Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

Nem egy év eredménye az idei jó gabonatermés Interjú Havas Ferenccel, a megyei tanács elnökhelyettesével Több éves hagyomány Nógrádban, hogy a nyári be­takarítási munkákat kővetően a megye vezetői a gabona- termesztésben legjobb eredményt elért gazdaságok szak­embereivel közösen értékelik az egyik legnagyobb mező- gazdasági munka elvégzését, levonják a tanulságokat, szól­nak arról, mely területen lehet többet tenni, vagy másként cselekedni a következő évben. A tanácskozást követően kértünk interjút Havas Ferenctől, a megyei tanács elnök­helyettese tői. * — Az idei esztendőt — az kifejezés: „szellemi aszály”, aszály miatt — minden való- Ha lehetne, fejtse ki bőveb- színűség szerint az évtized ben, mit ért ezen? egyik legkedvezőtlenebb éve- _ Köztudott, hogy megyénk ként tartják majd számon a természeti adottságai kedve- mezőgazdaságban. Ennek el- zőtlenek. Ez objektív tény. lenére Nógrádban kiemelke- olyan, amelyen a lényeget te- dő kalászosgabona-termést kintve nem áll módunkban takarítottak be a gazdaságok, változtatni. Ahogyan itt el- Minek tulajdonítható ez? hangzott: a hegyeket nem — A terméseredmények me- gyalulhatjuk le. De a tunya­gyénikben meghaladták a múlt ság, a hanyagság, a nemtő- évlt és az idei esztendőre tér- rődömség olyan tényezők, vezettet is. Minden idők leg- amelyeken változtatni lehet* nagyobb kalászom gabona- sőt kell '■ Ha 62 nem sikerül termése került a magtárakba, —és erre sajnos van példa — a mennyiség több mint 15 akkor beszélhetünk szellemi százalékkal haladta meg a ta- aszályról, őszintén meg kei! valyit, A több éves eredmé- mondani, akad néhány gaz- nyes munkát bizonyítja, hogy daság, ahol a vezetés „kiha- a VI. ötéves terv első há- gyott” a gazdaságos tevékeny- rom évének átlagos termés- ség szervezése, irányítása, mennyisége 10 százalékkal gyakorlása területén. több az 1976—1980. évek át- Mondjuk ezt annak ellené- lagánál. A jelentős csapadék- re, hogy a nógrádi mezőgaz- hiány ellenére őszi búzából dasági nagyüzemekben a nö- és tavaszi árpából is az or- vénytermesztés, az állatte- szágos átlagnál nagyobb ho- nyésztés főbb célkitűzései tel- zamokat értünk el. jésülnek és a kiegészítő tevé­Az idei eredményt jól ala- kenység a legtöbb gazdaság pozta meg az őszi munkák ki- eredményességében ez évben fogástalan minősége. A gaz- is meghatározó lesz. Az előbb daságok döntő többségében említett kifejezés csak néhány magas biológiai értékű, jó ga- gazdaságra, illetve annak ve- bcxnafajtáfc 'kerültek a föld- zetésére vonatkozik. Szerve­ibe. A kedvező tél után csak zetlenség, nein kellő előreüá-• minimális kifagyás, ritkulás tás, a kiegészítő tevékenység következett be, s a korai ki- átgondolatlan fejlesztése, és tavaszod ás, a Jókor elvégzett természetesen eredménytelen- íej trágyázás kedvezően ha- ség jellemzi ezekét az űze­tett a növények fejlődésére, meket. Ez összehasanlitha- csakúgy mint az időben el- taitlanul nagyobb, teljesen más végzett gyomirtás. Ezek mind jellegű kárt okoz a megyé- a magasabb színvonalú szak- nek és elsősorban az adott kö- mad munkát bizonyít] ólt. Eh- zösségnek, mint a szurdok- hez társult az aratásra való püspöki termelőszövetkezetet jó felkészülés, az összehan- ért szó szerinti aszálykár, golt kooperációs tevékenység, ahol mindent igyekeztek meg- Az eredményességhez hozzá- tenni a kiesések mérséklésé­lj árult az ellátó, szolgáltató re. és felvásárló vállalatok jó _ « «rtekezlat során izá- együttmflködéw a termelők- m0| érdekea hozzászólás hong- keL , . , . . sott el * gabonatermesztés­— A tapasztalatokat B«»e- ben élenjáró gazdaságok vé­gezték, sőt már az értékelést föltől Juscsák György, a is elvégezték. Melyek azok Mátraaljai Állami Gazdaság az észrevételek, amelyek töb- igazgatója például fölvetette, bé-kevésbé általános tanulsá- hogy tegyék valamilyen mö­gül szolgálhatnak a mezőgaz- don érdekeltté a nagyüzeme- dasági nagyüzemeknek? két a gabonatároló-kapacitás — Ami a kedvező tanul- növelésében. Lát-e erre va- ságokat illeti, elismeréssel lamilyen megoldást? kell szólni a rétsági, a szü- — A jó termés ismét meg­gy', a nagybárkányi és a szé- mutatta a tárolótérnél je- csényi termelőszövetkezet, va- lentkező hiányokat. Ezen az lamánt a Mátraaljai ^ Állami alapvetően jól szervezett fel- Gazdaság eredményéről. Ezek vásárlás is csak keveset eny- az utóbbi négy év átlagában hí tett, a gabonatárolás kérdé- kiemelkedő hozamokat pro- 8e Nógrádban évek óta visz- dulcáltak és magas színvona- SZatérő gond. Annak ellené- lon termelték a gabonát^ Igaz, re> hogy az elmúlt három év- a nagyüzemek fele 4,5 ton- ^ 14 ezer tonnával növe- nán felüli átlagtermést ért kedett a tárolótér, a termény el. 35 százaléka szüikségtárolók­Bebizonyosodoít, hogy biz- j^n Van elhelyezve, tonságosan, eredményesen A következő időszakban — csak ott lehet nagy termést amelyben sokat segíthet az elérni, ahol a szakemberek az intenzív gabonaprogram pá- adottaágoknak megfelelő gu- ] váza tatnak kedvező elbfrálá- bonafajtákat termelnek, ma- ^ _ több tároló létesítését gas szaporulati fokú vetőmag- tervezik, a pásztói és palo- vakkal dolgoznak, nagy fi- táshalmi termelőszövetkezet, a gyeimet fordítanak a termesz- megyei gabonaforgalmi és tés technológiájára, a táp- malomipari vállalat, valamint anyag-gazdálkodásra, a kémiai a Magyarnándori Állami Gáz­szerekkel is akkor a válik oz- daság és a megyei GMV kö- nak be, amikor a leghatéko- zögen. Ezek mintegy 15,5 ezer nyabban a legjobb eredményt tonnával növelnék a megye tudják elérni. Szeretnénk, ha magtárkapacitésát, További ezen nagyüzemek vezetői, üzemek 1» — mint ahogy el- szakemberei átadnák tapasz- hangzott — hasonló beruhá- talataikat, munkamódszert- zásokon gondolkodnak. Az két, ezzel Is segítve a gyen- a felvetés, hogy — esetleg gébben gazdálkodók felzár- szezonális árakkal — érde- kózását — erre kértük és keltté tegyék a nagyüzemeket biztattuk őket —, de ehhez a gabonatárolás problémál- az alacsonyabb szinten gaz- nak megoldásában, megfon- dálkodók Igényére, fogadó- tolásra érdemes, készségére is szükség van. Szólni kell azonban arról ~ /'rro1 *® ' h°Áy is hosv nehíinv üzem ala- Mgrad megye a jövőben még ZJfüXZS, VSU lér- "«»b» .MI,.. u*. méseredményeik évről évre vcnlJ* 82 oni^g (»bonaprog csökkennek. Az idei időjárás Mlk felszínre hozta a technológiai cnntk a feltételei? fegyelemben, a szakmai mun- — Jelenlegi helyzetünkben kában elkövetett hiányossá- a fejlesztés intenzív útja a gokat, megmutatkoztak a ve- meghatározó, mivel a vetéste- zetési, a szervezési hibák, rület növelése a mostani Gondolom ezek az üzemek tervidőszakban csak kismét'- szám vetést készítettek erről, tékben lehetséges. Hosszabb a tanulságokat már az őszi távon viszont jelentősebb munkák végzésénél hasznosít- előrelépésre is számíthatunk. j6k. Több feladatot kell megol­— A tanácskozáson két al- dani, amelyből most hármat kálómmal is fölmerült ez a emelek ki. Elsőként azt, hogy a gazdaságos hozamnövelés­ben is vannak tartalékok. Még mindig jelentősek a táblák, az üzemek, az egyes évek közötti indokolatlan szóródások. Na­gyon fontos a terület, a tábla adottságainak megfelelő tech­nológia alkalmazása, a fajta megválasztása, a tápanyag­gazdálkodás. a növényvédelem időbeni és igény szerinti vég­zése és az új módszerek al­kalmazása. Ezen túl kiemel­ném a magas szintű műszaki háttér fontosságát. A feltéte­lek többsége biztosított, más része folyamatosan megte­remthető, a feladatok eredmé­nyes végrehajtása pedig dön­tően a szakmai színvonalon, a szervezésen múlik. A másik amit megemlítek: a takarmánytermesztés színvo­nalának növelése. Ezzel jelen­tős területek szabadulnának fel árunövény-termesztés cél­jára. A harmadik, talán a legna­gyobb lehetőségünk a meliorá­ciós terveink gyorsabb ütemű végrehajtása, mely elsősorban az üzemek anyagi lehetőségei­től és nem kismértékben az állami támogatás nagyság­rendjétől is függ. Jelentőségét különösen növeli, hogy a meli­oráció révén értékes völgyfe- néki területeket hódíthatunk vissza. A munka a VI. ötéves tervben is folyamatos, s öt év alatt 1800—2000 hektárnyi te­rület vonható be szántóföldi művelésbe. Ebből eddig 1300 hektáron kezdték meg a nö­vénytermesztést, igen szép eredménnyel. Hosszabb távon további 5000 hektár szántó visszanyerésére van lehetősé­günk. Mindezeket azért Is fontosnak tartom, mert a me­gye összes szántóterületének 47 százalékán kalászos gabo­nát termelünk, s ez az arány több üzemben lényegesen na­gyobb. Megyénkben a kalá­szos gabona termesztése ki­emelt fontosságú, s ennek fi­gyelembevételével, az előző­ekben elmondott feltételek megteremtésével Nógrádban 15—20 százalékkal lenne nö­velhető a gabonatermés. — Még több mint három hónap hátravan az Idei esz­tendőből. Mi az, amire külö­nösen Indokolt felhívni a me­zőgazdasági nagyüzemek fi­gyelmét? — Mindenekelőtt meglehe­tősen sok betakarításra váró termény van még a földeken. A gazdaságoknak soha nem látott gondossággal kell meg­szervezniük a munkákat, ne­hogy bármilyen veszteség is származzon ennek végzése so­rán. Nagyon fontos, hogyan ké­szítik elő a nagyüzemek a következő évet. Ezért sem lehet egyetérteni azzal a vezetői magatartással, amely pillanat­nyi érdekből a Jövő évi ered­ményeket teszi kockára. Pél­dául eddig a megye mezőgaz­dasági üzemel 2300 tonna mű­trágya megrendelését vonták vissza. Mondanom sem kell, hogy megtesszük a szükséges lépéseket az érintett üzemek­ben saját jövőjük érdekében is. Pénzügyi akadályai a jövő év megalapozásának egy üzemben sem lehetnek, hiszen a pénzügyi szervek példás gyorsasággal segítenek az effaj­ta gondok megoldásában. Lé­nyeges kérdés a megfelelő ta- karmányellátós biztosítása a nagyüzemben és a kisterme­lésben egyaránt. Ez az elké­szített takarmánymérlegek alapján csak néhány üzemben okoz gondot, de ezek megyén belül megoldhatók. Feszültsé­get okozhat, hogy megnőttek az Igények a répaszelet-vásár- lásra, amelyeket a gyárak csak részben Igazolták vissza. összességében cl lehet mon­dani. hogy a tervezett bevéte­lek várhatóan teljesülnek. Az üzemek nyeresége mintegy 10 százalékkal haladja meg a múlt évit, A gazdaságok hely­zete tovább stabilizálódik a nehezebb körülmények, a szi­gorodó feltételek közepette Is. Mindez nem egyetlen év eredménye, hanem a jó polltl kai döntéseken alapuló. hosz- szabb időszakot felölelő ke­mény és céltudatos munka si­kere. Zilahy Tamás VITÁK. VÉLEMÉNYEK NÓGRÁDBAN Milyen legyen a választójogi törvény? Közéletünk egyik legizga Imasabb témája e napokban Rékasi Zoltánná, a MAHIR az új választójogi törvényterv ezet, szerte az országban ez- Nógrád megyei kirendeltségé­rek és ezrek mondanak véleményt e jelentős paragrafusok- nek vezető adminisztrátora: ról, amelyeket, mint az ismer etes, a Hazafias Népfront Or- , szágos Tanácsa társadalmi vitára bocsátott. Nógrád megyé- abban bízom, hogy a ben szeptember derekától a hónap végéig összesen tizenhét konkurrencia megteremte.se helyszínen zajlanak le viták az országgyűlési képviselők és nagyobb, alaposabb erofeszite- tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat felett. Mi ez- sekre készteti a közös bizalom úttal arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek az érintet- alapján megválasztottakat. Ha t más nem is lenne, mar ez is igazolja az új törvény létjo- XXX gosultságát. Ha a gazdasági életiben is csak a jobb a ,,ke­Dr. Nemecz Attila, Salgótar- ség, hanem választási lehető- jendő”, miért ne lehetne így ez ján város Tanácsának osztály- ségről, a szó valódi értelmében. a társadalompolitikában, vég- vezetője, o megyében megtar- Személyes ügye lesz minden- sg SOron tehát a POLITIKÁ- tott első vita vezetője: kinek, minden választó állam- BAN? Nemegyszer hallottam .... ., . , . polgárnak, hogy kik járnak el tanácstagról, aki elfogadta je­— Minden jó, ha a kezdet ügyében, kik képviselik érdé- lölését, megválasztását, de jó, mondhatjuk, hiszen való- keit magasabb fórumokon. Ki- szor0san vett teendőin kívül ba? "fgy aktivitással, kedv- ki egyértelműbben vehet részt már nem merészkedett, vagy vei jöttek el szerdán délután saját sorsa, de a közös sor- ..................................... a népfrontaktívák és a tanácsi SUnk formálásában is. Az em­apparátus tagjai, hogy véle- berek, úgy érzem szíveseb- _______ m ényt mondjanak. Melyek vol- ben vesznek részt a végrehaj- nem egyfajta vállalt szolgálat.1 tak a legérdekesebbek. Pél- tásban, ha döntésben, az elő- ggy közösségnek tartozik fele- dáu.1 3 többség aniGllGtt &z 8.1* készítésben is jelen lehetnek. A lőssé0sei t Éppen ezért mes- ternatív javaslat mellett fog- kettős, illetőleg többes jelölés ng a jelölg gyűlések szerepe! Iáit állást, hogy a tanácstagi megerősítéséről talán még nem c'saik akkor lesz ielentősé^e jelöta gyűléseken csak az érin- is tudjuk, milyen nagy jelen- mindannytenk megnőtt bele- tett körzetben lakók vegyenek tőségű. Hiszen már a viták is gzólási lehetőségének életünk részt. Tehát az üzemi, intéz- mekkora energiákat szabadítja- jobbításába, ha valóban meg- fzZ0^ A má- nak föl! Nem készen kapott értjük és kihasználjuk azokat.’ sik főbb téma a megyei ta- tények elfogadásáról van szó, Ezért. kell minél többünknek nácstagok választass volt. Itt hanem, mint az előbb is . n is egy kivétellel általános volt mondtam, az emberekben meg- jelen lenni a :|e o ° 8yu e < a vélemény: zömük a helyi ta- jévő igény kapott most han- ahol azokát kell a listára jut-' nácstagok közül kerüljön ki. got. Vitáink a nyolcadik pa- tatnunk, akik legtöbbünk bi- Szintén sokan tették le vök- ragrafus körül csúcsosodtak. zalmát élvezik. És ebben ma- me.« £ .myj. .**« »«£ 8unb„ak kell d«enü„k. XXX kollektívák ott megfogalmazott jelölési lehetőségével! Ad ab- Boros Béla, a Nógrádi Szén- szurdumig vive a dolgot, nem akart merészkedni. A ta- nácstagság nem funkció, amin nyugodtan lehet üldögélni, ha­XXX „ i,e,ULt; A vita tehát megkezdődött bányák kányási aknaüzemének megtörténhet, hogy a kollektí- é iyllván még nagyobb he­va - akik másutt és másutt vességgel folytatódik meg­annyi fórumon. Mi — a NÓG-’ RÁD szerkesztősége — öröm-J mel várjuk olvasóink vélemé­nyét, hozzászólásait, javaslata-) it, amelyeknek időről időre te­ret biztosítunk a lap hasábja­in. Tanka László Hortobágyi Zoltán föld alatti vájára: „ , , . . . . . élnek — olyan tanácstagot je­— Ml ragadott meg a leg- íöltetnék, akivel a körzet la­tói »tópatót*, MkfelllWjb «*■»‘■“1 *»*»• "*>'• • M­tanácstagokat, országgyűlési lektíva dönthet. Én az alter­kepviselőket választunk majd, natíva mellett voksolok, igen- hiszen az egészséges „rivali- is a körzet lakói döntsenek Ä.Ä ÄLÄ» képvl„l«iük .tótóély. tólön fognak dolgozni az így válasz­tott tanácstagok! A másik, sze­rintem lényege« dolog a vlsz- sza hívás lehetősége... S most elsősorban nem a rosszul dol­gozó tanácstagokra gondolok, hanem ama az esetre, ha pél­dául valaki betegség, vagy egyéb ügyek, váratlan esemé­nyek miatt nem tudja ellátni vállalt feladatét. Ezért la sze­rencsés pótlanácstagot válasz­tani, hogy alkalomadtán legyen talpraesett helyettes, akt a vá­lasztókörzet ügyeit rögtön to­vábbviszi, megoldja a problé­mákat. XXX lmrich Gézáné, a Salgó Ci­pőipart Szövetkezet dolgozója, — Ha jól emlékszem a tör­vénytervezet nyolcadik parag­rafusa említi meg, hogy a je­lölő gyűléseken nemcsak a vá­lasztókerület lakosai! vehetnek részt, hanem az ott lévő üze­mek, szövetkezeteik, intézmé­nyei la, Véleményem szerint a lakóterület problémáit, gond- jait-bajait elsősorban azok is­merik, akik ott élnek nap mint nap. S az ő érdekeiket kell képviselnie a tanácstagoknak is. Mert megtörténhet az is, hogy egy nagy létszámú gyár, üzem. szövetkezet dolgozói ar­ra adják szavazatukat, akit nem szívesen látnának e fe­lelősségteljes poszton a lakó­területlek, akiknek viszont jó­formán ez a legrangosabb ér­dekképviseleti „fórum”. Egyéb­ként a törvénytervezet la ad alternatív javaslatot • parag­rafushoz. Én ezt támogatom. XXX Bállá Ferenc, az Állami Biz­tosító salgótarjáni fiókjának vezetője: — Itt, a munkahelyünkön, de társaságban Is többször szóba került a választási tör­vény módosításáról szóló ja­vaslat. Es ez jó dologi Bizo­nyltja, hogy szükség volt már rá, élt az emberekben Igény, végső soron azt látom a viták­ban, beszélgetésekben, hogy az emberéltet Igenis érdekli saját sorsuk. Ez a törvényjavaslat a szocialista demokrácia ha­zai fejlődésének, megerősödé­sének, nagykorúsodásának konkrét bizonyítéka, Nem mennyiségi, hanem minőségi változásról van szó, Nem csu­pán szavazatainkra van szük­A Salgótarjáni Ruhagyár bőrből és textilből készült diva­tos táskáit is kiállítja a Budapesti Nemzetközi Vásárán, amelyeket az üzem Ifjú iparművésze, ltarattur Katalin tervezett. A balassagyarmati telep bőrdíszművesei az Öltöz­ködést színesen kiegészítő táskákat sorozatban gyártják. Képűnkön a tervező BNV-s modelljeivel.- kj ­| NÓGRÁD - 1983. szeptember 17., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom