Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

Á diploma csak ajánlólevél H a így fogjuk fel, akkor nem érhet ben­nünket semmiféle csalódás. Sőt! Csak­is ilyen felfogással szabad és helyes kialakítani a mindenkori, követendő maga­tartást. Mert a gyakorlat bizonyítja majd be, hogy a diplomában szereplő osztályzatok mögött, milyen mélységű, átfogó és tartal­mú tudás húzódik meg. ami még mindig nem azonos a tehetséggel. Csupán jelzése annak, hogy az illetőnél mire kell jobban ügyelni, mit szükséges jobban figyelembe venni munkájának, feladatkörének kialakí­tásánál, a különböző kisebb, vagy nagyobb lélegzetű, rövidebb, vagy hosszabb távú megbízatásoknál. Csak ezután történik meg visszaigazolása, annak bizonyítása, ki, mi­ben, milyen irányban és milyen hatékony­sággal kényszeríte'tte ki tehetségének elis­mertetését. Az előbbiekből is látszik, hogy a diploma csak ajánlólevél. Minek ezt ilyen erőteljesen hangsúlyozni, ezt az aranyigazságot, amit az élet képvi­selt és igazolt, hisz eddig ez természetes volt. Ráadásul, aki valamit is ad önmagára az eddig sem tett egyenlőségi jelet az állam­vizsgán szerzett osztályzatok és tehetségé­nek, munkájának minősítése' közé. Bár azt sem szabad tagadni, hogy az egyetemen szerzett osztályzatok bizonyos tekintetben felhívják a figyelmet, valamiképpen utal­nak a tehetség ilyen, vagy olyan területei­re, jellegzetességeire. Nos, erről a gyakorlatban kikristályosodott és sokszorosan bebizonyosodott igazságról, manapság, egyik-másik diplomás fiatal el­feledkezik. Nemrég az egyik építőipari vál­lalatunknál történt meg, hogy a friss dip­lomás csodálkozott azon, hogy csak tudo­másul vették egyetemi végzettségét és nem úgy köszöntötték, mint kimagasló tehetsé- get. Az ilyen fiatalok azt hiszik, hogy feles­leges végigjárniuk a gyakorlat különböző lépcsőfokait, vagy, ’ ahogy közszájon igen okosan forog: az élet iskoláját. Mindjárt világot megváltó tettek végrehajtására gon­dolnak, s, amikor a gyakorlati életben, apró­nak tűnő, de sok. tapasztalatot kívánó fel­adatok megoldásáról van szó, sokszor ke­rülnek nehéz helyzetbe. Ha pedig nem ké­pesek segítségül hívni a nagyobb tapaszta­lattal bíró társaikat, megszerezni azok bi- zalmát, figyelmességét, támogatási készsé­gét, akkor meg egyenesen zsákutcába ke­rülnek. De miért juthatnak el Idáig? Mert fetisizálják a diplomájukat. Az ilye­neknek kell álljt kiáltani, nehogy a ben­nük levő tehetség kárba vesszen, vagy rossz irányba terelődjön. Ekmek meggátlására a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, a balas­sagyarmati kábelgyár, a salgótarjáni sík­üveggyár és a megye több üzemében igen helyesen, úgy, ahogy az iskolában szok­ták, az alapoknál kezdik a diplomások fog­lalkoztatását. Teszik azt azért, hogy végzett­ségük ne homokvárra, \hanem időtálló ala­pokra épüljön. Mert ahhoz, hogy a tehetség Igazán tün­dököljön, ahhoz a kohászoknál meg kell is­merni a napi termelő-gazdálkodó munkával járó szervezési követelményeket, az elszá­molási gyakorlatot, a különböző kapcsolat- rendszereket, a technológiai folyamatokat, a termelés kritikus pontjait, a beavatkozás lehetőségeit, annak szükségességét. Nem utolsósorban a közvetlen munkatársakat, az igen gazdag gyakorlati tudással bíró mun­káskollektívát, társadalmi és tömegszerveze­ti tevékenységét, annak követelményeit Csak azokból az építészmérnökökből lesz jó építésvezető, akik a brigádmunkától kezd­ve végigjárják a vezető beosztáshoz tartó, azt egyengető utat Megtanulják a munkát irányítani, szervezni, a feladatokat kiadni, számon kérni, ellenőrizni, minősíteni, teljesít­ményt elszámolni, munkát felmérni, építé­si naplót vezetni, reális megbízható jelen­tést készíteni. Mindezekhez idő kell, nem megy máról holnapra, tehát semmiféle in­dokolatlan türelmetlenségre nincs ok. Ebben az időszakban —, amely lehet hosz- szabb, vagy rövidebb — szoktak legtöbbet panaszkodni a diplomások, mondván: — nem kapnak testhezálló feladatokat. Az alapvető . gyakorlati ismeretek elsajátítására szánt, illetve meghatározott idő ahány ház, annyi szokás elv alapján, igen különböző. De feltételezhető, sőt valószínű, hogy van­nak olyan gyárak, üzemek is, ahol a ki­sebb, vagy nagyobb beosztásban dolgozó ve­zetők szakmai féltékenységből, egzisztenciá­lis érdekekből indokolatlanul meghosszab­bítják az élettel való legközvetlenebb talál­kozás elengedhetetlenül szükséges idejét. Ez viszont csak az érem egyik oldala! A másik-oldal, amit ugyancsak néhányan képviselnek, bizony, nem sok jót jelez. Mert, amikor elhangzik a kérdés: hány, milyen értékű újításod volt, vagy milyen témában és milyen helyi versenyben értél el helye­zést az Alkotó ifjúság pályázaton az ágazati vetélkedésben, vagy országos versenyen, akkor sajnos, igen gyakran elszomorító a válasz: — erre nem v \ vagy nincs időm... Pedig a tehetség nv télésének ez is igen megbízható, sokatmondó fokmérője. Helyes tehát az a következtetés, mely szerint tisz­teletre és elismerésre méltó eredmények nélkül csak a diploma alapján senkit sem szabad tehetségesnek kikiáltani, vagy an­nak minősíteni. Ha az előbbi felfogás, akár­csak egy pillanatra is létjogosultságot kap­na, akkor félrevezetnénk a tehetségeseket. Egyébként a gyakorlat is rácáfol az előbbi­ek tarthatatlanságára. Ugyanis a diplomások közül is csak a leg­tehetségesebbek juthatnak el vezető beosz­tásokba, méghozzá folyamatos, tisztes ered­ményeket hozó bizonyítás után. A többség, a maga területén kisebb beosztásban, illet­ve beosztottként végzi munkáját ugyan­olyan diplomával, mint vezetővé lett társai. Vagyis a diploma csak a jogos bizakodás­hoz és nem kinyilatkoztatásokhoz ad alapot. Nem akarok azokkal a valóságos, de egyes friss diplomásokat megszégyenítő esetekkel előhozakodni, amikor idős, jól képzett, szel­lemileg friss, kulturált, nagy tudású és ta­pasztalattal rendelkező szakemberek gyakor­lati tudásukkal sarokba szorították a ta­pasztalatlan, de magukat valóságos érté­keknél sokkal többre tartó diplomásokat. Ilyenkor derül ki igazán, mit jelent a gya­korlati tudás, vagy, ahogy mondják: sokszor felér egy diplomával. Sajnos, manapság a számítógépek egyre gyorsabb terjedésének időszakéban mintha megfeledkeznének az előbbiekről, amit elég csúnya szóval, ma, az emberi tényezőknek hívunk. E gy szónak Is száz a vége. Á tehetség megítélésének egyetlen mindenben jól eligazító, megbízható kritériuma a gyakorlat eredményesség?, vagy eredmény­telensége. Tehát a diploma mindenkor és minden esetben, csak ajánlólevél. De nem akármilyen! Venesz Károly — Minden kezdő üzemveze­tőnek nagyon szerencsés hely a Dexion-üzem «— vallja az üzemvezető. — Nekem sokat segítettek és segítenek a mű­vezetők, a dolgozók. Ez jó, mert egy embert, szándékától, képességeitől függetlenül meg lehet buktatni is: de segíteni is lehet neki. Ez olyan kollek­tíva, hogy ha mondjuk nem teljesítenénk az éves tervet, s mi vezetők ebbe beletörőd­nénk, akkor maguk a dolgo­zók lennének, akik „megsér­tődnének” miatta... Veszélyben a rekord A nagyvállalat legfiatalabb üzemvezetője — 29 évével —- Szilágyi Dezső. Lassan két éve, nogy irányítja a Salgó­tarjáni Kohászati üzemek hatvanfős Dexion-gyártó kol­lektíváját. A hatalmas, prés­gépektől zajos csarnokban készülnek az országszerte ke­resett, exportcikk gyanánt is sikeres gyártmányok. Ponto­san tudhatjuk, hogy mekko­ra súlyú áru kerül ki éven­te az üzemből, a tervüket ugyanis egy korszerűnek alig nevezhető mutatóban: tonná­ban kapják. Igaz, a tonnaszá­mon belül meghatározzák a terméktípusok hozzávetőleges arányát is számunkra. Min­dent egybevetve évek óta 8 ezer 500 tonna Dexion-elemet kell — a terv szerint — ké­szíteniük. Ezt a mennyiséget mindig felülmúlják: tavaly­előtt 8700, tavaly 8600, idén Üzemvezetők Benjáminja az acélgyárban Birkózás a tonnákkal pedig — a kollektíva kezdemé­nyezésére — 8800 tonnát állí­tanak elő a nyereséges „por­tékából.” — Mielőtt az előző üzemve­zetőt egészségi okokból át­helyezték, évekig terv fölött teljesített az üzem. Mindenki azt mondta: mérséklődi fog a termelés. Azt a mennyisé­get más nem tudja „kihajta­ni” a kollektívából. Ha az idén 8800 tonnát termelünk, akkor minden eddigi csúcsot megdönt az üzem — mondja a kék köpenyes, farmernad- rágos Szilagyi. Taktikai elvek A böhöm nagy berendezé­sek, gépsorok mellett szoli­dan búvik meg a csarnok ol­dalához épített iroda. A ve­zetői helyiségben elől do­hányzóasztal, körülrakva szé­kekkel. oldalt két páncélszek­rény, hátul íróasztal. A fa­lon — többek közt — egy Orosz István rajzolta Nógrádi Sándor-portré (az egyik szo­cialista brigád névadója). A dohányzóasztal melletti szé­ken lezser tartásban ül a fia­talember. Könnyedén őszintén válaszolgat, nem gyötri magát a diplomatikus fogalmazás­sal. Kintről olykor belépnek, információkkal, kérdésekkel. 4 NŰGRÁD - 1983. augusztus 20., szombat kérésekkel ostromolják az if­jú főnököt. Szilágyi stílusa közvetlen, életteli. Nem „kap” a „szívéhez” akkor sem, ha éppen „föntről” keresik tele­fonon. Körülhatárolt stabil személyiséggel tartja helyét az emberi kapcsolatokban. — Hideg fej kell ehhez a munkához — közli kis mor- fondírozás után, mikor „tak­tikai” elvekről vall. — Ha az ember mindent mellre szívna kevés ideig bírna a beosztás­ban maradni. Nekem az alap- természetem nyugodt, így hát nem esik nehezemre túlnyo­mó részt higgadtan dönteni. Fontos, hogy a dolgozók azt lássák: minden rendben megy... — Ez talán vitatható. Hi­szen ha nem megy minden rendben, s a dolgozók az el­lenkezőjét látják, akkor eset­leg elvesztik képességüket az önálló gondolkodásra. — Lehet, hogy magasabb szinten más módszer hasznos. Itt, ha a dolgozó bejön, dol­gozni akar, s elvárja, hogy a feltételek adva legyenek. Fon­tos, hogy hosszú távon ne lás­son kapkodást, és legalább arról meg legyen győződve, hogy a vezető minden tőle telhetőt elkövet, hogy a dol­gok rendben folyjanak. Ősz mester lép be segítsé­get kér. Szilágvi célratörő tö­mörséggel ért szót a nála négy-öt generációval „följebb” Négyszázhúsz lakást építettek az elmúlt évek során Szécsényben, a Felszabadulás téri és Dugonics úti lakótelepen. A település fejlesztése ezen túl a Rákóczi úton folytatódik. A történelmi környezethez illő lakóházakat alakítanak ki ezen a területen, amelyek alsó szintjén üzletek kapnak helyet. Képünk Szécsény új lakótelepén készült. —kj — Gazdag program bányászoknak Fűtés korszerűbben Gáz a lakásokban Üjabb lakások részesülhet­nek N agybátonyban a korsze­rű és gazdaságos gázfűtés örö­meiben. A fejlődő település évek óta folyamatosan végre­hajtott fűtés-korszerűsítő programja keretében elké­szül az Iskola út 21—23. szá­mú lakóépületek belső gáz­szerelése. Az, otthonokban már ott díszelegnek a konvekto­rok, vízmelegítők, télre a 36 családnak már nem kell tü­zelőt vennie. Az épületekhez vezető gerincvezetéket úgy építik meg, hogy a soron kö­vetkező — két tanácsi — lakóépületet is elérje, így bár az ottlakók az idén még ma­guk gondoskodnak a tűzreva- lóról, jövőre már hozzájuk is csövön jön a fűtőanyag. lévő szakival. Két kisgyerek apjaként valószínűleg a zsen­gébb korosztályokkal is meg­találja a közös nyelvet. — Vannak radikális veze­tők, én inkább a meggyőzés híve vagyok ■— vall vezetői elveiről. — Meg kell ismerni az embereket, képességeikkel tisztában kell lenni. Hogy az ember csak olyat kérjen, ami elvégezhető, azt viszont ha muszáj még is követelje. Re­álisan látnunk kell, hogy aki ezt a munkát ellátja, az ke­resni akar. Jólesilj a szép szó, de anyagilag is ^érezni akar­ja, ha az átlagnál jobban dol­gozott. Az az igazi hajtóerő- ha a mozgóbérből is „le­akaszthatnak” valamit az erkölcsi elismerés mellé. Pontos program Amikor — üzemmérnöki diplomával, s pár év techno- lógusi gyakorlattal — átvet­te mostani pozícióját, két hó­napig tanulmányozta a helyi módszereket, hogy vitaképes legyen. Nem hiába. — Amikor megkapjuk a feladatot, nem esünk neki fe­jetlenül, hanem töviről he­gyire megtárgyaljuk a teen­dőket a művezetőkkel — így a barna hajú Szilágyi. —j Lát­va a lehetőségeket, pontosan ütemezzük a termelést. Lehet, hogy nagyképűségnek hang­zik: meg tudnám mondani, hogy például szeptember 30- án miből hány tonnát fogunk gyártani. Azt is tudjuk; hoev az éves tervet december 15- én szeretnénk teliesíteni. Molnár Pál A bányász kulturális és sportnapok idei rendezvény- sorozat is gazdag, változatos programot kinél az érdeklő­dőknek. A Nógrádi Szénbá­nyák .szakszervezeti bizottsá­gának és művelődési házai­nak munkatársai az esemé­nyek középpontjába a 70 éve alakult Bányaipari Dolgozók Szakszervezetére és az azóta megjelenő Bányamunkás cí­mű lapra való emlékezést ál­lították. A hathetes kulturális soro­zat szeptember 2-án Iványi Ödön festőművész tárlatával kezdődik. A salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Házban megrendezendő kiállítás a Mozaikok a bányászat törté­netéből címet viseli. Ez az intézmény ad otthont — töb­bek között — szeptember kö­zepén a KISZ-titkárok, fiatal Az esztendő első felében a Szécsényi Szolgáltató Ipari Szövetkezet 3,6 millió forint nyereséget könyvelhetett el. A teljes forgalom mintegy húszmilliót tett ki. Ebből kö­rülbelül egy-egy milliót a lakatosok és a villanyszere­lők munkája jelentett. Előb­biek főleg a gabonaforgalmi vállalat megrendelésére ter­meltek, míg az utóbbiak töb­bek között a drégelypalánki termelőszövetkezet, a balas­sagyarmati kórház és a Három régi dolgozót bú­csúztattak a hét közepén ün­nepélyesen a Salgótarjáni ötvüzetgyárból. Három évti­zedet, vagy néhány esztendő­vel többet töltöttek el a zagy­varónai üzemben, s feladatni kát becsülettel teljesítetté!;: Bott.vánszki György rajzoló ként, előadóként, majd iroda vezetőként ténykedett, ezért Kiváló munkáért miniszteri dicséretet vehetett át az igaz­műszakiak, közgazdászok és vállalati vezetők találkozójá­nak, látja vendégül a hónap végén a bányász szülőket és gyerekeket, viszi el múzeum- látogatásra. Ugyancsak Sal­gótarjánban bonyolítják le a BDSZ jubileumi vetélkedőjé­nek vállalati döntőjét. Etesen szeptember 24-én — szintén a jubileumok jegyében — baráti összejövetelt rendez­nek az aktív és nyugdíjas bá­nyászok részvételével. A nagy- bátonyi gépüzem dolgozói testvérmegyénk. Kemerovo mindennapjaival ismerked­hetnek meg diaporáma-mű- sor keretében. A nagybátonyi bányászoktatási központban október 7-én a veterán bá­nyászokat látják vendégül. A sorozatot számos más kulturális és sporműsor tar­kítja. HUNGAROCOOp igényeit elé­gítettek ki. Jól dolgozott a varroda is, amely a Salgó­tarjáni Ruhagyár számára végzett bérmunka révén 120 ezer forinttal járult a nye­reség összegéhez. A legöb- bet azonban a fővárosban létrehozott II. számú építő részleg lendített a fél év ered­ményein. Többek között a VEGYTEK, a Főtaxi és a mű­szaki egyetem építkezésein dolgozott 120 fős részleg. gatótól. Bíró Elemér lakatos, csopori vezető, művezető volt, emellett DISZ-titkári, mun­kásőri, döntőbizottsági elnöki megbízatást is teljesített. Tóth István Í95t-t51, a leg­régibb generáció tagjaként ■z üzemnek minden területén ■ív lédéit, s három ..... ’-tt ■ dolgozó. Régi töl való • elköszöntükkor je­lentékeny pénzjutalmakat ve­hettek át. Szövetkezeti sikerek Eredményes fél év „Akiket az öfvözetgyár füstje megcsapott..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom