Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

.GAZDÁLKODNI A KÖLTSÉGEKKEL (1.) Tériéi ^déleképpen lehet SOKAN VÉLIK úgy, hogy a termelés színvonala mutatja, hol tart egy mezőgazdasági nagyüzem a fejlődésben. Ám termelni sokféleképpen le­het. A hozamok szakadatlan növelése igazán akkor sike­res, ha gazdaságosságban is kiállják a megmérettetés pró­báját. Az ágazatok költség­igényességének alakulásáról készített vizsgálatával a KSH Nógrád megyei igazgatósága néhány fő tendenciára, a még kiaknázatlan tartalékokra irá­nyíthatja a gazdálkodók fi­gyelmét'. . Vitathatatlan tény: a me­gye mezőgazdasági nagyüze­mei 1978 és 1982 között di­namikusan fejlődtek. Üzemi termelési értékük összessé­gében 2,2 milliárd forintról 4,7 milliárd forintra bővült. A mezőgazdasági alaptevékeny­ség 36 százalékkal gyarapo­dott, amely a kedvezőtlen adottságokhoz viszonyítva di­cséretes. Jelentősebb frontáttörés az alapon kívüli tevékenységek­nél következett be: termelé­se hat év alatt megötszöröző­dött. Amíg 1976-ban száz fo­rint termelési értékből 2ű, •addig 1980-iban 30, s 1982- ben pedig 48 forinttal része­sedett. Azt a jövedelemhiányt, amit a mostoha természet- földrajzi környezet, a szigo­rodó közgazdasági szabályo­zók, s esetenként a piac ki­hívásai együttesen idéznek elő. csak széles körű üzemi nyitással, új típusú együtt- működésskkel, s az alapon kívüli tevékenységek fejlesz­tésével lehet kiegyenlíteni. A termelés növelésének ára van. Az V. ötéves tervidő­szakban az üzemi termelési érték 46,5, a termelési költ­ségek viszont 48,1 százalék­kal emelkedtek. Az elmúlt két évben az üzemi termelé­si éritek 42.5 százalékos növe­lését a ráfordítások 48 száza­lékos emelésével érték el. Most teháit két év elég volt ahhoz, amihez ezt megelőző­en öt év kellett. A megye termelőszövetkezetei 1976- ban 100 forintnyi termelési értékét 83 forint köitségfei- • használással állítottak elő, amely 1980-íban 84, 1981-ben 85, 1982-ben 87 forintra ala­kult. Hasonló a helyzet az ál­lami gazdaságoknál is. Az okok összetették. Mind a termelési érték, mind a költségek emelkedését nagy­mértékben befolyásolták az árváltozások, bár hatottak az egyéb szabályozók is. A me­zőgazdasági termelői árak növekedése ugyanakkor el­maradt a mezőgazdaságban felhasznált anyagok árainak emelkedésétől. Mivel a termelésnél dina­mikusabban nőtt az anyagigé­nyesség. a termelési szerkezet korszerűsödése pedig általá­nossá teszi a fejlettebb tech­nológiák, gépek és berende­zések széles körű alkalmazá­sát, mindezek a költségek nö­vekedését is magúkkal hoz­ták. Speciális elem a megyé­ben, hogy a nagy üzemék két­harmada kedvezőtlen termé­szeti és közgazdasági adott­ságok között gazdálkodik, ez pedig sok esetben többletrá­fordítást vált ki. A hetvenes évek közepén az év minden napjára szá­mítva — naponta — 5 millió 100 ezer forintot költöttek az üzemek. Tavaly 11 millió 204 ezer forintot — teháit az 1976. évinek 2,2-szeresét használ­ták fel. Két következtetés: a korábbi évekénél nagyobb mennyiségű termelés, foko­zottabb mértékű kölitségfel- használással valósult meg. A költségek a termelésnél na­gyobb arányban nőttek, s ez a tendencia a hatodik ötéves tervidőszak első felében erő­teljesebbé vált. A KÖLTSÉGEK az élő- és haltmunika-ráfordításokat tük­rözik. Sok év óta a legtöbb kiadást az anyagokra fordít­ják a gazdaságok: 1976-ban 934 millió forint volt a nettó anyagköltség, tavaly pedig 2,2 milliárd forint, tehát tetemes mértékben, 2,3-szeresére nőtt. Hét éve száz forint termelési költségből 53 forint 40 fillér volt az anyag- és anyagjelle­gű költség aránya, 1980-ban 56 forint 40 fillér, s 1982-ben 57 forint 80 fillér. Ebben jelen­tős szerepe volt az élőmun­kát kiváltó korszerűbb techni­kának, s a zömmel ipari ere­detű anyagok és eszközök drá­gulásának. A fejlettebb technológiák alkalmazásával és a termelé­si rendszerék széles körű el­terjedésével ■ mindennapossá vált a komplex gépsorok hasz­nálata. A meglevő gépállo­mány folyamatosan bővült, amely az üzemeltetésükhöz szükséges energiahordozóik költségének növekedését von­ta maga után. Az energiaköltségek 1976- ban még nem egészen száz­millió forintot emésztettek fel, 1980-bam 210 milliót, s a fajlagos megtakarítások né­hány kedvező mutatója elle­nére értéke 1982-ben megha­ladta a 253 millió forintot. Ennek ellenére a termelési költségeken belüli aránya — belső átrendeződések hatásá­ra — az utóbbi két évben 7,6 százalékról 6,2 százalékra csökkent A bér- és bérjellegű költ­ségek, részarányuk csökke­nése mellett az V. ötéves tervidőszak során több mint egyharmadukkal emelkedtek, amelyet 1980—1962 között — a termelési profil lényeges kiszélesedése miatt — továb­bi 53,2 százalékos növekedés követett. A társadalombiztosí­tási járulék 1976 és 1980 kö­zött 20,4, 1980 és 1982 között 73,4 százalékkal nőtt. A terméseredmények foko­zásában igen nagy fontosságú a műtrágyák szakszerű hasz­nálata. Az erre fordított ki­adások 1976 és 1982 között kétharmadával nőttek, mi­közben az egy hektár termő- területre jutó műtrágya-fel­használás csak egyötödével lett több. De számottevő a növényvédő és gyomirtó sze rekre költött 7S millió forint is az elmúlt évben, hiszen hat évvel korábban a felét sem érte el. , v Az állattenyésztéshez szük­séges ipari eredetű t&kanmá nyolc költségei 1982-bim az összes anyagköltség mintegy nyolcadát tették ki, s az 1976 évinél megközelítőleg egyharmaddaü voltaik maga­sabbak. A FONTOSABB gépi mun­kák költségei is számottevő' en emelkedtek. Az utóbbi hat évben legdinamikusabban tehergépkocsi-üzeme: 2,2-öze- resére nőtt, meghaladva traktomaem ráfordításait (40 százalék). A kornbájniizem költségei »« V» ötéves terv­időszak során másfélszeresé­re emelkedtek, az utóbbi két évben viszont 10 százalékkal csökkentek. Ennek ok®, hogy az 1980. évi Memelteedően magas kalászos gabonatermés betakarítása — amihez vi­szonyítunk — jelentős több­letkiadással járt, (Folytat juhi Br. Gyöngyösi István Mélyművelésű bányákban használatos frontbiztosító önjáró egység főalkatrészének behelyezését végzi Zeke István cso­portvezető és Tukarcs József lakatos, a Nógrádi Szénbá­ayák nagybátonyi gépüzemének dolgozói. B. A. isii narhetingbärze A közlekedési marketing gazda­sági társaság az idén is megren­dezi az immár hagyományos őszi marketingbörzét — minden ed Ciginél nagyobb kínálattal, sok érdekes újdonsággal — október i. és e. között. A közlekedési tárca vállalatai­val együtt több mint száz ipari és kereskedelmi vállalat. vala­mint szövetkezetek sora kínálja a legkülönbözőbb termékeket. A kínálat nagyságát jellemzi, hogy például gép- és gépjármű-alkat­részekből 40 ezer tétel közül le bet válogatni. Első ízben kínálnak mezőgazdasági gépalkatrészeket 30 ezer különféle cikket ajánla­nak az érdeklődőknek. Nagy vá­lasztékkal szolgál a börze vaskó hászati termékekből, építkezéshez szükséges anyagokból és híradás­technikai cikkekből is. A kínála tot ez évben is sokszáz új és használt gép, felszerelés egészíti ki. A börzét a jól bevált, szakos!' tott formában rendezik meg. A hat cikkcsoport kínálatát számí­tógép rendezte sorba, tehát nincs szükség hosszas keresgélésre, mert a betűrendes, Illetve cikk­szám szerinti rendezés szinte azonnali kiszolgálást biztosit. A börze, amely egyaránt «■ szolgál közüléteket és magánsze' mélyeket, a Metró Művelődési Házban varja az érdeklődőket, naponta 9-töl 14 óráig. AZ ŐSZI VETÉS IDEJÉN A üld terinőerejének megtartásával Két, fontos feladat áll most Az elmaradás repcével a mezőgazdasági nagyüzemek tolható. ellőtt. A terv szerint növelni­ük kell az őszi kalászosok; valamint a repce vetésterüle­tét. Mindkét növ^nyfóleség termésére szüksége van az or­szágnak. Az idei aszályos esz­tendőben a tervezettnél keve­sebb gabona termett, s ezt jövőre pótolni kell. A terv azzal számol, hogy az őszi kalászosok vetéste­rülete az idei őszön 2—3 szá­zalékkal növekszik. Tavaly egymillió 585 ezer hektáron fordultak meg a vetőgépek, most ennél mintegy 50 ezer hektárral nagyobb területet kellene bejárniuk. A repcénél hasonló a helyzet: több év álban 60—70 ezer hektá­ron termelték a gazdaságok az olajos növényt, az idén 100 ezer hektárra lenne szük­Több gabonát és olajos növényt A gabonának és a növény­olajnak kedvező a piaca a világban, így az értékesítés növelésével a népgazdaság be­vételei, gyarapodnának. A repcetermesztés bővítésének még szakmai okai is vannak. Hosszú ideig a napraforgó volt a gazdaságok kedvelt ipari növénye, ment a ter­mesztés technológiája gépe­sített, az olajos mag értékesí­tése pedig nagy jövedelmet hozott. Ezért igyekeztek a napraforgó vetésterületét nö­velni a nagyüzemek. Csak­hogy ennek szakmai kbrilíátai vannak. Követélmény ugyan­is, hogy legalább öt eszten­deig ne kerüljön ugyanabba a földbe napraforgó. Sok gaz­daság ezt nem vette figye­lembe, s így terméseredmé­nyei leromlottak. Várhatóan csökken ezért a napraforgó területe, az olajra viszont szüksége van az országnak. Köztudott, hogy a mezőgaz­daság egyre kisebb területen termel Lehet-e ilyen, körül­mények között a kalászosok és a repce területét növelni? Csakis oly módon, hogy az említett növényeiknek valamit kj kell szorítania a szántóföl­dekről. A tervezők is ezzel számoltak. Kínálkozik is erre a tömeg- tekarmányök területcsöfcken- tése. Az idén 890 ezer hektá­ron termeltünk tömegtakar- inányakat — a szakemberek szerint az ' indokoltnál na­gyobb területen. A tapaszta­latok ugyanis azt mutatják, hogy a gazdaságok jő részé­ben nem fordítanak kellő fi­gyelmet a tömegtabarmányok termesztésére, ezért alacso­nyak a termésátlagok. Ész­szerűbb földhasznosítással, a technológiai fegyelem követ­kezetes betartásával kisebb terület is elegendő lenne az állatok .takarmányigényónek kielégítésére. Ha például 5— |\Je sajnáljuk 10 százalékkal növekedne- „ J , , . nek az egyébként rendkívül O műtrágyát! alacsony termésátlagok, 50— 90 ezer hektár termőterület szabadulna fel, S máris len­ne hely a kalászosok és a repce termesztésének bőví­téséhez. pő- ken, s ezekbe kukoricát vagy újra takarmányt lehetett vet­ni. Most különösen. szükség len­ne e gyakorlat felújítására, hiszen nlagy létszámú és ter­melőképességű állatállomá­nya van az országnak, más­felől az aszályos időjárás meg­apasztotta a tákarmánykész- leteket. Több gazdaságnak is gondja, elég lesz-e a kaz- lazott széna, vagy á silóta- barmány az új termésig. A különféle keverékek ter­mesztésével még lehet pótolni a hiányt, s ez voltaképpen még újabb szántóterületet sem igényel. A teBvezgetésnefc,' Illetve az elképzelések megvalósítá­sának van egy fontos felté­tele: ésszerűen kell a földet hasznosítani a gazdaságokban. S ezen nemcsak a természe­ti, közgazdasági adottságok­hoz igazodó termelésszerke­zet értendő. A föld termőere­jével sem saabad Visszaélni. Akik kétszer vetettek A takarmán y termes ztósbem nem a termésátlagok növe­lése az egyedüli feladat. El­feledett gyakorlatot is fel le­hetne — kellene — éleszteni, miszerint a termőföld egy ré­sze kétszer hasznosítható. A kisparaszti gazdaságokban kö­vetkezetesen alkalmazták ezt. ősszel különféle takarmány­keverékeket vetettek, a fej­lődő növényeket télen legel­tették vagy tavasszal kaszál-, ták. Április végén, május elején már tarló voílit a földe- $$£ Ebből az is következik, hogy a műtrágyázás elengedhetet­lenül fontos feltétele a ter­méseredményiek megtartásá­nak is. Sok gazdaságban mint­ha nem vennének erről tudo­mást, és fékezik a műtrá­gya-felhasználást. Eddig 27 ezer tonna hatóanyag meg­rendelését vonták vissza a nagyüzemek. Az oka közis­mert. Az aszály miatt csök­kennék a bevételek, s ezt a kiadások mérséklésével is igyekeznek ellensúlyozni. Csakhogy ingoványos úttá tévednek ott, ahol a műtrá­gyázáson, a talajerő pótlásán takarékoskodnak, hiszen így a jövő évi termést is kockáz­tat ják. Farkas József Minőségi munkaerő—mozgásban ■— Ka egy évet léhús kül­földi munkahelyen, a kapott fizetés helyrebillenti a hon­polgárt — fogalmaz Rendek Sándor. — Egy autót biztosan összekalapál. Hogy aztán a családi élet ezt megsínyli, az más kérdés... Mi a külföldi munkavállalási lehetőséggel nem tudunk versenyezni... Elismerteti magát Élénk munkaerőmozgás fi­gyelhető még idén a salgótar­jáni bányagépgyárban: au­gusztus végéig hetven távozót és kilencven egy belépőt je­gyeztek föl a munkaügyi osz­tályon. J Készben olyan váilalat- mennek, ahonnan külföl- tíi munkahelyekre kapnak ,,Stabi nyerje a, megillető anyagi el- bér legyen a csoporton belül. ismerést. Ugyanakkor átmene­ti nehézséget okozhat, hogy egyes fontos feladatokra itt- ott nem marad minőségi munkaerő. — Néha ördögi körnek lát­szik ez a mozgás — véleke­dik Kendek Sándor munka­ügyi osztályvezető-helyettes. — Mert innen elmennek egy, közeli üzembe, mi panaszko­dunk, hogy kevés az ember. De ott is arra panaszkodnak hogy kevés az ember, tőlük is elmennek. Kát akkor hol vannak, hová mennek? ...S ezzel együtt is majdnem min­den vállalat eleget tesz az „elvárásoknak”. megbízatást. ©tt aztán jóval többet kereshetnek mint nálunk — meditál Roz- gouyi Nándor főmérnök. — A gond az, hogy ezek általá­ban a jól képzett, komoly em­bereink, akikre a kényes szak­mai feladatokban számíthat­tunk. Nem új gond, de napja­inkra válik egyre jellegzete­sebbé az a folyamat, hogy a minőség a munkaerőpiacon is kézzel foghatóbban elis­merteti magét. A szakérte­lem bizonyos fokú áldozatvál­lalással is párosul, és a meg­szokott helyről a. fizetőképe­sebb kereslet irányába, moz­dul A fejlődés, illetőleg gaz­daságunk mind szélesebb nyi­tottsága hozta magával e mozgás felélénkülését, örven­detes, ha a tudás módot lel arra, hogy igényes feladatok­ban kibontakozzon, s el is gyerekek’* Látogatásunkkor ketten szá­moltak le, mindkettő alapos tudású, „stabil” szakinak . szá­mított. Égy megyénkbeli gép­ipari üzembe távoztak, állí­tólag a majdani külföldi ki­küldetés reményében. A rész­letekről nem kívántak lapunk­nak nyilatkozni, de a mun­kaügy osztályon elmondták: egy év múlva — ha túl lesz­nek a külhoni „idénymunkán” — vissza szándékoznak térni régi, kedvelt munkahelyükre, a bányagépgyárba. — Épp úgy, mint az egyik lakatosunk, aki most tavasz- szal jött vissza — ictéz példát Kendek Sándor —, ő is egy évig vállalta a távollétet. Egyre kevesebben vannak, akik túlzott anyagiassággal vádolják e vállalkozó kedvű Qtt gS akkor^ De látja, hogy ha marad, csak sokára juthat előre. A munkák jellegéből adódik, hogy a csoportban egy ember irányít, egy a helyettese, a többi „csak” kisegítő. Aki ezt a szerepet kevésnek érzi, elvágyódik. Természetesen az elmenetel­nek vannak ' klasszikusabb okai is. Idén több nagylóci munkás ment falujába, az ott működni kezdő öntödébe dol­gozni. Ez érvágást jelentett a gyárnak, mert mint az osz­tályvezető-helyettes mondja —v „stabil gyerekek” voltak mindannyian. De érthető a döntésük mert pirkadat! 4 óra helyett csak hajnali fél 6-kor kelhetnek, s napi 3 óra utazást megspórolnak a hely­beli munkával. Főttel he tő még az elmenetel indokai közt a „családi Ok”, valamint a sza­pora munkahelyváltással jel­lemezhető életforma, — Hiarrninc-egynéháayan katonai szolgálatukat töltik, többen tartós betegek, néhá- nyan nyugdíjba is távoztak, és több mint harmincán gye­sen vannak — sorolja Kovács Gyuláné, a munkaügyi osztály előadója a létszámcsökkenés egyéb okait. —A gyesen le­vőkkel kapcsolatban érdekes­ség hogy az utóbbi években csak eltávoztak: szültek, az­tán mielőtt letelt volna a 3 év, megint szültek. Épp s na­pokban néztünk utána, hogy gyesről legközelebb csak 1984 végén tér vissza dolgozónőnk. Vákuumos daru Svédország sok papírgyári terméket szállít vízi úton Nyugaí-Európába és a tenge­ren túlra. A rotációs papírte­kercsek ki- és berakodása mindeddig kemény munka volt, sok munkaerőt foglal­koztatott a kikötőkben. Az újonnan üzembe állított vá- kuummarkolós daruszerkezet nagyon megkönnyíti a rako­dási feladatok elvégzését. Egyszerre tizenkét, egyen­ként három tonna súlyú pa­pírtekercset tud felemelni úgy, hogy a szívóié jak ráta­padnak a hengerek homlok- felületére. A daruszerkezetet speciális hajókra szerelték fel, amelyek mindig oda állnak, ahöl a rakodás gyors lebo­nyolítására van szükség. A berendezés kipróbálását és a rakodást mindössze öt sze­mély végzi» szakembereket; mind többen ismerik föl, hogy e fontos hajtóerő mozgékonyabbá, ex­portképesebbé teszi egész gazdaságunkat. Nem beszélve • arról, hogy aki fáradtságo- sabb munkával, áld’ozatválla-1 lássál, próbál több pénzt ke­resni, azt elismerés illeti, azokkal a kevesekkel szem­ben, akik más természetű esz­közökhöz nyúlnak. A pénzke­reső szándék mellett egy má­sik, pszichológiai mozzanatra is rávilágít Rendek Sándor: — Aki hat-tíz éves szak-' mai gyakorlattal rendelkezik, többet érez magában, mint hogy harmadik-negyedik em­it gazdaságunk fejlődésének köszönhetően megindult fo­lyamat, amelyben a jobb mi­nőségű munkaerő a nagyobb fizetés köré összpontosul,1 visszahat a fejlődésre, meg-! gyorsítván azt. Egyre köze­lebb hozza azt a szerkezeti módosítást, amely szavatolja.' hogy a minőségi munkaerő ott és akkor jusson hozzá az őt megillető anyagi elisme­réshez ahol és amikor az összgazdaság szempontjából a leghasznosabb tevékenység­gel foglalkozik. j Molnár Pál 1 NÓGRÁD « lm október «„ kedd T" 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom