Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

merre fart a gyermekmozgalom? Kerekasztal-beszélgetés úttörővezetőkkel r Nézzünk csak utána, há­nyán és kik nevelik gyereke­inket? Ugye, először Is a szü­lők, aztán a pedagógusok, majd ott vannak a barátok, a barátnők, a nagyszülők, az Is­merősök, a rokonok, s nem utolsósorban nevel a gyer­mekmozgalom Is. Kérdés, ho­gyan, milyen módszerekkel közelit a legifjabb nemzedék­hez a mozgalom? Különösen időszerű ezt felvetni az út­törővezetők országos konfe­renciájának küszöbén. Be­szélgetőpartnereink voltak: Kovács Tibor megyei úttörő­elnök, Petesházl Gábor, a Salgótarján városi, Molnár Istvánná, a balassagyarmati és Holmann Ferenc a rétsági Já­rás úttörőelnökei. Eltűnő úttörők nyomában — A statisztikákat böngész­ve szembeötlő a probléma: míg az úttörőkorú gyerekek 97 százaléka tagja a mozgalom­nak, addig a KISZ-eseknél ez az arány mindössze harminc- egynéhány százalékos,.. Hol vannak a többiek? Kovács Tibor: — Az úttö­rő—KISZ átmenet folytonos­ságának a hiányára utal ez a tény, s egyúttal Jelzi a két szervezet együttműködésének hézagait Is. Ha az úttörőmoz­galomból kilépő, aktív, szor­galmas gyerek az iskolájá­ban. a lakóhelyén nem ré­szesül kellő fogadtatásban, akkor úgymond elvesz. A fo­gadtatáson nem formális vo­násokat értek! Hanem felada­tot, megbízatást, a közösség) életbe bekapcsolódási lehe­tőséget. Molnár Istvánná: — Kulcs­szerep Jut ebben az lfiveze- tőnek, akinek a szive még a régi iskolához kötődik, en­nélfogva. he megkérik, öröm­mel segít a KISZ—úttörő kapcsolatok ápolásában. — Feltéve, ha ez az együtt­működés létrejön. Mint nem­régiben egy tanácskozáson hallottam jelenleg hétszáz ifi­vezető van, ám ennek a dup­lájára lenne szükség! Kovács Tibor: — Pedig na­gyon sokan szívesen vállal­nák ezt a megbízatást A kö­zelmúltban végeztünk egy fölmérést, s megnéztük kik­ből lesznek Ifivezetők? Nos, kiderült, hogy általában nem a legaktívabb, s a legjobb ta­nulmányi eredményekkel ren­delkező gyerekekből, hanem az úgynevezett „rejtett” te- hetségűekből. Akikre az álta­lános iskolai pedagógusok nem figyeltek föl, nem vették észre őket, nem kapcsolták be az aktív mozgalmi életbe, noha arra alkalmasak lettek volna! Ugyanilyen általános tendencia, hogy a kitűnő ta­nulók a középiskolába kerül­ve húzódoznak az úttörős mozgalmi munkától, csak a tanulmányi „karrierre” for­dítanak hangsúlyt Petesházi Gábor: — Salgó­tarjánban, az úttörőházban működik egy ifivezetőképző- tanfolyam, amelyen a gyere­kek a mozgalom alapismere­téit sajátítják el, s emellett városi szintű együttműkö­dési lehetőség is nyílik szá­mukra. Élni a kedvezményekkel! — Még mielőtt a keresztvi­zet lehúznánk az ifivezetők­ről, meg kell említeni, hogy a KISZ—úttörő kapcsolatnak ők csupán egyfajta pillérei. Fontosabb szerep jut e te­kintetben a csapatvezetőnek, a KISZ-bizottsági titkárnak, s az iskolaigazgatóknak. Holmann Ferenc: — A rét­sági járás 3200 gyereke 13 út­törőcsapatban dolgozik, s azt mondhatom, hogy igye­keznek nyitni, szinte minden irányban. A községi úttörő- csapatoknál ez elsősorban az ottani üzemek, intézmények felé történik. Azonban az is az igazsághoz tartozik, hogy ezek a kapcsolatok olykor „kifulladnak” egy-egy ren­dezvényben, egy Télapó-est­ben, egy diszkóban, és az ef­félékben. Tehát nem rend­szeresek, folyamatosak, s sokszor megrekednek a fel­színen. Petesházl Gábor: — Salgó­tarjánban, hogy példának a Gagarin, a Petőfi, a Csizma­dia úti iskolákat említsem, gyakori eset, hogy az úttörő­csapat-vezető jellemzést küld a gyerekek tevékenységéről a középiskolának, s felhívja a figyelmet arra. hogy mi­lyen területen célszerű fog­lalkoztatni. — Miért nem általános ez a gyakorlat? Mi az oka an­nak, hogy sokszor egy órát „nem tud" szánni arra a csa­patvezet 6, hogy fölkeresse a középiskolai igazgatót, K1SZ- titkárt? Nem rosszmájúság­ból mondom, de az elmúlt másfél évtizedben a társadal­mi tisztségként végzett csa­patvezetői munka mára óra­kedvezményes, tiszteletdíjas lett... Kovács Tibor: — Erre szük­ség is volt! így jobban, több energiával tudnak foglalkozni a gyerekekkel. De megint- csak hozzá kell tennem, hogy általában. Ugyanis, kapásból tudnék sorolni a 84 csapatve­zető közül többet, akik az így kapott lehetőséggel nem élnek. Pedig 250 forinttól eze­rig járhat a tiszteletdíj ha­vonta, míg hetemként az óra- kedvezmény 2—10 óra lehet Ez véleményem szerint meg­felelő anyagi elismerés, s ezért felelősségteljesebb, jobb munkát is kérünk. Holmann Ferenc: — Persze a csapatvezetőtől senki nem várja, hogy éjt nappallá té­ve (végkifuWadásig) dolgoz­zon. Sokkal Inkább az a fel­adata, hogy koordinálja, szer­vezze meg a csapat munká­ját! S ne csak az Iskola fa­lain belül gondolkodjon, ha­nem szervezze a társadalmi aktívákat, a szülőket, a szo­cialista brigádokat, egyszó­val a gyermeknevelésben érin­tett valamennyi területtel le­gyen kapcsolata. Nincs szükség mártírokra... — Ki ne hagyjuk a sorból a rajvezettiket! Akik a jelen­legi gyakorlat szerint automa­tikusan az osztályfőnökök. Ez az osztályfőnök nem kap sem órakedvezményt, sem tiszte­letdíjat, ugyanakkor a rajve­zetés mellett még számos tisztsége van. Várható-e, hogy ők is anyagi elismerésben ré­szesülnek, valamint csökkenő túlterheltségük? Kovács Tibor: — Bármeny­nyire is szeretnénk, hogy az arra érdemeseket anyagilag Is ösztönözzük, ez egyelőre köz­ponti forrásokból nem lehet­séges. Ugyanakkor minden iskolánál adott a lehetőség az úttörővezetői munka elisme­résére, a differenciált osztály- főnöki pótlékban. Molnár Istvánná: — Ne csi­náljunk mártírt a pedagógu­sokból! Sokan a túlterhelt­séget éppen a nagyobb fize­tés reményében vállalják... Ami pedig a rajmunkát il­leti az elsősorban nem vég­rehajtói, hanem szervezői munka. Nyisson a rajvezető a társadalmi szervek, aktívák felé, bízza meg a gyerekeket feladatokkal. Petesházi Gábor: — S van egy órási előnye, hogy nálá­nál jobban senki nem Ismerí az osztályt, a rajt, S mivel a pedagógiai és a mozgalmi cé­lok egybeesnek, tehát való­ban ő a legalkalmasabb e tisztség betöltésére. Zömük egyébként örömmel végzi ezt a munkát. — Ezt nem vonom kétség­be. Mégis úgy érzem, híján vagyunk nemcsak az igazi ta­nár- és mozgalmi egyénisé­geknek, hanem nem sikerül összhangba hozni a gyermek- nevelésben valamennyi érin­tett felet. A közelgő úttöröve- zetöi konferencia segít-e en­nek megoldásában? Kovács Tibor; — Az eddig lezajlott Úttörővezetői érte­kezletek, járási, városi kon­ferenciáik azt sejtetik, hogy teljes felelősséggel készülnek a számvetésre aktíváink. Több volt az önkritikus hang, s a hogyan jobban? kérdés került az előtérbe. Való igaz, hogy a gyermeknevelés nemcsak az Iskola, a mozgalom feladata, de az egymásra mutogatás he­lyett kinek-klnek a saját te­rületén kell megtalálnia a megoldást, ott kell a maximu­mot nyújtania. Ha valaminek, akkor a gyermekmozgalomnak állandóan szüksége van a megújulásra, a frissítésre, a változó valósághoz történő Igazodásra. Meg kell Őriz­nünk, ami bevált, mint pél­dául a romantikus, játékos elemeket, a hagyományőrzést és -ápolást, s még hosszasan sorolhatnám, merthogy van belőlük bőven! Ugyanakkor az üres, formális, tartalom nélküli elemeket ki kell ik­tatni a mozgalmi munkából. 3 ami talán a legfontosabb: az úttörővezetőknek kezde­ményező szerepet kell vállal­niuk a társadalmi szervek, aktívák bevonására, a közös munka megszervezésére. * E hetekben szerte az or­szágban zajlanak az úttörő­vezetői konferenciák. Nógrád megye 84 úttörőcsapatának 31 467 gyerekéről van szó. Sőt ennél sokkal többről: egy felnövő generáció arculatá­nak a kialakításáról — gyer­mekeink jövőjéről! Tanka László Razaí tájakon Tornáméra kastélya A Heves megyei Tarnamé- rára nem sok építészeti ha­gyatékot örökítettek az elő­dök. Jogtalanul hibáztatnánk őket, hiszen a telepü­lés krónikája sajnos bő­velkedik tragikus fordu­latokban. Ellenséges hadak dúltak, pusztítottak errefelé, rabolva, felégetve annyiszor minden értéket. Nem kímélve a legfontosabbat, az ember­életet sem. A határban új kőkori tele­pek nyomaira bukkantak a régészek. A kastélykertben a bronzkoriak temetkeztek, ta­láltak a szakemberek kelta és germán sírt is. Otthonra lel­tek a kora vaskoriak és a szarmaták, azaz sokféle nép fiai. Az ő példájukat követ­ték a honfoglaló magyarok. Ez akkor is feltételezhető, ha az írásos források csak 1365- ben említik először, méghoz­zá Myra néven. 1472-ben a ti­tulus Vakmérára, illetve Egy- házasmérára változik. Az oklevelek a hajdani urak közül a Sánta családra utalnak. Ennek 1472-es kiha­lása után Mátyás király, élve uralkodói jogaival, a Besse- nyeieknek adja a falut. A bir­tokosok később váltották egy­mást, Igyekezve minél többet kisajtolni jobbágyaikból, akik mind nehezebben viselték a növekvő terheket. Nem cso­da, hiszen a mohó étvágyú török hordák is karcoltál őket. Mág Thököly kurucai if sanyargatták a lakosságot rek- vlrálásaikkal. Természetesen a császári hadak sem marad­tak ki a .sorból. 1077-ben ek­ként panaszkodtak azok, ak!'» megmaradtak, akik ezer szál­lal kötődtek szülőhelyükhöz: „Immár falujokbul a jó falu­tartó emberek elmentek. Ha az úristen nem tágítja sok ín­ségeket, rövid időn az szél fogja fújni lakóhelyeknek az helyét.” 1687 Ismét borzalmakat ho­zott. Akinek sikerült, messze futót, de álmaiban is kísér­tették a mindent felfaló láng­nyelvek. A Darvas és a Ráday családokból származó földes­urak így aztán jobbnak látták, ha megszabadulnak az aligha jövedelmező és egyébként is zálogban levő javadalmaktól. Kedvezett nekik a szerencse, mert jómódú és törekvő gyöngyösi Almásy János és felesége vevőként Jelentke­zett. Volt pénzük, s épp ezért a jövőre Is gondolva fantázi­át láttak ebben a vásárban. A birtokba iktatás dátuma: 1701, rá esztendőre egy hivatalos okmány a férjet a „Heves megyei Méra nevű most be­népesített falunak és Fogacs nevű pusztának örökös földes- ura”-ként emlegeti. A gazdagodó uraságok lát­va a szomszédos és a távo­labbi birtok kastélyait, elha­tározták: maguknak Is pom­pázatos fészket emeltetnek. Nem tudjuk pontosan, mi­kor indultak a munkálatok. A késő barokk jelleg az 1780 körüli esztendőkre utal, a hát­só homlokzathoz csatlakozó vasrácsos erkély viszont klasz- szicista jellegű. A régi pompáról már csak kevés relikvia árulkodik. A berendezésből csupán copf aj­tószárnyak maradtak meg — a nagyterembe nyílpak, s a múltat idézik a XIX. század második feléből származó sö­tétbarna márványkandallók is. Az épület ma iskola, töb- bé-kevésbé rendbe hozva. Megnyugtató, hogy a to­vábbi renoválásra és haszno­sításra is gondolnak. A ter­vek szerint két szárny csatla­kozik majd a műemlékhez. Az egyik, a négytantemes blokk a hatodik ötéves terv során készül el. A másikban — ez még csak vágyálom — a könyvtár és a kultúra kap­hatna otthont, s Így létrejö­hetne egyszer az a nevelési központ, ahol nemcsak a ki­csik. a tizenévesek, hanem az Idősebbek, a felnőttek is gya- rapíthatnák ismereteiket. Pécsi István Nyitás előtt Az üzlet ajtaja még zárva, kodnak a dolgozók. A szécsé- le már az utolsó simításokon nyl ÉPSZÖV által határidő dolgoznak a balassagyarmati előtt megépített üzletet fél ^g;ldln!ánd0rLakÓtelepl, Új évvel a tervezett Időpont ABC-boltban. A busz munka- , ,, , helyes ABC-ben a hét elejé- előtt aajak at rendeltetésé­től a bolti berendezéssel, sze- nek: október 19-én megnyit- relési munkákkal foglalatos- ják a vásárlók előtt. J..UW1.HIImii WUIIII lUffrrrrrrrr ...........................................—— ------------------------------------------------------------—--------------------------------------------------------------------—rr.........r-r...................rr........................... - ..................................... E gész napos oktatás — napközis rendszer Szécsényben Melyiket választaná? A széesényi II. Rákóczi Fe­renc Általános iskolában im­már tizenegyedik esztendeje dolgoznak az egész napos okta­tási rendszer szerint. Az 1983/ 84-es tanévtől a harmadtkoj osztályokban is beindították ezt a formát. Az iskolában összesen tizenhárom elsős má­sodikos és harmadikos osztály van ebből nyolc az egész na­pos. Jancsó Istvánná, az Isko­la első és második osztályos munkaközösség vezetője már tíz éve tanít e módszer sze­rint. — Ügy érzem, nevelfitársa- im nevében Is kljolenthotem, hogy mindannyian jobban szeretünk egész napos osztály­ban tanítani. Minden csoport­nál két nevelő dolgozik, a tan­tárgyukat egymás között meg­osztva. Ez tanároknak és di­ákoknak egyaránt kedvező, hiszen a tárgyak felére kell egy pedagógusnak készülni. Ennek következtében sokkal magasabb színvonalú órákat tudunk tartani. Anyagi elő­nyünk ebből természetesen nem származik, de a szabad foglalkozások is érdekesebbek. — A szabad órák is felké­szülést igényelnek a pedagó­gusoktól? — Természetesen. A gyere­kek elé nem lehet kiállni anélkül, hogy na tudnánk konkrétan, mi a célunk. A szakiad foglalkozásokban szere 4 WOGRAD - 1983. október 5„ szerda pel tv-nézés, daltanulás. tech­nikai órák. Azt hiszem, mi szécsényiek szerencsés hely­zetben vagyunk. A közműve­lődési intézményekkel nagyon jó a kapcsolatunk, ezért min­den hónapban lehetőségünk nyílik arra. hogy bábszínház­ba, múzeumba, kultúrházba, mozilétogatásra vigyük a ki­csiket. — Az előnyökről már szól­tunk. Melyek azok a ténye­zők, amelyek hátráltatják a munkát? — Nens mindenki bírja a kötöttségeket. Ritkán, de már előfordult, hogy az egész • napos osztályból napközis cso­portba kellett átirányítanunk gyereket. Ez azonban nem gyakori probléma, mível a gyerekek nagy többsége óvo­dába 1árt, tehát megszokta a közösségi formát. A másik do­log. ami kisebb gondokat okoz. az ebédeltetés. Mivel saját konvhánk nincs, így szállítják számunkra az ebé­det. Előfordul, hogy esek fél kettő, kettő órára ebédelünk meg. A délutáni foglalkozás két órakor kezdődik. Az eset­jeges csúszást nekünk kell korrigálni. Ez általában sike­rül Is, Kovács György az Idei tan­évtől vette át az Iskola ve­zetését Az Iskola tanáraként, Igazgató-helyetteseként, most pedig igazgatójaként kísérheti figyelemmel a gyerekek fej­lődését. Az új Iskolaépület­ben beszélgetünk, amely nem­csak új, hanem figyelemre méltóan szép, Ízléses és jól felszerelt Is. — A szülök körében nagy az Igény az egész napos taní­tásra. A gyerekek egyenlete­sebben megterheltek, kevésbé fáradékonyak. Mivel két ne­velő tanítja őket, ígv egyldő- ben „két embertípust” ismer­nek meg. A tanárok számára Is előnyös, hiszen ők Is tud­nak egymás között konzultál­ni, a gyereket gyorsabban megismerhetik. Igaz, ezen a téren még mindig fejlődésre van szükség. Ennek érdekében az óvodával szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Az óvónők és a ml pedagógusaink kölcsönö­sen kicserélik nézeteiket, egy­más foglalkozásait látogatják. Az óvónők Is jobban felké­szíthetik a gyerekeket az is­kolai életre. Legnagyobb gon­dunk, hogy az osztályok lét­száma nagyon magas. Általá­ban 30—35 fő. Így a differen­ciált foglalkozásokra nem jut elég idő, nincs rá lehetőség. Ezen a területen a jövőben változtatni kell. A másik fon­tos célunk? Szeretnénk az el­sőtől harmadik osztályig fel­menő rendszert megválás'tani. Ennek lényege: ugymaz a két nevelő tanítja a gyerekeket a harmadik osztály befejezéséig. — Végül még egyetlen, ta­lán személyes jellegű kérdés Ha az ön gyerekéről lenne szó, az egész napos, vagy a napközis megoldást választa­ná számára? — Azt hiszem, nem kell gondolkoznom a válaszon. Az egész napos osztályt vláaszta- nám. Kevés szülő van, aki megteheti, hogy délután ott­hon van együtt a fiával, vagv lányával. Sajnos, én Is ebbe a helyzetben vagyok. Venesz Agnes Nedves, vagy jeges? Nedves időben olyan úton, amelynek felületére egy r>ánlá- ban feltalált szerves anyagú (es­tékkel csíkokat festettek fel: a gépkocsi vezetője meg tudja ál­lapítani, hogy a felület Jeges-e vagy csak nedves. Amint az út­felület homérséklele a fagypont alá süllyed ugyanis, a festékkel fe'kent Jelzősftvok színe kékre változik; amikor a hőmérséklet újra 0 C-fok fölé emelkedik. a telzflsávok visszasárgulnak. A fel­találók szerint a Jelzőfesték sok­kal megbízhatóbb, mint az a komplikálfabb berendezés, amelv- ben az úttestbe énftett hőelemek az út mentén elhelyezett Jelző­lámpák segítségével figyelmeztet­nek a fnryveszélvre. A költsége­sebb lámpás Jelzőberendezésnek az is hátránya, how a hőeleme­ket az úttestben bizonyos mély­ségben kel! elhelyezni, s emiatt a vezetés szempontjából elsősor­ban fontos felületi hőmérséklet­ről nem tudósítanak pontosan. A színvál'.ozö biztonsági sávok szalag alakban felragaszthatok, vagy mintegy 12 milliméteres vas. tag téglák alakjában az úttestbe ágyazhatok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom