Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

(Alacsony Hatékonyság - kilábalni a Hullámvölgyből II, Más út nincs... csapatmunkát Felesleges időtöltés volna, gozóinak is. Ez az előfeltéte- ha most belemennénk annak le annak, hogy a mostani ku- vilatásába, hogy a megfordí- darcaikat sikerre fordítsák, tott kemencék járultak-e hoz- Hogyan? zá a mai kedvezőtlen hely­zet kialakulásához, vagy még összehanqolt sok más egyéb. Márcsak azért a sem érdemes ezt tenni, mert ezzel a másra mutogatás la­vináját indíthatnánk el. Felmentést éreznének a kü­lönböző beosztású vezetők és dolgozók, a felelősségteljes, konkrét eredményes • cselek-, vés alól. Nem járhatjuk ezt az utat, azért sem, mert ez to­vább rontaná az amúgy sem derűs helyzetet. Üjabb fe­szültségeket hozna létre, a meglevőkét tartósítaná, eset­leg még rosszabb irányba té­rítené el. Átmeneti állapot A gyár • első számú vezetői igen helyesen átmeneti álla­potnak tekintik a jelenlegi helyzetet, még akkor is, ha az okokat, a megoldást más­ként, vagy egymásnak ellent­mondó árnyalatokban ítélik meg. Egyöntetűen a legfonto­sabb feladatnák a megnöve­kedett külföldi igényeknek megfelelő állandó és jó mi­nőségű üvegolvadék előállítá­sát tűzték ki célul. Erre kell most az erőfeszítéseket, a cse­lekvő, alkotó készséget össz­pontosítani, újabb külső se­gítség igénybevételével. A megoldást azonban az it­teni kollektívának kell 1 mi­előbb megtalálnia. Oly mó­don, hogy még következete­sebben, határozottabban hajt­sák végre a jelen megújulá­sait és a jövő megalapozását szolgáló elképzeléseket. A lé­nyeget fogalmazták meg, ami­kor egyöntetűen kimondták: más út nincs, ha helyt aka­runk állni az egyre nehezedő, ugyanakkor eredményeket és sikereket is ígérő világver­senyben. Harmincöt oldalt felölelő, a termelés, a gazdálkodás, az értékesítés minden feladatát konkrétan meghatározó in­tézkedési tervben rögzítet­ték az azonnali tennivalókat, amelyek közvetve a holnap viszonylagos biztonságát is szolgálják. Az előírtak ered­ményes megvalósítása —, amelynek révén előnyösen megváltoznak a termelés mű­szaki feltételei, korszerűbb lesz a szervezés, előnyösebbé válik a gazdálkodás — csak egyféleképpen oldható meg: jól összehangolt csapatmun­kával. Ennek során minden hasznos, életrevaló észrevé­telnek. javaslatnak szabad utat kell kapnia. Az erre irányuló folyamat kibontakozását, a tartalmi munka javítását, gazdagodá­sát segíti az üzemi pártbi­zottság, a pártái apszervezetek, a párttagság, valamint a szak- szervezeti bizottság, a KISZ- bizottság, széles aktívaháló­zatával együtt. Mi az, amivel munkájuk során szembe kell nézniük? A gyár dolgozóinak körében még feliellhető az a szemlé­let: — Mindig voltak évközben nehézségeink, de az év végé­re minden rendbe jött. Most is így lesz! Ez a bizakodás akkor vol­na jogos, ha lenne alapja. A mai helyzetben az előbbi szemlélet inkább leszerelő, mint ösztönző. Erre utalnak az első kilenc hónap előzetes termelést, gazdálkodást, érté­kesítést jelző számadatai is. Ebből olyan következtetést le­het és szabad levonni, hogy Ezt az utat választják a még céltudatosabban, mégha­gyár vezetői még akkor is, ha tudják, elképzeléseik megva­lósítása, nem megy máról hol­napra. Átmeneti feszültsége­ket is létrehoz, növelheti a konfrontáció lehetőségét, a vitás kérdések számát, azok megértetésére fordított időt. Ezt kell elfogadniok, ehhez tározottabban kell az intéz­kedési tervekben foglaltakat végrehajtani. A szakszervezeti bizottság, az aktívák most azon fára­doznak, hogy reálisan megér­tessék, ismertessék a helyze­tet mindenkivel. E tekintet­ben még soraik között is van, kell igazodniok a gyár dől- mit tenni. Több kezdeménye­zésre, nagyobb ösztönzésre, a szigorúbb feltételek gyorsabb megértetésére, elfogadtatására, ennek szellemében való mun­kálkodásra van szükség. To­vábbra is nyíltan és őszintén kell informálni egymást, a vezetőknek és dolgozóknak egyaránt. A pártbizottság, a pártalap- szervezetek, a párttagság, a szakszervezeti és KISZ-ak- tivistálckal egyetemben, tá­mogatja azokat a vezetőket, akik megkövetelik a rendet, a fegyelmet, akik a folya* matos termelés feltételeinek megteremtésével, a differen­ciált anyagi elismerés bát­rabb alkalmazásával, a telje­sítménykövetelményeikhez job­ban igazodó munkával pró­bálnak kilábalni a hullám­völgyből. A munka során je­lentkező feszültségeket, a je­len, de főleg a jövő érdeké­ben mindazoknak vállalniok kell, akik továbbra is kötőd­ni kiváltnak a kollektívához. A meggyőzéssel járó plusz munka bátor és egyértelmű kiállást, türelmes, meggyőző tevékenységet kíván. Mert abban senki sem kételkedik, hogy ez a sok sikert maga mögött tudó, tapasztalatok­ban gazdag kollektíva a je­lenleginél sokkal többre ké­pes. önálló gyáregységeket Ez a mostani helyzet jelen­tős gondokat okoz, de felszín­re , hozta a hiányosságokat, az újabb megoldásra váró fel­adatokat. Elő kell készíteni a vezetési és szervezési mód­szerek korszerűsítését, az ön­álló gyáregység létrehozását. Az eredményes gazdálkodás szempontjából elengedhetet­len az összhang biztosítása, a területek önállóságának és felelősségének növelése, a nyugodt feltételek megterem­tése, az egymásnak ma még többször ellentmondó utasí­tások megszüntetése. Tovább kell folytatni a magas kép­zettségű szakemberek számá­nak növelését. 'Tartalmasab­bá és sokoldalúbbá kell ten­ni a szakmai képzést, tovább­képzést és még sok egyéb más olyan dolgot, ami most féke­zőleg hat az eredményesebb munkára. Venesz Károly Tanácskozik az országgyűlés Népi ellenőrök vizsgálták TSbb figyelme! az idős embereknek A tanácsok hogyan segítik és szervezik az időskorúak szociális, egészségügyi ellátá­sát, az életkörülmények javí­tását. Egyik vizsgálata során erre kereste a választ a Pásztói járási Népi Ellenőrzé­si Bizottság. A népi ellenőrök tés is egyre szélesedő segélye­zési forma. Ugyanakkor fi­gyelemre méltó megállapítás az is, hogy a tanácsok és a területükön működő gazdasá­gi egységek kapcsolata még korántsem teljes, Taron és Ecsegen például az idősek egységek a' nyugdíjasokról külön nyilvántartást nem ve­zetnek; nem megfelelően rög­zítik a nyugdíjasokkal való kapcsolattartást; nem vá­lasztják külön az erre a cél­ra fordítható összegeket az egyéb szociális kiadásoktól. tapasztalata szerint a vizsgált helyzetének javításához a tér- Ennek ellenére a gazdálkodó fanápcnlz Irn7lil Pócv.lnn óc m q1 /y c löx mf Ír oust corfí+ciórtii+ ortiroónoir icmorilr nimrtr)íin_ tanácsok közül Pásztón és Ta­ron az utóbbi években igen gyakran változott a szociálpo­litikai ügyintéző személye. Pásztón például néhány hó­nap alatt hatan váltották egymást, s ez hátráltatja a munkát. A vizsgálat azt is megálla­pította, hogy nem kellően kö­rültekintő, gyors és megalapo­zott a különböző segélyezési tevékenység. Kifogásolták a népi ellenőrök azt is, hogy nem a szociális gondoskodás­nak megfelelő gyakorisággal tárgyalták az elvégzendő fel­adatokat és az ellátás kiszé­lesítésének lehetőségeit. A vizsgált időszakban az érin­tett tanácsok egyikénél sem szerepelt napirendként az idősekről való gondoskodás helyzete, végrehajtó bizottsági ülésen is mindössze Ecsegen tárgyalták a gyámügyi és szociálpolitikai feladatoKat. A népi ellenőrzés részletesen vizsgálta a rendszeres szociá­lis segélyezést és egyéb gon­dozási formákat, áttekintet­ték az öregek napközi ottho­nainak helyzetét, a rendkívü­li segélyezést. Képet alkottak a viszonylag új tevékenység­ről. a házi szociális gondozás­ról is. A pásztói járásban há­rom hivatásos és harminc­négy- tiszteletdíjas gondozónő dolgozik. A szociális étkezte­melőszövetkezet segítséget nem adott. A népi ellenőrök arra is vá­laszt kerestek: milyen a volt munkahelyek kapcsolata a nyugdíjasokkal. A megállapí­tások szerint a gazdálkodó egységek ismerik nyugdíja­saik helyzetét, életkörülmé­nyeit. A népi ellenőrök véle­ménye szerint a nyugdíjasok­kal való törődés az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet ér­demelne. (Folytatás az 1. oldalról.) portosítása. Beszélt arról is, hogy ’ az utóbbi időben téves nézetek szaporodnak a köz­véleményben az ipar tevé­kenységének megítéléséről. Ezek a vélemények azonban túlzóak, s olykor károsak. A bizottsági ülésen felszó­lalók mindegyike sürgette a szabályőzórendszer tovább­fejlesztését. Folytatni kéll az állami gazdaságirányító szer- f^eVodöbb'Tolnia bőrip^ten vezetek kozott a hatósági es a tulajdonosi funkciók elkülö­nítését. Erősíteni kell az ér­dekképviseleti funkciókat is. Mindez együtt meggyorsíthat­ja az ipar fejlődését. Az anya­gi ösztönzés szükséges és jó. Azonban .csupán eszköz az emberek tudatos tevékeny­ségének befolyásolásához, de semmi sem tudja pótolni vagy helyettesíteni azonosulásukat a feladataikkal, a vállalatuk­kal. Csapó Jánosné (Tolna m., 7. vk.), a Si-montornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese a bőripar és a cipőipar közötti kapcsolat javítására, a közös érdekelt­ségi rendszer továbbfejlesz­tésére hívta fel a figyelmet. Kérte annak megvizsgálását, hogy a sertésbőrt élelmiszer- ipari felhasználás helyett toi­feldolgoznd. Méret Emil (Baranya m., 7. vk.), a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója felhívta a fi­gyelmet arra: már az idén is jelentősen csökkent, néhány év múlva pedig már megszű­nik a lakossági kínálat azok­ból a jó minőségű darabos szenekből, amelyekből ugyan­Céczl János: akkor a kereslet folyamato­san nő. Dr. Noválf. Béla (Fest m.,’ 16. vk.), a Csepel Autógyár vezérigazgatója felszólalásá­ban foglalkozott azzal, hogy a vállalatok döntő többsége azért kényszerül nagyobb kész­letet tartani, mert a koope­rációs és a szállítási fegyelem időnként szinte elviselhetet­len. Takács Imréné (Csongrád m.. 4. vk.) A Szegedi Textil- művek MSZMP Bizottságának titkára méltánytalannak tar­totta, hogy egy csongrádi és egy budapesti szövőnő bére között azonos produktum mel­lett is 400—500 forint különb­ség van. Ezután kapott szót Géczi János, az MSiJMP KB ta'gja, a megyei pártbizottság első titkára. Eyyetértés, bizalom, cselekvő tenniakarás Elöljáróban szólt gazdaság- az export növekedése, az politikánk — benne 'az ipar utóbbi években romlott gaz- — bonyolultabb feladatairól, daságossága. A műszála, tech- szemléletbeli gondjainkról, niikai fejlesztés, a tudomá- majd a Nógrád megyéi ta- nyos eredmények hasznosí­fcató szakember, a technoló^ gus. Emiatt sokszor lassú, vagy elmarad a technológiák korszerűsítése, megvásárolt licencek továbbfejlesztése, pasztalatokat elemezte. Mint tása nem elégséges. Mindezek- ami számottevő hátrányt je- mondotta: a tudatos ipartele- ben jelentős szerepe van a pítés, a gazdasági szerkezet vállalati magatartásnak, a átalakulása, a tervszerű re- vezetők tevékenységének, az konstrukció, a ' fegyelmezet- irányítás, az ellenőrzés gyen- tebb, magasabb munkákul- geségeinek is. túra, az értelmes és konstruk- Jelenlegi helyzetünket ele- tív vezetői tevékenység ered- mezve többek között elmon- ményeként az elmúlt években dotta: nem számolhatunk je- is növekedett az ipari tér- lentős fejlesztéssel, nagy kie­melés, emelkedett a termete- ruházásokkal, lehetőség'ein­kenység. A nehezebb feltété- ket keli ésszerűbben hasz- ... x , , . „ , lek között tovább javult a nosítani. Nem lebecsülendők lüsen tel emelték (500 1000 fo- gyártmányszerkezet. Több új, az anyagi, műszaki eszköze- ri"ttaí> a,. legjobb teljesít- magas színvonalú, ^ minden mfcben, szellemi erőforrása- m®nyi nyújtók bérét. Termé- piacon egyaránt jól értékesít- inifcban, az emberi tényezők- szetesen a magasabb követel­hető termék gyártását kezd- nen levő jelentős tartalékok, niények teljesítését, a felelós- ték el a -megye üzemeiben, Létérdekünk, hogy meglevő ségteijesebb munkát váljak el lent a piaci versenyben. Anya­gi, erkölcsi megbecsülésükért üzemen belül és tái’sadalmi méretekben is többet kell ten­ni. Példás kezdeményezés a Salgótarjáni Kohászati Üze­meké. Megvizsgálták a mint­egy 300 műszaki értelmiség bér. és jövedelemviszonyait, s — a jelenlegi szerényebb bér- fejlesztés mellett is — jelen­így az alumínium bányató- eszközeinket elsősorban a tőlük. Ám ennek megoldásá­mokat, az erősáram u kábele- korszerű jó minőségű, min- hoz a népgazdaság tehet bíró­képességével összhangban, központi intézkedések is szük­ségesek. Országosan közismert, hogy a sok telephelyes vállalatok aránya jelentősen megnöve­kedett. Nógrádban is több mint 200 gyáregység és telep­hely működik, illetve állítja elő 'az ipari termelés 55 szá­zalékát, az exportnak 75 szá­zalékát. A tapasztalatokat ele­mezve erősítette a képviselő, két, a szilárd tüzelésű tűz- [jen piacon értékesíthető, ver- helyeket, az URH-készüléke- senyképes termékek gyária­két, vagy az egyes textil-ruhá- sára fordítsuk. Ennek keli zati cikkeket. megteremteni a műszaki, Igényesebben vizsgálják a technikai és irányítási fel- a termelés költségeit, az ér- adatait. Ezen célok meg'való- tékesítés lehetőségeit, Ezek sítása főleg hatékonyabb tér­közül is elsősorban az ener- melésen, a vállalatok jöve- giagazdálfcodás hozók emlí- delmezőbb munkáján, vala- tésre méltó eredményt. Va- mint a külső és belső piac laimelyest javult az. anyaggaz- követelményeire való gyor- dálkodás is, különösen a tő- sabb reagáláson múlik. A késimportanyagök, bérén de- vállalatok legyenek öntevé- . . zések felhasználása csökkent, kenyebbek, jobban éljenek ,m.15 ®;z °?a l° vállalatok azok helyettesítésére több megnövekedett mozgási sza- kezdeményeznek, gyor­új termék gyártását kezdték badságukkal, s — a népgaz- alkalmazkodnak a mi­meg. Elismeréssel szólt azok- dóság igényeivel összhangban PT?®116®, ma&asaPo telada- ról a gazdasági vezetőkről, — önállóbban törekedjenek a tokhoz, korszerűbb belső íra- akik értik a népgazdaság kö- minőségi követelmények tel- es erdekeltsegi ren el­vétéi menyeit, ismerik lehető- jesítésére. belső tartalékaik sze™k, addig a gyáregységek ségeiket, bátran, önállóan hasznosítására. Hangsúlyozta: nagy resze nem erzekeliapi kezdeményeznek, eredménye- a munkamegosztásiban a sen dolgoznak. KGST-országokkal való együtt- . Ugyanakkor szóvá tette, működést kell_ erőteljesebben °fs0' kn’nnpt5,^ hogy az ipart üzemek között kibontakoztatna, indokolatlanul, jelentős kü- A mai szabályozó rendszer- lönbségek alakultak ki. Még ről szólva Géczi János el- mindig nagy a közepes szín- mondotta, hogy nem minden vonalú, a korszerűtlen termé- eleme ösztönöz egyértelműen kék aránya, nemzetközi mér- a vállalati belső tartalékok cével mérve magas az előál- feltárására. A vállalatok csak lításukra fordított energia-és lassú ütemben irányítják át anyagköltség, az élőmunka alacsony hatékonysággal fog­felhasználása. Az üzemek je- lalkoztatott dolgozóikat, ap- lentős részénél lassú a vál- ró lépésekkel valósítják meg tozó körülményekhez való a vállalati nyereség növelését ^álkodásk irányítási korsze- aLkalmazkodás üteme. A §az- eredményező k.öltse§csokken- rűsütésekre vonatkoznak, az das ági egységek kis hányada téseket, szervezési lehetősége- érdekeltség hatékonyabb ki­tartn» ős ciiivns nphí'APwlí- ket. Szükséges korszerusitese. >___ _____, .____ n ormativitás elvének ac változó igényeit, a termé­keivel szemben támasztott bé érdekeit a kooperációs kapcsolatok létesítésében. Mi­nősítésük alapja az, hogy a termelési programot teljesí­tették-e, vagy sem. A nagyvállalati szervezet gyakran elfedi a telephelyek közötti' hatékonysági különb­ségeket. Ezért indokolt tá­mogatni és ösztönözni mind­azokat a törekvéseket, ame­lyek a vállalaton belüli gaz­tartós és súlyos nehézségek- ket. Szükséges korszerűsítése, bontalkoztatását és érvényesi­a normativitás elvenek meg tését segítik elő. Nem a nagy- szigorubb es következetesebb kel küszködik, alacsony haté­konyságú, veszteséges. Lassú A szabásza ti munkát könnyíti a terítőgép a Salgótarjáni Ruhagyárban — kj megvalósítása, törekvés arra, hogy a közvetett irányítási módszerek még inkább a ha­tékonyság szempontjait szol­gálják. A belső tartalékok hatéko­nyabb kibontakoztatására Nógrád megye üzemeiben is megvannak a konkrét tenni­valók. Ezek közül említette, hogy a feldolgozóipar fejlesz­vállalatok megszüntetéséről van szó. Ahol megvan a fel­tétele, legyen lehetősége az önálló vállalat létrehozásának. Ahol erre nincs mód, a je­lenlegi rendszerben is legyen több alkalmaik a gazdálkodás javítására, a hatékonyság nö­velésére jobban ösztönző ér­dekeltségi és belső vállalati irányítási fórumok megvaló­sítására. Ugyanakkor, ahol téséhez kapcsolódva, legtöbb 'in(jakoifj ne késsenek a szük- uzem fogadoKesz es fe.,készít- g£ges szervezeti döntések, fogadókész hető a félkész termékek fel­dolgozottsági szintiének eme­lésére. A megye déli részén pedig biztosítható ilyen tevé­kenységet folytató üzem te­lepítése is. Befejezésül Géczi János azt hangsúlyozta, hogy gazdaság- politikánk — mintahogy egész politikánk — állja a nehéz idők próbáját. A,z ipari üze­mek dolgozói, vezetői értik, s Az ipar folyamatos megúju- elfogadják ezt a politikát, eze íásában kulcsfontosságú sze- ket az intézkedéseket. Az repe van az emberig tényezők, egyetértés, a bizalom, a cse- a szellemi erőforrások haté- íekvő tenniakarás a garanciá- konyabb kihasználásának. A ja annak, hogy iparpolitikai munkások szakmai,^ általános feladatainkat, ezen belül a műveltsége jelentősen nőve- minőségi követelményeket is kedett. Az elmúlt 10 évben teljesíteni tudj uk. közel ötszörösére nőtt Nógrád­ban a felsőfokú végzettségűek száma. Ugyanakkor az is igaz, hogy a műszáki fejlő­dés szempontjából meghatá­rozó területeken kicsi az ará­nyuk. Kevés a fejlesztő, ku­Többen kaptak még szót, s ezzel az országgyűlés őszi ülésszakának első napja —, amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Fe- rencné, és Péter Ján'os — be­fejeződött. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom