Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

fenni a városért / * Beszélgetés dr, Horváth Józseffel, a balassagyarmati városszépítő egyesület alakulását előkészítő bizottság elnökével Mire ez az írás az olvasó elé kerül, már csak napok kérdése lesz, hogy a meghívottak jeles és népes társasá­ga kimondja Balassagyarmaton, a városi tanács dísztermé­ben a városszépítő egyesület megalakulását. Az ország több mint kilencven városából húszban már a korábbi években megalakultak az ilyen egészséges lokálpatrio­tizmustól nezérelt szervezetek, amelyek a szellemi tőkét és a tenniakarást „házasságra léptették” a valóságos -forin­tokkal — a település dinamikus fejlődése érdekében. — Tevékenységüket, munkájukat, lehetőségeiket már jó ideje figyelték a balassagyarmati városatyák. Jártak Komlón, Kaposvárott, beszélgettek a helyi népfront, a tanács és a pártbizottságok képviselőivel előkészítendő a jövőt. A vá­rosszépítő egyesület céljairól beszélgettünk df. Horváth Jó­zseffel, az előkészítő bizottság elnökével. _ Balassagyarmaton már számtalan szép példáját ad­ták a város lakói annak, hogy becsülik, szeretik lakóhelyü­ket, s hogy tenni is akarnak érte. Az egyesület ennek nyil­ván még nagyobb teret kí­ván adni. — Ezért is döntött megalakí­tása mellett a Hazafia« Nép­front városi bizottsága és a vá­rosi tanács, s döntésünkkel a párt városi bizottsága egyet­értett. Valóban sokakat sarkallt már cselekvésre a szülőföldhöz, a lakóhelyhez való ragaszkodás városunkban, de úgy véltük, hogy még többen vannak azok, akik nem találtak megfelelő fórumot, lehetőséget ilyen irá­nyú energiáik okos fölszabadí­tására. A városban potenciá­lisan meglévő erőket kívánjuk most szervezetten fölszabadí­tani azzal, hogy aZ egyesület­ben tömörítjük. Alapvető cé­lunk, hogy a haladó hagyo­mányok ápolásával, közös erővel szépítsük városunkat, megőrizzük és gyajrapits.uk történelmi és természeti érté­keinket, hogy még szélesebb tömegeket vonjunk be az ál­talános rendezési és zöldöve­zeti tervek kialakításába. Eh­hez a nagyobb összefogás szükségesnek mutatkozik. Le­hetőség teremtődik arra is, hogy önmagunkat jobban meg­ismertessük másokkal, de vál­takat és szakelőadásokat is szervezünk, mint ahogy a tár­sadalmi munkákra is számí­tunk. — A városi tanács dönté­seihez és azok megvalósításá­hoz adhatnak segítséget? — Pontosan, öt szakosztály­ban tevékenykedhetnek az egyesület tagjai. A városren­dezési - és a településfejleszté­si, a természet- és környezet­védelmi, a társadalmi munka, a kertbarátkor és a honisme­reti kör nevei önmagukért be­szélnek,' elárulják a tennivaló­kat. Az imént az energiák fölszabadításáról beszéltem, de hozzá kell tennem azt is az ön szavaihoz, hogy a legszéle­sebb rétegek kapcsolódnak így a város arculatának formálá­sához a tanács testületének és apparátusának mindennapi munkája mellett. Hisszük, hogy az egyesület tagjai kö­zött ott lesznek munkások, művészek, pedagógusok, or­vosok, mérnökök — egyszó­val mindenki, aki nem közöm­bös a város iránt. Javaslataik, ötleteik, gondolataik nyilván­valóan jelentkeznek a tanács munkájában is. — Tehát nem veszik éti » tanács feladatait? — Természetesen nemi Nem is veheti át az egyesület. A hatósági jogkörök továbbra is a tanácsé, ez nyilvánvaló, tie olyan társadalmi erők jöhető nek mozgásba, amelyek ed­dig szunnyadtak és nem ta­láltak kellő teret. A tanács költségvetésében eddig is volt, ezután is lesz ilyen célokra szánt forint, de ennek és egyéb forintoknak a sorsa felől most „társadalmasiitottabb” döntés születik. Ez azt jelenti egyben, hogy az eredmény is a na­gyobb közösség örömére lesz. — Ki lehet tagja az egye­sületnek? — Tulajdonképpen minden­ki. Mindenki, aki vállalja a feladatainkat és azok teljesí­tését. Vagyis minden, tizen­negyedik évét betöltött állam­polgár jelentkezhet. Termé­szetesen számítunk az ország különböző pontjain élő egyko­ri balassagyarmatiakra is. Vár­juk a külföldre elszármazott, de városunkhoz ragaszkodók csatlakozását. Örömmel fogad­juk őket is, ha tenni akarnak valamit szülőföldjükért. Pár­toló kollektívák, sőt üzemek is bejegyeztethetik magukat! — Tagsági díj? — Felnőtteknek évi öt­ven, kiskorúaknak csupán tíz forint. A kisebb kollektívák ötszáz forintot fizetnek, még az üzemek ezertől tízezer fo­rintig maguk dönthetnek a tagdíj összegében. Nem zár­kózunk el természetesen, hisz a város érdeke ezt kívánja, az elől sem, ha valaki, vagy valakik ennél nagyobb összeg­gel hajlandók hozzájárulni cél­jaink megvalósításához. Mi elsősorban szellemi, gyakorla­ti, erkölcsi, politikai támoga­tásra várunk elsősorban, de tudjuk, hogy a városszépítés, a -gyarapítás a forintokat sem nélkülözheti. Hisszük, hogy a városszépítő egyesület nyílt várospolitikánk szerves, aktív részeseként figyelemre, méltó dolgokra lesz képes. Munkánk­kal, annak eredményeivel nem csupán e város, de a megye és vele az ország is gyarapo­dik. Hortobágyi Kottán !W~~ Vájársikerek X S3, bányásznap lisztetek tere indított, vállalati munka** verseny csak résziben hozta meg a várt eredményeket. Ennek ellenére egyes üzem­részeik, több munkabrigád uefVeiket.' feladatukat teljesít­ve, túlteljesítve, büszkén ve­hettek részt a bányásznap! ünnepségen. Lapzártáig az értékelést a bányászbrigádok között tudtuk elvégezni, akik közül a díjazottak a követ­kezők? Frontbrlgádoks 1. Világosi József brigádja’ Tiribes-akna 146 pont XI. Bakos László sutus bri­gádja, Ménkes-akna 82 pont. Vágathajtő brigádok» *T. Bakos József barna! bri- gádjaj Ménkes-akna 180 pont H. Egeresi László brigádja, Szoros patak 178 pont III. Bakos András t. bri­gádja, Ménkes-akna 163 pont. Ä külszíni Üzemek munká­jának értékelésére a következő napokban, kerül sor. A bá­nyásznapi versenyj utaknak kifizetése szeptember 30-án történik. szigetelőanyag Kazanyi szakemberek új sugárzás- és hőálló elektro­mos szigetelőanyagot készí­tettek. Ez a gumiból és üveg­ből álló szövedék kiváló tu­lajdonságokkal rendelkezik: mínusz 60 foktól plusz 250 fokig megbízhatóan szigetel, ózonnal, ultraibolya, suga­rakkal, olajokkal és. vegysze­rekkel szemben ellenálló. Erkölcsi magatartásból is vizsgáznak' a téeszek Összefogással mérsékelhetők az aszálykárok Beszélgetés dr. Dénes Lajossal, a MÉM miniszterhelyettesével A nyár utolsó napjaira megjött ugyan a várva várt eső, a tavasz vége óta hi­ányzó csapadékot azonban már nem tudta pótolni. Rá­adásul ezekben a térségek­ben, ahol- a legnagyobb volt az aszály kártétele, a termé­szet most is szűkkeblűén osz­totta kegyeit. Hogyan ítélik meg az aszály utáni helyzetet a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban? Milyen köz­ponti intézkedésekkel próbál­ják mérsékelni az aszály hatá­sát, s mit ajánlanak ennek ér­dekében a mezőgazdasági üze­meknek. Ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Dénes La­jos miniszterhelyettestől. — Mindjárt az elején sze­retném leszögezni, hogy az aszály bi kalászos gabonafé­léknél nem okozott nagy ter­méskiesést. Ehhez persze rög­tön hozzá kell tenni, hogy voltak károk, azok nagysága megyénként/ üzemenként, faj­tánként és táblánként is je­lentős mértékben eltért. Ösz- szességében azonban a kalá- szosgabona-termést jó köze­pesnek minősíthetjük. S bár a tervezett kalászosgabona­mennyiséget nem értük el, nem várható olyan rossz ku­koricatermés, amely meg­oldhatatlanná tenné a hazai termésből történő belső ga­bonaellátást Mindezt állápul véve az állatállományunkat veszélyeztető takarmányhi­ánnyal összességében nem számolunk. Ehhez persze abszolút takarékos felhaszná­lásra van szükség, és arra, hogy a melléktermékek ta­karmányozási célú hasznosí­tása minden eddiginél na­gyobb súlyt kapjon. A Sabo­na Tröszt vállalatai gondos-*' kodnak a központosított ta- karmánykészletek arányos,' szükséglet szerinti átcsopor­tosításáról. A jobb termésű megyék gabonaforgalmi vál­lalatai állami felvásárlási áron szállítanak gabonát az aszály sújtotta megyék válla­latodhoz. Az állatállomány ta/ karmányellátása ily módon, a nagyüzemek saját termésével kiegészítve mindenhol bizto­sított lesz. Vagyis takarmány­hiány Aiatt várhatóan sem a nagyüzemben.’ sem a ház­tájiban nem kell csökkente­ni az állatlétszápot. Bizonyos fokú megszorítások természe­tesen lesznek. így például minden nagyüzem csak any- nyi kukoricát vásárolhat, amennyi az állatállomány alapján indokolt. Ha pedig a gazdaság saját keverőüzem­mel rendelkezik,. akkor az el­látási körzet állatlétszámának egy sor olyan intézkedést ho­zott, amelyek jelentős mér­tékben enyhítik az aszálykárt szenvedett üzemek pénzügyi gondjait. Azok az üzemek például, amelyek az előző há­rom év átlagához képest ka­lászos gabonából,- kukoricá­ból és egyes kapásnövények­ből az aszály miatt 25 száza­lékkal kevesebb termést tud­tak betakarítani, földadóked­vezményben részesülhetnek.’ Sőt, a különösen súlyos ese­tekben, amelyekre természe-’ tesen ugyancsak kitér a jog­szabály teljes egészében men­tesülhetnek a földadó fizetésé alól. Jelentős kedvezményez is, hogy az aszálykárt szen­vedett üzemek kérhetik hi­telvisszafizetési kötelezettsé­geik átütemezését. Azoknál á „ , „ .. gazdaságoknál pedig, amelyek es az alkalmazott receptuna a2 a3Zály miatt az év végén kukoricahanyadanak megfe- veszteségesek lesznek, az il- lelo mennyiségű kukoricára lgtékes szervek gyorsított „,ó­tarthat igényt. A gabonakor- ^ szanálás nélkül rende- galmi vállalatok boltjaiban zik 0 pén2Ügyi hiányt gondoskodnak a háztáji gaz- — összegezve, mibiervneli daságok takarmanyellatasarol W|| aszály sújtotta Uz.ek is. Azzal a különbséggel, hogy htmgulatát? a kis boltok nem árulnák — Ami a hangulatot illeti majd szemes kukoricát. M üzemekbeH 1árva azt ta_ Hangsúlyozom azonban, hogy paai;taitam, hogy az aszályt a kistermelők is vásárolhat- kgrok enyhítésére hozott köz/ nak kukoricát, de nem sze­mesként, hanem darálva. Ez­zel a viszonteladók árfelhaj­tó működését szeretnénk meg­akadályozni. — Nem fenyeget-e aa <rt ponti intézkedések ismertté vá­lása után enyhült a kezdetben észlelhető bizonytalanság. A károk felmérése során sok he­lyütt az is bebizonyosodott,1 hogy többen borúlátóbban vészéig, hogy egyes, aszály ita|Éfc meg ^ helyzetükej. nem sújtotta, jó termést el érő tsz-ek netán túl sokat mint amilyen az valójában. Mit tart most « legfon­, . , - er r n fUM/ ttt * tC-jJ JUII/ kérnék a takarmányért* Sza- teendőnek, mireügyeh mithatunh-e arra, hogy most & leginkább? M összetartanak, s ezúttal " _ Napjaink legfontosabb segítem tamogatm fogtak nyilv-„ ^ őgzl mun_ egymást, W». Bnnek kapcsán és egyéb-.- Jogos hl tend*. V*TÓ ként 0zfc ajánljuk a káro_ igaz, hogy erkölcsi felfogás- Neszeknek.. B __ bol. magatartásból is vu»£ am lbeH . ter*6e wtt Tűi- gaznak a szocialista «W^kwWeBBfet tud­mek. Vagyis abból hogy betafcaritaHÍ tegveaek esetlegesen etoforduIó atme-| lniflde(, telhetőt neti es helyi jellegűMfayohf hogy forintértékben ér­ből nem akarnak tőkét ko- éfe iega]4bb közeiít-: vacsolni, es «oft séfe mep eredetí tervüket. Jól anyagi előnyökhöz jutni.átgondolt, következetes taka- zunk abban hogy,, ^^íréfcosságra szeretnénk kérni meink jól bevált együttmu^^ ^ tehát • nem- kodesi formáikra es «övei* fe ^ we61ykárosultakat. kezeli mozgalmunk erejére HstHgsúlyozom hogy értelmes támaszkodva segítik egymást.- teterékosgSgrtI van szó, nem ÄtTSSÄfÄS 3“ ÄS «t igyekeznek Ugyan az aszal? -vamennviséaet összegez-' oko.zte.^á!°^Lj:sökk^lí*HI; ve a teendőket.’ már most.' azok egész terhét azonban átvállalni nem tudják... Alap elv, hogy az aszály miatt ki­az őszi munkákat fel kell használni a termelőalapok ,,,,,, , megőrzésére, & gazdaságok alakúit kedvezőtlen pénzügyi hejyzetónek stabilizálására, a helyzet nem veszélyeztetheti sem a folyamatos üzemvitelt, jövő évi jó termés megáin­pozására. Ezt. kívánja a lé­sem pedig^ a jövő évi termés eszektöl mind a Sagsá? miad megalapozását. B: fontos ko- pedi£ m oessság érdeke. vetelmeny teljesítése ereteké­ben a pénzügyi kormányzat Botos Károly Akiken milliók múlnak Ritkafémek rendszii H azánk egyetlen,' a kohá­szatnak a vas- és acél/ gyártáshoz szükséges ötvözeteket gyártó vállalata a Salgótarjáni Ötvözetgyár. A vasnak különféle — főleg rit­kafémekkel : vanádiummal, wolframmal, titánnal meg szi­líciummal való „házasítását*” végzik, s az így nyert anyagok aztán sikerrel befolyásolják az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Dunai Vasműben és a Lenin Kohászati Művekben csapolt acél jobb minőségét, hozzáada- golásuk serkenti az előbbi olva­dást, a szilikocirkonnak pedig — példaként — olyan hatása van, amely gátolja az anyag oxidációját, elrevétlenedését. Az ötvözetgyárban — s ezt Szaniszló' András vegyész- mérnöktől, a laboratórium ve­zetőjétől, az ott dolgozó Mar­tos Flóra Szocialista Brigád műszaki patronálójától tudom meg — a gyártás sikere érde­kében több mint kétszáznegy­venféle (!) anyag vizsgálásá- ra van szükség. Az ember nem hinné, milyen hatalmas felelősség hárul a kémcsövek, lombikok, apró próbakemen­cék körül serénykedő dolgo­zókra. A ferrowolframnak — szemléltetésképpen —, amely­nek nemesebbik anyagát, hi­szen hazánkban ilyen ritkafé­met nem tartalmaz a föld, Mongóliából, Kínából, Ang­liából szállítják. Egy tonnája több mint egymillió forintba kerül. Egy esetleges téves analízis, helytelen adagolás kiszámíthatatlan veszteségeket okozhatna a gyáriaknak. — Ezt megakadályozandó — mondja Szaniszló András —, folytatjuk, nagy szigorú­sággal a beérkező anyagok minőségi ellenőrzését, elemez­zük a gyártás közben vett. mintákat, s nagy gondot fordí­tunk a kiszállítandó termékek milyenségének megállapításá­ra. Elhiszi, hogy a gyártásba kerülés előtt, még a vasforgá­csot, az alumíniumdarát, a meszet, a faszenet, sőt még a faforgácsot is tüzetes labora­tóriumi vizsgálatoknak kell alávetni? Hiszen ennél, a kül­ső szemlélőnek jelentéktelen­nek tűnő anyagnál sem mind­egy. mekkora a nedvesség-, a karbon- és a hamutartalma. Egy csepp víz ugyan csak a tengerben, de befolyásolhatja a gyártandó termék minőségét. Az ötvenegy éves vegyész, aki több megyebéli nagyüzem laboratóriumának élén szer­zett már gazdag szakmai gya­korlatot, nemigen a szavak, inkább a tettek mestere. Hív­ja is segítségül Nagy Bélánét, a brigád vezetőjét, aki ideke- rülése előtt hosszú esztendő; kön át a Budapesti Vegyimű-' vekben dolgozott. 1981-ben, hi­szen kazári születésű, hazate­lepültek, s az ötvözetgyárban talált munkát. És — kezdettől ő irányítja az ugyancsak ab­ban az évben megalakult, je­lenleg ötfős munkacsapatot. — Tényleg — hangsúlyozza ő is —, nekünk igen nagysze­repünk van a hazai acélgyár­tás minőségében, illetőleg mi­lyenségében. Pontatlan anali- zációinknajc beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnének. Pél­daként. ha rossz minőségű fer- robohrt adnánk ki a kohóknak, amely éppen arra hivatott, bogy javítsa áz acél mechani­kai tulajdonságait, finomítsa a szemcséket és csökkentse az izzítási időt, lehet az ellenke­ző hatást váltanánk ki. Na­gyon fontos munkánk a gyár­tás közbeni ellenőrzés is, hi­szen ezen alkalmakkor tudunk arról igazán meggyőződni, hogy jó-e az adott technológiai eljárás. Ha az elemzés ered­ményei ennek ellenkezőjéről tanúskodnak, akkor a folyama­tokat még mindig lehet ked­vező irányba befolyásolni. — Persze, ehhez gyorsaság szükséges. — Igen. Nagyon fontos S mielőbbi felismerés. De gya­korta a kohókban végbemenő folyamatok gyorsítása vagy lassítása nem rajtunk múlik. Hiszen, mondjuk a íeiTowolf- ram elemzése gyakorta három napot is igénybe vesz. *— Ez a nagy felelősség ötük vállára nehezedik? — Majdnem teljesen. Ezért is tartottuk szükségesnek, hogy két évvel ezelőtt április else­jén megalakítsuk a brigádun­kat. S ez nem volt tavaszi bo­londság. Még jobban összeszok­tunk, mert nem csak a gyári, hanem az azon kívüli közös munka, s a közös programok, azóta még jobban összetarta­nak. S ez az élet minden te­rületén érződik. A brigádvezető nő, aki már csaknem egy évtizede válasz­totta élethivatásának a labora­tóriumi munkát, vegyész- technikus és csodálatosnak tartja a szakmáját. Hasonló­képp, mint Bagota Endrédé, aki tizenhetedik esztendeje dolgozik az ötvözetgyárban. Kis izzítókemence előtt áll, figyelve a műszereket. — Szokatlan munkát kap­tam = néz fel. Ismeretlen anyagból próbálok molibdént és wo.lframot kinyerni, de úgy tűnik, kevés lesz a ritkafém- tartalom. Persze a végered-; ményre még várni kell. — Hogy érzi magát ebben a kis csapatban? Rámnéz, elmosolyodik. — Tizenhét szépen eltöltött év után azt hiszem, felesleges megkérdezni! Később tudom meg; hogy háromszoros kiváló dolgozó. Kazinczi Katalin a brigád legfiatalabb tagja. Mindössze egy hónapja érettségizett, a látni: kedvvel végzi munká­ját. :. — Igaz, jelenleg már gyors­ós gépíróiskolába járok. de feltett szándékom, hogy jövőre beiratkozok vagy Budapestre, vagy Kazincbarcikára, 0 vegyipari technikumba. — Nem hagyja-e magát' i vegyészeitől elcsábítani, mond­juk egy osztályvezetői titkár­női beosztásba? — Nem — mondja.' Bár égi zem, a válasz még bizonyta­lan. Bánják Jánosné is régi dől/ gozója a labornak: 1974-ben került ide. — Itt dolgozik hosszű évek óta az édesapám is. Diszpé­cser, é mondta: „Ne menj máshová, lányom. Jobb helyet keresve sem találnál!” Hall­gattam rá. Közben férjhez mentem, a nyolcéves fiam is vegyésznek készül, a kisebbik: az ötéves meg asztalosnak; mert az apja is az. Persze, messze még az idő, amikor pályát kell választani. De azért bízom abban, hogy egyikőjük tényleg követ e szép, izgal­mas szakmában. — És a kollektíva? — kér­dem még egyszer Nagy BéláJ nék H át; Járjuk' a írisseh alakult brigádok „szamárlétráját.” Tudja, mondják ezt a ver­senyt értékelők is, mi IényeJ gesen többet nyújtunk, mini amennyit egy ilyen zöldkő/ szőrös csapattői elvárnának! De a fokozatokat szigorúan ba kell tartani. Idén (reméljük) megkapjuk a bronzot. Sokat tettünk érte, elhiheti. A nyitott ablakon át kintről fanyar, kesernyés kohófüstöt: csap be a csípős szeptemberi szél«, Karácsony György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom