Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

Berlinien véget ért a KGST XXXVII. ülésszaka Az NDK fővárosában, Ber­linben október 19-én, megtar­tották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakán résztvevő KGST-or- szágok küldöttségvezetőinék és ezen országok kommunista és munkáspártjai központi bi­zottsági titkárainak találkozó­ját. A találkozón a Magyar Nép­köztársaság részéről Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök, Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vett részt. A találkozón a KGST-or­szágok felső szintű gazdasági értekezlete előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tár­gyaltak meg. A találkozó szívélyes, elv­társi légkörben ment végbe. K 0 Z L E M Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kormányfőinek nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, és a .Vietnami Szo­cialista Köztársaság kormányfői, akik a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasá­gi együttműködés időszerű feladatainak meg­vitatására, a jelenlegi feszült nemzetközi hely­zetben szükségesnek tartják, hogy kifejezés­re juttassák államaik aggodalmát a fegyver­kezési hajsza, különösen a nukleáris fegy­verkezés további fokozódásának veszélye miatt. A fegyverkezési hajsza már most is pél­dátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek, lépéseket tesz­nek a politikai konfrontáció további élezésé­re. Erősödik a katonai-ipari komplexum és a legreakciósabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak. Különösen veszélyes az a szándék, hogy a közeljövőben több nyugat-európai országban megkezdik az új közép-hatótávolságú ameri­kai rakétáik telepítését. A kormányfők ezért Európa és a világ va­lamennyi államának kormányához fordul­nak, hogy felhívják figyelmüket ezen irány­vonal folytatásának súlyos következményeire. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris katasztrófa veszélyének növelése komoly kihatással lenne a népek gazdasági és szociális helyzetére, súlyos teherként ne­hezedne a nemzetközi gazdasági kapcsola­tokra. Először: a fegyverkezési hajsza fokozódása maga után vonja az. államok katonai kiadá­sainak további jelentős növelését, és még na­gyobb anyagi és szellemi erőforrásokat von el improduktív célokra, a népek életszínvo­nalának rovására. Még jobban elmélyíti azo­kat a gazdasági nehézségeket, amelyeket a világ sok országa él át, újabb akadályokat gördít azok megoldásának útjába. Másodszor: sok országban növekedne az infláció és a munkanélküliség, ami negatí­van hat a dolgozó tömegek helyzetére. Harmadszor: a fegyverkezési hajsza üte­mének növelése korlátozza és csökkenti an­nak lehetőségét, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, amelyek­ben az emberiség háromnegyede él. Társa­dalmi-gazdasági fejlődésük során ezek az or­szágok sakkal nagyobb akadályokba ütköz­nének, mint napjainkban. Ez a rideg valóság. Negyedszer: a nemzetközi feszültség továb­bi éleződése, a nukleáris háború veszélyének fokozódása elkerülhetetlenül igen negatív ha­tással lenne az új nemzetközi gazdasági rend kialakításának perspektívájára, s az embe­riség kárára erősödnének a nemzetközi gaz* dasági kapcsolatok torzulásai és bizonytalan­ságai. A kormányfők kijelentik, hogy országaik készek együttműködni Európa és a világ va­lamennyi államával* az összes békeszerető erővel, a fegyverkezési hajsza további esz­a Kölcsönös Gazdasági Segítség TanMssa XXXVBI. ülésszakáról kalációjának elhárítása céljából. Ez napja­ink legfontosabb feladata. Ezért van az, hogy a békemozgalom széles rétegei bátran, hatá­rozottan és következetesen állnak ki a nuk­leáris- háború veszélyének elhárítása, a le­szerelés mellett. Minden erőfeszítést e cél szolgálatába kell állítani, csak ez az út vezet valamennyi nép, az egész emberiség igazi boldogulásához. A kormányfőik hangsúlyozzák a Varsói Szerződés tagállamai 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatában és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. júni­us 28-i moszkvai közös nyilatkozatában meg­fogalmazott átfogó javaslatok időszerűségét. Ezek a javaslatok a nukleáris háború veszé­lyének elkerülésére, a fegyverkezési — első­sorban a nukleáris fegyverkezési — hajsza megszüntetésére, a leszerelésre és az enyhü­lésre irányulnak. Kijelentik, hogy a szocia­lista országok politikája e célok elérését szolgálta és fogja szolgálni a jövőben is. Ugyanakkor készek megvizsgálni más orszá­gok olyan javallatait, amelyek megfelelnek a béke és a népek biztonsága érdekeinek. A kormányfők azzal a nyomatékos felhí­vással fordulnak az Egyesült Államokhoz és más NATO-tagállamokhoz, hogy a legkomo­lyabban mérlegeljék azokat a veszélyes kö­vetkezményeket, amelyeket az új közép-ha­tótávolságú nukleáris rakéták Európába tele­pítése idézne elő, s hogy törekedjenek az európai és a világbéke érdekeinek megfe­lelő megállapodás elérésére. Az ilyen megál­lapodásnak elő kell irányoznia az új közép­hatótávolságú nukleáris rakéták európai te­lepítéséről való lemondást és a meglevő kö­zép-hatótávolságú nukleáris eszközök megfe­lelő csökkentését, miközben a csökkentésre kerülő rakétákat megsemmisítik, ahogyan azt a Szovjetunió javasolta. Ennek a meg­állapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulni, hozzá kell járulnia a katonai-stratégiai helyzet stabi­lizálásához és áz erők egyensúlyához. A kormányfők kifejezik reményüket, hogy más európai államok is hozzájárulnak a gen­fi — a nukleáris fegyverek Európában való korlátozásáról folytatott — tárgyalások si­keréhez. Meggyőződésük, hogy még van lehetőség megállapodás elérésére a genfi tárgyaláso­kon. Ha azonban ez év végéig nem jutnak megegyezésre, akkor folytatni kell a tárgya­lásokat a megállapodás elérése céljából, az­zal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei lemondanak az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták tele- •pítésére saját maguk által kitűzött határidő- ról. Ezzel összefüggésben a kormányfők hang­súlyozták. hogy a tárgyalások sikeres befe­jezése előfeltételeinek megteremtéséhez je­lentős hozzájárulás a Szovjetunió készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenn­tartja a területe európai részén telepitett kö­zép-hatótávolságú rakétaeszközei egyoldalú befagyasztását és folytatta azok egyoldalú csökkentését, amelyet e befagyasztás beveze­tésével együtt kezdett meg. A józan észnek győzedelmeskednie kell. A viliágbékét, a nének biztonságát és együttmű­ködését kell választani. (MTI) Veress Péter Kínába utazott Veress Péter külkereske­delmi miniszter csütörtökön Csen Mu-hua külkereskedel­mi és külgazdasági miniszter meghívására Kínába utazott. (MTI) Útban a Progressz­1S Űjabb automatikus teher­szállító űrhajót — a Prog- ressz—18-ait — indítottak út­nak csütörtökön a Szovjet­unióból a Szál jut—7 űrállo­másra. Az űrhajó fedélzetén üzemanyagot és az űrhajósok munkájához szükséges felsze reléseket szállít a Szaljütra. (MTI) Hazaérkezett a Lázár György t ' vezette magyar küldöttség Berlinből A tanácsülésen részt vett házaérkezett Bérlinből a ma­magyar küldöttség, amelyet gyár küldöttség, amely részt Lázár György, az MSZMP vett a Kölcsönös Gazdasági Politikai Bizottságának tagja, Segítség Tanácsa XXXVII. a Minisztertanács elnöke ve- ülésszakán. A delegáció tagjai zetett, csütörtökön délután Berlinből hazautazott Buda­pestre. A küldöttséget Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának voltak: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára; Marjai József, hazánk állandó KGST-képvi- selője és Faluvégi Lajos, az elnöke, áz NDK kormányának Országos Tervhivatal elnöke több más vezetője búcsúztat­ta a repülőtéren. Ugyancsak hazautazott Ber­linből az ülésszakon részt vett többi küldöttség is. Lázár György miniszterel­nök vezetésével csütörtökön 2 NOGRÁD - 1983. október 21., péntek — miniszterelnök-helyettesek, —, Nagy János külügyi ál­lamtitkár, Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. A Ferihegyi repülőtéren a delegációt Sarlós István mi­niszterelnök-helyettes, dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter és több más állami vezető fo­gadta. (MTI) A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 1933. október 18—20. között a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városában, Berlinben tartotta meg soron következő XXXVII. ülésszakát. Az ülésszak munkáiéban a KGST-tagállamok küldöttsé­gei vettek részt Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Lu- bomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke, Carlos Ra­fael Rodriguez, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának és a Minisztertanácsának elnök­helyettese, Wojciech Jaru­zelski. a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke, Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. Dzsam- bin Batmönh. a Mongol Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsának el­nöke, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke, Nyiko- laj Tyihonov, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége Minisztertanácsának ’ el­nöke, To Huu. a Vietnami Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyettese vezetésével. A KGST és a JSZSZK kor­mánya közötti egyezmény ér­telmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, élén Boriszlav Szrebriccsel. a szövetségi végrehajtó tanács alelnökével. Az ülésszak munkájában megfigyelőként, meghívással vettek részt az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán De­mokratikus Köztársaság, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság. a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság, a Mozambiki Néni Köztársaság, a Szocialista Etiópia képvise­lői. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Nica­raguái Köztársaság közötti együttműködésről szóló egyez­mény jóváhagyásával kapcso­latban az ülésszakon részt vett a Nicaraguái Köztársa­ság küldöttsége. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolal Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának titkára, a KGST-bizottságok és a szoci­alista országok által létreho­zott nemzetközi gazdasági szervezetek képviselői. Willi Stoph, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztár­saság küldöttségének vezetője elnökölt Az ülésszak megtárgyalta a végrehajtó bizottság éves be­számolóját a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa te­vékenységéről. Megállapította, hogy a XXXVI. ülésszak óta eltelt idő alatt a KGST-tag- államokban megfeszített mun­kát végeztek a folyó ötéves időszak feladatainak teljesíté­se 'és a felmerült problémák megoldása területén. Üj lépést tettek előre társadalmi-gazda­sági fejlődésük útján. A rosz- szabbodó külső feltételek, a nyersanyag- és energiaterme­lés megdrágulása ellenére el­érték a nemzeti jövedelem to­vábbi növekedését, nőtt a ter­melés az iparban, különösen a tudományos-műszaki fej­lődés meggyorsítását biztosí­tó ágazatokban, és a mező- gazdaságban, emelkedett a dolgozók jóléte. A KGST-tagállamok együtt­működésében erősödött a legnagyobb horderejű, a nép­gazdaság fejlesztése, anyagi erőforrásokkal való ellátása szempontjából elsőrendű je­lentőségű problémák megol­dására történő orientáció. Az egymás közötti kereskedelem gyorsabban nőtt, mint a KGST-tagállamok teljes áru­csere-forgalma. Alapjában vé­ve befejeződött a hosszú távú együttmű ködési célprogramok­ban előirányzott kérdésekkel kapcsolatos egyezmények alá­írása. Folyik a műszaki hala­dás meggyorsítására irányuló azon nagy horderejű egyez­mények megvalósítását célzó munka, amelyek — elsősorban az erőforrástakarékos techni­kai eszKozöket, rádióelektro­nikai termékeket, ipari robo­tokat, vegyi termékeket érin­tik. Ezzel együtt jelentős tarta­lékok állnak rendelkezésre a KGST-tagállamok közötti gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködés további elmé­lyítéséhez. A^ ülésszak jóváhagyólag elfogadta a végrehajtó bizott­ság és az egyéb KGST-szer- vek tevékenységét az együtt­működés szervezése területén. Intézkedéseket irányozott elő az országok erőfeszítéseinek a kiemelt tudományns-műszakl problémák megoldására való összpontosítása érdekében. Kiemelte az anyagi erőfor­rások megtakarítására cs az a téren való együttműködésre vonatkozóan az országokban tett intézkedések különös je­lentőségét. Az elmúlt időszak alatt kö­zös munkákat végeztek szá­mos hatékony gép és beren­dezés. korszerű technológiai eljárások létrehozása, a nem hagyományos energiaforrások kiaknázása területén. E terü­let tartalékainak teljesebb ki­használása céljából az ülés­szak megtárgyalta és jóvá­hagyta a KGST-tagállamok fűtőanyag-energetikai és nyersanyagforrások — a má­sodlagos erőforrásokat is be­leértve —• megtakarítására és ésszerű felhasználására irá­nyuló eevüjtműködése bőví­tésének fő irányait. Az ülésszak előirányozza a kooperáció fejlesztését az energia- és ányagtakarékos berendezések gyártásában, a félvezető technika, az ener­giafogyasztás ellenőrzésére és automatikus szabályozá­sára szolgáló műszerek és készülékek gyártása bővítését, az improduktív veszteségek csökkentését, az élenjáró ta­pasztalatokról szóló kölcsö­nös tájékoztatás bővítését, a népgazdaságba való gyorsabb bevezetésük céljából. , Szükségesnek tartották, hogy az elkövetkező években és a következő ötéves terv­ben megvalósítandó intézke­déseken túlmenően a KGST- szervekben dolgozzák ki az e téren való együttműködés 2000-ig szóló programját. A KGST-tagállamok lakos­sága élelmiszer-ellátásának ja­vítása szempontjából az ag­ráripari komplexum ágazatai fejlesztésének elsődleges je­lentőségét figyelembe véve, az ülésszak komplex együtt­működési intézkedéseket ha­gyott jóvá e téren. Ezek a ko­rábban elfogadott mezőgazda- sági és élelmiszeripari, hosz- szú távú együttműködési cél­programot egészítik ki. Előirá­nyozzák az együttműködés további elmélyítését a zöld­ség és gyümölcs termelésé­nek és kölcsönös szállításai­nak növelésében, a nagyüzemi hal tenyésztés fejlesztésében, a génalapok felhasználásá­ban. Intézkedéseket határoz­tak meg a mezőgazdaság és élelmiszeripar élen járó tech­nikával való ellátására, a mezőgazdasági eredetű nyers­anyagok teljesebb és éssze­rűbb felhasználására, az élen járó technológiák létrehozá­sára és ezen ágazatokba való bevezetésére vonatkozó együtt­működésről. Szükségesnek tar­tották a mezőgazdasági ter­melés közgazdasági ösztönzé­sére vonatkozó intézkedések­nek az érdekelt KGST-tagál­lamok közötti egyeztetését is a kölcsönös' élelmiszer-szállí­tások növelése érdekében. Az ülésszak megbízta a ta­nács szerveit, hogy a KGST- tagállamok 1986—1990. évi népgazdasági terveinek koor­dinálása során biztosítsák az erőforrás-takarékosság terén való együttműködésre és a lakosság élelmiszer-ellátásá­nak javítására irányuló, jó­váhagyott intézkedések meg­valósítását. Hangsúlyozták a KGST- tagállamok és a JSZSZK kö­zötti együttműködés eredmé­nyes fejlődését, Finnországgal való gazdasági kapcsolataik tartósságát. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai­nak prágai politikai nyilat­kozatában és a szocialista or­szágok párt- és állami veze­tőinek moszkvai közös nyi­latkozatában 1983-ban tett külpolitikai kezdeményezé­sek fontos jelentőségét. Meg­erősítették a KGST-tegálla- mok azon elszántságát, hogy ne csökkentsék a nemzetközi politikai és gazdasági kap­csolatok rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Az ülésszak pozitívan ér-\ tékelte a madridi találkozón létrejött megállapodásokat, amelyek új lehetőséget te­remtenek az államok kölcsö­nösen előnyös, többi között gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez, a világbéke és az európai kontinens békéje megszilárdítása érdekében. A KGST-tagállamok kül­döttségvezetői határozottan elutasítják áz imperialista kö­röknek a nemzetközi feszült­ség további élezését, a nor­mális politikai és gazdasági kapcsolatok aláásását célzó irányvonalát. A KGST-tagállamok kül­döttségvezetői megerősítették, országaiknak változatlan az az irányvonala, hogy fejlesz- szék a kereskedelmi-gazdasá­gi kapcsolatokat minden olyan állammal, amely kész egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös alapon együttműködést folytatni a gazdasági fejlett­ség szintjétől és a társadalmi- gazdasági rendszertől füg­getlenül. Ezzel együtt hang­súlyozták a KGST keretében folyó, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés el­mélyítésének fontosságát azon. termékek gyártásának és köl­csönös szállításának gyorsí­tott ütemű fejlesztése érdeké­ben, amelyek importját nehe­zíti az egyes tőkésországok ál­tal a KGST-tagállamokkal va­ló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban alkalmazott diszkriminációs politika. Kiemelték a KGST fejlődő országokkal való egyenlő és kölcsönösen előnyös együtt­működéséinek további bővíté­sét és elmélyítését. A KGST-tagállamok hang­súlyozták a leszerelés és a fejlődés összefüggésének fon­tos jelentőségét és megelége­désüket fejezték ki annak kapcsán, hogy e kérdésre vo­natkozó álláspontjuk egybe­esik az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának pozíció­jával. Kifejezték azon eltö­kéltségüket, hogy velük együtt fognak harcolni a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért és a leszerelésre való áttérésért, annak érdeké­ben, hogy á felszabaduló esz­közöket számos olyan gazda­sági probléma megoldására használják fel, amelyek a vi­lág országaiban, a fejlődőket is beleértve, felmerülnek. Az el nem kötelezett országokkal együtt határozottan elítélik a gazdasági agresszió vala­mennyi formáját, a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás eszközeként és az ál­lamok belügyeibe történő be­avatkozásként való felhaszná­lására irányuló kísérleteket. Támogatják a fejlődő orszá­gok haladó követeléseit a nemzetközi gazdasági kapcso­latok egyenjogú és demokra­tikus alapon történő átépítése és az igazságos nemzetközi gazdasági rend kialakítása te­rületén, beleértve a legidő­szerűbb világgazdasági prob­lémákkal foglalkozó globális tárgyalásoknak az ENSZ kere­tében történő mielőbbi meg­kezdését, az ENSZ közgyűlése határozatainak megfelelően. A KGST-tagállamok kife­jezték azon készségüket, hogy együtt cselekednek a fejlődő és el nem kötelezett orszá­gokkal, minden állammal e célok elérése érdekében. A tanács ülésszaka kinevez­te Vjacseszlav Szicsovot, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárává. Az ülés­szak felmentette Nyikolaj Faggyejevet, a tanács titkári tisztsége alól, nyugdíjba vonu­lására vonatkozó kérése alap­ján és köszönetét mondott ne­ki a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában hosszú ideig végzett és gyümölcsöző munkájáért. Az ülésszak az egyetértés, a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom