Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ Szent-Györgyi Albert kilencvenéves Kilencven éve, 1893. szep­tember 16-án született'Szent- Györgyi Albert, a világon a legismertebb magyar tudós, az egyetlen, aki hazai föld­ről utazhatott 1937-ben a Nobel-díj átvételére. Méltán tartja a tudományos világ Szent-Györgyit az ötletekben leggazdagabb kutatók egyiké­nek, akinek számos tanítvá­nya dolgozik a világ minden részén, és hasznosítja a nagy orvos-biokémikus mester ta­nításait. Apja erdélyi gazdálkodó, jómódú földbirtokos volt, de neveltetésében inkább az anyai hatás érvényesült. Er­ről az oldalról már a negye­dik tudósgenerációnak vall­hatta magát, hiszen anyja testvére ifj. Lenhossék Mi­hály, és annak édesapja, nagy hírű, nemzetközileg elis­mert anatómus professzorok voltak a budapesti orvostu­dományi karon. Szent-Györgyi 1911-ben iratkozott be az or­vosi fakultásra, és már har­madéves korában elkezdte az élettani búvárkodást, 1914-ben félbeszakadtak egyetemi ta­nulmányai, a frontra került, de a meggyűlölt háború er­kölcstelenségét látva, önsebe­sülést okozott magának, így sebesülten hazakerült. Fel­gyógyulása után egy katonai laboratóriumba helyezték, ahol újra bonyodalmai támadtak: megtagadta az emberre ár­talmas kísérletek végzését, ezért büntetésül az olasz frontra vezényelték. A háború után a hazai vi­szonyok nem tették lehetővé kísérletei folytatását, ezért vándorútra kelt. Prága, Ber­lin, Hamburg, Leyden, Gro­ningen azok a városok, ame­lyek egyetemein Szent-Györ- gy} rövidebb-hosszabb időt töltve tanult és dolgozott Gioningenben fedezte fel a később oly fontossá vált he- xuronsavat a mellékvese 'ké­regállományában, és több ér­dekes biokémiai probléma megoldásával kísérletezett. Cambridge a következő állo­más, majd Rochester. 1932-ben kapta a meghí­vást a szegedi egyetem orvos­kémiai tanszékére; Oj szellem tört be a szegedi egyetemre, pezsgő tudományos élet kez­dődött el, amelynek központ­ja Szent-Györgyi tanszéke volt. Tehetséges, fiatal ku­tatók vették körül, és mun­kájukat hamarosan szebbnél- szebb eredmények koronázták. Ezek közé tartozott a sejt oxidációs folyamatai több rész­letének a megismerése, és áz ezekkel a vizsgálatokkal nyert ismeretlen festékanyagnak, a „cytoflavin”-nak a felisme­rése. (Ma ezt az anyagot ri­boflavin néven ismerjük, és biológiai jelentősége közis­mert.) A szegedi évek alatt sike­rült bebizonyítani, hogy a ko­rábban felfedezett hexuron- sav azonos a C-vitaminnal, vagy más néven aszkorbin- savval. Tudta, hogy ennek az anyagnak fontos szerepe lesz az orvoslásban, de Ma­gyarországon nem juthatott az előállításához szükséges ele­gendő állati mellékveséhez. Ekkor ötlött fel először agyá­ban a paprika, mint C-vita- mint tartalmazó anyag, amely­nek akkoriban Szeged és kör­nyéke volt a hazája. Ez tette lehetővé a C-vitamin nagy menyiségü előállításért, és a világ minden tájára küldhe­tett belőle kísérleti célokra. 1937-ben kapott Nobel-dí- jat, és akkor felhagyott a vi­taminkutatással. Csapongó szelleme új területre vezet­te, az izom-biokémiára. Az izom összehúzódását tanul­mányozta munkatársaival, Bangával és Straubbal, és si­kereket értek el az összehú­zódásban részt vevő fehérjék előállításé ban. A második világháború ide­jén nyugati kapcsolatait igye­kezett felhasználni arra, hogy az országot kimentse a fasisz­ta háború karjaiból. Isztam­bulba utazott, ahol kapcsolat­ba is került az angol titkos- szolgálattal, de erről a néme­tek Is tudomást szereztek, így hazatérve csak a svéd követ­ségen találhatott menedéket. Budapest felszabadulásakor szovjet járőr kutatta fel, és Molotov személyes" utasításá­ra családjával együtt a fő­hadiszálláson helyezték el Malinovszkij marsall meghí­vására. Nem sokkal később elfogadta a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája meg­hívását: két hónapot töltött Moszkvában. Büdapestre visszatérve leg­fontosabb feladatának tekin­tette a tudományos munka el­indítását és megszervezését, ö azonban elsősorban kuta­tó volt, a szervezés nem elé­gítette ki, az akkori Magyar- országon azonban nem voltak meg a kutatás feltételei, Előbb Svájcija utazott gyógy­kezeltetésre, majd 1947-ben az Egyesült Államokban telepe­dett le, ahol a Woods Hole-i tengerészeti biológiai labora­tóriumban átvette az izom- kutató Intézet vezetését. Itt többek között a sejtosztódás és a rákos megbetegedések megoldatlan kérdéseivel fog­lalkozott. Kapcsolata hazájával min­dig szoros maradt. Többször hazalátogatott — és szívében magyar maradt A Magyar Tudományos Akadémia tisz­teletbeli tagjának választot­ta. Kívánjuk, hogy a szép kort megért tudós még sokáig ad­hassa át tapasztalatait a fia­tal kutatóknak! H. J. NAPI POSTÁNKBÓL Egy tudósítás és két megjegyzés Nem csináltak zenebonát Csak nógrádiaknak Pályázatot hirdetett a rétiád Asztalos János Művelődési Köz­pont a megyei művelődési köz­ponttal egyetemben amatör fo­tósoknak és filmeseknek. Októ­ber 29-én lesz az első megyei dia-, diaporáms- és amatőrfilm­bemutató, melyen pályamunká­ikkal csak a megyében élő Ima­tőrök vehetnek részt. Ok Is csak olyan anyagokkal, melyeket má­sutt még nem díjaztak, ám mód van már nyertes felvételek be­mutatására versenyen kívül. Ok­tóber 5-ig lehet pályázni a rét­sági művelődési központba pos­tázott felvételekkel: II db, 5x5 cm-es keretű diával, hangosított diasorral, diaporámaprogrammal — szerzőnként S összeállítással — de ló perc műsoridőben és 5 perces «nozgöfilmmel, legyen az normál vagy super I milliméte­res, vagy úgynevezett 16-oa. Min­den kategóriában külön oszta­nak dijakat, értékűk 100 és >000 forint között van. Molnár Pál újságíró rokon­szenvesnek ítéli meg Bertók Zoltán felháborodását, ame­lyet a „Bányásznapi előze­tes” című 1983. augusztus 28-i cikkhez fűz a NÚGRÁD-ban, A Magyar értelmező kézi­szótár és köznyelvünk szerint is a zenebona fület sértő zö­rej, zaj, művészi-zenei él­ményt nélkülöző hangzavar, nagy z^j, lárma; lármás ve­szekedés. A zenét zeneboná­val felcserélni még tréfás hangulatban sem lehet. A zenekart holmi bandával, re­zesbandával, „dunbardó ze­nekarral” összekeverni, még ha jóindulatúan történik is, sértő, értékcsökkentő vulgari- zálás. Bertók Zoltán „önér­zeteskedése” bizony helyénva­ló, mert ahogy köznyelvünk hiszi, ahogy „ml hisszük", az az igazi akkor is, nem pedig amit „Én” (nagy ,,É”-vel) hiszek. Talán helyénvaló lett rol- na Bertók Zoltán „dobogá­sát" csendben, „margójegy­zetek" nélkül tudomásul ven­ni. Okulni belőle mintsem a sajtit és abban is az Olva­sók fórumát rossz szájízű, „tréfás”’, rossz „ízlésre" utaló elnevezésekkel kritikát nem tifrő „karcolásokkal" kisajátí­tani. ' i Bízunk benne, hogy csípős, de jó szándékú érvelésünkkel sem a zenekart, sem az álta­lunk nagyra becsült NÖG- RÁD-unkát nem sértettük meg. Czlkora Györgyné Nógrádi Szénbányák vszb politikai munkatárs NEHÉZ ISTENNEK LENNI 51. Budah doktor nyilvánva­lóan nagyon éhes volt, még­is szelíden, de határozottan elutasította az állati eredetű táplálékot, s csak a salátákat meg a lekváros buktát mél­tatta figyelemre. Megivotl egy pohár esztorit,, szeme fel­csillant, arcán egészséges pír jelent meg A város fokozatosan fel­éledt. Az utcán emberek tűn­tek fel, a hangok egyre har­sányabbak lettek, kalapácsok kopogósa és fa recsegése hal­latszott- a, tetőkről és a fa­lakról leverték a pogány áb­rákat 1 Azután az első emelet ma­gasságáig megrakott szeke­rek haladtak el az ablak alatt. Rumata eleinte nem ér­tette, miféle szekerek ezek, de azután megpillantotta a gyékények alól kicsüngo kék és fekete kezeket és lábakat, és sietve az -asztalhoz ment. — Az ember lényege — kezdte Budah — az a csodá­latos képessége, hogy minden­hez hozzá tud szokni. A ter­mészetben nincs semmi olyan, amihez az ember hozzá ne idomulna. Sem a ló, sem " a kutya, sem az egér nem ren­delkezik ilyen tulajdonság­gal. Az isten, araikor az em­bert teremtette, bizonyára sejtette, milyen kínokra ítéli, s óriási erő- és tüuelemkész- letet adott neki. Nehéz volna megmondani, hogy ez jó-e vagy rossz A tűrés és az al­kalmazkodás megszokása né­ma barmokká változtatja az embereket. Rurnata Klrára nézett. A lány Budahhal szemközt ült, és feszült figyelemmel hall­gatta. Szeme bánatos volt, nyil­ván nagyon sa jnálta az embe­reket. — Valószínűleg igaza van, tisztelt Budah — mondta .Ru­mata. — De vegyen például engem. Én egyszerű nemes dón vagyok, és végtelenül szeretem a tudós embereket, a szellemi nemességet. És nem érem fel ésszel, hogy önök. a magasztos tudás egyedüli le­téteményesei, miért eb’an re­ménytelenül passzívak? Mi­ért tűrik zokszó nélkül, hagy lenézzék, börtönbe ves­sék. máglyán elégessék önö­ket? Budah eltolta maga elől a kiürült buktástálnt. — Furcsa kérdéseket tesz fel, dón Rumata — felelte. — Érdekes, hegy ugyanezeket kérdezte tőlem a nemes dón Gug, hercegünk hálószoba- felügyelője. Ismeri? Gondol­tam... Harc a rossz ellen! De mi a rossz? Ezt mindenki a maga módján értelmezi, Ne­künk, tudósoknak, a rossz a tudatlanság, az egyház azon­ban azt tanítja, hogy a tudat­lanság az üdvözülés, minden rossz a tudásból ered. A föld­művesnek a rossz az adó és az aszály, a gabonakereskedő­nek” viszont az aszály a jó. A rabszolgáknak rossz a részeg és kegyetlen gazda, a kézmű­veseknek a kapzsi uzsorás. Akkor hát mi a rossz, ami el­len küzdeni kell, dón Ruma­ta? — Szomorúan végignézett hallgatóin. A rossz kiirtha- tatlan. Ember nem képes csökkenteni a rossz mennyi­ségét a világon. Kissé javíta­ni tud a saját sorsán, de min­dig azon ez árán, hogy má­sok sorsa rosszabbodik. És mindig lesznek többé-kevésbé kegyetlen királyok, többé-ke- vésbé vad bárók, s mindig lesz tudatlan nép, amely el­ragadtatással néz fel elnyo­móira, és gyűlöletet táplál felszabadítójával szemben. — A világ állandóan vál­tozik, Budah doktor — szólt Rumata. — Volt idő. amikor nem léteztek királyok... (Folytatjuk.) A Somlyói viadukt és vidéke 0 Ivinyl Ödön, Salgótarjánban élő, festőművész jelen kiál­lítása — szeptember 2-től 26- ig látható a salgótarjáni Bá­nyász Művelődést Központban — a bányászok előtt tiszteleg. Ugyanakkor munkásságának újabb jelentős állomása is a tárlat, nemcsak tematikai egy­ségét, hanem a művészi meg­formálás imponáló biztonsá­gát, egységes és erőteljes hangvételét tekintve is. Mozaikok a bányászat tör­ténetéből címet viseli a kiál­lítás. Ügy véljük azonban, hogy a bőséggel sorjázó olaj­képek ezen kívül is sokrétűbb üzenetet tartalmaznak, a mű­vész a képfelületek törvé­nyein belül szigorú rendet épített föl mondanivalója számára. Ez a logikai rend keménységet sugall, de nem kerül ellentmondásba a mű­vész már ismert lírai hevü­letével, a kettő harmonikus egységbe olvad. Iványl Ödön túl a hatodik évtizeden — 1918-ban szüle­tett Leszenyén — ismét bizo­nyító erejű kiállításon fog­lalja össze mindazt, amit a festői mesterségben fontos­nak tart, s ami munkásságá­nak erényei közé tartozik. Éppen itt nem árt utalni ar­ra, hogy a művész 1943-ban Rudnay Gyula növendékeként fejezte be főiskolai tanulmá­nyait, s a század e szuggesz- tív romantikusától többi kö­zött megtanulta becsülni az egyetemes értéket, a festői ér­velés tartós módszereit. Jól­Ivónyi Ödön kiállításáról lehet művészetében régóta nem. beszélhetünk a mester közvetlen hatásáról, hieeen Iványi Ödön kisérletezőked- ve egyéni utakra vitte, a szív és az értelem számára egy­aránt érvényes láttatás mód­szere, elemzőkészsége mun­kásságának kezdetére nyú­lik vissza. Iványl Ödön jól sáfárkodott ezzel az örökséggel, munkásságában a festőiség gazdag áramlásának lehettek — és lehetnek — tanúi a tár­latlátogatók. Többi között ér­zékenyen reagál a természeti látvány változataira, a képi fantázia kevésbé járt útjainak feltárásáira. Ugyanakkor, min­dig a művészi éberség jelle­mezte, amikor a társadalmi változások megörökítése, az alkotó, a munkálkodó ember felmutatása látszott szük­ségesnek. S ez a felelős ma­gatartás napjainkban Is jel­lemzi. S mikor nem szükséges a kort tevékenységével for­máló, alakító ember felmuta­tása, aki a zaklatottabb idők­ben is az építést, á reményt nyújtó munkát szegezi szembe az esetenként bizony kedve­zőtlenné váló folyamatokkal ? A kérdés természetesen költői. Iványi Ödönt különösen az Utóbbi időkben inkább mint jeles akvarellistát kapta szár­nyaira a hír, s nem is fnéltat- lanul. Az egri akvarelJbienná- lé kitüntetettje éveken át nagyméretű akvarellek tucat­jaiban vallott az ember és a természet boldog hangulatai­ról, a szeretett nógrádi táj tündöklő szögleteiről, városok, falvak, vízpartok sajátos bá­jairól, a klbomló tavaszokról, a vibráló nyári hóról, a szín­pompás ősz muzsikájáról, időnként a téli alkonyatok semmivel össze nem téveszt­hető, az elmúlásra is utaló nyugalmáról. A bölcs emberi együttérzés jellemzi ezeket a művelt. A művész mostani kiállítá­sa elsősorban ismét a dolgő- zó ember interpretátorát he­lyezi előtérbe. Megragadó ezen a tárlaton az érzelmi és szer­kezeti ökonómia a letisztult és egységes hang. S külön kie­melkedő az a tudatosság, amellyel a művész elkerüli a követhetetlen elvontságot, da a sematizmus képleteit is. A tipikus szituációkat, cse­lekményeket érzékeny elem­zésnek veti alá,. . s ennek eredményeképpen születik meg a kép visszafogott, ám válto­zatlanul és egyenletesen erő­teljes színek harmóniájában. A föld alatti és a föld fölöt­ti fények, a kányási reggel, a hajnali Zagyva völgye, a ra­kodók, a bányavidék sajátos szerkezetei jelennek meg a festményeken. S mindenekelőtt — messze sugárzóan — az ifjúkorra is utaló Somlyói táj, a maradan­dó szerelem, a rakodóval és a viadukttal. A táj, amelyet benépesít és formál az em­ber, a keményen dolgozó, ál­dozatokat vállaló, akinek sze­mében felcsillan az öröm, ami a dolgozó ember saját­műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Miről ír a Társadalmi szemle új száma? S.S7: Kamarazene 9.53: Jó a dal ­10.M: Dominó. — 2. rész. 10.35: Párti város. Hajnal Anna versel. 10.10: Kelen Páter operettfel­vételeiből. 11.00: Gondolat 11.45: A magyar néphadsereg központi fúvószenekari játszik. 12.45: zenekari muzsika. 13.39: Moldován Stefánia és Mer- sei Miklós nótákat énekel. Ifj. Balogh László cimbal­mozlk. 14.10: Dvorzsák: A-dúr zongora­' ötös. 15.05: Révkalauz 15.35: a Luca Marenzlo együttes enekel 10.00: Mit üzen a Rádiói 16.35: Népdalkórusok 17.05: Könnyíteni a család ter­hein. 17.30: sasa Sylvia operaáriákat ónekel 19.15: A Rádlószfnház bemutatója. Katonák. 20.33: Operettkedvelőknek 21.30: Export belföldre — gon­dokkal. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót Kb. 23.20: Szimfonikus táncok 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 0.05: Sanzonok 8.35: Népzene Mexikóból 8.45: Slagermúzeum 9.36: Ügyfélfogadás. Riport 10.00: Zenedélelött. 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből 4 NOGRAD - 1983. szeptember 16., péntek 11.271 Fókakirály 13.39: Ránkl György—Iványl Mária: Csór! csuka. 14.00: A Petőfi rádió zenedéi- utánja. 15.43; Az Elektrlc Light Or­chestra felvételeiből 14.85: Jó utat! 17.30: Ötödik sebesség 19,35: Popzene sztereóban 19,40: Nótakedvelőknek 20.35: Ritmus 21.05: Embermesék 22.05; Kéziratos dallamgyűjte- ményelnkből 22.50: Amíg a függöny felmegy. II. rész. ».10: Körmendi Vilmos szerze­ményeiből. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Falusi turizmus. — Elő­ször az óvodában. — Drága kin­csünk, a víz. — Hét végi prog­ramajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. — 18.00: Észak-magyaror- szágl krónika. — 18.35—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.07: Tskolatévé: Fizika ».35: Deitácska. A jövő energiái 9.00: Stop! 9.15: Magyar irodalom 9.40: A kölni dömvédelmi intézet NSZK rövidfilm 10.25: Négy gyerek és 13 000 birka, osztrák rövidfUm 10.30: Lautrecék Lautrecröl. Francia rövidfilm 11.15; Kra&znojarszk. Szovjet rövidfilm. 11.35; Hogvan keletkeznek! 1. rész 18.00: Képújság 14.55: Iskolatévéi StopI 15.00: Tuula és Matti, / Gyerekek Finnországban 15.35: Ékes, érdes anyanyelvűnk Bánffy György müsqra. 1. rész , , 16.20: Hírek 18.25: öt nerc meteorológia 16.35: A szlovén tengerpart. A pécsi körzeti stúdió műsora. 17.15! Keresztkérdés 17.45: Képülság 17,50: Reklám 18.00: Kalendárium, Ismeret- terlesztő magazin. 19.00: Reklám 19.10; Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20 00: Ég és föld között Amerikai filmsorozat, 2/2. rész. 21.40: A hét műtárgya. Benczúr Gvula: Vajk megkeresztelése 81.43: Pénteki randevú 22.45: w-híradó, 3. 22.53; Mtdzogucsl-sorozat: Az éjszaka asszonyai. Japán film 1. MŰSOR! I 80.00: Fökavadászok. Amerik“! dokumentumfilm 20.55: Tv-hlradó, 3, 21,15: Kertünk-udvarunk Riportfilm 31.33: Reklám 21.40: A tengerpart hölgyei Francia tévéfilmsorozat 3/3. rész: Az élők. 1914—H, 23.10: Kéoúlság BESZTERCEBÁNYA: 18.03: A fa halála. I. rész (lsm.) 18.35; Dokumentumműsor 19.03: Altatódalok 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20,00; A harmadik vendég 4. rész 21.00: Szórakoztató vetélkedő- műsor 21.40: A légierő katonáiról. Filmetűd 22.00: Ez történt 84 óra alatt 22.13: Szorítsd össze a fogadat. 23.45: Hírek 23.30: Haltna Frackowlak lengyel énekesnő műsora-JT-r11 ni ■■ WiY . .Tr11— ~~~3 t. MŰSOR: 19.05: Irodalmi revü 49.30; Francia nyelvtanfolyam, 31, lecke. (Ism.) 20.00; Aranylakodalom. 21.30: időszerű események 22.00; Dusán Siroky : Tengerparti történet. Tv-játék. (Ism.) MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: 3 órától: NAPKÖZIS MOZI. Vizl- pók-csodapók. (Bérletes előadás). Háromnegyed 6 és 8-tól: Bri­tannia gyógyintézet (16). Színes angol filmszatíra. — Balassagyar­mati Madách; fél 4-től: Újra szól a hatlövetű. Színes, szink­ronizált amerikai western. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Őrizetbe vétel (16); Színes. szinkronizált francia krimi. — Pásztói Mátra,- Ez. igen! (14). Színes, szinkroni­zált USA íilmvlgjáték. - Rétsági Fényjel a hídnál. Színes, szink­ronizált szovjet háborús kaland­film. Mesemozi: A kis gömböc. - Szécsényi Rákóczi: A sárkány éve. Színes, szinkronizált Szov'et történelmt film, — Ersekvsdkert: A vadászat. Színes, szink-nn'-áit szovjet kaisndflim. — vnavléc: A profi (161, Színes, szinkroni­zált francia bűnügyi film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom