Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
Losonczi Pál hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn hazaérkezett New Yorkból, ahol részt vett az Indira Gandhi indiai miniszterelnök által kezdeményezett állam- és kormányfői találkozón és felszólalt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, majd hazafelé rövid időre megszakította útját Párizsban, Losonczi Pál fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Nagy János külügyi államtitkár, az Elnöki Tanács több tagja, valamint közéletünk több más vezető személyisége. (MTI) 5am Nujoma sajtótájékoztatója Békét, függetlenséget,szabadságot Namíbiának ' Sam Nujoma, a Dél-nyugat Afrikai Népi Szervezet (SWA- PO) elnöke, aki a Hazafias Népfront és a Magyar Szolidaritási Bizottság vendégeként, küldöttség élén hazánkban- tartózkodik, hétfőn sajtótájékoztatót tartott Budapesten, a Hazafias Népfront Bzékházában. Sam Nujoma elmondta, hogy a namíbiai nép Idestova két évtizede küzd függetlensége, szabadsága kivívásáért. A fajgyűlölő dél- afrikai rezsim azonban agresszív tettek sorozatával próbálja meggátolni a kibontakozó ellenállási folyamatot. Célja elérése érdekében zsoldosokat toboroz, akik nem riadnak vissza a legvéresebb atrocitásoktól sem. A namíbiai nép e harcok során számottevő veszteségeket szenvedett, de nem tört meg: igaza tudatában, erejét mindinkább összpontosítva arra törekszik, hogy visszaszorítsa az agresszorokat, s ráléphessen a társadalmi haladás útjára. A SWAPO elnöke ezután arról szólt, hogy a végső siker bekövetkeztét hátráltatja az a körülmény, hogy a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság a nemzetközi imperializmus támogatását élvezi. Azért is, mert a térséghez — a gazdag nyersanyagkészletek miatt — alapvető gazdasági érdekei fűződnek. Ezért is késleltetik a tárgyalásokat. Ezek létrejötte végett utazott a közelmúltban Dél-Af- rikába, Namíbiába és más országokba az ENSZ főtitkára, ám megbeszélései nem hoztak kellő eredményt. Fokozta a nehézségeket, hogy eközben az imperialista körök ultimátumot intéztek a . SWAPO- hoz, arra szólítva fel a szervezetet, hogy járjon közbe a kubai katonák Angolából történő -kivonása érdekében. Ezt a feltételt, mint a tárgyalások alapját, a Dél-nyugat Afrikai Népi Szervezet nem fogadhatja, s nem is fogadja el — jelentette ki Sam Nujoma, utalva arra a tényre, hogy a rendezés alapjául egyedül és kizárólag az ENSZ megfelelő határozatai szolgálhatnak. A SWAPO békét, függetlenséget, szabadságot akar, s e céljai megvalósulását csak akkor látja elérhetőnek, ha e dokumentumok szellemében ülnek tárgyaló- asztalhoz a felek. . Sam Nujoma végül rámutatott: a namíbiai nép két évtizede élvezi a nemzetközi szolidaritás, a szocialista országok támogatásának előnyeit. Ez ad erőt a további harcaihoz is, mert a történelmi tapasztalatok azt igazolják, hogy egy igazában biztos népet nem lehet legyőzni. (MTI) Az atlanti közgyűlés előtt a rakéták telepítése Mérgező gázok r A szovjet televízió „Nemzetközi panoráma” című vasárnapi adásában bemutatták az NDK televíziójának filmjét, amelynek tanúsága szerint a Pentagon nem elégszik meg új atomfegyverek íyugat-európal telepítésével, aanem airra törekszik, hogy az NSZK-ban és a szomszédos tőkésál'lamókban vegyi fegyvereket is fölhalmozzon. Néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra került, hogy az NS ZK-beli Fischbach kö- aelében az amerikai hadsereg raktárában két speciális bunker van: az egyikben atom- robbanótöllteteket, a másikban mérgező gázokat rejtő tartályokat őriznek. Az NDK-filmben arra emlékeztetik a nézőket, hogy Reagan amerikai elnök 1982- ben föloldotta a vegyi fegyverek gyártására szólő tilalmat, és egyúttal 20 milliárd dollárt kért a kongresszustól arra, hogy a Pershing—2 rakéták robbanótölteteivel célba juttatásra alkalmas mérgező gázok gyártását fejlesszék. Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Az eurohadászati rakéták közelgő telepítése uralja az atlanti közgyűlés idei, 29. ülésszakát, amely vasárnap nyílt meg Hágában. Ezen a tanácskozáson minden évben a NATO-tagorszá- gok mintegy kétszáz parlamenti képviselője ül össze az Atlanti Szövetség időszerű problémáinak megvitatásába. A péntekig tartó hágai ülés meghívottal között szerepel Paul Nitze genfi amerikai küldöttségvezető is. Az atlanti közgyűlésre Idén sorsdöntő időszakban kerül sor: a NATO-tervek szerint decemberben már hadrendbe állítják az első eurorakétákat néhány nyugat-európai országban, miközben a közvélemény a legtöbb érintett országban ellenzi ezt a telepítést és tart kövétkezményei- től. A genfi eurohadászati tárgyalásokon azonban semmi jele sem mutatkozik annak, hogy valamilyen megállapodás még elejét vehetné e veszélyes fejleménynek. Októberben több nyugat-európai országban tömegtüntetések és egyéb megmozdulások készülnek a rakéták, az atomfegyverkezés ellen. A hágai atlanti közgyűlés munkájának középpontjában a testület különbizottságának jelentése álL Ez az európai atomfegyverek kérdését elemzi az 1979-es kettős határozat alapján. A közgyűlést pénteken szavazás zárja erről a jelentésről és a kapcsolódó ajánlásokról. Előzetes tájékoztatás szerint megvitatják a közgyűlésen a kelet—nyugati kapcsolatok egészét — politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kereskedelmi téren egyaránt. Megfigyelőként jelen vannak ezúttal először ausztráliai és japán parlamenti képviselők is. Nincs szó Libanon felosztásáról ' A libanoni tűzszünet erősödésének újabb jele, hogy a falangista milíciák vasárnap szabadon engedtek mintegy 100 drúz asszonyt és gyereket, akiket Bejrúttól északkeletre, egy kisvárosban tartottak fogva túszként. Valid Dzsumbiatt drúz-szo- cialástaipárti vezető vasárnap túlzottnak minősítette az Amin Dzsemajel elnök vezette központi kormányzat felháborodását azért, mert a drúzok, adminisztratív tanácsot” alakítanak az általuk ellenőrzött területeken. A tanács a Bejrúttól délre- délkieletre levő Suf-hegység vidékének gazdasági, szociális és oktatási ügyeit fogja intézni. A • kormány szerint ez lépés Libanon felosztása felé és az államfő környezetéből „politikai offenzívát” helyeztek kilátásba Dzsumbiatt „helyi kormánya” ellen, de katonai lépéseket nem terveznek. Vasárnap Bejrutban a külügyminisztérium összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagállamainak nagyköveteit is az ügyben. Dzsemajel elnök egyik tanácsadója reményét fejezte ki, hogy Dzsumbiatt csupán „taktikai lépést” tett, hogy engedményeket érhessen majd el a nemzeti megbékélési tárgyalásokon. Dzsumbiatt maga vasárnap Bejrúttól keletre egy kisvárosban, Hammanában nyilatkozott, mértéktelenül eltúlzottnak nevezte a kormányzat reagálását A helyi tanácsot „ideiglehes szervnek” nevezte, amelynek semmi más feladata nincs, mint segítségét nyújtani a helyi lakosságnak. „Szó sincs Libanon felosztására való törekvésről” — mondta. Robert McFarlane, az amerikai elnök közel-keleti kü- lönmegbízottja Rómában úgy vélekedett, hogy Dzsumbiatt lépése „nem meglepő”, s várható, hogy más libanoni csoportok hasonló intézkedéseket tesznek a megbékélési tárgyalások megkezdése előtt. Dzsumbiatt egyébként a hammanai laktanya katonái előtt beszélt, akik közül egy hadnagy — a szíriad tv-ben közvetített nyilatkozata szerint — azt állította, hogy a helyőrség mind a 600 katonája fellázadt a központi kormány ellen. Dzsumbiatt maga követelte, hogy a hadsereg a továbbiakban tartsa távol magát a polgárháborútól, és követelte a hadsereg demokratikus átszervezését is. (MTI) Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Nyilatkozat és záróközle- mény nélkül, de eredményes munkát végezve fejeződött be a múlt héten New Yorkban az el nem kötelezett országok és a nemzetközi biztonság problémáival foglalkozó állam- és kormányfői értekezlet. Szombaton elutazott New Yorkból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki részt vett és beszédet mondott ezen a tanácskozáson. A New York-1 csúcsot Indira Gandhi indiai miniszterelnök kezdményezte. Felhívásának 24 állam .és kormányfője tett eleget. A kötetlen vitában mind a harmadik világ, mind pedig a szocialista országok jelenlévő állam- és kormányfői a feszültségek enyhítésére és a leszerelésre összpontosították figyelmüket; Emellett határozott állásfoglalások hangzottak el egy olyan igazságosabb nemzetközi gazdasági rend megteremtéséről is, amely enyhítené a fejlődő országok helyzetét. 2 NÓGRÁD - 1983. október 4., kedd Angelov és brigádja Angelov (balra) a Magyar Ku lturális Intézet igazgatójával. Aszparuh Angelovval egy csésze fekete mellett ismerkedtem meg Jakab Róbertnál, a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatójánál. A fővárosi autógumigyár gépszerelő brigádja vezetőjének ez a látogatása nem volt véletlen. Már 12 éve, hogy a brigád Zalka Máté nevét viseli és a Magyar Kulturális Intézettel szoros kapcsolatokat tart fenn. — Angelovot sok okból becsüljük — közli az igazgató. — Mint önkéntes, részt vett az első bolgár hadseregnek a Drávánál vívott harcaiban, Ott megsebesült, ó Búcsúzáskor elfogadtam a meghívást, * hogy a brigáddal találkozzak, de már saját területén, a gyárban. * • ■■ 4 • • >vr fi -.J Aszparuh Angelov megmutatta az üzemet, ahová nemrégen új gépek érkeztek a Szovjetunióból. A gépek karbantartása és javítása most a brigád feladata. Jelenleg az Üzem. rekonstrukció ajtót van, az, itt gyártott villarnostargon- ca-gumik közel, 90 százaléka a világ sok országába, köztük Magyarországra kerül. A brigádsarokban „magyar hullámhosszra” állunk be. Fellapozzuk a fényképalbumot: a felvételek többek között a magyar nagykövet és a Magyar Kulturális Intézet igazgatójának látogatását idézik vissza. Előttünk van a napló is, amelyből kiderül, milyen sok magyar kulturális rendezvényen vettek részt a brigád tagjai. A Taurus autógumigyárban 1974-ben Angelov szerződést írt alá az ottani gépkarbantartó brigáddal a kölcsönös látogatásokról, az együttműködésről. Azóta minden nyáron magyar munkások üdülnek a Fekete-tenger partján a Georg! Dimitrov Autógumigyár üdülőjében, bolgár, kollégáik pedig nálunk pihennek. — Három évvel ezelőtt voltam a Balatonnál — meséli Ili ja Velicskov — és nem fogom elfelejteni azt a figyelmet, amellyel a magyar elv- társak miniket körülvettek. Az egyik nap a Taurus egyik üzeméneit vezetője is meglátogatott minket. Később Budapesten meghívtak minket a* üzembe, ahol a Hriszto Botetf brigád névadói lettünk... A brigád egy másik tagja a drávai harcokban vett részt a második világháborúban, ő Georgi Trendafilov, az első bolgár hadsereg akkori tiszta je. A már őszülőben levő munkás megosztotta velünk örömét: „Nemrég Duganovo faluban, Elin-Pelin körzetében tartottam a fiam esküvőjét, és kivittem az egész brigádot is. Mint kedves vendég, jelen volt Magyarország bulgáriai nagykövete is... ” Ebben a kis munkáskollek- tívában ritkán van ünnep magyar vendég részvétele nélkül. A baráti találkozókon a brigád hivatalos tolmácsa, Angelov felesége, aki a Magya* Kulturális Intézetben a magyar nyelvtanfolyamokat végigjárta. Mint látja, a kövei tőim száma sokszorozódí*. már a saját feleségem is túr* tett rajtam — viccelődik Angelov, én meg arra gondolok,' hogy szavaiban soli igazság van... Katja Konsztantinova j Új állandó kiállítás a Nemzeti Galériában (Folytatás az I., oldalról.) nyai iskola megalakulása és fénykora, a hazai avantgarde első jelentkezése. Csontváry, Rippl-Rónai; Gulácsy, Vaszary, Beck ö: Fülöp életművének jelentős része éppúgy idetartozik, mint a nyolcak és az aktivisták működése. A kiállítás második ; szakasza a két világháború közötti időszak törekvéseit és mestereit mutatja be. A kor művészete részben még erősen kötődik a régebbi tendenciákhoz, de már megfigyelhetők a legújabb nemzetközi törekvések eredményei, s megszületik a szocialista művészet: ezt elsősorban Derkovits Gyula és Mészáros László életműve példázza. A harmadik szakasz kezdetét az 1945-ös évszám jelöli. Kezdetben még élnek a régebbi stílustörekvések, de egyre markánsabban bontakoznak ki az új, közösségi tartalmú művészet körvonalai. A kiállítás megmutatja azt a bonyolult, gyakran ellentmondásos folyamatot, amely az 50-es, 60-as évek hazai képzőművészetét jellemezte. Az intézmény vezetői a sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva elmondták, hogy a galériának két nagy terve van a következő évekre: létre akarják hozni az állandó reneszánsz kiállítást és a kortárs magyar művészetet bemutató tárlatot. Nem tisztázott azonban, hogy ez utóbbit a Budavári Palotában vagy — külföldi példákhoz hasonlóan — másutt, önálló gyűjteményként valósítsák-e meg. A Magyar Nemzeti Galéria XX. századi gyűjteményét kedden délután 16 órakor nyitják meg. New York-i csúcs A vitában világosan kirajzolódott hogy melyik or- szágcsop'crt az, amelynek gazdaságpolitikája és stratégiája a fejlesztést, a békés fejlődés biztosítását, a fegyverkezési hajsza feltartóztatását szolgálja, s melyik az a csoport amely gazdasági és stratégiai érdekeit a militarizálás, az expanzió, a nemzetközi pénzpiac ellenőrzése által próbálja érvényesíteni a fejlődő világ érdekei ellenében. Jellegzetes záróepizódja volt ennek a „finom megkülönböztetésnek” az az interjú, amelyet vasárnap Indira Gandhi miniszterelnök adott az NBC telvíziós társaságnak. Gandhi asszony kitért a Szovjetuniót egyoldalúan elítélő nyilatkozatok elől mind a koreai repülőgép, mind Afganisztán kérdésében, s azt is világosan tudtul adta: India a reagani „mindent vagy semmit” fegyverkzetkorláto- zási taktika helyett a kis lépések stratégiáját részesítené előnyben, mert ez utóbbi a múltban célravezetőnek bizonyult. Indira Gandhi nem volt hajlandó minősíteni Reagan elnök New Yorkban előadott javaslatait, azt viszont kimondta, hogy az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok „nem fenyegetik India biztonságát, senkinek a biztonságát sem fenyegetik”. Kijelentette: nem hiszi, hogy a Szovjetunió „elfogadná a nyugati befolyás újbóli megerősödését Afganisztánban”, miután éppen „ennek kiküszöbölésére hívták be csapatait az országba”. A New York-i tanácskozás csütörtökön megtartott második ülésén érdekes vita folyt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank helyzetéről, elsősorban Trudeau kanadai kormányfő és Július Nyerere tanzániai elnök között. Trudeau radikalizmussal vádolta a fejlődő országokat, amelyek a maguk részéről többnyire hangoztatták: nem ezen in-; tézmények felszámolását, csupán funkcióiknak a fejlődő világ követelményeihez való nagyobb fokú alkalmazását kívánják. Az el nem kötelezett országok „kerekasztal-értekezlete’’ persze nem oldotta, nem old-i háttá meg az ilyen országok gondjait de betöltötte küldetését e gondok napirenden tartásával. A résztvevő országok teljes tekintélyükkel a feszültségek csökkentésére szólították fel a nagyhatalmakat. Gandhi asszony szavai szerint ezek az országok nem óhajtanak részt venni a nagyhatalmak közötti rivalizálásban, de nem is semlegesek. „Előfordulhat, hogy az egyik csoporthoz közelebb állnak, mint a másikhoz, mert saját érdekeik alapján járnak el”. * A New Yorkban elhangzottak alapján az említett érdé-’ kék jelenleg is a szocialista országok politikai célkitűzá»: seihez állnak közelebb.