Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

Nem kell mindig spanyolviasz AVAGY LESZ-E A KÖRBŐL NÉGYSZÖG? KÖNNYŰIPARUNK A NEMZETKÖZI VÁSÁRON Először kapura kell lőni Vigyázó szemeinket vessük Japánra! — hangozhatnék a közgazdák fölhívása, s való igaz, hogy sok megirigyelni való dolog van a távoli szi­getországban, Világhírűek az ott gyártott elektronikai cik­kek, a Toyota, Nissan, Honda személygépkocsik röpke évek alatt hódították meg a Földet, a színes televíziók, a fényké­pező- és filmfelvevögépek szintén garmadával kelnek el —■ nem csoda hát, ha ez év­re háromszázalékos gazdasá­gi növekedést várnak a felke­lő nap országában, jól lehet ez ottani viszonylatban stagná­lásnak tekinthető. Hazánkba mégis csak kevés jut el be­lőlük (összbehozatalunknak mindössze 3,5 százaléka szár­mazik a távol-keleti ország­ból), ugyanakkor a külföldön gazdára találó magyar áruk­nak csupán 0,3 százaléka ke­rül Japánba. Még mielőtt az olvasó Ja-, pán-reklámnak tekintené az eddigi porokat, igyekszem gyorsan leszögezni, szó sincs erről! De azt bizonyára senki nem vonja kétségbe, hogy egy gazdaságilag fejlettebb nemzettől érdemes tanulni, van mit megfigyelni, ellesni. Érdekes módon az ifjúsági szövetség kezdeményezésére indult meg az úgynevezett minőségi kör licence megvá­sárlása, illetve kísérleti be­vezetése. Első hallásra —- ta­lán a fordítás miatt — nem Valami megragadó a kifeje­zés, ám ha figyelmbe vesz- szük, hogy a japán termékek kiváló minőségének, tartóssá­gának egyik magyarázatát a minőségi körök elterjesztésé­ben, kifejlesztésében találják, s hogy túllépve az országha­tárt számos nyugati országban bevezették — olyan vállala­toknál,' mint az International Harvester, á General Mo­tors, A Boeing, a Volvo, a jWolskwagen-Brasil, a Rena­ult Művek stb. — nos te­hát érdemes kicsit behatób­ban fölfigyelni e kezdeménye­zésre, amely közel húsz esz­tendő után minden bizony­nyal gyökeret ver hazánkban, sőt Nógrád megyében is. Aho­gyan a, KISZ megyei bizottsá­gán, Tóth János munkatárs tájékoztatott, jelenleg az or­szág tíz vállalatánál végeznek ezzel kapcsolatosan kísérlete­ket, majd a tapasztalatok összegzése után alkalmazzák Szélesebb körben is, talán „már” jövőre. A minőségi kör az azonos, bcrgy hasonló munkát végző dolgozók csoportja, amely azért alakult, hogy a saját tnunkaterületükön kiválass­zák, elemezzék és javaslato­kat dolgozzanak ki a minő­séggel, a munkával kapcsola­tos problémákra” — így szól az ötlet atyjának, K. Ishika- ka professzornak a definíci­ója, majd hozzáfűzi: „annak u szemléletnek a kialakítását szolgálja, hogy az emberek felelősséget érezze nek munká­jukért, egymásért és válla­latukért”. A kiadott brosúra oly rész­letesen taglalja a kör műkö­dését, hogy hosszú oldalakat kellene megtölteni csupán a lényegesebb tudni- és ten­nivalókkal is. Kezdve a ta­nácskozási módszerektől, a megalakulástól, az anyagi ér­dekeltségen át egészen a ta­gok továbbképzéséig, valamint a precíz eredményesség-diag­rammokig, szakemberek szá­mára remekül és könnyen ke­zelhető tanácsokkal, javasla­tokkal. Mint megemlítik, a körök foglalkozásaira fordí­tott összegek (munkadíj) álta­lában három-ötszörös mérték­ben terülnek meg, de nem ritka az ennél nagyobb arány sem! Mondom, terjengős lenne a kör akárcsak megközelítően teljes jellemzése is — akit részleteiben érdekel az ille­tékese^ szívesen fölvilágosít­ják —, a dolog inkább azért figyelemre méltó, mert egy­fajta szemléletváltozást je­lez. Nevezetesen, a nyitott­ság, a másokra odafigyelés terén. S erre annál is inkább szükség van, mert sok-sok olyan ötlet, újítás, kezdemé­nyezés születik, amelyről ér­demtelenül kevesen és keveset tudnak. Nemrégiben egyik me­gyeszékhelyi üzemünk ifjú újítókból álló gárdája pa­naszkodott, hogy hét hónapja rá sem néznek beadott újí­tásukra, pedig ha az úgy lesz igaz, ahogyan papírra vetet­ték, több százezer hasznot hoz a vállalatnak... Vagy említ­hetem azt az FMKT-találko- zót, amelyen kiderült, hogy az újnak kijelentett ötlet más­utt már rég elavult. S ha az új kezdeményezé­sekről esett szó, ne hagyjuk ki az Alkotó Ifjúság Egye­sülést sem, amely szintén a KISZ támogatásával és fi­nanszírozásával működik, s ■mint A jelek' mutatják igen hasznosan. Alig néhány hete már Nógrád megyében is lét­rejött a képviselete ugyancsak ígéretes starttal: „Arra vállal­kozunk, hogy a megye, va­lamint a vonzáskörzetben te­vékenykedő alkotókedvű fia­talok tevékenységét fölkarol­juk, szellemi termékeik hasz­nosítását elősegítsük” — vall­ják céljainkról a helyi szer­vezők. s járják-kutatják a megyét, hol, milyen ötlet ki­vitelezésében segíthetnének. * Valami elkezdődött tehát, ami egy klasszissal jobbnak ígérkezik mint az eddigi kez­deményezések. Voltaképpen mindegy, hogy a kényszer szülte, vagy az érdekeltségi tényezők váltak hatásosab­bakká, a lényeg a fontos: szol­gál a köznek! Tanka László / Őszi szezon a mirelitgyárakban Teljes a nagyüzem a hű­tőipar tíz gyárában, két, ese­tenként pedig három műszak­ban dolgoznak a gépele, be­rendezések az őszi érésű ter­mékek feldolgozásán. A nyári szárazság a mirelitüzemek mezőgazdasági partnereit is érintette ugyan, ám tavasz- szad a szerződéseket eleve „rátartással” kötötték meg, így a kiesések ellenére ösz- szességében kellő mennyisé­gű nyersanyagot biztosítanak ez iparágnak. Ily módon elő­reláthatóan a mirelitgyárak teljesítik ez évi terveiket; a tavalyihoz hasonló magas színvonalú ellátást biztosíta­nak a hazai lakosságnak, és Szí exportot is fokozzák. Jelenleg a sárgarépa feldol­gozását végzik, többi között A székesfehérvári gyárban, Baján az exportra szánt al­mát fogadják, kockára, sze­letekre vágva szállítják ki, Békéscsabán pedig a paradi­csompaprika szeletelése, fa­gyasztása a fő feladat. Zöld­babból, hagymából, sárgaré­pából a vártnál kevesebb ter­mett, a kieső mennyiség pót­lására az ipar partnerei, ioz kozzák többi között a brok- koditermelésit. A tervek sze­rint itthon is nagy mennnyi- ségben forgalmazzák majd ezt az egészséges étrendbe jól beilleszthető zöldséget, s külföldön is többet értékesí­tenék belőle. A miskolci üzem állt rá a brokkoli feldolgo­zására. Máshol, mint például Zalaegerszegen a hasábbur- gonya-„gyártás” növelését szorgalmazzák. Mind fonto­sabb az úgynevezett apróbb termékek szerepe is az ex- pórtban... Külföldön a ter­mészetes ételszínező anyagok iránt élénkül a kereslet, e lehetőséget kihasználva, az idén például 8—900 tonna bodzát exportálnak a hűtő­házak. A szabadon termő bodzát ÁFÉSZ-ek, tsz-ek köz­vetítésével vásárolják fel a gyűjtőktől, s fagyasztva kül­dik ki a megrendelőknek. Mivel az év végéig még 20—25 ezer tonna mirelitter­mék exportálása a feladat, a gyárak különös figyelmet for­dítanak a kivitelre. Nem csak az állandó jó minőségre ügyelnek, , — Sói nincs addig, amíg kapura nem rúgnak! — fej­tegeti Tóth B. Zoltán vállalati igazgató a BNV-n. — Persze nem minden kapurarúgásból lesz gól. De, ha gólokat aka­runk szerezni, minden lehető alkalommal kapura kell dur­rantani a labdát. Erre jó a nemzetközi vásár is: ha meg sem jelennénk, elzárnánk ma­gunkat az üzlet elől. De azzal, hogy itt vagyunk, megteremt­jük a jé üzleteknek a lehető­ségét. .. ISPO-ról BNV-r« Két BNV-díj is díszük a Váci Kötöttárugyár standján a fogyasztási cikkek idei nem­zetközi szakvásárán. Az egyi­ket egy aerobiköűitözetért kap­ták, a másikat egy „Danién” elnevezésű női szabadidő- ruhával szerezték. Emellett melegítők, trikók, dresszek fe­szülnek a próbaibabákon, ezek nagy részét Pásatón és Kazá­ron varrták, vagy — kellő megrendelés után — fogják varrni a vállalatiak. Tóth B. Zoltán direktor a napokban érkezett ■ vissza Münchenből, ahol az ISPO (Intersport) nevű kiállításon ugyancsak részt vett a kö­töttárugyár. „Már a nemzet­közi piacon is rangja van a vállalatnak — közli az igaz­gató. — Ezt abból Is látjuk, hogy ha a SENIOR márkane­vet az emblémával rátesszük egy-egy termékre, azért már külön fizetnek! Kikötik, hogy az árukat márkajellel együtt szállítsuk!” — Aerobikárukfkal önök ug­rottak a leggyorsabban talpra a honi vállalatok közül. Mi­nek köszönhető ez a frisses­ség? — Nézze meg a tavalyi áru­jegyzékeit, s láthatja, hogy mi már egy éve is tóáUítottuk ezeket a termékeket. Csak ak­kor még nem keltett feltű­nést. De azóta a televízió népszerűsítette ezt a divatot, s egyből ránk irányult az ér­deklődés. — Tehát ezúttal megelőz­ték a piaci igényeket? — Igen. Már nemcsak tisz­tes távolból követjük a piac változásait, hanem nemzetkö­zi kapcsolataink révén ott va­gyunk egy-egy divat születé­se pillanatában is. Fényes Lady Tágas divatbemutató-szín­pad képezi a Budapesti Pi- nomkötöttáruigyár standjának nagy részét az Á pavilonban. A színpad két oldalán áll­nak a vitrinek. — Két részre osztottuk a kiállítási anyagot — tudatja Hajmási Józsefné vezérigaz­gató. — Az egyiket az ele­gancia jellemzi: iitt az alkal­mi célokra megfelelő női ru­hákat mutatjuk be. A másik oldalon arra kínálunk pél­dákat, hogy szabad időben, illetve munkában milyen öl­tözeteket viselhetünk. Mind a két csoportban az 1984-es kí­nálatunkat prognosztizáljuk. Ez a vállalat is törekszik a Lady márkanév „fényesítésé- re”. A tervezésié szolgáló majdani „divatstúdióba” egy párizsi tervezőt is be kíván­nak vonni. Már alkalmazták eddig is a frankhomi divat- kreátort: a most kiállított ter­mékek sportos csoportjában szürke-sárga csíkos holmik képviselteik a „gall” hatást. % 20 ezer vagy 400? Aerobikcuccsl aratott si­kert a Budapesti Harisnya­gyár is: kar- és lábmelegítői­kért kaptak BNV-díjat. Egyébként a Váci Kötöttáru­gyár — kooperációban — a harisnyagyári portékákkal ki­egészítve állítja össze saját komplett aerobikszerelését Szurovecz Béláné vezérigaz­gató többek közt azt tartja értékesnek a vásárban, hogy közvetlen vásárlói észrevé­telek gyűjtőhelye. — Mi számít nagy dicséret­nek? — Az, amikor a vásánléito- gal-ó megkérdezi.; hói lehet Ruhák díjnyertes anyagból kapni ezeket a termékeket —■ feleli a vállatvezető asszony. — Egyébként a mintaboltja­inkban ugyancsak közvetle­nül tapasztaljuk a vásárlók érdeklődését, A salgótarjáni Pécskő Áruházon belül régóta működik egy mintaboltunk. Nemrég Nagybátonyban is nyílt egy, ezzel összesen 23- ra nőtt mintaboltjaink száma. — Próbálják-e irányítani a vásárlói érdeklődést? — Mi arra szeretnénk fel­hívni a figyelmet, hogy nem­csak húszezer forintból lehet divatosan öltözni. Hanem úgy is, hogy például egy sgpkvá­a ruhagyár standján nyos szürke szoknyához fölt vesz valaki egy színes inget és egy színes harisnyát. Ez kijön 400 forintból, s mégis divatos, aki viseli. Családok a vásárod Famíliákkal: Beatrix, Ru- bina nevű ruhacsaládokkal je­lent meg a BNV-n a Salgó­tarjáni Ruhagyár. Egy gye­rekruhacsalóddal — Kinga nevűvel — megpályázták a közönségdíjat: T és Y szabá­fretővé tesznek az emberpalán­ták csinosítására a szülőknek. üä Ä legérdekesebb talán az — közli Auth András osz­tályvezető —, hogy két olyan termékünk is ki van itt állít­va, amelyik most, «zen a BNV-n, díjazott anyagból ké­szült! A Magyair Posztógyár termékeiről van szó. Ez a gyorsaság talán jelzi, hogy az alapanyaggyártók és a feldol­gozók közt szoros a kapcso­lat a piac .meghódítása érdé-;' kében.,, sú öltözeteik sok variációt le­Molnár Pál | NÓGRÁD W83. szeptember 23., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom