Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

Losonczi Pál hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn hazaérke­zett New Yorkból, ahol részt vett az Indira Gandhi indiai miniszterelnök által kezde­ményezett állam- és kormány­fői találkozón és felszólalt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, majd hazafelé rövid időre megszakította útját Párizsban, Losonczi Pál fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Nagy János külügyi ál­lamtitkár, az Elnöki Tanács több tagja, valamint közéle­tünk több más vezető sze­mélyisége. (MTI) 5am Nujoma sajtótájékoztatója Békét, függetlenséget,szabadságot Namíbiának ' Sam Nujoma, a Dél-nyugat Afrikai Népi Szervezet (SWA- PO) elnöke, aki a Hazafias Népfront és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság vendége­ként, küldöttség élén hazánk­ban- tartózkodik, hétfőn saj­tótájékoztatót tartott Buda­pesten, a Hazafias Népfront Bzékházában. Sam Nujoma el­mondta, hogy a namíbiai nép Idestova két évtizede küzd függetlensége, szabadsága ki­vívásáért. A fajgyűlölő dél- afrikai rezsim azonban ag­resszív tettek sorozatával pró­bálja meggátolni a kibonta­kozó ellenállási folyamatot. Célja elérése érdekében zsol­dosokat toboroz, akik nem ri­adnak vissza a legvéresebb at­rocitásoktól sem. A namíbiai nép e harcok során számotte­vő veszteségeket szenvedett, de nem tört meg: igaza tu­datában, erejét mindinkább összpontosítva arra törek­szik, hogy visszaszorítsa az agresszorokat, s ráléphessen a társadalmi haladás útjára. A SWAPO elnöke ezután arról szólt, hogy a végső si­ker bekövetkeztét hátráltatja az a körülmény, hogy a faj­üldöző Dél-afrikai Köztársa­ság a nemzetközi imperializ­mus támogatását élvezi. Azért is, mert a térséghez — a gaz­dag nyersanyagkészletek miatt — alapvető gazdasági érdekei fűződnek. Ezért is késleltetik a tárgyalásokat. Ezek létrejötte végett uta­zott a közelmúltban Dél-Af- rikába, Namíbiába és más or­szágokba az ENSZ főtitkára, ám megbeszélései nem hoztak kellő eredményt. Fokozta a nehézségeket, hogy eközben az imperialista körök ultimá­tumot intéztek a . SWAPO- hoz, arra szólítva fel a szer­vezetet, hogy járjon közbe a kubai katonák Angolából tör­ténő -kivonása érdekében. Ezt a feltételt, mint a tárgyalá­sok alapját, a Dél-nyugat Afrikai Népi Szervezet nem fogadhatja, s nem is fogadja el — jelentette ki Sam Nu­joma, utalva arra a tényre, hogy a rendezés alapjául egyedül és kizárólag az ENSZ megfelelő határozatai szol­gálhatnak. A SWAPO békét, függetlenséget, szabadságot akar, s e céljai megvalósulá­sát csak akkor látja elérhe­tőnek, ha e dokumentumok szellemében ülnek tárgyaló- asztalhoz a felek. . ­Sam Nujoma végül rámu­tatott: a namíbiai nép két évtizede élvezi a nemzetközi szolidaritás, a szocialista or­szágok támogatásának elő­nyeit. Ez ad erőt a további harcaihoz is, mert a történel­mi tapasztalatok azt igazol­ják, hogy egy igazában biz­tos népet nem lehet legyőz­ni. (MTI) Az atlanti közgyűlés előtt a rakéták telepítése Mérgező gázok r A szovjet televízió „Nem­zetközi panoráma” című va­sárnapi adásában bemutat­ták az NDK televíziójának filmjét, amelynek tanúsága szerint a Pentagon nem elég­szik meg új atomfegyverek íyugat-európal telepítésével, aanem airra törekszik, hogy az NSZK-ban és a szomszédos tőkésál'lamókban vegyi fegy­vereket is fölhalmozzon. Néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra került, hogy az NS ZK-beli Fischbach kö- aelében az amerikai hadsereg raktárában két speciális bun­ker van: az egyikben atom- robbanótöllteteket, a másikban mérgező gázokat rejtő tartá­lyokat őriznek. Az NDK-filmben arra em­lékeztetik a nézőket, hogy Reagan amerikai elnök 1982- ben föloldotta a vegyi fegyve­rek gyártására szólő tilalmat, és egyúttal 20 milliárd dol­lárt kért a kongresszustól ar­ra, hogy a Pershing—2 raké­ták robbanótölteteivel célba juttatásra alkalmas mérgező gázok gyártását fejlesszék. Magyar Péter, az MTI tudó­sítója jelenti: Az eurohadászati rakéták közelgő telepítése uralja az atlanti közgyűlés idei, 29. ülésszakát, amely vasárnap nyílt meg Hágában. Ezen a tanácskozáson min­den évben a NATO-tagorszá- gok mintegy kétszáz parla­menti képviselője ül össze az Atlanti Szövetség időszerű problémáinak megvitatásába. A péntekig tartó hágai ülés meghívottal között szerepel Paul Nitze genfi amerikai küldöttségvezető is. Az atlanti közgyűlésre Idén sorsdöntő időszakban kerül sor: a NATO-tervek szerint decemberben már hadrendbe állítják az első eurorakétákat néhány nyugat-európai or­szágban, miközben a közvéle­mény a legtöbb érintett or­szágban ellenzi ezt a telepí­tést és tart kövétkezményei- től. A genfi eurohadászati tárgyalásokon azonban semmi jele sem mutatkozik annak, hogy valamilyen megállapodás még elejét vehetné e veszé­lyes fejleménynek. Október­ben több nyugat-európai or­szágban tömegtüntetések és egyéb megmozdulások készül­nek a rakéták, az atomfegy­verkezés ellen. A hágai atlanti közgyűlés munkájának középpontjában a testület különbizottságának jelentése álL Ez az európai atomfegyverek kérdését elem­zi az 1979-es kettős határozat alapján. A közgyűlést pénte­ken szavazás zárja erről a jelentésről és a kapcsolódó ajánlásokról. Előzetes tájékoztatás szerint megvitatják a közgyűlésen a kelet—nyugati kapcsolatok egészét — politikai, gazdasá­gi, műszaki-tudományos és kereskedelmi téren egyaránt. Megfigyelőként jelen vannak ezúttal először ausztráliai és japán parlamenti képviselők is. Nincs szó Libanon felosztásáról ' A libanoni tűzszünet erősö­désének újabb jele, hogy a falangista milíciák vasárnap szabadon engedtek mintegy 100 drúz asszonyt és gyere­ket, akiket Bejrúttól észak­keletre, egy kisvárosban tar­tottak fogva túszként. Valid Dzsumbiatt drúz-szo- cialástaipárti vezető vasárnap túlzottnak minősítette az Amin Dzsemajel elnök vezette köz­ponti kormányzat felháboro­dását azért, mert a drúzok, adminisztratív tanácsot” alakítanak az általuk ellenőr­zött területeken. A tanács a Bejrúttól délre- délkieletre levő Suf-hegység vidékének gazdasági, szoci­ális és oktatási ügyeit fogja intézni. A • kormány szerint ez lépés Libanon felosztása felé és az államfő környezetéből „politikai offenzívát” he­lyeztek kilátásba Dzsumbiatt „helyi kormánya” ellen, de katonai lépéseket nem tervez­nek. Vasárnap Bejrutban a kül­ügyminisztérium összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagállamainak nagyköveteit is az ügyben. Dzsemajel elnök egyik tanácsadója reményét fejezte ki, hogy Dzsumbiatt csupán „taktikai lépést” tett, hogy engedményeket érhessen majd el a nemzeti megbéké­lési tárgyalásokon. Dzsumbiatt maga vasárnap Bejrúttól keletre egy kisvá­rosban, Hammanában nyilat­kozott, mértéktelenül eltúl­zottnak nevezte a kormány­zat reagálását A helyi taná­csot „ideiglehes szervnek” ne­vezte, amelynek semmi más feladata nincs, mint segítsé­gét nyújtani a helyi lakosság­nak. „Szó sincs Libanon fel­osztására való törekvésről” — mondta. Robert McFarlane, az ame­rikai elnök közel-keleti kü- lönmegbízottja Rómában úgy vélekedett, hogy Dzsumbiatt lépése „nem meglepő”, s vár­ható, hogy más libanoni cso­portok hasonló intézkedése­ket tesznek a megbékélési tár­gyalások megkezdése előtt. Dzsumbiatt egyébként a hammanai laktanya katonái előtt beszélt, akik közül egy hadnagy — a szíriad tv-ben közvetített nyilatkozata sze­rint — azt állította, hogy a helyőrség mind a 600 kato­nája fellázadt a központi kor­mány ellen. Dzsumbiatt ma­ga követelte, hogy a hadsereg a továbbiakban tartsa távol magát a polgárháborútól, és követelte a hadsereg demok­ratikus átszervezését is. (MTI) Bokor Pál, az MTI tudósító­ja jelenti: Nyilatkozat és záróközle- mény nélkül, de eredményes munkát végezve fejeződött be a múlt héten New York­ban az el nem kötelezett or­szágok és a nemzetközi biz­tonság problémáival foglalko­zó állam- és kormányfői ér­tekezlet. Szombaton elutazott New Yorkból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki részt vett és beszédet mon­dott ezen a tanácskozáson. A New York-1 csúcsot In­dira Gandhi indiai miniszterel­nök kezdményezte. Felhívásá­nak 24 állam .és kormányfője tett eleget. A kötetlen vitá­ban mind a harmadik világ, mind pedig a szocialista or­szágok jelenlévő állam- és kormányfői a feszültségek enyhítésére és a leszerelésre összpontosították figyelmüket; Emellett határozott állásfogla­lások hangzottak el egy olyan igazságosabb nemzetközi gaz­dasági rend megteremtésé­ről is, amely enyhítené a fej­lődő országok helyzetét. 2 NÓGRÁD - 1983. október 4., kedd Angelov és brigádja Angelov (balra) a Magyar Ku lturális Intézet igazgatójával. Aszparuh Angelovval egy csésze fekete mellett ismer­kedtem meg Jakab Róbertnál, a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatójánál. A fő­városi autógumigyár gépsze­relő brigádja vezetőjének ez a látogatása nem volt véletlen. Már 12 éve, hogy a brigád Zalka Máté nevét viseli és a Magyar Kulturális Intézettel szoros kapcsolatokat tart fenn. — Angelovot sok okból be­csüljük — közli az igazgató. — Mint önkéntes, részt vett az első bolgár hadseregnek a Drávánál vívott harcaiban, Ott megsebesült, ó Búcsúzáskor elfogadtam a meghívást, * hogy a brigáddal találkozzak, de már saját te­rületén, a gyárban. * • ■■ 4 • • >vr fi -.J Aszparuh Angelov megmu­tatta az üzemet, ahová nem­régen új gépek érkeztek a Szovjetunióból. A gépek kar­bantartása és javítása most a brigád feladata. Jelenleg az Üzem. rekonstrukció ajtót van, az, itt gyártott villarnostargon- ca-gumik közel, 90 százaléka a világ sok országába, köztük Magyarországra kerül. A brigádsarokban „magyar hullámhosszra” állunk be. Fellapozzuk a fényképalbu­mot: a felvételek többek kö­zött a magyar nagykövet és a Magyar Kulturális Intézet igazgatójának látogatását idézik vissza. Előttünk van a napló is, amelyből kiderül, milyen sok magyar kulturális rendezvényen vettek részt a brigád tagjai. A Taurus autó­gumigyárban 1974-ben Ange­lov szerződést írt alá az otta­ni gépkarbantartó brigáddal a kölcsönös látogatásokról, az együttműködésről. Azóta min­den nyáron magyar munká­sok üdülnek a Fekete-tenger partján a Georg! Dimitrov Autógumigyár üdülőjében, bol­gár, kollégáik pedig nálunk pi­hennek. — Három évvel ezelőtt vol­tam a Balatonnál — meséli Ili ja Velicskov — és nem fo­gom elfelejteni azt a figyel­met, amellyel a magyar elv- társak miniket körülvettek. Az egyik nap a Taurus egyik üze­méneit vezetője is megláto­gatott minket. Később Buda­pesten meghívtak minket a* üzembe, ahol a Hriszto Botetf brigád névadói lettünk... A brigád egy másik tagja a drávai harcokban vett részt a második világháborúban, ő Georgi Trendafilov, az első bolgár hadsereg akkori tiszta je. A már őszülőben levő mun­kás megosztotta velünk örö­mét: „Nemrég Duganovo fa­luban, Elin-Pelin körzetében tartottam a fiam esküvőjét, és kivittem az egész brigádot is. Mint kedves vendég, jelen volt Magyarország bulgáriai nagykövete is... ” Ebben a kis munkáskollek- tívában ritkán van ünnep ma­gyar vendég részvétele nél­kül. A baráti találkozókon a brigád hivatalos tolmácsa, An­gelov felesége, aki a Magya* Kulturális Intézetben a ma­gyar nyelvtanfolyamokat vé­gigjárta. Mint látja, a kövei tőim száma sokszorozódí*. már a saját feleségem is túr* tett rajtam — viccelődik An­gelov, én meg arra gondolok,' hogy szavaiban soli igazság van... Katja Konsztantinova j Új állandó kiállítás a Nemzeti Galériában (Folytatás az I., oldalról.) nyai iskola megalakulása és fénykora, a hazai avantgarde első jelentkezése. Csontváry, Rippl-Rónai; Gulácsy, Vaszary, Beck ö: Fülöp életművének jelentős része éppúgy idetar­tozik, mint a nyolcak és az aktivisták működése. A kiállítás második ; szaka­sza a két világháború közötti időszak törekvéseit és meste­reit mutatja be. A kor művé­szete részben még erősen kö­tődik a régebbi tendenciák­hoz, de már megfigyelhetők a legújabb nemzetközi törekvé­sek eredményei, s megszületik a szocialista művészet: ezt el­sősorban Derkovits Gyula és Mészáros László életműve példázza. A harmadik szakasz kezdetét az 1945-ös évszám jelöli. Kezdetben még élnek a régebbi stílustörekvések, de egyre markánsabban bonta­koznak ki az új, közösségi tartalmú művészet körvona­lai. A kiállítás megmutatja azt a bonyolult, gyakran el­lentmondásos folyamatot, amely az 50-es, 60-as évek hazai képzőművészetét jelle­mezte. Az intézmény vezetői a saj­tótájékoztatón kérdésekre vá­laszolva elmondták, hogy a galériának két nagy terve van a következő évekre: lét­re akarják hozni az állandó reneszánsz kiállítást és a kor­társ magyar művészetet be­mutató tárlatot. Nem tisztá­zott azonban, hogy ez utóbbit a Budavári Palotában vagy — külföldi példákhoz hason­lóan — másutt, önálló gyűjte­ményként valósítsák-e meg. A Magyar Nemzeti Galéria XX. századi gyűjteményét kedden délután 16 órakor nyitják meg. New York-i csúcs A vitában világosan kiraj­zolódott hogy melyik or- szágcsop'crt az, amelynek gaz­daságpolitikája és stratégiája a fejlesztést, a békés fejlő­dés biztosítását, a fegyverke­zési hajsza feltartóztatását szolgálja, s melyik az a csoport amely gazdasági és stratégiai érdekeit a militarizálás, az expanzió, a nemzetközi pénz­piac ellenőrzése által próbál­ja érvényesíteni a fejlődő vi­lág érdekei ellenében. Jellegzetes záróepizódja volt ennek a „finom megkü­lönböztetésnek” az az inter­jú, amelyet vasárnap Indira Gandhi miniszterelnök adott az NBC telvíziós társaságnak. Gandhi asszony kitért a Szov­jetuniót egyoldalúan elítélő nyilatkozatok elől mind a koreai repülőgép, mind Af­ganisztán kérdésében, s azt is világosan tudtul adta: India a reagani „mindent vagy semmit” fegyverkzetkorláto- zási taktika helyett a kis lé­pések stratégiáját részesítené előnyben, mert ez utóbbi a múltban célravezetőnek bizo­nyult. Indira Gandhi nem volt hajlandó minősíteni Reagan elnök New Yorkban előadott javaslatait, azt viszont ki­mondta, hogy az Afganisz­tánban állomásozó szovjet csapatok „nem fenyegetik In­dia biztonságát, senkinek a biztonságát sem fenyegetik”. Kijelentette: nem hiszi, hogy a Szovjetunió „elfogadná a nyugati befolyás újbóli meg­erősödését Afganisztánban”, miután éppen „ennek kikü­szöbölésére hívták be csapa­tait az országba”. A New York-i tanácskozás csütörtökön megtartott máso­dik ülésén érdekes vita folyt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank helyzetéről, első­sorban Trudeau kanadai kor­mányfő és Július Nyerere tanzániai elnök között. Tru­deau radikalizmussal vádolta a fejlődő országokat, amelyek a maguk részéről többnyire hangoztatták: nem ezen in-; tézmények felszámolását, csu­pán funkcióiknak a fejlődő világ követelményeihez való nagyobb fokú alkalmazását kívánják. Az el nem kötelezett orszá­gok „kerekasztal-értekezlete’’ persze nem oldotta, nem old-i háttá meg az ilyen orszá­gok gondjait de betöltöt­te küldetését e gondok napirenden tartásával. A résztvevő országok teljes tekintélyükkel a feszültségek csökkentésére szólították fel a nagyhatalmakat. Gandhi asszony szavai szerint ezek az országok nem óhajtanak részt venni a nagyhatalmak közöt­ti rivalizálásban, de nem is semlegesek. „Előfordulhat, hogy az egyik csoporthoz kö­zelebb állnak, mint a másik­hoz, mert saját érdekeik alap­ján járnak el”. * A New Yorkban elhangzot­tak alapján az említett érdé-’ kék jelenleg is a szocialista országok politikai célkitűzá»: seihez állnak közelebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom