Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám

Jurij Anclropov válasza a nyugatnémet képviselők felhívására Még van esély arra, hogy megmentsük az emberiséget a fegyverkezési hajszától politikában történik, éles el­lentétben áll Európa és a vi­lág népeinek érdekeivel és törekvéseivel. A felelősség ezért azokat terheli, akik a nemzetközi kapcsolatok desta­A Szovjetunió vezetésének hogy elkerülhető legyen a lamok és a NATO többi tag­mélységes meggyőződése sze- nukleáris katasztrófa felé va- állama, rint az. ami ma a nemzetközi ló sodródás. , , , Biztonságban élő Ónok felhívással fordulnak r - -. hozzánk, hogy szüntessük be turopat mindenfajta nukleáris fegy- A szovjet vezetőhöz inté- ver gyártását, fagyasszuk be zett felhívásukban a nyugat­________________________ minden nukleráis fegyverkész- német képviselők elismerik b ilizására törekszenek, a szó- létünkét, csökkentsük az SS— a fasiszta Németország bű- cialista országokkal szembeni, 20-as rakétáink számát abban nösségét, azt, hogy a harma- s ezzel együtt az összes többi az esetben, ha az Egyesült dik birodalom milyen óriási ország feletti katonai fölény államok lemond a Persing—2- szenvedéseket okozott más elérésére törnek — hangsú- a szárnyasrakéták te- népieknek. Ebből a felisme­lyozta Jurij Andropov, « lepitésérőL Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke ab­ban a válaszban, amelyet a Jelentős mértékben nyugatnémet Bundestag szoci- . -i . áldemokrata képviselőinek egy lOVaDD menni csoportja által hozzá intézett . _ felhívásra adott. . ^ Szovjetunió nemcsak tel­jes mértékben osztja és tá- A történelem folyamán már mogatja ezeket a követelése- nem egyszer buktak meg az két, hanem hajlandó jelen­ilyen tervek és törekvések, s tős mértékben tovább is men­meggvőződésünk, hogy így ni. Mi azt javasoljuk, hogy két ország kapcsolataira, - lesz ez ebben az esetben is. mennyiségi és minőségi tekin- megállapítja: a hetvenes évek Ehhez azonban minden eddi- tetben egyaránt történjen meg elején a Szovjetunió és az ginéi aktívabb és határozót- a nukleáris fegyverek befa- NSZK együtt álltak az eny- tabb cselekvésre van szükség, gyasztása. Ez magában foglal- hülés bölcsőjénél. Sem a hogy meg lehessen akadályoz- ja a nukleáris készletek va- szovjet nép, sem az NSZK la- ni az események veszélyes lamennyi alkotóeleme meny- kossága nem óhajtja a „hi- menetét, hogy megóvjuk az nyiségi növelésének tilalmát, degháború” felélesztését, nem emberiséget a nukleáris fe- az új típusú és fajtájú nuk- mehetnek el közömbösen amel­leáris fegyverek telepítéséről való lemondást, moratórium elrendelését mindennemű nukleáris robbanótöltet ki­próbálására, valamint morató­riumot a nukleáris fegyver­hordozók új fajtáinak és tí­pusainak kipróbálására. To­vábbra is érvényben van az a javaslatunk, hogy Európa legyen mentes mindenfajta Bundestag képviselőd köteles­nukleáris fegyvertől, köze- ségüket és a rájuk háruló fe­kaszukba érkeztek, s annak t&tílSSSH?1“1 ^ ^ fe’i?merVe f.fnaJc az aggodalmuknak adtak han- “nW1 egyarant cselekedni. Meg van esély ar­got. hogy ez év végéig eset- És mindez nemcsak jóaka- T“érkézéi h£ TJwjJLJH"J€tunió,?ak sza újabb fordulójától - fe- targ>alaso- az az^álláspontja, hogy ezt a jez6dik be Jurij Andropov programot azonnal foglaljak {,álasza a nyutrn,tnémet szo­résből fakad a szociáldemok­rata politikusoknak az a meg­állapítása, hogy a Szovjetunió és az NSZK egyaránt egy nukleáris tömegpusztító fegy­verektől mentes, reális. biz­tonságban élő Európát, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést óhajt. A felhívásnak ezzel a ré­szével kapcsolatban Jurij Andropov röviden kitér a s Megnyílt az ENSZ közgyűlése Holla! Imre beszéde Hollai Imre, az ENSZ köz­gyűlés 37. ülésszakának elnö­ke — magyar idő szerint este tíz órakor — megnyitotta a közgyűlés 38, ülésszakát. Nyitóbeszédében visszate­kintett az 1Ö82 szeptembere államfővel találkozott, óta eltelt időszakra, és az el- valamennyien a béke telt év eseményeinek tükré­több nem volt várható egy olyan szervezettől, amelynek életeleme a nemzetközi együttműködés. Emlékeztetett' rá, hogy a kpzgyűlés 37. ülés­szakának elnökeként számos akik meg­szilárdítása, a leszerelés és a ben elemezte a nemzetközi gazdasági fejlődés szükséges­béke és biztonság erősítésére tett erőfeszítéseket. Megálla­ségét hangsúlyozták. Arra a kérdésre, hogy miért nem si­pította, az eltelt időszak ked- került mégsem előrehaladást vezőtleniil alakult a nemzet­közi együttműködés szempont­jából, fegyveres konfliktusok törtek ki a világ több pont­elérni e kulcsfontosságú kér­désekben — szögezte le Hol­lai Imre — e fórumon kell a választ és a megoldást szol­ján, a válsággócok száma no- gáló eszközöket megtalálni. vekedett. A vezető nagyhatal­mak közötti kapcsolatok nem A továbbiakban Hollai Im­re az ENSZ slaookmányának szakadtak meg — mondotta szelleme és saját személyes — de a tárgyalási fórumok meggyőződése alapján hang­nem bővelkedtek megállapo­dásokban. Kedvező kivétel­ként említette e vonatkozás­ban a madridi európai biz­tonsági és együttműködési ta­lálkozón született megállapo­dást, rámutatva, hogy ez jel­zi: még a feszült nemzetközi helyzetben is lehetséges min­súlvozta: a nemzetközi együtt­működésnek továbbra sincs alternatívája. E tekintetben sajnálatosnak minősítette, hogv a Biztonsági Tanács ál­landó tagjai között nincs meg a szükséges munkakapcsolat, amit az alapokmány és a bé­ke ügye megkövetel. Még saj­nyegetéstől — mutatott rá szovjet vezető. A Bundestág-képviselők fel­hívását és Andropov válasza­it a TASZSZ hírügynökség is­mertette kedd délután. A szociáldemokrata képvi­selők megállapították, hogy az európai nukleáris fegyverze­tek korlátozásáról Géniben folyó tárgyalások döntő sza­leg nem sikerül elérni ezeken kon. lett, hogy Európától idegen érdekek nevében kísérletek történnek mindazoknak a po­zitívumoknak a semissé téte­lére, amelyeket a kelet- és nyugat-európai országok kö­zös erőfeszítéssel értek el kontinensünk békés jövője ér­dekében. Meggyőződésem, hogy Ä nagy többség ellenzi szerződéses kötelezettségbe, s lépésről lépésre hajtsák végre uf^ár^ teljes egészében. A kezdeti lé- mvasara- , . j ... _ . _ péseket a Szovjetunió és az „A Legfelsőbb Tanács - El- Egyesült Államok tehetné meg, noksegenek elnöke válaszában figyelembe véve, hogy a töb- : a Legfelsőbb Tanács bi nukleáris hatalom is ha- kuldotteivel együtt vala- gon ló módon cselekedne, mennyi szovjet ember osztja a felhívásban megfogalmazott Ami az SS—20-as raikétá- aggodalmat. A genfi tárgya- kát illeti, Jurij Andropov is­iások eredménytelensége való- mét megerősítette azt az is­mert javaslatot, hogy szovjet részről készek a csökkentés után csupán annyi közepes hatótávolságú rakétát hagy­ni, amennyivel Anglia és Franciaország rendelkezik. ciáldemokrata képviselők fel- (MTI) denki számára elfogadható nálatosabb — mondotta —, megállapodásokat találni kelet h°SV újabb akadályokat gör­és nyugat között. A kedvezőtlen nemzetközi helyzet elkerülhetetlenül ha­tást gyakorolt, a nemzetközi szervezetek munkájára is, hi­szen — állapította meg — az erőpolitika természetéhez tar­tozik, hogy a kölcsönös cn- gedménvek helyett az egyol­dalú előnykeresésre törekszik, a vitás nemzetközi kérdések megoldásában a konfrontáci- ós megoldást részesíti előny­ben. és a tárgyalásokat eleve bizalmatlanul kezeli. Ilyen tö­rekvések az ülésszakon is érezhetőek voltak és hátrá­nyosan hatottak a munkára. Mindennek ellenére — szö­gezte le Hollai Imre — az el­telt esztendő tanácskozásaira visszatekintve 'megállapítható, hogy azokat a konfrontációs törekvések ellenére sem az összecsapások jellemezték A dítenek a tanács egvik állan dó tagja küldöttségének érde­mi részvétele elé a közgyű­lés munkájában. A 37. ülésszak eredményeit elemezve emlékeztetett a le­szerelés témakörében elfoga­dott határozatok nagy számá­ra, hangsúlyozva egyúttal, hogy több esetben Ismétlődő tartalmú határozatokról volt szó. ami annak jele, hogy a korábbi határozatok hatásta­lanok maradtak. Leszögezte: a világ népeinek fennmaradá­sáért érzett felelősség arra kö­telez minden ENSZ-tagálla­mot, hogy a leszerelés ügyét kiemeleten kezelje. Utalt rá, hogy ebben feltétlenül a szer­vezet segítségére lesz a közel­múltban e témában született sok hasznos kezdeményezés és javaslat. Külön kiemelte a, világűrrel, a rakétarendszerek. jelenlegi helyzetben ennél illetve, más fegyverek korláto­zásával kapcsolatos két- és többoldalú kezdeményezések jelentőségét. Hollai Imre a továbbiakban sajnálkozását fejezte ki a de- kolonizációs folyamat megtor­panása miatt, külön említve Namíbia függetlenségének to­vábbi késleltetését. A közel- keleti problémakört' érintve megállapította: a térségben a helyzet rosszabbodott, s egy újabb elhúzódó háború növeli a feszültséget. A közgyűlés és a BT Libanont érintő határo­zatait továbbra sem hajtották végre. Hangsúlyozta: a közel­múltban Géniben tartott kon­ferencia ismételten síkra szállt a palesztin nép önrendelkezési jogának biztosítása mellett, ennek megvalósítását azonban továbbra is a térség népeinek érdekeitől független stratégiai célok késleltetik. Gazdasági kérdéseket érint­ve megállapította: a gazdasá­gi világválság leküzdése. a fejlődő országok mind ége­tőbb gazdasági problémáinak megoldása sem valósítható meg a kelet—nyugati együtt­működés nélkül. Az emberi jogok kérdését — állapította, meg — a világszervezet min­dig is kiemelt fontossággal kezelte. További feladatként jelölte meg egymás kölcsönös meg­ismerését, a lehetséges reális kompromisszumok keresését, s azt, hogy a munkát érde­mibbé, hatékonyabbá kell tenni. A szervezet súlya és tekintélye — mondotta — to­vább növelhető azzal is. hogy a vitákban jobban összponto­sít a nemzetközi helyzet főbb irányaira, lényeges elemeire. Hollai Imre befejezésül megköszönte az ENSZ főtit­kárának segítőkészségét és együttműködését, a titkárság tagjainak közreműködését ós őszinte köszönetét mondott valamennyi küldöttnek az el telt egy év során végzett munkájáért, és együttműkö­déséért. (MTI) ban a fegyverkezési hajsza kiszélesedését jelentheti. Ezek­nek a tárgyalásoknak a célja nem csupán megállítani a fegyverkezési hajszát, hanem a fegyverzetek — minde­nekelőtt a nukleáris fegyver­zetek — csökkentésének az elérésére is. Nemrégiben — emlékeztet rá a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke — a A felhívás szerzői utalnak Szovjetunió újabb, jelentős lé­arra is, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság területén vannak a legsűrűbben tele­pítve a nukleáris fegyverek, s az ország lakosságának 72 százaléka elutasítja az új amerikai nukleáris fegyve­rek telepítését az NSZK-ban. A szerzők .támogatást kérnek ahhoz a követelésükhöz, hogy azonnal szüntessék be vala­mennyi nukleáris fegyver gyártását, fagyasszák be a már meglévő jnukleáris po­tenciált, a Szovjetunió csök­kentse az SS—20 kódjelű kö­pést tett a megállapodás el­érése érdekében: beleegyez­tünk az európai területen le­szerelésre kerülő valamennyi rakétánk megsemmisítésébe, magától értetődően abban az esetben, ha sikerül kölcsönö­sen elfogadható megállapo­dást elérni az európai nukleá­ris fegyverzetek egészét te­kintve, beleértve azt is, hogy az Egyesült Államok lemond új rakétáinak telepítéséről, valamint a közepes ‘hatósuga­rú légieszközök megfelelő csökkentését. Ez a jóakaratú zép-hatótávolságú rakéták szá- lépésünk azt jelenti, hogy le- mát, s az Egyesült Államok mondanánk az Európában le­mondjon le a Persing—2-esek szerelésre kerülő közepes és manőverező robofrepülőgé- hatótávolságú rakétáink átte- pek telepítéséről. A nyugatné- lepítéséről az ország ázsiai te­met képviselők további kedve- rületeire. Megszűnne továb- ző eredmények elérését sürge- bá az az NSZK-ban hangoz- tik a genfi tárgyalásokon. tatott. aggodalom is, mely sze- ' _ rint ezeket a rakétákat bár­yalaszaban Jurij Andropov mikor újból korábbi állása- kijelenti: a világnak nincs ikba lehetne visszahelyezni. szüksége pusztító fegyverkész­letek további növelésére. Sőt éppen ellenkezőleg: azok radi­kális csökkentésére van szük­ség — a felszabaduló eszközö­ket és erőforrásokat a legfon­tosabb gazdasági és társadal­mi problémák orvoslására kell fordítani. Ez a Szovjetunió szilárd meggyőződése, ez az álláspontja a Varsói Szer­ződés többi tagállamának is. Egyben ez a válasz az önök levelének központi kérdésére is — állapítja meg Jurij And­ropov. A Szovjetunió mindent megtesz annak érdekében. Ilyen módon a Szovjetunió azt akarja, hogy jelentős mér­tékben, harmadrészükre csökkentsék a közepes ható- távolságú nukleáris eszközö­ket Európában, s a jövőben ne telepítsenek a földrészen ha­sonló típusú fegyvereket. En­nek során a Szovjetunió nem tart igényt egyetlen rakétá­val, egyetlen repülőgéppel sem többre, mint amennyivel a NATO rendelkezne. A Szov­jetunió kész arra, hogy fegy­verzetének egy jelentős részét megsemmisítse. Felvetődik a kérdés: mi kell még a becsü­letes és igazságos megállapo­dáshoz? És egyáltalán akar-e megállapodást az Egyesült Ál­NCGRÁD - 19S3. szeptember 21., szerda Elutazott hazánkból George Bush amerikai alelnök (Folytatás az 1. oldalról.) elhaladt a díszszázad arcvo­nala előtt, majd az amerikai alelnöktől és kíséretének tag­jaitól elköszönt Marjai Jó­zsef, Veress Péter, külkeres­kedelmi miniszter, Garai Ró­SAJTÓKONFERENCIA bért, és az ünnepélyes bú- A repülőgép lépcsőjénél csúztatásra megjelent több Lázár György és felesége más magyar közéleti vezető, szívélyes búcsút vett George Az elutazásnál jelen volt Bushtól és feleségétől, s né- Harri E. Bergold, valamint Arthur Agsiner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe. hány perccel később az alel­nök különgépe a magasba emelkedett (MTI) Bush: Olyan nyíltságot tapasztaltam, amely számomra ösztönző George Bush bevezető nyi­latkozatában hasznosnak mi­Kérdésekre válaszolva az alelnök kifejtette: a magyar nősítette magyarországi látó- vezetőkkel folytatott tárgya- gatását. Kijelentette: — azok lásai nyomán szélesebb, ár­a termékeny megbeszélések, amelyeket budapesti tartóz­kodásom során folytattunk, megerősítették azt a meggyő­ződésemet, hogy fontos az országaink közötti folyama­tos együttműködés és véle­ménycsere. Mindkét fél vilá­gosan kinyilvánította elköte­lezettségét az európai, a vi­lágbéke és a nemzetközi biz­tonság iránt, s kölcsönös készségét kétoldalú kapcso­lataink további erősítésére, valamint a nemzetközi szín­téren való folyamatos rész­véteire. Az alelnök kifejezte meg­győződését, hogy magyar partnereivel sokat tettek a két ország között meglevő szí­vélyes és folyamatos kontak­tus fenntartása érdekében. — Szilárd meggyőződésem, hogy ezek az erőfeszítések mind­két részről folytatódnak majd és további együttműködéshez vezetnek — tette hozzá. George Bush — hangsúlyoz­va, hogy látogatása hozzájá­rult Magyarország jobb meg­ismeréséhez, a magyar nép érdekeinek megértéséhez — köszönetét mondott a szívé­lyes fogadtatásért nyaltabb képet alkotott ma­gának Magyarországról. Meg­ismételte: kölcsönös az a szándék, hogy a kapcsolatok — különösen a kereskedelmi kapcsolatok — terén fejlő­dés következzék be. — Esz­mecserét folytattunk arról, hogyan lehet ezt megvalósí­tani, s úgy gondolom, hogy a megoldást a jobb megértés, a jobb megismerés jelenti — mondotta. Kitért arra is, hogy a gazdasági kapcsolatok bő­vítésének útját a kereskede­lem kiszélesítésében látja. Nincs szükség arra, hogy e területen kölcsönösen bármi­féle különleges engedménye­ket tegyünk — hangoztatta, kifejtve, hogy a piaci kap­csolatok érvényesülése segíti elő a kereskedelmi kontaktu­sok bővülését. Eátorítónak érzem az eddigi fejlődést — mondotta. Egy másik kérdés­re válaszolva, az alelnök ki­jelentette: bízik abban, hogy a jövőben mód nyílhat a leg­nagyobb kedvezmény elvének folyamatos érvényesítésére, matosan javulnak. (Mint ismeretes, az amerikai diplomáciai formulát törvényhozás jelenleg éven­ként határoz arról, érvénye­sítse-e ezt az elvet Magyar- országgal kapcsolatban.) Mi­ként az alelnök elmondotta, budapesti megbeszélésein e kérdésről részletes eszmecse­rét folytattak. Az MTI tudósítóinak kér­désére válaszolva George Bush elismerte: a nagyhatal­mak között fennálló, külö­nösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyá­ban jelenleg mutatkozó fe­szültség következtében a kis országok is kárt szenvedhet­nek. „Az USA arra törekszik, hogy a feszültség minél ke­vésbé befolyásolja ezeknekaz államoknak a helyzetét Fiz a feszültség egyébként ma na­gyobb, mint bárki is szeret­né” — mondotta a többi kö­zött. Az amerikai aleln&k egy kérdésre válaszolva, elmon­dotta: levelet hozott Reagan elnöktől Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének. A levél tar­talmát nem ismertette, de elmondotta: az amerikai el­nök az Egyesült Államok együttműködési szándékáról biztosította az Elnöki Tanács elnökét, és utalt arra, hogy a két ország kapcsolatai folya- „Nem hasz­nálok — hangsúlyozta Geor­ge Bush —, hanem őszintén jelentem ki, hogy megbeszé­léseink, amelyeket a magyar vezetőkkel folytattunk, való­ban igen jók voltak. Voltak nézetkülönbségeink, de ezeket őszintén vitattuk meg. Olyan, nyíltságot tapasztaltam, amely számomra ösztönző, s feltétlenül tájékoztatom mind­erről országunk elnökét”. Nemzetközi kérdésekről szólva az alelnök — megis­mételve az amerikai kormány­zat ismert álláspontját —azt mondotta, hogy az Egyesült Államok megegyezésre törek­szik az európai közepes ható- távolságú rakétákról folyta­tott genfi tárgyalásokon, de ismét a Szovjetuniót tette fe­lelőssé azért, hogy Genfben mind ez ideig nem született megállapodás. Bush kijelen­tette, hogy a NATO kettős határozatának mindkét ele­me egyformán szilárd —, vagyis, amennyiben nem szü­letik megállapodás a tárgya­lásokon, az Egyesült Álla­mok megkezdi közepes ható- távolságú rakétái és robotre­pülőgépei nyugat-európai te­lepítését Bush a sajtókonfe­rencián méltatta a madridi tanácskozás sikerét, mond­ván, hogy az kedvező hatást gyakorolhat a kelet—nyugati kapcsolatokra. Hozzáfűzte: az ilyen megállapodások, ame­lyek az államok széles köré­nek részvételével születnek, az egész emberiség javát szol­gálják. Az alelnök elmondotta: mind ez ideig nem született döntés arról, hogy Reagan elnök indul-e az 1984-es vá­lasztáson, azonban ez nagyon valószínű. Ebben az esetben változatlanul ő lesz az alel­nök jelölt. Egy kérdésre reagálva^ George Bush elismerően szólt azokról a magyar származá­sú amerikaiakról, akik hoz­zájárultak az Egyesült Álla­mok tudományának, gazda­ságának, kultúrájának fejlő­déséhez, egyúttal a két nép kapcsolatainak ápolásához is. Annak a nézetnek adott ki­fejezést, hogy a bővülő tvf- dományos és kulturális cseré mindkét ország javát szol­gálja, s egyszersmind előse­gíti az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak fejlődését is. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom