Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

GAZDÁLKODNI A KÖLTSÉGEKKEL (2.) Két fő út Nógrádbcm A GAZDASAGOK jövede­lemtermelő képességének fo­kozása, az önfinanszírozás biztosítása alapkövetelmény. Ennek két fő útja van: a ho­zamok növelése és a fajlagos ráfordítások csökkentése. Sok éves megyei tapasztalat bizonyítja, hogy kedvezőtlen természeti és közgazdasági vi­szonyok között is egyik „örök­zöld” belső üzemi tartalék a takarékosabb, hatékonyabb költséggazdálkodás. Ennek ér­dekében, a vizsgált időszak­ban — sőt azt megelőzően is, az MSZMP KB 1974. decem­beri határozatának megfelelő­en — számos gazdasági intéz­kedés született. Ma már na­gyobb gondot fordítanak a költségek tervezésére, s fel- használására, mint korábban. A ha-tas nem minden terüle­ten érződik, helyenként még késlekednek az intézkedések megtételével. A gazdaságosság javításának alappillére, egységnyi termé­ket kedvezőbb költségfelhasz­nálással előállítani. Kétségte­len a fejlődés: a mezőgazda- sági nagyüzemekben az érté­kesített termékek árbevételé­nek költségigényessége az V. ötéves tervidőszakban 83 fo­rintról 82 forintra mérséklő­dött, az elmúlt két évben pe­dig az 1980. évi szinten ma­radt. Énnek legfőbb oka az, hogy az alaptevékenységen kí­vüli ágazatokban á száz forint nettó árbevételre jutó elszá­molt önköltség csökkent, és tavaly például ötödével volt alacsonyabb, mint a mező­gazdasági termelésben. Tarka kép áll előttünk, ha föágazatonként vesszük szem- ügyre a gazdaságos termelés helyzetét. A növénytermelés gazdaságossága, — bár az alaptevékenységen belül a legkedvezőbb —, az utóbbi két évben rosszabbodott. Ez a helyzet mind az állami gazda­ságoknál, mind a termelőszö­vetkezetekben. Az előbbieknél közel 10, az utóbbiaknál több mint 15 százalékkal emelke­dett az önköltség. Az okok között kutatva, az adottságok­nak még nem minden tekin­tetben megfelelő vetésszerke­zetet, szakmai, technológiai és munkaszervezési hiányosságo­kat, valamint objektív ténye­zőket — így az adottságokat, s a rendkívüli időjárás termés­csökkentő hatását lehet ki­emelni. A ráfordítások nagy része ilyenkor is felmerül, és csak a betakarítási kiadások­kal lehet takarékoskodni. EZZEL EGYÜTT gazdasá­gonként indokolatlanul nagy a fajlagos költségek differenci­álódása. Hasonló adottságú termelőszövetkezetek között akadt olyan, artielyiknél az ágazat költségszintje 75, míg egy másiknál 104 százalék volt. Kedvezőtlenebb a helyzet az állattenyésztésben, de szekto­ronként eltérő a helyzet. Az állami gazdaságok önköltsége jobb a tsz-ekénél. s a vizsgált hat év során gazdaságosan te­vékenykedtek. Ezzel szemben a tsz-ek állattenyésztése me­gyei átlagban 1979-től nem hozott „hasznot” a gazdasá­gok konyhájára. Sőt 1982-ben minden száz forint értékesí­tett állati termékre átlago­san öt forintot fizettek rá. Két döntő kiváltó ok miatt. Egyfelől a takarmánygazdál­kodás alacsony színvonala, magas önköltsége, másfelől a szabályozók „adóssága” az oka. A juhászaiban még ked­vezőtlenebb a helyzet. Az önköltségek differenci­áltsága igen magas: száz fo­rint nettó árbevételre számít­va értékük tavaly 95 és 133 forint között szóródott. Vizs­gálatunk nem mutatott ki szoros kapcsolatot a termőhe­lyi adottság és az állatte­nyésztés költségigényessége között, azaz gyenge adottságú tsz-ek is esetenként eredmé­nyesek, s jobb adottságúak pedig veszteségesek. A legeredményesebbnek és jövedelembiztonság tekinteté­ben a legstabilabbnak a nem mezőgazdasági tevékenysé­gek bizonyultak. Költségszint­jük a vizsgált időszakban 73 és 75 százalék között válto­zott. A fedezeti összeg mértéke tükrözi leghívebben az egyes ágazatok jövedelmezőségét, amely a nettó árbevétel és az elszámolt önköltség különbö­zeié. Összege hat év alatt 2,4- szeresére nőtt. összetétele vi­szont jelentősen megválto­zott: 1976-ban még 62 száza­léka a mezőgazdasági terme­lésből származott, 1982-ben már 18,2 százaléka. A jövedelemszerzés tekinte­tében a meghatározó, az alap- tevékenységen kívüli tevé­kenység lett. Amíg 1976-ban fedezeti összegük 1,6-szerese volt a mezőgazdasági terme­lésnek, addig 1982-ben 3,6­szorosa. ARRA A KÉRDÉSRE, hogy a fejlődésben hol tart egy gazdaság, a választ jól mu­tatja az elért nyereség a fel­merült költségek százaléká­ban. A rangsorolásnál a ha­sonló adottságú, s a verseny­ben hasonló feltételekkel te­vékenykedő gazdaságokat cél­szerű összehasonlítani. De kedvező a megyei összkép is: hat évvel korábban a tsz-ek egyharmada gazdálkodott 10 százalékos nyereségrátával, vagy ezen felül, 1982-ben ará­nyuk 40 százalékot ért el, négy százalék alatt 1976-ban a közös gazdaságok 56,4 százalé­ka volt, jelenleg éppen a fe­lük. (Vége) Dr. SyöngyÄsi István így tótja egy r.ötletroenedzser’* Buzdítjuk a kezdeményezőket Az együttműködés szélesítése érdekében Interjú a magyar szénbányászati kormánybizottság elnökhelyettesével X KGST szénbányászati ál­landó bizottsága tagnaptól Mátnafüreden tartja hatva­nadik ülését A tanácskozás­ra minden évben más-más országban kerül sor, a mosta­ni 60. ülés házigazdája Ma­gyarország. Ennek kezdete előtt kértünk interjút dr. Fal­ler Gusztávtól, a magyar szén- bányászati kormánybizottság elnökhelyettesétől, az Ipari Minisztérium főtanácsosától. — Mi a mostani tanácsko­zás célja? — Ez az ülés egyfelől át­tekinti azoifcat a fontosabb ha­tározatokat, amelyeket a KGST magasabb szervei a hosszú távú együttműködési célprogram keretében hoztak. Ezek közül is elsősorban azo­kat, amelyek a szénbányá­szattal kapcsolatosak. Sor ke­rül az 1986—1990. közötti tervidőszak tervegyeztetését előkészítő munkára, azaz most hangoljuk össze tevékenysé­günket, mellyel a VII. ötéves tervet készítjük elő. Ugyan-- csak napirenden szerepel egy olyan műszaki prognózis ösz- szeállítása, amely 2000-ig ké­szít előrejelzést országaink szénbányászatát Illetően. —- Mit jelent számunkra, hogy ezúttal hazánkban ülé­sezik a KGST szénbányászati állandó bizottsága? — Mindenekelőtt azt, hogy bemutathatjuk országunk szénbányászatának jelenlegi helyzetét a szocialista orszá­gok miniszterei, miniszterhe­lyettesei vezetésével itt tar­tózkodó delegációknak. Pél­dául lehetőségünk nyíiliik arra is, hogy az eocénprogram ke­retében végzett eddigi mun­kánkat egy Tatabányán meg­rendezendő kerekasztal-ibe- szélgetésen mutathatjuk be. Ez az a program, amelynek keretében négy új föld alatti szénbánya létesült, amelyek már termelnek és kettőnek a rekonstrukciója folyik. Ennek során igen jelentős nemzet­közi együttműködés valósult meg és ezért külön öröm, hogy a szocialista országok delegációi is láthatják ered­ményeinket. Ugyanakkor tá­jékoztatjuk vendégeinket a mecseki kokszolható szénter­melés fokozásának tervedről. Nem tévedek, ha azt mon­dom, hogy ezek — hazánk szénbányászatának kérdései legalább olyan fontosak szá­munkra, mint a tanácskozás több más témája. — Mit várnak a tanácskor Zástól? — Elsősorban azt, hogy pontosítani tudjuk hosszabb távú elgondolásainkat, to­vább tudjuk fejleszteni együtt­működésünket a bányagép­gyártásbam, hiszen ezen a te­rületen különös jelentősége van a szocialista partnerp- mfckel folytatott kooperáció­nak. Annál is inkább, mert hazai bányagépgyártó kapa­citásunk nem elegendő igé­nyeink kielégítésére. Sőt — számításaink szerint — az ez­redfordulóig bányagépeink fele a szocialista országok­ból érkezik Magyarországra. Ilyen mennyiség mellett nem rendezkedhetünk be teljes egészében importra, hanem meg kell találnunk azokat a gépeket, berendezéseket is, amelyek gyártásával mi já­rulhatunk hozzá a KGST-or­szágok szükségleteinek kielé­gítéséhez. — Tudunk-e mi magyarok valamilyen újdonsággal szol­gálni a jelenlevő szakembe­reknek? — Igen. Megmutatjuk part­nereinknek a Thorez külfej­tést, ahol egyébként a világ- színvonalat képviselő NDK-' berendezések dolgoznak — és azt a rekultivációs tevé­kenységet, amely során olyan eredmények születtek a volt bányaterületek helyreállítá­sában, amelyek méltán tarta­nak számot nemzetközi elis­merésre. — Köszönöm a beszélgetést! Zilahy Tamás , A volgai autógyár szakemberei városi for­galomra készült új, kisfogyasztású, villamos meghajtású teherautókat állítottak elő, most próbálják ki az első mintapéldányokat. Az. autók meghajtása biztonságos és gaz­daságos. Az akkumulátor egy íeitöltéssel 85—100 kilométeres távra elegendő. Az új­donság terhelhetősége 200—500 kiló. A villa­mos meghajtású teherautó kipufogógázzal nem szennyezi a levegőt és működése szin­te teljesen, zajtalan. Az ötvenéves a Szovjetunió volgai autó­gyár 1967—1971, között épült fel Togliatti városában. Termékei közül a legismertebb a Zsiguli, exportnevén a Nógrádban is ked­velt Lada személygépkocsi. Képünkön a VÁZ—2802 villamos meghajtású kisteherau­tó prototípusa. Elsősorban városi forgalomban kerülhet hasznosításra. Ä Salgótarjáni Ingatlanke­zelő Vállalat igényli dolgozó­ik javaslatait. A megoldandó legfontosabb feladataink közül — újítási feladattervünkben —közzétettük azokat, melyek megoldását újítóinktól vár­juk. Az éves újítási verseny mellett októberben újítóhóna­pot és ötletnapöt szervezünk a legeredményesebbek megjutal- mazásával. Az új újítási ren­delet birtokában elkészítet­tük a vállalat korszerűbb újítási szabályzatát, melyben megfogalmaztuk az újítók jo­gait és feladatait, továbbá azt, J* milyen lehetőségeket biztosí­tunk újítónk anyagi és erköl- J esi megbecsülésére. Az új szabályzat szerint az ' újítások ügyintézését korsze­rűsítjük. A javaslatok jelen­tős részét harminc napon be­lül kívánjuk elintézni. Az újítások ügyintézésének min­den fazisa a gazdasági munka szerves részét képezi, és az ügyintézésben jeleskedők — szakvéleményezők, kalkuláto­rok — részére a szabályzat jutalmazási alapot is biztosit. Az újítások ügyintézési átfutási idejét csökkentheti az a lehetőség, hogy az igazgató mellett a főmérnök is megbí­zást kapott az újítások elbí­rálására. Az újítások díjazásának részletes megfogalmazása mel­lett a szabályzat kitér a mun­kaköri kötelességre, kimondva hogy teljes mértékű köteles­ség körébe tartozik minden olyan javaslat, melynek meg nem történte munkaköri mu­lasztásnak minősül. Üj szín­foltja a rendeletnek az is, hogy a munkaköri kötelessé­get nem az újítás fogalmi elemeként, hanem az újítási díj megállapítása során díj­kulcsot csökkentő tényezőként lehet értékelni. Ezzel mód nyílik a műszaki értelmiség fokozott bevonására az újító­mozgalomba. Az újítások fogalmi elemei között kizáró tényként jelent­kezik az „egyéb jogszabály­ba” ütközés. Például nem sza­bad újításként elfogadni a javaslatot, ha biztonságtech­nikai, munkavédelmi vagy környezetvédelmi előírásokba ütközik. Az új újítási sza­bályzat közrebocsátásával — az újítóink tájékoztatása mel­lett — egész dolgozó kollek­tívánk lelkes kezdeményező­készségét szeretnénk tovább fejleszteni. ___ Vállalatunk újítómozgalma az év eltelt időszakában a várakozásnak megfelelően alakult. A beérkezett' 25 db javaslatból 12 db volt hasz­nosításra alkalmas. A javas­latok várható gazdasági ered­ménye egymillió 62 ezer fo­rint. Újítási dijat 38 ezer fo­rintot fizettünk ki az újítók­nak. Az újítások ügyintézése átfutási idejének csökkenté­sével a javaslatok megfelelő elismerésével kívánjuk újító- mozgalmunkat továbbfejlesz­teni. Kovács Zoltán újítási előadó Veszteség A szovjet biológusok olyan új borsófajokat nemesítet­tek, amelyeknek szemei érés után nem hullanak ki hü­velyeikből, és géppel veszte­ség nélkül szüretelhetek. A Szovjet Tudományos Akadémia mellett működő általános genetikai intézet igazgatója, Alekszej Szoszínov nélkül szüretelhető a borsé megállapította: a sikeres ne­mesítés igen hasznos, mert eddig a borsóbetakarításkor a termés közel egynegyede kár­ba veszett. Több éves kísér­letezés után lett tudósok ér­ték el az első sikereket. A dél-ukrajnai, vorosilovgrádi állomás tudósainak végre si­került a genetikai szerkezete­ket bőven termő fajokra át­vinni. Az új borsófa.ibol eb­ben az évben a föld 57 leg­különbözőbb éghajlatú terü­letére küldenek -vetőanyagot. A fehérjében különösen gaz­dag borsófajok eddig neme­sített vetőanyaga 100 ezer hektár megművelésére ele­gendő. Fűszerpaprika belföldre és exportra A fűszerpaprika világforgajl­ma ma évente 24—33 ezer tonna között ingadozik. Ebből a tetemes mennyiségből Spa­nyolország mintegy húszezer, Magyarország pedig tízezer tonnával részesedik. A ma­gyar fűszerpaprika külföldi piaca a huszadik század for­dulóján épült ki, s elsősorban az Osztrák—Magyar Monar­chiára, az Egyesült Államok­ra és Németországra terjedt ki. Az utóbbi évtizedekben a hazai fűszerpaprika legna­gyobb vásárlója a Német Szö­vetségi Köztársaság. A fűszerpaprika minőségi követelményei országonként eltérőek. Az USA-ban igen szigorú élelmiszertörvény sza­bályozza a forgalomba kerülő őrleményeket. Előírás példá­ul, hogy 25 gramm paprika­őrleményben legfeljebb 75 darab mikroszkopikus mére­tű rovar-, és 11 darab rág­csálószőr lehet. E követelmény betartása egyáltalán nem egy­szerű dolog. A rovar- és rág­csálószőr-maradvány mérté­ke a megfelelő raktározási körülmények mellett nagy­mértékben függ az őrlés mód­jától is. A hagyományosnak tekinthető kövön őrlés során ezek a szennyeződének össze­sodródnak, összeállnak, és így viszonylag könnyen eitá- volíthatók az őrleményből. Á hengerszéki őrlésnél viszont szinte mikroszkopikus 'mére­tűre felaprítódiiik a rágcsáló- szőr. Hasonlóan fontos jellem­ző az őrlemény színe is. A színt természetesen befolyá­solja az őrlés finomsága, de nem 'közömbös az sem, hogy hasznélitak-e korábban kü­lönböző érésgyorsítókaf vagy sem. Ezek ugyanis a színile- bomtást is gyorsítják. Magyarországon évente 15 —17 ezer őrleményt állítanák elő az ennél hatszor nagyobb paprikatermésből. Az egy hektárra jutó paprikaterme­lés 8—8,5 tonna körül van. Ebben az átlagban 1—2 ton­nás hektáronkénti termés éppúgy van, mint 20—21 ton­nás. Az őstermelői feldolgozás első fázisában a paprikákat — képen látható módon — felfű­zik, s a házak napos oldalá­ra, lehetőleg az eresz alá akasztva jól kiszárítják. NÖGRÁD — 1983. október 5., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom