Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

Nekem szülőhazám... Beszélgetés dr. Varga-Sabján Lászlóval, a KISZ Központi Bizottsága titkárával az országos honvédelmi napokról „A haza védelme szocialis­ta államunk egyik- alapvető funkciója, a szocializmus épí­tésének biztosítéka, a társa­dalom egészét érintő, folya­matos figyelmet igénylő fel­adat. Alapvető nemzeti érde­künk és kötelességünk;, hogy megóvjuk forradalmi vívmá­nyainkat, szocialista társadal­mi rendünket, népünk alko­tásait, hogy hozzájáruljunk a Varsói Szerződésben tömörült országok védelmi erejének erősítéséhez, a szocialista vi­lágrendszer biztonságának növeléséhez, a béke megőr­zéséhez. Szocialista létünk, fejlődésünk megköveteli, hogy folyamatosan erősítsük a ha­za, az állam- és közbiztonság védelmét. Az államhatárok őrizetét. Az ifjúságnak, a fia­talok körében kifejtett hon­védelmi nevelő munkának megkülönböztetett szerepe van a haza védelmében. A gyermek- és ifjúkor éveire esik a honvédelmi nevelés eredményességét is alapvető­en befolyásoló szocialista er­kölcsi tulajdonságok, a világ­nézet kialakulása, valamint a honvédelmi nevelés és felké­szítés legfontosabb szakasza: a katonai szolgálat. Ebben a korban sajátítják el a fiata­lok a honvédelmi felkészült­séggel közvetlenül összefüggő sajátos ismeretek, jártasságok, készségek többségét, fejleszt­hetik a leghatékonyabban fi­zikai állóképességüket”. — Az idézet, részlet a KISZ Közpon­ti Bizottságának az ifjúság honvédelmi neveléséről és felkészítéséről szóló határo­zatából. E határozatban a KISZ fel­adatairól esik a legtöbb sző. A dokumentumot lapozgatva a következő néhány mondat is figyelmet érdemel: „Le­gyenek rendszeresek a fegy­veres erők napja alkalmából lebonyolított ifjúsági honvé­delmi napok. A pákozdl győ­zelem kerek évfordulóin ke­rüljön sor az országos ifjú­sági honvédelmi napok ren­dezvénysorozatára”. — Mi a célja az országos ifjúsági honvédelmi napok­nak? — kérdeztük dr. Varga- Sabján Lászlótól, a KISZ KB titkárától. — Elsősorban, hogy az 1848—49-es szabadságharc 135. évfordulóján a fiatalok talál­kozzanak és a hazafias-hon­védelmi nevelés kérdéseiben tapasztalatot cseréljenek a fegyveres erők vezetőivel, tiszt­jeivel és tiszthelyetteseivel, if­júkommunistáival. A talál­kozó során juttassuk kifeje­zésre, hogy a magyar néphad­sereg, a BM határőrség, a Ma­gyar Népköztársaság rendőr­sége, a munkásőrség méltó örököse, folytatója haladó nemzeti és katonai hagyomá­nyainknak, mutassuk be, ho­gyan és milyen eszközökkel vesznek részt a fegyveres erők fiataljai a haza védelmében, az ország közrendjének és közbiztonságának, az államha­tár sérthetetlenségének biz­tosításában. — A mostani találkozónak szeptember 23-a és 25-e kö­zött Székesfehérvárott, illet­ve Pákozdon mi lesz a leg­főbb programja? — Szeretnénk, ha a tapasz­talatcserén téma lenne: a KISZ programja a fegyveres erőkről és testületekről, a fia­talok felkészítése a fegyveres szolgálatra, az Ifjú Gárda és az Üttörő Gárda szerepe, a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelése. A meghívott fiata­lok honvédelmi versenyeken, vetélkedőn vesznek részt, a fegyveres erők és testületek technikai és harcászati be­mutatókat tartanak. A köz­ponti rendezvény — köztudott — Pákozdon és környékén lesz a KISZ KB, a Magyar Úttörők Szövetsége, a KISZ Fejér megyei bizottsága, a HM, a BM, a BM határőrség, a munkásőrség, valamint az MHSZ OK szervezésében. — Lapozgatva a programfü­zetet, álljunk meg egy pilla­natra a „Nekem szülőha­zám. .. ” elnevezésű játékso­rozatnál, amelynek döntőjé­hez érkeztünk. Kérem össze­gezze e játék tapasztalatait. — A lakosság, a tanuló és dolgozó ifjúság hazafias, hon­védelmi és történelmi tudatá­nak fejlesztését tűztük ki cé­lul. Tudatosítani akarjuk, hogy az aktív, cselekvő haza­szeretetünk folytatása, kitel­jesedése a szocialista haza- fiság, amelynek elmélyítése, erősítése érdekében támasz­kodni kell arra a tárgyi és szellemi örökségre, tapaszta­latra, melyet népünk történel­me folyamán létrehozott. Nemzeti történelmünk jobb megismerése, hailadó, forra­dalmi hagyományaink ápo­lása, az igazi hazaszeretet és internacionalizmus példát ál­lít az ifjúság elé. A honvé­delmi nevelésben fokozottab­ban éreztetni kell, vélemé­nyem szerint, a nemzeti örök­ségünk aktivizáló, cselekvés­re ösztönző hatását. A játéksorozat követelmé­nye —, többek között — a ma­gyar nép és a magyar nem­zet olyan történelmi idősza­kainak áttekintése az állam- alapítástól kezdve, amelyek az adott történelmi korszak­ban jelentősek voltaik. A részt­vevők idézzék fel a honvédő és szabadságharcos elődeink hősi példamutatását, ismer­jék az ifjúság forradalmi és társadalomformáló tetteit e korszakokban. Számoljanak be szocialista építőmunikánk eredményeiről. Tehát méltó módon képviselik a döntőbe jutottak a játékban részt ve­vő több százezer fiatal tár­saikat — mondotta befejezés­ként dr. Varga-Sabján László. Ambrus Sándor Számítástechnikai szakkör a Bolyaiban A salgótarjáni Bolyai Já­nos Gimnáziumba megérke­zett a várva-várt számítógép, amelynek használatát a szá­mítástechnikai szakkör kere­tében mindenki elsajátíthat­ja. Az iskolai számítástechni­kai kabinet vezetője, Ványi Bálintné, az iskola matema­tika—fizika szakos pedagógu­sa. A szakkör másik vezető tanára Szabó István, mate­matika-technika szakos tanár. Tőlük érdeklődtünk, mi is várható ezektől a foglalkozá­soktól, mi a tulajdonképpeni céljuk. — Iskolánk egy ABC—80- as típusú, svéd gyártmányú géppel rendelkezik. Tulajdon­képpen már két gépünk len­ne, ha egy adminisztrációs hiba nem csúszott volna köz­be. Ezt a gépet is a közeljö­vőben várjuk. HT—1080-as típusú, magyar gyártmányról van szó. Az országos tovább­képzéseken mindannyiunkat a magyar gép használatára ké­pezték ki, ezért a svéd gép rendszerét még mi is tanul­mányozzuk. — Ennyire eltérő a két gyártmány kezelési módja? — Nem, erről szó sincs — veszi át a szót Szabó István. — Mindkettő a BASIC nyel­vű rendszerhez tartozik. Te­hát nem alapjaiban, de bizo­nyos, speciális karakterekben van köztük különbség. Ezért lenne jó, ha megérkezne a HT—1080-as, így a gyerekeket nem kellene egyikről a má­sikra átképezni. — Milyen az érdeklődés a szakkör iránt? — Egyelőre nagyon sok a jelentkezőnk, de fél év múlva már biztosan fogjuk tudni, hogy kik azok, akiket való­ban érdekel. A számítástech­nika ugyanis sok időt igé­nyel. Fél óra olyan gyorsan elszalad a gép mellett, hogy észre sem vesszük és még szinte semmit nem is csinál­tunk. — Mikor indul be a szak­kör teljes lendülettel? — Hivatalosan október el­sején kezdünk, de a gyerekek már most is lejönnek, meg­nézik, kipróbálják a gépet. Sokan a számítógép szó hallatára hatalmas monstru­mot képzelnek el. Itt erről szó sincs. Ez a gép egy pad­nyi helyet foglal el és na­gyon tetszetős külsejű. — Elméletileg az ország minden középiskolájában kell lennie ilyen szerkezetnek. Nem vonz ez magával bizo­nyos versengést? Ványi Bálintné ragadja ma­gához a válaszadás jogát: — Azt hiszem, ez nagyon egészséges verseny lesz. A középiskolai matemati­kai lapoknak lesz egy számí­tástechnikai rovata. Az itt megjelenő feladatokat kell beküldeni. A legjobb ered­ményt és a legtöbb tagot számláló iskolák jutalma há­rom-négy számítógép. Ezt a lehetőséget, nem hiszem, hogy bármelyik iskola eldobná ma­gától. — A foglalkozásokat évfo­lyamonként, vagy közösen hirdetik meg? — Az indítás évfolyamon­ként történik. Első- és má­sodéveseket egy-egy, a har­mad- és negyedéveseket két két szakkör várja. Nagyon bízunk abban, hogy a gyere­keknek sikerül az országos versenyben jó helyet elérni — fejezi be a beszélgetést a kabinet vezetője V. A. 11.35: Tánczenei koktél 12.4»: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 13.35: Felütöm a teleíonkönyvet 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja 17.30: ötödik sebesség 18.55: Popzene sztereóban 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Köszönöm a beszélgetést! 20.56: Földön, vizen, levegőben 21.35: Népdalkörök pódiuma 22.00: Ritmus! 22.30: Igen is, nem is 23.20: A Gateway együttes játszik MISKOLCI STCDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. Lapszemle. 17.10: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tartalomból: Kisbútorok a lakás­ban — Vadászunk a vádlódra — Gyógytorna gyerekeknek — Prog­ramajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mü- sórelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétoma 8.10: Fizika 8.40: Magyar irodalom 9.10: Az idő 9.35; Orosz nyelv KOSSUTH RADIO: 8.27: Szivárgó gázok nyomában 8.37: Jean-Piere Rámpái fuvolázik 9.03 : „Vár egy- új világ...” 9.33: Jó a dal 10.01: Dominó — 2. A színház 10.35: Hideg holdlény 10.40: Udvardy Tibor operettda­lokat énekel 11.00: Kilátó 11.45: Jindrich Bauer fúvószene­kara cseh polkákat játszik 12.45: Erdélyi Miklós operafelvé­teldiből 13.17: Antal István zongorázik 14.02: Külföldről érkezett 14.3«: Zenekari muzsika 4 NOGRAD - 1983. 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz Könyv, kép, színház, zene, mozi... 15.35: Régi híres énekesek műso­rából 15.59: Az ember tragédiái 17.05: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat felvételeiből 17.37: Őrségben 18.02: Ortolan! filmzenéiből 19.15: Tudósítás a kötöttfogású birkózó VB-ről Kijevből 19.25: Irodalmunk a felszaba­dulás után 20.25: Operettkedvelőknek 21.30: Földközelben — termelési nyugdíjasokkal 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb.: 23.30: Szimfonikus táncok 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Az RCA szimfonikus zene­kar filmzenét játszik 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35: Slágermúzeum 9.21: Tntermikrofon 9.41: Gátlások 10.00: Zenedélelőtt szeptember 23., péntek &RKAGYIJ SZTRUGACKIJ- BORISZ SZTRUGACK1J: NEHÉZ ISTENNÉK LENNI — Nekem még nincs sem­milyen véleményem — felel­te Rumata. — Paskának pe­dig még kevésbé. Tanácskoz­ni kell a Bázissal. Egy hét múlva találkozunk, és eldönt­jük. — Rendben van. — Don Kondor felállt. — Induljunk. Rumata vállára vette Bu- dahot, s kilépett a házból. Don Kondor zseblámpával világí­tott. A helikopterhez mentek, Rumata lefektette Budahot a hátsó ülésre. Don Kondor be­mászott a pilótaülésre. — Nem fuvarozna haza? — kérdezte Rumata. — Végre ki akarom aludni magam. — Szívesen — dörmőgte dón Kondor. — Csak gyorsan. — Azonnal visszajövök — mondta Rumata, és beszaladt a házba. Don Gug még most is az asztalnál ült. s maga elé bá­mult. Kabani atya mellette állt, és így beszélt: — Mindig ez az eredmény, pajtás. Az ember igyekszik jobban csinálni, és rosszabbul sikerül... Rumata felnyalábolta kard­jait és a kardkötőt. — Sok szerencsét, Paska — mondta. Ne búsulj. Annyi az egész, hogy mindnyájan fá­radtak és ingerültek vagyunk. Don Gug a fejét csóválta. — Vigyázz, Anton — mond­ta. — Vigyázz!... Szása bácsi­ról nem beszélek, ő régóta van itt, nem a mi dolgunk, hogy átnevel.iük. Bezzeg te... — Álmos vagyok — felel­te Rumata. — Kabani atya, fogja a lovaimat, és vigye el Pampa báróhoz. A napokban ellátogatok hozzá. Odakint felsüvítettek a lég­csavarok. Rumata Intett, és kiszaladt a házból. Felkapasz­kodott a kabinba, és becsap­ta az ajtót. Don Kondor a magasba emelte a gépet, és biztosan ve­zette az arkanari út fölött. Há­tul békésen cuppogott álmá­ban az öreg Budah. — Anton — szólalt meg dón Kondor —, nem szeret­nék tapintatlan lenni, és ne gondold azt, mintha én... be­leavatkoznék a magánügyeid­be. — Hallgatom — válaszolt Rumata. — Nyomban kitalál­ta, miről lesz szó. — Ml valamennyien felderí­tők vagyunk — folytatta dón Kondor. — És mindennek, ami számunkra drága, vagy messze a Földön kell lennie, vagy bennünk. Nehogy túsz­ként elvehessék tőlünk. — Kiráról beszél? — kér­dezte Rumata. — Igen, fiacskám. Ha mind­ez igaz, amit dón Rebáról tudok, akkor őt kordában tar­tani veszélyes feladat. Érted, mit akárok mondani... — Igen, értem — válaszol­ta Rumata, — Igyekszem ki­találni valamit. Sötétben feküdtek, egymás kezét fogták. A városban csend volt, csak valahol a közelben nyihogtak olykor dühösen a lovak. — Biztosan nagyon álmos vagy — mondta suttogva Ki­ra. — Aludjál. — Nem, nem csak mesélj, hallgatlak. — Folyton elalszol. — Akkor is hallgatom. Igaz, nagyon elfáradtam, de még jobban vágyódtam utá­nad. Sajnálom alvásra paza­rolni az Időt. Mesélj, nagyon érdekel. Kira megcsókolta a férfi arcát, s újra mesélni kezdett. Ma este eljött hozzá az apja szomszédjának a kisfia. Apja fekszik, kidobták a kancellá­riából, és búcsúzóul alaposan megbotozták. A fiú még azt is elmondta, hogy beállított Kira bátyja is sebesülten, de új egyenruhában. Pénzt adott az apjának, és megint azzal fenyegetőzött, hogy ők min­denkit ízzé-porrá zúznak. Most valami különleges ala­kulat hadnagya, hűséget es­küdött a Rendnek. Az apja) arra kéri Kirát, egyelőre semmi esetre se menjen ha­za. Bátyja azzal fenyegető­zött, hogy végez vele, amiért összeállt egy nemessel... Igen, gondolta Rumata. Ki­ra nem mehet haza. És itt sem maradhat. Ha bármi tör­ténnék vele... — Alszol? — kérdezte Kira. — Nem, nem... És még mit csináltál ? — Kitakarítottam a szobá­idat. Szörnyű rendetlenség van nálad. Találtam egy könyvet, Gur atya műve. Ar­ról szól, hogy egy herceg be­leszeret egy szépséges, de bar­bár lányba, ö azt gondolta, hogy a herceg isten, mégis nagyon szerette. Azután szét­választották őket, s a lány be­lehalt a bánatába. (Folytatjuk.) Tudós és alkotóművész Háromszáz éve született Jean Philippe Rameau Az egyik oldalon Johann Sebastian Bach s a polifon, kontrapunktikus szerkesztésű zene, valamint Hände1, a ba­rokk utolsó kimagasló egyé­nisége — a másikon pedig a friss levegőt árasztó, medi­terrán dallamossággal muzsi­káló romantikus szellem An­tonio Vivaldi: ők álltak a ha­gyományt őrző, illetve az eu­rópai zenét megújító kortár­sakként a háromszáz eszten­dővel ezelőtt, 1683-ban szüle­tett Jean Philippe Rameau, a 18. századi francia zene rep­rezentánsa mellett. A dijoni orgonaművész fia, maga is kitűnő orgonista, már 19 esztendős korában, rövid milánói tanúim,lnyút- járól hazatérve az elementá­ris erejű, a kor francia és olasz zenéjének képviselői között dúló harc kellős köze­pében találja magát. Mert Eu­rópában ekkor már egyre erő­teljesebben kerekedett fölé­be a barokk zeneideálnak a „gáláns stílus”. Franciaorszá­got is a mind jobban elha­talmasodó olasz zene kerítet­te hatalmába. A már-már válságos, az alkotó munkát bénító helyzetben a fiatal Rameau. Clermont, később Párizs orgonistája, ez a töp­rengő, gondolkodó, megfigye­lő alkatú muzsikus talán fel is őrlődne, ha nem találna gazdag mecénásra, aki rezí­9.55: A kisfilmek kedvelőinek: 10.50: Kéziratos kincsek. Cseh­szlovák rövidfilm 11.00: A halászsas. Angol rövidfilm 11.50: Hogyan keletkezett a Biblia? Holland dokumen­tumfilm, II. rész: 12.15: Képújság 15.05: Iskolatévé. Stop. 15.10: Magyar irodalom 15.20: Fizikai kísérletek, L 15.30: Plusz egy fő. Észt, ma­gyar gyerekek közös tábo­rozása 18.05: Ékes, érdes anyanyelvűnk. 16.35: Hírek 16.40: Tv-mozaik. Rövidfilm- összeállítás 16.55: Postafiók 250. Takács Má­ria műsora 17.10: Reklám 17.20: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió magazin­műsora 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Petrocelli. Amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat. Káin bélyege 20.50: A mi kis fórumunk... 21.30: A fele sem igaz! 22.05: A hét műtárgya. Mária denciális zenemesterként a házába fogadja, és befolyásá­val sikerhez segíti őt. A zene közönségét ez időben Pá­rizsban úgyszólván csak az opera érdekli. Rameaunak sem lehet más választása, mint hogy megpróbálkozzék operakomponálással. Pedig Kamaau elsősorban tudós, a szellem embere, és csak másodsorban muzsikus. Igaz, amikor 1726-ban A'ze­neelmélet új rendszere című tudományos munkájával némi feltűnést kelt, már számos ifjúkori zenemű komponistá­jának vallhatja magát, de el­ső operája, az 1733-ban bemu­tatott Hippolytus és Aricia heves viták közepette megbu­kik. Rameau ekkor már öt­venéves. de még további húsz operát komponál (ezek közül a legmaradandóbbnak a Cas­tor és Pollux és a Dardanos bizonyultak), ám jelentősebb sikert egyik sem hoz számára. Ennek oka többnyire az, hogy operáihoz igen gyönge szö­vegkönyvet választ. Nem si­kerül feltétel nélkül megnyer­nie sem a szakmabelieket, sem a közönséget újszerű ze­nei reformtörekvései számára. Rameau ugyanis azt hirdeti, hogy „a melódia a harmóniá­ból születik, s a zenében alá­rendelt szerepe van, a túl könnyű, semmitmondó szóra­kozást szolgálja”, mmrnmmmmmmmmmmmmmm születése Lippáról (1510—19), Magyar Nemzeti Galéria 22.10: Mldzogucsl-sorozat. Kereszt­re feszített szerelmesek. Japán film 23.50: Tv-hiradó S. 2. MOSOK: 20.00: Szemle 20.50: Tv-híradő 2. 21.10: Reklám 21.20: Röplabda EB. Döntők. Közvetítés Rostockból 22.30: A tengerpart hölgyei. Fran­cia tévéfilmsorozat. V/4. rész: A nagy lelklválság 1918—17. 24.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.05: Nótaszó 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jackson útja. Francia film 1. rész 21.30: Szórakoztató vetélkedő­műsor 22.04: Ez történt 24 óra alatt 22.20: A Duna-díj '83. krónikája 22.35: Röplabda EB. A döntő cso­portmérkőzései felvételről 23.35: Hírek 2. MOSOK: 11.15: Elektronik kalandjai. 2. rész Vitathatatlan, hogy Rameau zeneelméleti tudományos te­vékenysége jelentősebb volt ;alkotóművészeténél. Rameau ugyanis a mai értelemben vett összehangzattan megala­pítója, az akkordok, harmóni­ák logikai rendjének feltáró­ja. Nagy teoretikus műveiben, egyebek közt a Harmónia el­vének demonstráció jóban a felhangok rendszerének fizi­kai törvényszerűségére építve kidolgozza a hármashangzatok konszonanciájának rendjét, és felismeri az alapakkordok megfordíthatóságának lehető­ségét, illetve az így kapott hangzatok harmóniai azonos­ságát az alapakkorddal. Mindemellett Rameau zene­költői munkássága is — ma már (gy látjuk — korszakos jelentőségű volt. Mert hal műveit sokáig homályosaknak, mesterkéltnek, vélték, ha ra­cionális, spekulatív szárazsá­got éreztek, olykor pedig egyenesen a szerző elméleti tételeinek utólagos és erőlte­tett igazolását látták is ben­nük, azért a zeneköltő meg­érdemelten kapta tneg 1750- ben a királyi elismerést, amely őt XV. Lajos „compo­siteur de cabinet”-jcvé avat­ta: Rameau új korszakot nyi­tott meg a francia színpadi zene történetében. Szomory György 19.00: Felszállásra készen. Isme­retterjesztő műsor 19.30: Francia nyelvtanfolyam. 32. lecke (ism.) 20.00: Három férfi vándorúton. Cseh filmvígjáték 21.30: Időszerű események 22.00: Onroj Sül aj: Egy fiú a majorból. Tv-film (ism.) MOZIMŰSOR : Salgótarjáni November 7..- Nap­közis mozi: Fél 3-tól: Szegény Dzsoni és Arnika. Háromnegyed 0 és 8 órától: ^ Kérnek a lokálban. (16) Színes, 'francia—olasz bűn­ügyi filmvigjáték. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4-től: Várkas­tély a kárpátokban. Színes, szink­ronizált csehszlovák film. Há­romnegyed 6 és 8 órától: seriff az égből. Színes olasz fantasztikus kalandfilm. — Pásztói Mátra: öld meg a sogunt. (16) Színed, szinkronizált japán kalandfílm. — Rútság, Az a perc, az a pillan«*, (14) Színes, csehszlovák film. — Szécsényi Rákóczi: Az Ezüst-t# kincse. Színes, szinkronizált NSZK—jugoszláv kalandfilm. — KarancslmpultS: Egy csepp méz. (16) Tony Richardson világhírű filmje. — Érsekvadkert- Bolond pénz. Színes, szovjet filmszatíra. — Nagylóc.- Ellopták Jupiter fene­két. Színes, szinkronizált franci« film vígjáték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom