Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
A gyermeknőgyógyászat a 0—18 életév közötti leánygyermekek nemi szervi megbetegedéseivel, a megbetegedések megelőzésével és a tizenévesek szexuális problémáival foglalkozik. A gyermekkorban előforduló nőgyógyászati megbetegedések, illetve rendellenességek száma növekvőben van, ezért az utóbbi időben e korcsoportok számára is elérhetővé vált a szakorvosi ellátás. A lánygyermekek nőgyógyászati megbetegedései, a betegségek lefolyása — alkati sajátosságaik révén — eltér a felnőttekétől, kezelésük is más. A gyermekkori hasfájások oka gyakran petefészek-, illetve méhgyulladás.' Elhúzódó, idültté vált vakbélgyulladás is hasonló tünetekkel járhat. A hasfájások okának mielőbbi tisztázása, a petefészek- és méhgyulladások szakszerű gyógyítása révén — a gyulladások okozta meddőség kialakulását kerülhetjük el. Az idült hasi panaszokkal küszködő leánygyermekeket szakrendelésre kell vinni! Leggyakrabban előforduló megbetegedések a hüvely, Illetve hüvely-szeméremtast együttes gyulladása — következményes folyással. (A folyás csak tünet, a gyulladás kísérője). A kórokozók között gyakran találhatók gennykeltő baktériumok, bél- baktériumok, egysejtű véglények, gombás fertőzések. és szerencsére csak Igen ritkán a nemi betegségeket előidéző kórokozók. A hüvelyi folyás mögött kisgyermekkorban legtöbbször nem bakteriális fertőzés áll, hanem a hüvelybe jutott idegen anyag által kiváltott mechanikus izgalom. Nagy gondot kell fordítanunk tehát leánygyermekeink higiénés nevelésére. Közvetlen serdüléskor előtt felépő folyásokat csak akkor szabad természetesnek vennünk, ha ezt szakvizsgálattal, illetve bakteriológiai vizsgálattal normálisnak találták. A pubertáskor! folyást mindaddig kórosnak kell tekintenünk, ameddig apnak ellenkezőjéről meg nem győződtünk! Serdülés idején gyakoriak a rendetlen, elhúzódó vérzések, amelyek hátterében legtöbbször hormonális eltérések állnak. Ha a petefészek ciklusos működése valamilyen oknál fogva zavart szenved — létrejönnek a már említett vérzészavarok. A fiatalkori vérzészavarok gyógyítása speciális gyermeknőgyógyászat! feladat — egyrészt hormonálisán mesterséges ciklust építünk fel, másrészt a petefészek működésének gyógyszeres serkentése révén érjük el célunkat. Természetesen szerepe lehet a betegség kiváltásában testi tényezőknek, általános megbetegedéseknek és nem utolsósorban lelki tényezőknek is. Elhanyagolt fiatalkori vérzésGyermeknőgyógyászat zavarok meddőséghez vezetnek! A menstruáció pontos feljegyzése értékes segítséget nyújt a kezelőorvosoknak. Ajánlatos lenne minden menstruáló leánygyermeknek menzesznaptárt vezetni. Nagyon ritkán rosszindulatú daganatok is élőfordulnak ebben a korcsoportban, ezért a gyermeknőgyógyászati vizsgálat egyben szűrővizsgálatnak, rákszűrésnek is tekinthető. Speciális feladatot jelent a szexuálisan aktív tizenévesek problémáinak megoldása. Cél a nemkívánt terhességek és abortuszok elkerülése, a fertőző nemi betegségek megelőzése és a családi életre való nevelés. Így a nem kívánt terhesség, a fiatalkorú kényszerházasság, a korai fiatalkori válás és az így keletkező csonka család elkerülésében a gyermeknőgyógyásznak komoly szerep jut. Kedves szülők! Leánygyermekeik zavartalan testi és szellemi fejlődése érdekében az imént felsorolt megbetegedések és azok gyanúja esetén is keressék fel "a megyei kórház család- és nővédelmi tanácsadójának speciális szakrendelését: a gyermeknőgyógyászat! szakrendelést csütörtökön 15—18 óra között. Dr. Kis Csitárl István A PRÓBA Együtt tolják a fémhulladékkal megrakott kocsit. Nehéz munka ez: négy ember kell hozzá. A kezek minden negyedórában megmarkolják a kocsi peremét, a kinyújtott karok megfeszülnek, egymáshoz érnek a váltak. Előfordul, hogy a négy ember közül kicserélődik valaki. Az új embert kipróbálják, Egyszerű és kegyetlen a próba: felütik a kezét. Az új ember, ha valóban tolja a kocsit, ilyenkor megsérül. A fémhulladék közé csúszik a keze, s az éles fémdarabok véresre sebzik. Az új ember ilyenkor sötét haragot érez. Ám, ha az új ember nem tolja a kocsit, ha csak imitálja az erőfeszítést — felütött keze a levegőben marad. És az új ember ilyenkor szégyenkezik. Van valami rettenetesen igazságtalan ebben a próbában. De az élet is igazságtalan: mindig az sérül meg, aki cselekszik. Imitálni a cselekvési veszélytelenebb. , És vannak helysetek, amelyekben az igazságtalanság az igazság feltárására szolgál. A megméretés igazságtalansága miatt érzett harag vedig kevésbé tartós a próbát kiálló emberekben, mint a felfedett imitátorok szégyene. Aczél Gábor: Két szén rajz De ezt csak azok tudják, akik nap mint nap együtt tolják a fémhulladékkal megrakott kocsit. BALESET TÖRTÉNT Adatai szerint fiatalember volt. Az adatai szerint. Az adataik általában túlélik az embereket. Igyekezett valahová, ezt tudjuk, az útiránya is ismeretes, az úticélját azonban már nem sikerült megállapítani Persze, senki nem is firtatta, hogy hova akart eljutni, az többé nem volt fontos. A fiatalember meghalt, hirtelen halt meg. Nem tudható, hogy hova indult, hogy tervezett útját milyen rövidé bb, vagy hosszabb szakaszokra osztotta, hogy óvatos volt-e, vagy vakmerő. Lehet, hogy volt benne félelem, amikor előzni akart, lehet, hogy nem. Bizonyára bízott abban, hogy mások is betartják a szabályokat, de lehet, hogy nem bízott benne, csak éppen az ellenkezőjét sem feltételezte, amikor gyorsított. A vizsgálat folyik. A fiatalember állítólag szabályosan akart előzni. Milyen kevés tudható róla! Valahová el akart jutni; valami dolga, tennivalója volt valahol, akárcsak nekünk, akik most visszaülünk a volán mögé, s megkerüljük a kogsija roncsát. Valóban ismeretlen volt számunkra, mint ahogy mi az 6 számára voltunk ismeretlenek. Talán nem is érdekelte azoknak a izándéká, célja, véleménye, akiket megelőzött. De lehet, hogy igen. Ezt sem tudjuk róla biztosan. Mint ahogy a többiekről sem tudunk semmi ilyesmit, akiket mi előztünk. De azokról sem, akiknek nálunk is sürgősebb volt a dolguk és bennünket hagytak el. Az előbbieket csak megmosolyogtuk, az utóbbiakat pedig vakmerő bolondoknak tartottuk, Nem gondoltunk rá, hogy ezen az úton egyaránt sietős mindánnyi- Unknak, de a biztonságos, optimális tempó szinte valamennyiünknek más sebességet jelent. Baleset történt. Ostoba véletlen is lehetett persze. Most mindenesetre óvatosabbak vagyunk a szükségesnél, tempónkat nem pusztán a saját képességeinkhez igazítjuk, s rövid időre azt is elfelejtjük, hogy főútvonalon haladunk, hogy tehát ezen az úton nekünk van elsőbbségünk. Félidős számvetés Kisipari szolgáltatásfejlesztés a pásztói járásban A pásztói járásban ezer lakosra tizenöt kisiparos jut, s ez majdnem duplája az országos átlagnak. Pásztó nagyközségben az arány még ennél is jobb, bár a számok korántsem azt jelentik, hogy a kisipari szolgáltatásban nincs semmi gond. Helyzetfelmérés és feladatmeghatározás szerepelt a minap a KIOSZ pásztói alapszervezetének kibővített vezetőségi ülésén, amikor a VI. ötéves tervidőszakra készített kisipari szolgáltatásfejlesztési terv időarányos végrehajtását vitatták meg. — Az ipart gyakorlók létszáma két és fél év alatt 420- ról 482-re nőtt, a tervteljesí- tés e tekintetben 155 százalékos — mondta elöljáróban Báthy Károlyné, a KIOSZ pásztói alapszervezetének titkára. — Ehhez még hozzátehetjük, hogy a kisiparosok munkáját az 1983. június 30-i állapot szerint hatvan alkalmazott, huszonegy családtag és tizenhat szakmunkástanuló segítette. — Kedvezőnek tűnik a kép. Mit mutatnak a szolgáltatásfejlesztési terv részletei? — A szakmák részletes vizsgálata már nem ilyen örömteli tényeket mutat, az időarányos tervet ágazatok szerint nem tudtuk teljesíteni — válaszolt Báthy Károlyné. — A pozitív összkép jórészt az ..egyéb”, szakmáknak köszönhető. Azoknak, amelyekben nem terveztünk, nem is tervezhettünk, növekedést. Így például a tehergépjármű-fuvarozást annak idején a jogszabály sem tette lehetővé, ma pedig 18 kisiparos végzi ezt a munkát, ketten pedig személyszállításra vállalkoztak. — Milyen változásokat hozott a terv eddigi végrehajtása a kiemelt szolgáltatások terén? — A gépjárműjavító-szakmában új kisiparos dolgozik Kálión, Hasznoson, és Mátra- szőlősön. Jelenleg a járásban hat autószerelő, két autóápoló és két autóvillamossági kisiparost tartunk nyilván. A textilruházati iparban, sajnbs, lemaradásunk van. Reméljük, hogy a gyermekgondozási segélyen lévőkre vonatkozó rendelkezés segítségével — megfelelő propagandával — sikerül a nőiszabó-szakmá- ban új ipargyakorlókat megnyerni. Textiltisztításban a nagy beruházási igények miatt nem tervezhetünk létszámfejlesztést, a műszeripar területén viszont a növekedés a tervezettnek több mint kétszerese. — Igen sok embert érdekel, hogy milyen az építőipari kapacitás? — Mindenekelőtt azt szeretném mondani, hogy járásunk területén az építőipari kisiparosok szerepe igen jelentős. A magánerős lakóházépítések nyolcvan százalékát kisiparosok végzik, de nem elhanyagolható részvételük a közületi építkezésekben, illetve felújításokban sem. Az építőipari létszámfejlesztési tervet egyetlen fő híján teljesítettük, a részletek azonban nem minden esetben kedvezőek. Ácsszakmában például két fővel csökkent a létszám, ennek okait az 1982. január 1-től életbe lépett új társadalombiztosítási jogszabályban kereshetjük: az ezt kővető fél évben több kisközségbeli építőiparos szüntette meg tevékenységét. A létszámfejlesztés mellett szervezeti úton is segítettük a géppark növekedését. Az építőipari géokölcsön- zés lehetőségével viszont — elsősorban a gépek magas óradíja miatt — nem élnek kellően a kisiparosok. — Milyen eredményt mutat a községek szerinti, részletesebb vizsgálódás? — Az eltérések igen nagyok. Vannak települések — például Szurdokpüspöki, Va- nyarc, Jobbágyi, Buják —, ahol a létszámfejlesztést túlteljesítettük. Más falvakban, így Ecsegen, Alsótoldon, Taron, igen nagyok a lemaradások. Pászlón egyébként, a KlOSZ-szal szemközti szanált területen, szerettünk Volna nyolc új kisipari műhelyt kivitelezni állami támogatás igénybevételével. Mindez szerepelt a megyei szolgáltatásfejlesztési programban is. A kivitelezési költségek elfogadhatatlan nagysága miatt elképzelésünk azonban kudarcba fulladt, a jelentkező kisiparosok a négyzetméterenkénti 30 ezer forint körüli összeget nem tudják vállalni. — Milyen a kisipari szolgáltatások műszaki, technikai háttere? — A tervidőszak első felében kisiparosaink saját erőből és OTP-hitel igénybevételével is fejlesztették, korszerűsítették műhelyeiket, illetve építettek újakat. Az OTP-hitel igénybevételét azonban kedvezőtlenül befolyásolja a megváltozott kamatláb, esetenként a bürokratikus ügyintézés. A fenti okok miatt erőteljesebb a magánerőből történő gépesítés. A KIOSZ szervezetén keresztül a kisiparosoknak csaknem 400 ezer forint értékben szereztünk be gépet, illetve anyagot. Az elmúlt év közepétől érvényben lévő jogszabály alapján a műszaki fejlesztési alapra is fizettek be pénzt a kisiparosok. Fontos feladatnak tartjuk a jogszabály szélesebb körű megismertetését, hogy ilyen elszámolási rendszerben is minél több kisiparos fejlessze, korszerűsítse műhelyét. — Milyen további feladatokat határozott meg a KIOSZ pásztói alapszervezetének vezetősége? — Mindenekelőtt szorgalmazni kell a hiányszakmák megszüntetését, Pásztón például szűcsre, kárpitosra volna szükség. Pásztón meg kell keresni a módját egy önálló kivitelezésű műhelysor megépítésének is. Hatékony propagandát kell kifejteni a mestervizsga letételére, hogy több kőműves válthasson ipart — mondotta befeiezésül Báthv Károlyné, a KIOSZ pásztói alapszervezetének titkára. Kelemen Gábor ] Jól halad a kis-balatoni védőrendszer építése A 'tervezettnél is jobb ütemben halad az ország legnagyobb környezetvédelmi beruházása, a kis-balatoni védőrendszer kiépítése. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság által irányított munkák nagyobb részét elvégezték, így az első ütemben létrehozandó 21 négyzetkilométer kiterj'edésű tározó a kitűzött, időpontnál egy évvel előbb, 1984-ben elkészült, és megkezdődhet az elárasztása; ide jut majd, itt rakja le hordalékát a Zala vize, mielőtt a tóba jut. A rendszer 25 millió, árvíz esetén pedig 35 millió köbméter vizet tud majd befogadni. Zalavár, Balatonmagyaród és Zalaszabar térségben eddig 790 ezer köbméter földet építettek be a védelmi gátakba, a víz alá kerülő, nagyobbrészt mezőgazdaságilag értéktelen lápos területet mintegy húsz kilométer hosszú gátrendszer fogja közre, A tározón belül olyan kazettarendszert alakítanak ki, amelybe rendkívüli szennyeződés esetén akár hónapokig tárolhatják a vizet. A természetes szűrőn átjutó hordaléktól megtisztult víz Balatonhidvégnél, a most épülő zsilipeken át kerül a Zala vize ismét a mederbe, majd a Balatonba. Vetik a búzát Nógrádb'ar* A megye csaknem minden mezőgazdasági nagyüzemében megkezdték a búza vetését. A gazdaságok az idei kedvező gabonatermesztési tapasztalatok alapján a tavalyinál nagyobb területen vetnek kenyérgabonát Nógrádfcan. Ennek érdekében nagy erőfeszítéseket tettek az elmúlt hetekben a talaj ió előkészítésére, a megfelelő magágykészítésére, most pedig jó minőségű vetőmagok időbeni vetésével igyekeznek megalapozni a jövő évi termést. A tervek szerint a gazdaságok többségében október húszadika körül végeznek a vetéssel, természetesen ha az időjárás nem szól közbe. HALLGATNI ARANY? Az asszony előttem áll a sorban. Egy kiló kenyeret kér. Az eladó kettészel egy kétkllósat és már lebbenti is rá a háromtenyérnyi papírt. Az asszony tanácstalanul néz, majd megkérdezi: — Ez egy kiló? Az eladó lebiggyeszti a szá-. ját. Papírostól a mérlegre hajítja a mindennapi betevőt, kilencven deka. — Na, ugye — mondja föllélegezve a vevő. — Mit na ugye? — villantja szemét az eladó. — Azt hiszi a másik fele több? Nem több. Az is épp any- nvi. Az eladó diadalmasan néz körül: látjuk? ö megmondta! Az asszony belesüllyeszti vásárlókosarába a kenyeret. Fizet. Egy kilót. — Asszonyom — szólok utána — hatvannégy fillérrel becsapták! — Be — mondja. — Miért nem tiltakozik? — Fillérekért nem érdemes. — Akkor egyáltalán miért tiltakozott a tíz deka miatt. — Hogy ne nézzen teljesen hülyének az eladó. Rövid telefonálgatás után kiderülnek a következők: 1. A sütödének elromlott az adagolója, minek következtében minden kenyeret megrövidített. 2 A boltban észrevették. Szóltak. 3. A sütöde délután szállítja a hiányt, ami három mázsánál pontosan harminc kiló, azaz tizenöt, kétkilós kenyér. 4. A boltban természetesen az eredeti három mázsát adják el egyszer délelőtt, majd délután másodszor a „restancia” harminc kilót is. Ez forintban — a régi áron — 192 forint tiszta haszon. (Zsebünkből kihúzva épp a kétszerese!) 5. A központban köszönik a telefont, majd utánanéznek. 6. Vajon minden alkalommal utánanéznek? 7. Ismervén a sütőipar elavult gépparkját, hányszor 192 forint jön össze egy évben ebben az egyetlen boltban? * K. azt mondja, kitűnő ri- porttémat kínál. Egy konyakért megkapom. Rendben! Fizetem a konyakot.-— Egy föltételem van, de azt csak a sztori végén mondom meg. A pénztárcámra gondolok, futja-e még legalább két konyakra. Futja. — Hallgatom. — A főnököm építkezik. A vállalati sofőr már bejárta Tolnát—Baranyát, mert hol betongerenda hiányzott, hol meg falazótégla, máskor zsaluanyag nem akadt. Menetlevél, kiküldetési papír rendben, abban nyugodt lehet. Ott hiába kereskedne bárki, falba ütközik. Tanulmányút, hivatali megbízás, van ott minden, ami szem-szájnak ingere. Csak az igazság nincs sehol. A cég telefonján, telexén naponta folynak üzenetváltások barátokkal, ismerősökkel, ismeretlenekkel. Főnököm szívességeket kér. Ezeket tonnákban és ezrekben kell persze mérni. Arról már szót sem érdemes ejteni, hogy naponta órákra eltűnik. Ha valaki valamit akar tőle, egy helyen biztosan megtalálja. — Csak maga tud erről? — Nyavalyát. A titkárnő, két-három osztályvezető, akíir szintén benne vannak a buliban, aztán a gépkocsivezető és ... mindenki. — Akkor nagyszerű. Jó riport lesz. — Frászt. Ez a föltételem. Nem írhatja meg. Senki sem nyitná ki a száját. — Akkor? — Akkor? Hol él maga ember? A' föld fölött tíz centivel? — Na, de... — Semmi duma. Csak jó volt elmondani. — Szép ez a jugoszláv pamuttrikó? — Az. Jól áll majd a fiadon. — De hiszen magamnak vettem, potom SBázhatvan forintért ! — Ekkorát? Hiszen ez kicsi! — Amikor megvettem, még sokkal nagyobb volt, csak azóta kimostam egyszer éa ekkora lett. — Vidd vissza! — Lehetetlen. Már ez nem az a trikó. Kimostam. — Vagyis? — A következő mosásig a fiam hordja, aztán a lányom, aztán fölmosórongy lesz belőle. — Ott a vásárlók könyve. — Az ott. De miért én? * Száz történetet húzhatnék elő mindennapjainkból. Miért hallgatunk, amikor beszélnünk kellene? Kire, mire várunk? Hogy valaki majd helyettünk megoldja bosszúságaink zsákjának száját? A nagykorúak vissza-kiskorúsod- nak, elbújnak a jótékony tömegben hallgatagon? Megszeppent gyermekként elviselik a kioktatást igazságuk ellenszolgáltatásaként eladótól, pincértől, kisfőnöktől, lakótárstól? Hallgatni (kinek-ki- nek önmaga számára) lehet arany, csakhogy ezek az „aranyak” zsebünkből vándorolnak ki és mások, arra illetéktelenek zsebébe hullanak bele. Bármilyen derűs békét kínál is a régi mondás egy- egy ember számára, hátrányait a közösség szenvedi el.' Hallgatásunkkal az illetékteleneket bátorítjuk, hovatovább magunk fölé emeljük őket: lám, milyen ügyesek. Kinyitott szájjal mindany- nyiunk sorsát jobbíthatjuk. Ez pedig sem fillérrel, sem arannyal nem mérhető! Hortobágyi Zoltán NÓGRÁD - 1983. október 5., szerda « ^ 5
