Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

Á hét 3 kérdése 1. Milyen körülmények kö­zött kezdődött meg az ENSZ közgyűlésének új ülésszaka? Immár szabállyá vált ha­gyomány, hogy az ENSZ köz­gyűlésének esedékes évi ülés­szaka mindig szeptember har­madik keddjén veszi kezde­tét. Keddek és keddek között azonban nem kis különbség van: a világ érthetően arra figyel, milyen nemzetközi kör­nyezetben nyílik meg idén a fontos tanácskozás. Nem titok, hogy a világpo­litikai színtéren feszültség uralkodik, a légkör rosszabb, mint az elmúlt esztendőkben. Jóllehet a madridi találkozó eredményessége arra utalt, hogy az enyhülésnek vannak erőtartalékai, a dél-koreai re­pülőgép ügye körül kavart válság komoly terhelést je­lent az ENSZ-ülésszaknak is, nem szólva arról, hogy eset­leg éppen a tanácskozások közben kezdődhet meg az amerikai rakétatélepítés Eu­rópában. Az ENSZ közgyűlése nem olyan szerv, amelyektől. cso­dákat lehet várni, különös­képpen nem ilyen időszakban. A napirendre javasolt 141 té­ma javarészt már évek óta „áthúzódó” és megoldatlan probléma, súlyos válságokat és ellentéteket tükröz. (Az ülésszak újonnan választott elnöke, Jorge Illueca pana­mai alelnöki és külügyminisz­ter —, aki Hollai Imrét vál­totta a tisztségben — máris bejelentette, hogy egy 142 na­pirendi pontot is előterjeszt; a közép-amerikai krízist és a Contadora-cs oport ezzel kap­csolatos rendezési kísérleteit). Minden bizonnyal heves vi­ták várhatók tehát, hiszen a New York-i üveg-betonpalota akármilyen tökéletes hangszi­getelésű, nem zárhatja ki a világban levő konfliktusokat. Kedvezőtlen előjelnek tű­nik, hogy a szokásos általá­nos vitát egy Reagan-beszéd fogja bevezetni, s az ameri­kai elnök — a sajtóvélemé­nyek szerint — szovjetel- lenes kirohanások szószékéül kívánja használni az ENSZ pulpitusát. Ugyanakkor az ENSZ történetében először, az amerikai hatóságok lehe­tetlenné tették Gromiko szov­jet külügyminiszter utazását. Mindezeknek a realitások-, nak figyelembevételével is az ENSZ-közgyűlés tárgyalá­si fórumot képezhet, s erre a feszült világhelyzetben külö­nösen szükség van. Indira Gandhi, indiai miniszterelnök az el nem kötelezett mozga­lom elnökeként ezért szólítot­ta fel az állam- és kormány­főket, hogy utazzanak New Yorkba az ülésszak alkalmá­ból, s folytassanak kötetlen megbeszéléseket. Eddig har­mincnégy ország jelentkezett. Hazánk képviseletében Lo- sinczi Pál, az Elnöki Tanács elnökének utazása várható. A sokoldalú és kétoldalú .meg­beszélésék nyilván pozitív ha­tással lehetnek, de aligha kép­zelhető el áttörés, hiszen a legfontosabb viszonylat, a szovjet—amerikai kapcsolat- rendszer vonatkozásában nincs még elmozdulás a holt­pontról. Fűzzük hozzá rögtön, hogy ez nem a Szovjetunión múlik, s ebben az összefüg­gésben csak fokozza az ame- kai felelősséget, hogy miköz- ban állam- és kormányfők je­lennek meg New Yorkban, a legfontosabb és, legfajsúíyo- sább partner külügyminiszte­rével sem képviseltetheti ma­gát. 2. Milyen új amerikai el­képzelések vannak a genfi tárgyalásokkal kapcsolatosan? Van még lehetőség megál­lapodásra a genfi tárgyalá­sokon — ez a gondolat két szovjet nyilatkozatban is hang­súlyt kapott a hét folyamán. Ezt fejtette ki Andropov a nyugatnémet szociáldemokra­ta képviselőkhöz írt válasz­levelében és Tyihonov mi­niszterelnök az osztrák szo­ciáldemokrata napilapnak — közelgő bécsi látogatása al­kalmából — adott nyilatko­zatában. Van még lehetőség, de an­nak kihasználása a kölcsö­nös és komoly tárgyalási szándékon múlik. A Szovjet­unió javaslatai kettős válasz­tásra adnak módot Vagy egy valóban atommantes Európá­ra, tehát minden közép-ható­sugarú atomeszköz eltávolí­tására kontinensünkről, ami az ellenőrzést is megkönnyít- hetné, vagy pedig arra, hogy —, mivel nyugati részről, a szívesen hangoztatott „nulla­változat” ellenére nem haj­landók a nukleáris fegyverek teljes kiküszöbölésére — az egyenlőség alapján az eddigi szint egyharmadára csökken­tenék az atomfegyvereket Igen lényeges szovjet beje­lentés, hogy a leszerelésre ke­rülő SS—20-as rakétákat ké­szek megsemmisíteni, vagyis nincs szó „áthelyezésre” az Urálon túlra, a kevesebb eu­rópai rakéta nem jelentene több ázsiai rakétát. A szovjet kezdeményezé­sek bizonyos értelemben lé­péskényszerbe hozták az ame­rikai tárgyaló felet, aki tu­lajdonképpen nem állt elő új javaslattal a megbeszélé­sek folyamán. Napok óta folynak a kiszivárogtatások az új amerikai indítványról, amelyet hivatalos formában Reagan akar bejelenteni ENSZ-beli beszédében. El­hangzottak az első szovjet reagálások is, Senfben ugyan­is előterjesztették már az amerikai elképzeléseket. Egy nyugatnémet lap szel­lemesen „mintha”-javasla­toknak nevezi az új ameri­kai tervet. Ügy fest, mintha újat ajánlanának, de lényegé­ben megmaradtak a korábbi elfogadhatatlan tervezetnél. Tehát továbbra sem hajlandók beszámítani az egyensúlyba Nagy-Britannia és Franciaor­szág atomfegyvereit, amelyek keletre szegeződnek és há­borús konfliktus esetén a NA­TO rendelkezése alá kerülné­nek. Igaz, csökkentenék a te­lepítésre előkészített 572 ame­rikai rakéta számát, de a szovjet szintre. Ily módon a .NATO rakétapotenciálja mintegy , 200 darabbal lenne több Európában, mint a Szovjetunióé, tehát egyenlő­ségről nem lehet beszélni Ami európai tárgyalásokhoz. Vagy­is, „mintha” történtek volna amerikai engedmények, gya­korlatilag azonban minden maradt a régiben. A TASZSZ és a szovjet hírközlő szervek első kommentárjai ezért egy­értelműen elfogadhatatlannak tartják az új-régi amerikai javaslatokat is. Még van mód a megállapo­dásra, de ennek feltétele, hogy az Egyesült Államok ré­széről mutatkozzon meg le­galább komoly megegyezési szándék minimuma. 3. Lesz-e tűzszünet Liba­nonban? Ez az a kérdés, amelyet mindenki feltesz, és amire senki sem adhat egyelőre hi­telt érdemlő választ. Ráadásul nem egyszerűen tűzszünetre, hanem tartós, megalapozott és kiegyensú­lyozott tűzszünetre van szük­ség. A legutóbbi polgárhábo­rúban ötvenhét alkalommal hallgattak el hosszabb-rövi- debb időre a fegyverek, de csak az ötvennyolcadik meg­állapodás bizonyulhatott cél­ravezetőnek. Miközben dörögnek az ágyúk — beleértve a hatodik ame­rikai flotta hajóágyúit is - szinte megszakítás nélkül folynak a tárgyalások, s a köz­vetítést elsősorban Szaúd- Arábia vállalta. A hírek sze­rint Damaszkusz és a libano­ni nemzeti erők már-már el­fogadtak egy kompromisszu­mos tervet, de a Dzsemajel- kormány még mindig külön­böző módosításokat kíván. A tűzszáinetnek — minden jel szerint — három fő kö­vetelménye van. Nem elég a megállapodás, hogy a fegy­verek hallgassanak el szük­ség lenne egy nemzeti meg­békélési konferenciára, ahol a szembenálló felek garanci­ákat kapnának a jövőre néz­ve. (Ezt a konferenciát, amely­nek megrendezését a szaúdiak vállalták, ellenezte a bejrúti kormány). Másodszor: tisz­tázni kell a hadsereg hely­zetét — a 34 ezerre duzzasz­tott kormányhadsereg ugyan­is, a korábbi polgárháborúk­kal ellentétben, ezúttal a jobboldal pártján avatkozott a harcokba. Végül, de nem utolsósorban, intézkedéseket kell kidolgozni az országban állomásozó külföldi csapatok kivonására. A déli negyed izraeli megszállás alatt áll és csak az izraeli erők felté­IfllfWíPi , F K fi# ’""“•""'illír JPHi Nem csökkent a feszültség Libanonban. Képünkön: egy drúz fegyveres tüzel a bejrúti kormánycsapatok állására Aramoun közelében. halovány új megközelítést je­lent: az Egyesült Államok nem veti el a tárgyalást az atomfegyvereket hordozó re­pülőgépek vonatkozásában (e területen jelentős az előnye), és nem ragaszkodik a már Ázsiában levő szovjet raké­taállások korlátozásához, en­nek egyébként sincs köze az NÓGRÁD - 1983. szeptember 25., vasárnap tel nélküli kivonása ad mó­dot arra, hogy a szíriaiak és palesztinok elhagyják az észa­ki és keleti körzeteket. S min­den eddiginél élesebben vető­dött fel a többnemzetiségű erők problémája, miután ame­rikai és francia egységek ke­veredtek a belharcokba. Van tehát mit megoldani a tartós tűzszünetig... Réti Ervin Szombati kommunista műszakok Szombaton az ország szá­mos vállalatánál, üzemében, gyárában vállaltak önkéntes műszakot munkások és alkal­mazottak. Munkájukkal a vál­lalati tervek teljesítéséhez kí­vántak hozzájárulni, s a meg­keresett munkabért közösségi célokra ajánlották fel. A közelmúltban önállóvá vált csepeli gyárakban szom­baton reggel 6 órakor mintegy 13 ezren vették fel a munkát és a műszak alatt csaknem 2$ millió forintos termelési ér­téket állítottak elő. A munká­sokon kívül adminisztratív dolgozók is részt vettek a kommunista műszakban, akik a termelőmunka kiszolgálása mellett az üzemcsarnokok kör­nyékét rendezték, takarítot­tak, összeszedték a hulladé­kot. A másfél-kétmillió forint­nyi megkeresett bért a lakás­építkezési és a szociális alap­hoz ajánlották fel. Az idén második alkalom­mal tartottak kommunista műszakot a szolnoki szék­hellyel működő Kőolajkutató Vállalat olajbányászai. Sze­gedtől Egerig, Szolnoktól Haj­dúszoboszlóig háromezernél többen dolgoztak az üzemegy­ségekben. Többségük rekulti­vációs munkát végzett, több helyen tereprendezéssel, kör­nyezetszépítéssel foglalkoz­tak. Szolnokon a vállalat sza­badidő-központját, a vízitele­pet rendezték, az irodai dol­gozók az új központi irattár­ba költöztették a rendszere­zett iratokat. A kommunista szombat bérét, a nvntegy 350 ezer forintot gyermekintézmé­nyek fejlesztésére fordítják. Dolgoztak szombaton a Kon- takta Alkatrészgyár budapesti, szentesi és mezőtúri gyárai­ban, oroszlányi gyáregységé­ben és esztergomi csomago­lástechnikai üzemében is. A társadalmi munkával elősegí­tették a magyar ipar számá­ra igen fontos importhelyette­sítő elektromechanikai alkat­részek termelését és hozzájá­rultak a konvertibilis elszámo­lású exportfeladatok mielőbbi teljesítéséhez. Ä Csepel Autógyár négyezer dolgozója tizennyolcmillió fo­rint értéket állított elő a kommunista műszakon. A megkeresett munkabért la­kásépítési támogatásra, illetve szociálpolitikai fejlesztésre kí­vánják fordítani. Csapatzászló­átadás Csapatzászlót adományoztak szombaton a Beremendi Cement­es Mészmű dolgozói a határőrség siklósi kiképzőbázisának a hely­beli várkertben rendezett katonai eskütételt ünnepségen. A felsorakozott egységet a Bel­ügyminisztérium képviseletében Tóth Imre határőr vezérörnagv a Határőrség országos parancsnoka szemlélte meg, majd' a Himnusz elhangzása után Vereb Mátyás al­ezredes, a pécsi határőrkerület pa­rancsnokának helyettese, a politi­kai osztály vezetője köszöntötte az ünnepség vendégeit. Ezután is- , mertették a belügyminiszternek a | csapatzászló adományozásáról szó­ló ünnepi parancsát, majd Szik- szai Tibor, a BCM igazgatója át­nyújtotta a Népköztársaság cí­merével ékesített vörös selyem- lobogót Muhi András határőr-al­ezredesnek, a siklósi kiképzőbá­zis parancsnokának. Keller Tivadar, az MTI ki­kiküldött tudósítója írja: K eleti szőnyegek, japán híradástechnikai cikkek, a kézműipar remekei, mellettük pedig zöldség-, dinnye-, mazsola- és szőlő­hegyek — ez a kép fogadja a látogatót a kabuli bazárban, az afganisztáni időszámítás szerinti 1362-es esztendő szep­temberének végén. A Magyarországnál hétszer nagyobb területű Afganisztán fővárosának kereskedőnegye­de jelentős szerepet játszik Kabul a becslések szerint már több mint egymillió lakosá­nak ellátásában. Az 1978 áp­rilisi forradalom előtt a fő­város lélekszáma 400 ezer fő körül mozgott: a betelepülő­ket elsősorban a nagyobb biztonság és a jobb ellátás le­hetősége vonzza. A növekvő kereslet árdrágító hatásának megfékezésére állami árellen­őrző bizottságot hoztak létre Afganisztánban, és az állami ártámogatások rendszere is azt szolgálja, hogy gátat szabjon az alapvetően magán- tulajdonban levő bazár- és Hazánkba látogat a grenadai kormányfő Lázár Györgynek, a Minisz- shop, a grenadai népi forra- tertanács elnökének meghívá- dalmi kormány elnöke, az új sara a közeli napokban ha- mozgalom párt elnöke, zánkba érkezik Maurice Bi- I „a,...,...... 1 Magyar—grenadai kapcsolatok Hazánk és Grenada 1977- ben létesített diplomáciai kap­csolatot. Jelentős kereskedel­mi forgalom ugyan még nem jött létre országaink között, azonban egy 1980-ban aláírt kereskedelmi, valamint műsza­ki-tudományos együttműködé­si megállapodás szerint mind­két államban keresik a kap­csolatok fejlesztésének lehető­ségét. A Tesco megbízottai 1981 februárjában két évre szóló munkatervet írtak alá Grenadával, amely rögzíti, hogy a magyar fél ösztöndíja­sok fogadásával, valamint szakemberek kiküldésével hoz­zájárul a karib-tengeri ország mezőgazdaságának fejlesztésé­hez. Magyarország az 1974-ben független állammá nyilvánított Grenada gazdasági fejlődésé­hez igyekszik elsősorban se­gítséget nyújtani. A kapcsola­tok erősítésének szép példája­ként a közelmúltban stúdió­berendezést szállítottunk az épülő, nagy teljesítményű álla­mi rádióadó számára. Az el­múlt két esztendőben jelentős, élelmiszerekből, gyógyszerek­ből és ruházati cikkekből ösz- szeállított szállítmányt juttat­tunk el a 120 ezer lakosú or­szágba. Az első ízben sorra kerülő magyar—grenadai kormányfői tárgyalások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben kiszé­lesedjék a gazdasági, kereske­delmi és műszali-tudományos együttműködés. Ehhez megfe­lelő alapot ad, hogy a grena­dai kormány antiimperialista, haladó politikát folytat, s ke­resi a kapcsolatokat a szocia­lista országokkal. A Bishop- kormány támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat, s egyes nemzetközi kérdésekben álláspontja egybeesik a szo­cialista országokéval. ____, D olgos hét vége a mezőgazdaságban . Ezekben a napokban vala­mennyi termelőszövetkezet és állami gazdaság arra törek­szik, hogy mielőbb a magtá­rakba, a feldolgozó üzemekbe kerüljön mindaz ami megter­mett. Az idén a megszokott­nál jóval előbb kezdődött meg a vetés is. A száraz idő ked­vez a kukorica és a naprafor­gó betakarításának, viszont a szikkadt föld nehezíti a cu­korrépaszedők munkáját. Né­pesek voltak szombaton a gyü­mölcsültetvények és a szőlős- keirtek is, a murikát diákoké« .katonák segítik. Pest megyében befejezésé­hez közeledik a napraforgó, és a csaknem 34 ezer hek­táron termesztett silókukori­ca betakarítása. A gazdasá­gokban felszedték már a bur­gonya és a zöldség egyharma- dát. A legtöbb gazdaságban az elmúlt héten kezdődött meg a cukorrépaszedés és magtárakba, tárolókba került a szemes kukorica 10 százalé­ka a több mint 60 ezer hek­tárnyi termőterületről. A be­takarítással egyidőben egyre nagyobb ütemben halad a vetés. Az elmúlt héten kezdő­dött meg az őszi árpa, az utóbbi napokban pedig a bú­za vetése. Földbe került ed­dig a rozs csaknem egyne­gyedének magja is. A somogyi földeken a Drá­vától a Balatonig, gépek szá­zai készítették a magágyat, folytatódott a kukorica, a burgonya, és a cukorrépa be­takarítása, a gyümölcsösök­ben az alma, körte szedése, a szőlőkben pedig a szüret. Az elmúlt napok esőzése után meggyorsult a talajmunka: szombaton estig több mint 42 ezer hektáron végezték el az ősziek magágykészítósét és több gazdaságban megkezdő­dött a búza, a rozs, valamint az őszi árpa vetése. Csaknem kilencezer hektáron elvetették a repcét, a kalászosok magja kétezer hektáron került a» földbe. A dél-balatoni borvi­dék legnagyobb szőlőtermelő üzemében, a Balatonboglári Állami Gazdaságban ezer felnőtt és diák szedte a für-1 töket, szombaton több mint háromezer tonna szőlőt szál­lítottak a borkombinátba. Sokrétű munka folyt Heves megye mezőgazdasági üze­meiben is. A megye egész te­rületén törték bi kukoricát, a napraforgó betakarításával estére végeztek. A konzerv­gyárak részére ezen a hét vé­gi napon mintegy ezer tonna paradicsomot szedtek le a tar- namenti homokhátról. Meg­kezdődött az ősziek vetése is.’ Megkezdődött a nagyszüret a Duna—Tisza közén, ahol a hét végén több mint négyez­ren szedték a fürtöket. A ház­táji gazdaságokban. 1500 kis-1 présből csörgött, a mézesfe­hér, az ezerjó és a kadarka leve. A Mátraalján és az egri határban népesek voltak ai szőlőtáblák: mindenhol szü­retelték a korai érésű bor- szőlőfajtákat, elsősorban a rizlingszilvánit és a musko­tályt. Benépesültek a zalai szőlőskertek is, a Balaton- parti Becehegytől a zalaszent- gróti ' hegyhátakon át Po- gányvárig mindenütt szüretel­ték a mustnakvalót. A kis és nagytermelők egyaránt elé­gedettek: a meleg nyár igen jó minőségűre érlelte a szőlőt. Kabuli levél kiskereskedelemben az árak ugrásszerű növelésének. A fővárosba t— működő vasútvonal híján — közúton, teherautók és más szállító­járművek százain érkezik az áru. Kabul kereskedelmi ne­gyedeinek élelmiszer-kínálata kielégítő. A hús kilója — a fajtától és a minőségtől füg­gően — 100—250 afgáni (az afganisztáni központi bank hi­vatalos árfolyama szerint 1 USA-dollár 55 afgánival egyenlő), a lepénykenyér da­rabja 6 afgáni, a paradicsom kilója 10—15 afgáni. Az Af­ganisztánban palackozott és szinte minden utcasarkon kap­ható Fanta szörpből egy üveg 8—10 afgár.iba kerül. A néhol 2 ezer méter fölé magasodó hegycsúcsokkal körülölelt, festői környezetben fekvő Kabul nappal egy kele­ti város megszokott képét mu­tatja. Este 10 órától azonban a modern lakónegyedekben, a vályogtéglás házakból álló óvárosban, "a luxusvillák ne­gyedeiben és bazárokban egy­aránt megszűnik a forgalom. Az afganisztáni hatóságok a lakosság yédelmében és a ter­rorakciók megakadályozása érdekében 22 órától hajnali fél négyig kijárási tilalmat léptettek életbe. A főváros kormány- és közhivatalait, a középületeket, és a közleke­dési ceomópontokat az afga­nisztáni . hadsereg katonái fegyveresen vigyázzák. A biztonsági intézkedések szükségességét igazolta a Kabul New Times című angol nyelvű napilap­ban a napokban megjelent hír, amely szerint a rendőrség, kí­nai, egyiptomi és amerikai gyártmányú fegyvereket fog­lalt le Kabul egyik külső ne- gyedében. Tény. hogy az af­ganisztáni forradalomra, a ha­ladó programot hirdető veze­tésre rákényszerített hadüze­net nélküli háború folytató­dik, A fegyveres védelem pe­dig jelentős anyagi eszközö­ket és emberi energiát von el — a békés építőmunkától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom