megtölteni az iskolák, az úttörőcsapatok üzemi kapcso­latait is. Az anyagi támoga­tás, az iskolaszerek, a játé­kok előállítása, javítása mel­lett üzemi pártoló tagok to­borzásával teszik lehetővé, hogy a felnőttek átadják moz­galmi tapasztalataikat az út­törőknek. az úttörővezetőknek. Több felszólaló bírálta az iskolák gyakori zártságát, be­felé fordulását, és szóvá tet­te, hogy az utóbbi években szaporodtak az „összkomfor­tos”. nem ritkán külföldi, * természetesen költséges ki­rándulások. Ezek helyett a színesebb, romantikusabb út. törőéletre, játékos szellemi és sportvetélkedésre, rendszeres gyalogtúrákra, sátortáboro­zásokra lenne szükség — hangsúlyozták. A Bács-Kiskun megyei út- törővezetok megállapították, hogy javultak a mozgalmi munka feltételei. Kecskemé­ten új játékház és úttörőott­hon kezdte meg működését, több városban felújították, bővítették az úttörőházakat, s a megye az elmúlt öt évben csaknem 500 új iskolai tante­remmel gyarapodott. Az ál­talános iskolások növekvő létszámával kapcsolatban fel­hívták a figyelmet arra, hogy nagyobb gondot szükséges fordítani az úttörővezetők képzésére, valamint a család­dal való kapcsolat szorosabb­ra fűzésére. A Tolna megyei konferen­cián többen megfogalmazták azt az igényt: folyamatossá és az eddiginél eredményesebbé kell tenni a fiatalok hazafias és internacionalista nevelé­sét. A gyermekekre napjaink­ban információáradat zúdul, s kérdéseik gyakran válasz nélkül maradnak, ezért sok esetben értetlenül állnak fon­tos események, jelenségek előtt. Szó esett a tolnaiak egyik legnagyobb gondjáról, arról, hogy. a mintegy 3600 be­járó iskolás gyermeknek csak a hét végén jut idő az él­ményt nyújtó játékokhoz, a tartalmas szórakozáshoz. A konferencián kérték a kis­községek vezetőit, hogy a gyermekeknek is szervezze­nek kulturális programokat (Folytatás a ?. oldalon.) Az újításokkal foglalkozott a nógrádi szakszervezeti na­pok tegnapi első rendezvé­nye. Harmincöt gazdálkodó egység újítási felelőse, vala­mint szakszervezeti újítási bi­zottság elnöke, azaz mintegy hetven ember részvételével zajlott le előadás, majd vita a szakszervezetek megyei ta­nácsán. A salgótarjáni gyűlé­sen Sarló Béla, az SZMT tit­kára elnökölt. A tisztségviselők előtt elő­ször dr. Rensei Nándor, az Országos Találmányi Hivatal osztályvezetője tartott ismer­tetést az újításokkal kapcsolat­ban hozott új törvényekről, s felhívta a figyelmet az ezek­ből következő gyakorlati le­hetőségekre. Mint mondta, megszűnt a műszaki értelmi­ség „kizárása” a mozgalomból azáltal, hogy tippjeiket „mun­kaköri kötelességnek” köny­veltük el. E,z a fogalom meg-’ szűnt az újításokkal kapcsola­tos ügyintézésben. Fizetni kell a műszakiaknak akkor is, ha napi feladatával szorosan összefügg a találmány, e kör rülmény csupán csökkentheti a kifizetést meghatározó díj­kulcsot. A közreműködők dí­jazása is egyértelművé vált: ők az adózott nyereségből kapják a forintokat. (Ahol nyereség nem képződik, ott költségként könyvelik el a dí­jat.) Figyelemre méltó lehe­tőség az úgynevezett több fo-. kozatú elbírálási rendszer. E módszer alkalmazásakor bizo­nyos újításokat például a mű­vezető fogad el, ítél meg; nem az „egyszemélyi elbírá­ló”. Mód nyílik továbbá ar-: ra ■ is, hogy a gyáregységek maguk alkossanak szabályza­tot, s önállóan döntsenek az elfogadásról, díjazásról: meg­takarítva a kérdésnek a köz­pontba való továbbítását A szakszervezetek jelenlegi,' újításokkal kapcsolatos fel­adata a vállalati újítási sza­bályzatok kidolgozása — mondta Burán Károly, a SZOT közgazdasági osztályá­nak főmunkatársa. Fokozni kell a mozgalom tömegszerű­ségét. Ebben a gazdasági ve­zetők tehetnek a legtöbbet, de a szakszervezetnek is meghatározó szerepe van.' Szorgalmazniuk kell a tiszt­ségviselőknek, hogy idejében elkészüljenek a szabályzatok,' s- az egyes újítások elbírálása szabályszerűen, a vállalat és az egyén érdekeinek figye­lembevételével történjen, J A kohászatról és a szabványosításról tárgyalt az országgyűlés ipari bizottsága Kohászatunk, beleértve a vaskohászatot és az alumíni­umkohászatot is, évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy ellensúlyozza azokat az igen kedvezőtlen hatásokat, amelyeket az elhúzódó világ­piaci recesszió okoz. A ko­rábbi években megvalósított fejlesztő beruházások, tech­nológiai korszerűsítések azon­ban elsősorban a termelés mennyiségi növekedését szol­gálták, s kevésbé a kohá­szát minőségi termékgyártá­sát. Egyebek között ezt álla­pította meg Soltész István ipari miniszterhelyettes ked­den az örszággvűlés ipari bi­zottságának ülésén, az ága­zat helyzetéről tartott beszá­molójában. A vaskohászat a 80-as éve­kig kellően ki tudta használ­ni a megnövekedett kapacitá­sokat. Időközben világszerte rendkívül nehéz helyzetbe került az acélipar, s a hazai gazdasági gondok következté­ben csökkent a belföldi igény, illetve felhasználás is. Mind­ennek ellenére a kohászalti üzemek igyekeztek minden le­hetőséget kihasználni az ex­port növelésére, amelyben az utóbbi két évben jó eredmé­nyeket könyvelhettek el. A belföldi igényeket is szinte maradéktalanul kielégítették, évente mintegy 170 ezer meg­rendelésnek tesznek eleget. Növelték az értékesebb, az úgynevezett másod- és har­madtermékek gyártását, két év alatt körülbelül 20 száza­lékkal, de a jövőben r.;ég na­gyobb arányban kell az ilyen gyártmányok termelését bő­víteni. A szakemberek dolgoz­nak a kohászat hosszú távú fejlesztési koncepcióján, amelynek lényege, hogy egyes gyártóvállalatok a termelé­kenység növelése, a termelési költségek csökkentése, ai technikai elmaradottság fel­számolása mellett fokozot­tan korszerűsítik a termelési szerkezetet is. Az ipari bizottság második: napirendi pontként tájékoz­tatót hallgatott meg az ipart is érintő szabványok, vala­mint egyes műszaki előírá­sok érvényesüléséről. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom