Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

DR. PETRIK JÁNOS: „Aktívabb állampolgári magatartás várható” Vita a választójogi törvénytervezetről Jókor toppantunk Petiik Jánoshoz, a gyarmati városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága titkárához- Előtte a friss jegyzetek, vita­vezető délután a választójo­gi törvénytervezet fölötti tár­sadalmi vitában. — A törvénytervezet tör­vényerőre való emelkedése után véleményem szerint ak­tívabb lesz az állampolgári magatartás. Korábban is meg­volt a lehetőség a többes je­lölésre. Az állampolgár rit­kán élt ezzel, a tervezet - sze­rint viszont most kötelező, ezzel a felelőssége is nagyobb. — A tervezet mennyiben korszerűbb a korábbinál? — Korszerűbb és egysze­rűbb. A pótképviselő, pótta­nácstag megjelenésével el­képzelhető, hogy nem lesz be dr. szükség több időközi vá- Balassa- lasztásra, nem kell külön ap­parátust ezzel foglalkoztatni. A lakosságnak is megnyugta­tóbb, hogy van egy másik személy, aki bármikor képes érdekeit képviselni. S azt hi­szem, a megválasztott or­szággyűlési képviselőt, ta­nácstagot is jobb munkára ösztönzi... — Balassagyarmaton a tör­vénytervezettel kapcsolatban milyen eltérő véleményeket tapasztatni ? — Itt vannak például a választókerületek. A nagyobb jobb lehetőséget nyújt a pezsgő munkára, hiszen egy fél utcának' milyen sajátos érdekei lehetnek? Ha három­négy utca, városrész alkot egy választókerületet, az már egészen más. Nem apró-csep­rő, gyakran magánügyek ke­rülnek szóba a jelölő gyűlése­ken, a közösség érdeked hatá­rozhatják meg ezeket az ösz- szejöveteleket. Ugyancsak vitát vált ki, hogy a válasz­tókerületek számát helyben, vagy a megyei tanács hatá­rozza meg hasonlóan az idő­közi választások kiírásáig. Szerintem rá kell bízni a he­lyiekre, hiszen például a vá­lasztókerületek száma között jelentős eltérés nem lehet, mert a törvénytervezet a maximumot szabályozza. Egy­szerűsíti a dolgokat, ha meg­szűnnék az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságok, mert ennek a munkáját a ta­pasztalatok szerint képes lett volna eddig is ellátni a vá­lasztási elnökség, ezáltal gyakran párhuzamosságokra került sor... Sz. gy. AKÁR EGY PILLANATRA IS Viszonylag jól — Sok gondot kell megoldani Posztón • r Arra la kérdésre, miként ér­éi magát Szaniszló László, a Pásztói Építő Szerelő és Szolgáltató Ipari Szövetkezet főmérnöke, a következőket .válaszolja: — Ha a megtett utat nézem, akkor viszonylag jól, mert az első fél évben nyereségünk a tervezettnek megfelelően ala­kult, ha viszont a jelenlegi és a jövőbeni feladatokra gon­dolok, akkor csak annyit mondhatok, sok a tennivaló, az ez évi terv sikeres teljesí­tése érdekében. Rugalmasság h rugalmatlanság A különböző részlegek teH vékenységének bemutatása során az építőkkel kezdjük^ Legnagyobb munkájuk a va- nyaxei iskola határidőre tör­ténő átadása volt. — A beruházó tavasszal Inem engedte meg, hogy cseh­szlovák radiátorokat használ­junk fel. Később viszont en­nek beszerzése jelentette a legnagyobb gondot, tekintet­tel arra hogy hazai termelés­ből igen nehezen tudtuk megvásárolni. Az előbbiek miatt, úgyis fogalmazhatok, hogy a beruházó rugalmat­lansága következtében egy ideig kérdéses volt, hogy tar­tani tudjuk-e a határidőt — indokol a főmérnök. Az előbbi mellett meg­kezdték a felújított sziráki kastély műszaki átadását, s minden reményük megvan arra, hogy a többszöri terve­zői módosítások után is időre átadják a felújított műemlé­ki kastélyt. Az építők Buda­pesten, a Taurusnál is tevé­kenykedtek; tetőszigetelési munkálatokat végeztek. Kal­lón az általános iskola fel­újítása kötődik a nevükhöz, tását is megkezdjük. Előzetes piaci felméréseink szerint ra- diátorbilincseket fogunk gyártani — tájékoztat niszló László. Nem a nyereség növelése,' hanem a foglalkoztatottság fenntartása céljából működte­tik a pásztói bedolgozó szere­lő részlegüket, ahol bérmun­kát végeznek a VILLTESZ Ipari Szövetkezetnek. Az asztalosrészlegükbe» még mindig érzik annak kel­lemetlen következményeit, amit az innen kivált, önálló­vá lett kisszövetkezet okozott. Ez elsősorban a létszámhi­ányban és a szűkre szabott megrendelésekben nyilvánul meg. Ennek ellenére, ha jelké­pesen is, de nyereséggel zár­ta az első fél évet az itt tevé­kenykedő munkásgárda. Feszített tempót Á nagyvonalakban érzékel­tetett első fél év jellegzetes­ségei után önként kínálkozik az újabb kérdés; mi várható a mostani, második fél évben? — Sok tekintetben ellent­mondásos időszak előtt al­júnk. Az új vanyarci iskola átadása után, ugyanitt hozzá- kezdtürfk a régi felújításá­hoz — kér ismét szót a fő­mérnök. — Pásztón a Mező­panel házgyári lakások építé­sét szeretnénk megkezdeni. Erre azonban csak akkor ke­rülhet sor, ha árban a beru­házóval meg tudunk egyezni. Szó van arról is, hogy borso­di házgyári panelból szerel­jük össze a házakat. Erre vi­szont csak akkor vállalko­zunk, ha a járástól, illetve a megyétől a szükséges forgó­alapot megkapjuk. Az előbbiek mellett más jellegű gondok is előrevetí­tették és vetítik árnyékukat. Például egyes szakmáknál sza­szervezetekkel, efeősorba* a megyei vállalatokkal. Ameny- nyiben szükség lesz rá, ak- Sza- kor a lakatosok közül többen bekapcsolódnak a mezőpane­les lakásépítkezésbe. Tovább­ra is égető sok meglepetést tartogató problémát jelent a kiszámíthatatlan anyagbeszer­zés. Ez a helyzet sok eset­ben megkérdőjelez* a határ­idők betartását. Ha másként nem tudják megoldani ezzel kapcsolatos gondjaikat, akkor szavahihetőségük biztosítása érdekében, vállalva a többlet- kiadást, kiskereskedelmi áron szerzik be a szükséges anya­gokat. Továbbá már most is látszik, hogy az építőrészleg főleg létszámhiány miatt nem tudja, maradéktalanul telje­síteni az ez évre tervezett fel­adatait. Tetézi gondjaikat hogy kéntelenek azokkal az építőipari szervezetekkel ver­senyezni, amelyek napi száz forint különélést tudnak biz­tosítani a dolgozóknak. Űj jelenség, hogy egyik-másik megrendelő eláll korábbi szán­dékától; visszavonja! megren­delését. Így cselekedett a Nógrádi Szénbányák is. Pénz­ügyi nehézségek miatt elállt a korábban bejelentett egy­millió 200 ezer forint értékű tetőszigetelési munka elvég­zésétől. ARANYAT ÉR A MELLÉKTERMÉK Indokolt a bizakodás? :— Nagy nehézségek árán és erőfeszítésekkel, de telje­sítjük az 1983. évi feladatain­kat — állítja határozottan, Szaniszló László. Nehéz sza­vainak jogosságát, akárcsak egy pillanatra is kétségbe vonni, mert reméljük, a lehe­tőségek számukra kedvezően megváltoznak. Ugyanakkor nehéz felmérni annak ered­ményeit, hogy a soron követ­kező intézkedések mihez ve­zetnek. Ezért fogadjuk el a Megkezdődött a cukorgyártás Selypen és Hatvanban Interjú Nagy Istvánnal, a Mátravidéki Cukorgyárak mezőgazdasági főosztályvezetőjével Még a nyár elején a tőszám és a fejlettség alapján jő termésre számíthattak a cukorrépa-termelő gazdaságok. Szep­tember elejére az aszályos időjárás miatt ezek a remények megcsappantak. A sokhelyütt leszáradt, lankadt levélzet, ,— Ä helyzet súlyosságára jellemző, hogy a gyárban egy­másnak adják a kilincset a szelet után érdeklődő gazda­az ujjnyi repedésekkel szabdalt föld láttán még a nagyobb ságok vezetői. Jelen pillanat- répatermelő gazdaságok is későbbre halasztották a szedés megkezdését, bízva a csak-csak megjövő esőben, hogy ke­vesebb legyen a veszteség, nagyobb a termés. A cukorrépa- termelők gondjai a cukorgyáraiknál is jelentkeznek. A hé­ten indult cukorgyártás problémáiról beszélgetünk Hatvan­ban Nagy Istvánnal, a Mátravidéki Cukorgyárak mezőgaz­dasági főosztályvezetőjével. — Hogy sikerült <t kam­pányra való felkészülés? Mi a cukorgyár idei terve? — A karbantartási, felújítá­si munkákat sikeresen befe­mális kihasználásárai Nyúj­tott, vagy ahol lehet éjjel­nappali műszakban, megfele­lő javító, szerelő háttér bizto­sításával minden percet ki kell használni, hogy a répa jeztük. A hatvani gyárban kikerüljön a földből, ha kell megoldottuk a cukoroldalon, az új, modern centrifugák be­szerelését, , Sikerült beépíted nünk egy új, nagy teljesítmé­nyű Stord prést, amivel 22 százalékos szárazanyag-tartal­mú szeletet tudunk biztosíta a tábla szélére depóba. A szántóföldi prizmázásért 150 forintot fizetünk tonnánként. Ebben benne van a 10 fo­rintos ütemezési felár. Ez az összeg például egy 2000 ton­nás prizmázásnál 300 ezer m a szérazszelet-gyártáshoz, forintot jelent a répaár«« fe- A Selypi Cukorgyárban befe- lül> amit már érdemes meg. jezodött az uj repamecham-: fogni. Természetesen a cu- záció teljes kiépítése. A köz- korgyár takaróval, hőmérővel, úti vizágyús ürítéssel megnőtt ellenőrzéssel segíti a szántó- az átvétel kapacitása. Sikere- prizmázást vállaló gaz­sen befejeztük az átvételi ál- dasagobat. lomások fogadásra kész álla-t pótba helyezését. — A cukorrépa-szállítás 1,8­»negénél fogva jelentős — A tervezett gyárindulást feladatot jelent. Miként Bujákon pedig szolgálati lakás bad kapacitás lesz a harma- főmérnök véleményét, amely jól átadásával vívtak ki elisme­rést. A. Nógrádi Szénbányák­nál pedig festő-, szigetelő-, és bádogosfeladatokat oldottak meg Nagybátonyban. Még kedvezőbb eredménye­ket vallhat magáénak a vas­ipari részleg. Növekedett a létszámuk, a korábbinál szé­lesebb skálán végezték fel­adataikat. Munkájuk részben az építők feladataihoz kap­csolódott, ugyanakkor döntő többségét önállóan oldották meg. Régebbi és új megren­delők kívánságainál! tettek eleget. Bekapcsolódva a kor­mány energiagazdálkodási programjába a Böhönyei Ál­lami Gazdaságnak olyan ve­gyestüzelésű kazánt gyártot­tak, amelyről az Állami Fej­lesztési Bank képviselője is elismeréssel nyilatkozott. — Ez a részlegünk dinami­kusan és biztonságosan fejlő­dik. Kapacitását teljesen le­kötötték a megrendelők. A kazángyártásra még két-há- rom évig berendezkedhetünk. Egyébként lakatos műhelyün­ket felújítjuk és ldbővítjük. dik, illetve az utolsó negyed­évben. Ennek hasznosítása céljából felvették a kapcsola­tot a különböző építőipari tükrözi a kollektíva jól felfo­gott érdekeit és törekvéseit. Tenesz Károly meghatározta az aszályos idő' járás. A 16 347 hektár terület­ről augusztus elejére még 580 ezer tonna répát váriunk 35,3 tonna hektáronkénti átlagter­méssel, de a csapadékhiány miatt ennél kevesebb répát fogunk feldolgozni. Az évi kí­sérletek alapján az elmúlt tíz év legmagasabb cukortartamát mutatják a répatáblák, ami várhatóan bizonyos mértékig csökkenti a bevétel kiesését. De a 16 százalék körüli, irre­álisan magas cukortartalom a kényszerérett répákban al vár­ható őszi csapadék hatására elképzelhető, hogy nem a várt eredményt hozza. A napokban lehullott 20 milliméter körüli csapadék hatására; már 15,2 százalékra mérséklődött a gyár indulásra kiszedett répa cu-; kortartalma. A kockázatot vállaló, október közepe utáni betakarítást tervező gazdasá­gok cukorban és súlyban meg-- találhatják a számításukat. A szeptember második felére hú­zódott gyárindulás is az aszálykárok csökkentésére, a jobb béltartalom, a nagyobb termés elérésére történik. — Hogy alakultak a beta­karítás. és a cukorgyári át­vétel ütemezésének gondjai? — A szokásosnál későbbre halasztódott betakarítási kez­dés eredménye, hogy szeptem­ber 20" és október 15 között amikor a cukorgyár még tar­tósan tárolhat, nagyobb fe­szültség keletkezett a kínálat és a kereslet területén. Ter­melési felügyelőinknek a gaz­daságok érdekeit, lehetősége­it figyelembe véve, sikerült kölcsönösen elfogadható ütem- zésí megállapodásokat kötni. Közös célunk, menteni a menthetőt! Ennek érdekében alakítottuk ki az ütemzési té­rítés, a szántóföldi prizmázás árait. Október közepétől a gazdaságoknak törekedniük kell a betkarítógépek maxi­őszi ol­dódnak meg a szállítás gond-. ja i? — A répatermelők zöme sa­ját szállítóeszközöket alkal­maz. Vannak gazdaságok,’ ilyen például a romhányi ter­melőszövetkezet, ahol a Cu-i korgyár a Volán közreműkö­désével segíti a betakarítást. A 2-es Volán ezen kívül is je­lentős mennyiségű répa bera­kodását és fuvarozását végzi el Nogród megyében. A MÁV balassagyarmati üzemrönök- ségének dolgozói közel 30 ezer topna répa szállításában nyáj­ban azt lehet mondani a sze let aranyat ér. Éppen akkor mutatkozik hiány belőle,1 amikor létfontosságú, mert a! csökkenő területen az aszály miatti kieséssel kevesebb tér-! mésből, melléktermék gyárt­ható. A termelők pedig az el­múlt évinél nagyobb mellék- termékigényt nyújtottak bej Már most jelentős feszültség mutatkozik az elosztásnál. A termelőkkel kötött szerződés kimondja, hogy június 30-ig; kell a melléktermékigényeket rendezni. Az ezután jelentkező termelői igényeket csak m fennmaradó rész figyelembe-, vételével elégítheti ki a gyári Jelen pillanatban még nem1 történt központi intézkedés ar­ra, hogy az élosztás ilyen for-1 májától eltekintsünk. Hírek érkeztek répatermelő és nem termelő gazdaságok közötti titkos egyezségekről. A helyé zet annyira kritikus, hogy mi-1 előbbi tisztázást kíván. Aá ütemezett meliéktermékigé- nyeket folyamatosan kielégít­jük, ezen kívül la gazdaságok rendelkezésére állunk abrak-, takarmány-pótló BETIN ter­mékeinkkel. Hogyan ítéli meg a cu- korrépatermesztés jövőjét a Mátravidéki Cukorgyárak körzetében2 — Nemrégen a cukorrépa aj növénytermesztés egyik biz-! tos, elfogadható nyereséged hozó növénye volt. Az elmúlt időszakban a cukorrépa kilá-i tásai romlottak. A műszaki] háttér kedvezőtlenül alakult.1 Aa okok ismertek, de ez nem megnyugtató. A termelési1 költségek emelkedtek a félvá­tanak segítséget. Ez évben si- sáriási ár lényegében válto­kerüit megoldaniok, hogy a nógrádi térségből Forda sze­relvénnyel továbbíthassák iái répát Selypre és Hatvanba. — A szárazság hatására <* takarmány ellátásúban ko­moly gondok jelentkeznek. Milyen cukorkán meHéktm- mék-ellátás várható? zatlan. Mindezek a b3jok miJ előbbi -megoldásra várnak azért, hogy a cukorrépáiéi'- melők már most ősszel, a megfelelő ismeretek birtoká­ban kezdhessenek hozzá a jö-í vő év megalapozásához. Szabó Endre i Újabb készletek Á földgáz karrierje A világ bizonyított földgáz­tartalékai 3 százalékkal (103 milliárd tonna kő&zénegyen- értékre) nőttek a múlt év­ben, A Szovjetunió bizonyí­tott tartalékai az év végén — a KGST-országokkail és Kí­nával együtt számítva — 43,6 milliárd tonnára, az USA-é 7 milliárd tonnára rúgtak. A múlt évben a világ energiafo­gyasztásának kereken ötöd­részét fedezték földgázból. A fogyasztás összesen 1,85 mil­liárd tonna kőszénegyenér- tékre rúgott, valamelyest ke­vesebbre, mint 1981-ben. Ezen belül az USA fogyasztása és termelése egyaránt 8 száza­625 millió tonna kőszén- egyenértéknek felelt meg. Ez­zel az USA 34 százalékos rész­aránnyal még a világ legna­gyobb földgázkitermelője ma­radt. A Szovjetunió aránya a világ termelésében, 32 száza­lékos, a kitermelés a múlt év­ben mintegy 8 százalékkal nőtt, 600 millió tonna kőszén- egyenértékre emelkedett. A világ földgázkereskedelme 220 millió tonna kőszénegyem- érték volt, 2 százalékkal ke­vesebb, mint egy évvel ko­rábbam. A világkereskede­lemben 13 termelő és 21 fo­gyasztó vett részt. A Szov­Segitségével uj termek gyálfc tékkaL tóim utóbbi jetunió as SSZfefei MA Olaszországba 9,9. Franciaor­szágba 0,9, a KGST-őrszágok­ba pedig 37,8 millió tonna koszén egyen értéknek megfe­lelő mennyiségű földgázt szál­lított, Afganisztánba pedig 3 millió tonnának megfelelő mennyiséget exportált. Az NSZK 1982-ben 40 millió ton­na kőszénegyenértékű föld­gázt importált, s ezzel a vi­lág legnagyobb importőre volt. De ez még csak a kezdet, hi­szen a többszörösére fog fel­futni a Szovjetunióiról a nyu­gati országokba — többek között az NSZK-ba — szállí­tott földgáz mennyisége. Már nagyiban építik az ehhez szük­séges csővezetekekeb . . ....7 , LjiüSítSif Az idén 320 millió forint értékű terméket gyártanak az Ili­lád! ipari Műszergyár berceli gyáregységében, amelynek évek óta emelkedő hányadát nem konvertibilis piacokon történő értékesítésből nyerik. A jugoszláv mosógépekhez való meghajtómotorokon kívül megállapodás szerint kül-« dik barkácsköszörűiket Ausztriába és az NSZK-ba. Az oszt­rák partner szeptember végéig kapja meg ezerdarabos meg-’ rendelését, s akkor dönt az újabb igényekről. Az NSZK-bá húszezer darabos szállítmányt küldenek hosszabb távonj ebből a mennyiségből az idén 2000 darabot szállítanak. Ké­pünkön: Nándori Ferenc műszakvezető és Kökény Pál kö­szörűs a barkácsköszörűk alkatrészeit meózzák az öntödét beik .. ____ kulcsár ^ „

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom