Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

I tengyelország gazdaságáról Szocialista országoktól támogatás A lengyel gazdaságot a het­venes évek erőteljes nyugati 'orientációja után m.-st igye­keznek átállítani a szocialista országokkal való kapcsolatok V elmélyítésére. Ez az átcso­portosítás a kereskedelmi forgalomban már jelentős, az együttműködés más területein viszont ösztönözni kell majd ezt a folyamatot, jelentette ki Zbigniew Madej miniszter­elnök-helyettes, I engyelor- szág állandó KGST-képvise- lő.ie a lengyel hírügynökség­nek adott nyilatkozatában. Amíg a hetvenes évek kö­zépén a lengyel importnak alig százalékát tette ki a szocialista országokból szár­mazó behozatal, addig ez az arány 1980-ban 55 százalékra, 1982-ben és 1983-ban pedig már 63 százalékra nőtt, mond­ta Zbigniew Madej. és ezt az irányzatot az átcsoportosítás első szakaszának nevezte. Fel­hívta azonban a figyelmet ar­ra, hogy a folyamat magától nem fog folytatódni, fennáll a „visszaesés” veszélye vagy­is az, hogy a teljes lengyel behozatalban ismét csökkenni fog a szocialista országok aránya. Mint Madej elmon­dotta. a hetvenes években a lengyel ipart jórészt nyugati berendezésekkel szerelték fel, azért ha bekövetkezik a gaz­dasági megélénkülés Lengyel- országban, a termelés növeke­déséhez növelni kell majd az elengedhetetlen alkatrészek, nyersanyagok nyugati im­portját. Ez újból fokozná a tőkésországokból származó * behozatalt, mondta és hozzá­tette: az ipari kapacitások ha­zai technológiára való átállí­tása rendkívül nehéz és sok időt követelő feladat. A nyilatkozat részletezte, hogyan segítik a szocialista országok Lengyelországot. Madej elmondta, hogy Len­gyelország jelenleg nem tud ugyanennyit exportálni a Szovjetunióba és egy sor más szocialista országba. mint amennyit importál. így példá­ul 1980-ban a Lengyelország­ba irányuló szovjet export értéke 700 millió rubellel múlta felül a lengyel kivitelt, 1981-ben 1,6 milliárd rubellel és tavaly is 600 millió rubel­lel. Ez lényegében azt jelen­ti, hogy a Szovjetunió meg­hitelezi Lengyelországnak az import növelését. Mint mon­dotta. Lengyelország még az elkövetkező öt évben is fenn kívánja tartani ezt a helyze­tet, mert az ország saját erő­ből nem tudja megvalósítani Barátaink életéből a gazdaság talpraállító sát. Az elmúlt években Lengyelország csaknem valamennyi szocia­lista országgal ilyen keres­kedelmet folytatott, vagyis többet importált, mint amennyit exportált. A hely­zet azonban változóban van: az idén például már vala­mennyivel többet szállít Ma­gyarországnak és Bulgáriának mint amennyit importál. Ez aat jelenti, hogy ezekkel az országokkal szemben csök­kenni kezd a lengyel adósság. Lengyelország jelenleg mintegy négymilliárd rubel­lel tartozik a szocialista or­szágoknak. ami a szocialista partnerekhez irányuló éves lengyel exportnak éppen a fe­le, mondta el Madej. Az el­adósodás biztonságos határá­ról alkotott fogalmak szerint ez az összeg már jelentős, de — mint Madej kifejtette: ezek a hitelek alacsony ka- matúak, és a visszafizetésnek hosszú a határideje. így még­sem veszélyes az eladósodott­ság. A miniszterelnök-helyet­tes azonban emlékeztetőül hozzátette, hogy a fizetés nél­kül importált árukért szín- j tén fizetés nélkül kell árukat exportálnia Lengyelországnak a jövőben. „Orrszarvú” és társai Robotok az észtországi gyárakban Folyik a hatalmi vita az NSZK-ban Az NSZK-ban folytatódott a vita a Bajor Keresztényszo­ciális Uniónak arról a köve­teléséről, hogy Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU vezetője, kapjon he­lyet a központi kormányban. A szabaddemokrata párt vezetése a leghatározottabban visszautasította, hogy „újra elosszák” a miniszteri tálcá­kat. A CSU-nak a gazdasági minisztériummal kapcsolat­ban jelzett igényeire az FDP vezetése leszögezte: a mi­nisztériumot Otto Lambsdorff vezeti, s a koalíciós megál­lapodás 'értelmében a gazda­sági tárca az FDP-t illeti meg. Benhard Worms, a keresz­ténydemokrata unió (CDU) elnökhelyettese, Kohl kancel­lár egyik bizalmasa, ugyan­csak felszólította a testvér­párt vezetését, hogy azonnal szüntesse be a személyi vitát. Strauss személyével kapcso­latban a döntés a márciusi választások után megszüle­tett, s ha Strauss ezt most meg akarja változtatni, ak­kor személyesen Kohl kancel­lárral kell tárgyalnia — mond­ta a CDU elnökhelyettese. A nyugatnémet sajtó sze­rint a személyt vita mögött a CSU-nak az a törekvése hú­zódik meg, hogy nagyobb be­folyást gyakorolhasson az NSZK kül- és gazdaságpoliti­kájára. Csak szavak... Bármennyire igyekszik az Egyesült Államok azt a lát­szatot kelteni, hogy Nyugat- Európa egyöntetű helyesléssel fogadja az eurorakéták tele­pítését, a valós helyzet más. Az olasz parlamentben — miközben Szicíliára titokban szállítják már a robotrepülő­gépeket — vita kezdődött a rakétatelepítésről. Bettiim Craxi kormányfő szoronga­tott helyzetbe került: az egyik oldalról számolnia kell a kü­lönböző társadalmi erők, be­leértve a baloldali ellenzék, a katolikus tömegek szervezetei, a békemozgalom, sőt, a koa­líciós pártok egyes képvise­lői által megfogalmazott el­lenvetésekkel, a másik oldal­ról viszont kötelezik a NATO döntései. S ezek értelmében a közeli hetekben 16 robot­repülőgépet rendszerbe állí­tanak Szicílián. Ennek elle­nére Rómában úgy fogalmaz­nak: a kelet—nyugati párbe­szédet folytatni kell, sőt, ha lehetséges még intenzívebben. Trudeau kanadai kormány­fő éppen az örök városban folytatott eszmecseréit hasz­nálta fel arra, hogy javasolja: az öt atomhatalom mielőbb fiijön tárgyalóasztalhoz a nuk­leáris fegyverkezés megállí­tása érdekében. Hasonló ér­telemben foglalt állást Willy Brandt, a nyugatnémet SPD és a Szocialista Internacioná- lé elnöke. Párizsban Lionel Jospin első titkárral és más szocialista vezetőkkel tár­gyalva kijelentette: az euro- rakétákról folyó eszme­cseréken Genfben nem vizs­gálták meg kellő gondossággal a szovjet javaslatokat, holott azok alkalmasak lettek volna az álláspontok közelítésére. Franciaországban egyébként a hazai protestánsok közgyűlé­sén ugyancsak elítélték a nuk- le-ális fegyverkezést és a kétmillió francia protestáns hivő nevében — akárcsak a katolikus püspökök lourdes-i konferenciáján — az atom­fegyverek leszerelése mellett foglaltak állást. Nagy-Britan- niában közben — akárcsak Szicília szigetére — érkeznek a rakéták. A Greenham Com- mon-i támaszpontra már le­szállították az első Tomahawk típusú robotyepülőgépeket. Szinte egyidőben a fenyegető fegyverszállítással, Margaret Thatcher brit miniszterelnök London új polgármesterének vacsoráján feltűnést keltő be­szédet mondott. Nyomatékkai hangsúlyozta: országa minden lehetségest elkövet a Szov­jetunióval és a kelet-európai országokkal az „értelmes párbeszéd” folytatására. Nagy- Britannia a kormányfő meg­fogalmazásában az eddiginél biztonságosabb világot akar, s ezen munkálkodik. Nos. a kelet—nyugati megér­tés folyamatát aligha a szo­cialista országok meg nem értő magatartása akadályozza. Thatcher, Craxi, Kohl és a többi nyugat-európai politikus — úgy tűnik — szem elől té­veszti az Európa támaszpont­jaira titokban leereszkedő amerikai óriásgépeket, az azokból előkerülő tömegpusz­tító fegyvereket. Az év végéig kontinensünkön 41 rakéta rendszerbe állítására készül a NATO. Ebben a roppant feszült és bonyolult nemzetközi hely­zetben a legégetőbb problé­máról, a nukleáris leszerelés­ről a NATO-tagállamok ré­széről csak szavak hangzot­tak el. A tettekkel adósak maradtak, holott Európának most a telepítések elhalasz­tása vagy megakadályozása volna hasznos. Gyapay Dénes Madagaszkári külügyminiszter Moszkvában Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, külügyminisz­ter és Jean Bemananjara, a Madagaszkár! Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­re keddi moszkvai megbeszé­lésén aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államoknak a fegyverkezési hajsza fokozá­sára és a katonai fölény meg­szerzésére irányuló politiká­ja miatt. A megbeszélés során Gro- mikó aláhúzta, hogy a Szov­jetunió mindent megtesz a veszély elhárítása, a béke megőrzése érdekében. Az Indiai-óceán térségében kialakult helyzetet elemezve teljes támogatásukról bizto­sították az el nem kötelezett országoknak azt a javaslatát, hogy az Indiai-óceánt változ­tassák a béke övezetévé, s állást foglaltak amellett, hogy e térségből vonják ki mind­azokat a haditengerészeti erő­ket, amelyek .nem az óceán­nal határos országokhoz tar­toznak, s számolják fel az itt levő katonai támaszpontokat. Cipruson török állom Törökország kedden elis­merte a Ciprus északi részén egyoldalúan kikiáltott török államot, az „Észak-ciprusi Tö­rök Köztársaságot”. liter Türkmen külügymi­niszter szerint a döntés „hosz- I szas és alapos” vita után a . kormány ülésén született meg. Türkmen azt fejtegette, hogy a török kormány „szí­vesebben vette volna, ha nem jutnak idáig a dolgok”, de — szerinte — a közösségek kö­zötti tárgyalások kudarcáért a török cipriótákat „nem lehet elmarasztalni”. A tallinni Kalinyin Elektro­technikai Gyár egyik üzemé­ben néhány esztendővel ez­előtt jelent meg az első ro­botolvasztár. Kezdetben so­kan nem hittek a „képessé­geiben”, a robot azonban meg­szégyenítette őket: egész ön­tödei munkafolyamatokat lát el sikeresen. Ma sok észtországi üzem­ben láthatunk automatikus manipulátorokat. Mind szov­jet gyártmány. A robotok azo­kon a területeken dolgoznak, ahol a nehéz körülmények kö­zött helyettesíthetik az em­bert, megkímélhetik a fá­rasztó kézi munkától és időt takaríthatnak meg a tech­nológiai műveletek végzése­kor. Nagyon elterjedt az „Uni- verzál” típusú modell, néhány üzemben pedig a tallinni mű­egyetem konstrukcióját, az „onó”ynanipulátort alkalmaz­zák. Ezt drága titánlemezek da­rabolására használják. A ti­tánt nehezen lehet szabni. Ezért ennél a fémnél sok a selejt, a hagyományos vágó- berendezés pókhálószarű mik- rorepedéseket alakit ki a hengerelt lemezen. Ezeket el kell távolítani, a fém a for­gácsolóba kerül. A manipulá­tor kifogástalanul működik. Az észt ipari robotok ter­vezését Mugo Tijszmusz pro­fesszor, a tallinni műegyetem tanszékvezetője irányítja. Nemrégiben jártam abban a laboratóriumban, ahol az au­tomatikus manipulátorokat tervezik. Ott sikerült köze­lebbről megismerkednem a ro­botolvasztárral. .. Mechanikus keze -le-fel mozog, míg maga a robot jobbra-balra fordul. — A szakemberek tréfásan ,;örrszarvú”-nak nevezik — mondja Hugo Tijszmusz. — Ilyen manipulátorolvasztár könnyíti meg a kis öntödék munkáját. Miután a manipu­látor hidrodinamikus elekt­romos meghajtás segítségével kerekeken az olvasztókemen­céhez érkezik, hatalmas por­szívóhoz hasonlóan, teleszív­ja magát folyékony fémmel, aztán kiönti az öntőformába E robot előfutárainak volt egy lényeges fogvatékossága— a fémet merítőedény szállí­totta. ezért a levegővel érint­kezve oxidálódott, minőségi tulajdonságai romlottak. A tsllinni műegvetem „orrszar- vúja” úgy oldja meg a szállí­tást, hogy közben a fém mi­nősége nem romlik. Ahol al- ka1 mázzák, a termelékenység ötszörösére nőtt. Négy robot „orrszarvú” ötven ember mun­káját helyettesítheti. Az automatikus manipulá­torok termelését most már növelik. A cél, hogy a nehéz kézi munkát minél több üzem­ben a robotok végezzék. An­nál is inkább, mert az ország­ban érezhető a munkások hiá­nya. s a robottechnika segít­het megoldani ezt a problé­mát. — Manapság robotjaink tö­kéletesítésén dolgozunk — folytatja Hugo Tijszmusz. — A legfontosabb célunk, hogy szabályozzuk az „orrszarvú” belsejében a folyékony fém mozgásának a sebességét, nö­veljük a robot termelékeny­ségét. Az Észt Tudományos Akadémia kibernetikai inté­zetével közösen veszünk részt a robotok alkalmazását szol­gáló öSsz-szövetségi program teljesítésében. Sok, az új robotok szer­kesztésével kapcsolatos kér­dés már megoldódott. így pél­dául a fizikusok megalkották a manipulátorok látószerve­it. Milyen „szeme” lehet egy robotnak? Amikor ezt szer­kesztették, a tudósok a légy szemét vették alapul, amely ezer egyforma, a fényre ér­zékeny hálószemből áll, s kör­körös kilátása van. Az észt tudósok lemásolták ennek a prototípusnak a tulajdonsága­it. Ezzel a konstrukcióval a robot egyformán jól látja a tárgyakat nemcsak a terület központjában, hanem a peri­fériában is. A tallinni műegyetem tudó­sainak közvetlen kapcsolataik vannak a termelőkkel. így például a Kalinyin Elektro­technikai Gyár mérnökeivel és munkásaival való együtt­működés eredményeként jöt­tek létre a magas hőmérsék­letű folyékony fémekhez hasz­nálható mérőeszközök. Ezeket a készülékeket alkalmazzák a robottechnikában. Alekszandr Veretyennyikov I Necel mester varázslata A lengyel közmondás sze­rint „nem szentek tapasztják az agyagot”, de aki már lát­ta, hogyan születik agyagda­rabkákból forgó korongon gyönyörű vonalú váza, annak úgy tűnik, hogy Ryszard Ne­cel valamilyen varázslómes- terség beavatottja. Az alakta­lan tömbökből a művész egy- egy észrevehetetlen ujjmoz­dulatával formálódnak a megragadó szépségű kancsók, vázák, tálak, tányérok, gyer­tya- és virágtartók. Ryszard mester szerint „edényt tapasztani igazán nem nehéz”, de bizony mű­vészet ez a javából. Az 6 al­kotásaiban a Gdansk melletti kasubföldi Chmielnóban élő Necel nemzetség kilenc faze- kasnemzedékénék tapaszta­lata és rengeteg hagyománya tükröződik. A családban év­századok óta aoáról fiúra szállt a fazekasmesterség számtalan titka és hagyomá­nya: a sajátos kerámiafor­mák és minták, díszítő motí­vumok, valamint a festés módja, a színek összeváloga- tása és a máz felvitele. Ryszard elhunyt édesania. Leon Necel annak idején már 12 éves korában a faze­kas-korona mellé ültette leg­ifjabb fiát. A Necel család­ban mindig így szállt nem­Ryszard Necel mester a nyers agyagból gyönyörű formájú kancsókat, vázákat, gyertyatartúkat varázsol elő. zedékről nemzedékre a faze­kasművészet. A híres kasub stílust kép­viselő Necel-kerámiák kitűn­nek nemesen egyszerű vona­laikkal, finom színeikkel — uralkodó közöttük a világos- barna és a homokszín —, va­lamint kecses és eredeti min­táikkal, amelyekhez hét ha­gyományos díszítőmotívumot használnak fel. A Necel-féle kerámiák legjellegzetesebb motívumai: az orgonaág, a nagy és kis tulipán, a kasub csillag, a liliom és a pikkely­minta. A chmielnói kerámia nem­csak Lengyelországban, ha­nem számos európai és ten­gerentúli országban is a ke­resett cili kék közé tartozik. Nagy a szerencséje annak a vásárlónak, aki Necel-pecsét- tel ellátott kerámiatárgyra bukkan a népművészek munkáit árusító „Cepelia” vállalat valamelyik lengyel- országi, vagy külföldi boltjá­ban. Számvetésre készülnek az úttörővezetők NÓGRÁD — 1983. november 16., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) és tegyék lehetővé, hogy a hétvégeken elősorban ők hasz­nálhassák a sportpályákat, a sportudvarokat. A Somogy megyei úttörőve­zetőik megállapították: az el­múlt időszakban szorosabbá vált az együttműködés az is­kola úttörőcsapatai és az ál­lami, a társadalmi szervek között. Nőtt a gyermekek ér­deklődése a politika iránt, ugyanakkor kevés fórum nyújt számukra vitalehetőséget. Javasolták, hogy a családok mind szorosabb bevonása mel­lett tovább szélesítsék a moz­galom támogatóinak bázisát, gyakrabban kérjék a kommu­nista szülők, szakemberek és a KISZ-esek segítségét. Kezdeményezték, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának közelgő 40. évfordulója alkalmából je­lenjék meg az úttörőmozga­lom történetét feldolgozó ki­advány. A Zala megyei úttörők, kis­dobosok munkáját irányító szakemberek arról számol­tak be: az elmúlt években nyitottabbá vált az úttörő- mozgalom, sikerült csökken­teni az úttörőélet formálás elemeit, s az eredményeknek köszönhetően növekvő meg­becsülést vívtak ki a megye gyermekszervezetei. Fontos feladatként jelölték meg, hogy a jövőben a gyermekközössé­gek minden tagja számára egyaránt vonzóvá kell tenni a közös munkát. Célul tűzték ki egyebek között az önállóság és az öntevékenység fejleszté­sét, az úttörőközösségek és a KISZ-szervezetek kapcsolatá­nak javítását, a nyíltabb po­litizálást szolgáló új módsze­rek, formák bevezetését. Az elfogadott határozat szerint a jövőben nemcsak osztálytár­sakból állhatnak majd a ra­jok és az őrsök, hanem jó- barátokból, azonos érdeklődé­sű pajtásokból is. így az ap­rófalvakban bővelkedő Zala társközségeiben, kistelepülé­sein ismét együtt tevékeny­kedhetnek majd azok az út­törők és kisdobosok, akik a körzetesítés óta esetleg más­más iskolába járnak. Kínai—amerikai gabona­tárgyalások A kínai—amerikai gabona­egyezményről kezdődtek tár­gyalások kedden Washing­tonban. A tárgyalásoknak az ad különös jelentőséget, hogy Kína értesítette az Egyesült Államokat: nem tud eleget tenni a hosszú lejáratú meg­állapodásban vállalt kötele­zettségének, amely az idén 8 millió tonna amerikai gabo­na vásárlását irányozta elő. Kínai részről ezt azzal indo­kolták, hogy a kínai textil­szállítások amerikai korláto­zása miatt Kína nem képea átvenni a tervezett mennyisé» gű gabonát %

Next

/
Oldalképek
Tartalom