Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

MADRIDI ALÁÍRÁSRA' NATO-partnerek sürgetik Magas szintű tanácskozást tartottak Washingtonban szer­dán a madridi ér­tekezlet befejezésével kapcso­latos végleges amerikai állás­pont kialakítása céljából.' Max Kampelman, az amerikai tár­gyalóküldöttség vezetője a fehér házi megbeszélés mi­att két nappal elhalasztotta eredetileg hétfőre tervezett utazását és várhatóan csü­törtökön érkezik vissza Mad­ridba. A fehér házi megbeszélé­sen Reagan elnök, Shultz kül­ügyminiszter, Kampelman és más kormánytisztviselők vet­tek részt. Shultz azok közé tartozik, akik szerint Washing­tonnak most már bele kell egyezni a madridi tanácskozás eredményes lezárásába. A to­vábbi időhúzás Nyugat-Euró- pa szemében is az európai biztonsági folyamat hátrálta­tójának helyzetébe hozná az Egyesült Államokat. Ez utób­bi feltételezést egyébként Hans-Dietrich Genscher hét­fői washingtoni látogatása is megerősítette- amelyen kifeje­zetten sürgette a Fehér Házat Washingtont a döntéshozatalra, s aláhúzta, hogy Bonnban ez már meg is történt. Az MTI washingtoni tudó­sítója külügyminisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy a Kampelman elutazása előtti egyeztetés célja kettős: a hu­manitárius és családegyesítési kérdésekkel foglalkozó 1986-ra tervezett szakértői értekezlet státusának tisztázása, illetve a záródokumentum aláírása idő­pontjának meghatározása, amelyet Washington alaposan fontolóra kíván venni. Ha ugyanis az okmányt külügy­miniszteri szinten írják alá, mint jelenleg tervezik, Shultz madridi utazása elvben lehe­tőséget nyújtana egy ameri­kai—szovjet külügyminiszteri találkozóra. Nyugat-Európa szívesen látna egy ilyen fej­leményt, Washington azonban még a legutóbbi napokban is habozott, s hajlott arra, hogy az aláírást halasszák szep­temberre. A Fehér Ház halo­gató magatartását azzal is igyekeznek indokplni, hogy Reagan egyes tanácsadói sze­rint Washingtonnak meg kell várnia a rendkívüli állapot megszüntetését Lengyelor­szágban. Annak, hogy az Egyesült Ál­lamok egyre nehezebben tud­ja tovább halogatni a madri­di szakasz lezárását, részben a kelet—nyugati viszony nem kielégítő állapota az oka — állítják jól tájékozott washing­toni források. A NATO-part- nerek, mindenekelőtt Nyugat- Németország, egyfajta ellen­súlyt látnának a madridi ha­ladásban a eurohadászati ra­kétatárgyalások stagnálásával szemben, bizonyítékot saját közvéleményük előtt arra, hogy nem hátráltatják az enyhülési folyamat részleges restaurációját a kontinensen, csupán „stratégiai kényszerű­ség” hajtja őket az amerikai rakéták telepítésének megkez­désére. Ugyanakkor Washingtonnak is előbb utóbb fel kell adnia a, kelet—nyugati tárgyalások minden vonalán mutatkozó merev álláspontját ahhoz, hogy Reagan elnök jelenlegi gyenge külpolitikai teljesít­ménye az 1984-es elnökválasz­tási kampány aktív szakaszá­ra feljavuljon. (MTI) Bush döntött: legyen ideggáz Merénylet a diplomata ellen Meggyilkoltak egy török dip­lomatát csütörtökön Brüsz- szel központjában: Dursun Aksoy, Törökország brüsz- szeli nagykövetségének atta­séja lakóhelyétől éppen mun­kába indult gépkocsiján, ami­kor — a nyomozás eredmé­nyei szerint — egy fiatalem­ber odalépett a járműhöz és az ablakon keresztül két lövést adott le rá. A merénylet után két il­legális örmény szervezet vál­lalta magára az akciót Az egyik brüsszeli hírügynökség­gel telefonon közölték, hogy a gyilkosságot az Örményor­szág felszabadításáért küzdő titkos örmény hadsereg (ASA- LA) szervezete. Az AFP fran­cia hírügynökség párizsi Iro­dájába ugyanakkor egy má­sik üzenet érkezett, ebben az örmény népirtásért igazságot szolgáltató kommandó elne­vezésű csoport vállalta magá­ra a merényletet Az amerikai szenátus szer­dán egyetlen szavazattöbb­séggel áldását adta új vegyi fegyverek gyártásához és meg­akadályozta a B—1 hadászati, bombázóflotta építésének el­lenfeleit a harci gépek soros költségvetésének megvonásá­ban. Bár a két szavazás ered­ménye kétségtelenül siker Reagan elnök fegyverkezési politikája szempontjából, a szavazás meglehetősen ponto­san tükrözte a fegyverkezés­párt és a liberálisok közötti jelenlegi erőviszonyokat a re­publikánus és főként konzer­vatív többségű . szenátusban. Csak Bush alelnök szavazata döntötte el például a vegyi fegyverekkel kapcsolatos sza­vazást. A szavazásnál 49 =49 arányú „döntetlen” alakult ki, amikor David Pryor arkansasi de­mokrata szenátor azt indítvá­nyozta, hogy vegyék ki a jövő évi amerikai katonai költség­vetésből az idégölő gázok és az ideggázzal töltött lövedé­kek gyártására szánt mintegy 130 millió dollárt. Nem any­nyira a viszonylag csekély összeg képezte a vita tárgyát, hanem az a tény, hogy a Reagan-kormány 14 év mora­tórium után ismét megkezd- heti-e a vegyi tömegpusztító fegyverek gyártását. A szava­zást végül Bush alelnök dön­tötte el a kormány javára. Az alelnök ugyan nem tagja a szenátusnak, de tisztéből ki­folyólag elnöke annak, s ilyen esetekben leadhatja sza­vazatát. Bush természetesen igennel szavazott és így ala­kult ki az 50:49-es végered­mény. A B—1 bombázóval kap­csolatos költségvetés-módosító javaslatot, amely megvonta vólna a gépek első tíz pél­dányának legyártására szánt 7 milliárd dollárt, Edward Kennedy szenátor terjesztette elő. Bár a 92 gépből álló új hadászati bombázóflottát, amelynek létrehozása óriási költségbe kerül, számos ame­rikai katonai szakértő tech­nikailag máris elavultnak tartja, a módosítást a szená­tus 68:30 arányban elutasítot­ta. (MTI) Szovjet-amerilcai csúcs Csak megfelelő előfeltételek esetén A Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok veze­tőinek- csúcstalálkozója elvben kétségkívül igen fontos lenne a két ország közötti, vala­mint a nemzetközi helyzetet érintő nagy jelentőségű prob­lémák megoldása szempontjá­ból. Az is nyilvánvaló azon­ban, hogy egy ilyen találko­zóhoz megfelelő előfeltételek szükségesek. Ilyenek: a köl­csönös megértés bizonyos szintje, valamint a pozitív elő­rehaladásnak nemcsak sza­vakban hangoztatott szándéka — állapítja meg Jurij Kornyi- lov, a TASZSZ vezető szemle­írója. Kornyilov az amerikai sajtó azon írásaira válaszol, melyek a csúcstalálkozó kö­zeli lehetőségével kapcsolatos kombinációkkal foglalkoznak. Ilyen irtást közölt például a napokban a The Washington Post. A tények az mutatják, hogy ezek az előfeltételek nincse­nek meg — szögezi le a te­kintélyes szovjet újságíró. — Az Egyesült Államok politi­kájában a meghatározó ma­gatartás a Szovjetunióval szemben az erő folytonos hangsúlyozása. A szüntelen fo­kozódó fegyverkezési ver­sennyel pedig Washington minden áron igyekszik felbo­rítani az Európában és a vi­lágban fennálló viszonylagos katonai-hadászati erőegyen­súlyt: a nukleáris fegyverek­kel fenyegetőzve arra törek­szik, hogy saját akaratát cs feltételeit rákényszerítse a Szovjetunióra. A csúcstalálkozóról, illetve az arra irányuló készülődésről az amerikai sajtóban egyre gyakrabban megjelenő cikke­ket, valamint egyes amerikai politikusok nyilatkozatait Washingtonban semmiféle konkrét lépéssel nem támaszt­ják alá — írja Kornvilov. (MTI) Eurorakéták Csütörtökön a szovjet és az amerikai küldöttség teljes ülé­sével befejeződött az euró­pai nukleáris fegyverzet kor­látozásáról Genfben folyó tár­gyalások jelenlegi fordulója. Megállapodás szerint a tár­gyalásokat szeptember 6-án újítják feL Libanon Kötélhúzás az izraeli csapatkivonás ügyében Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Az Egyesült Államok és Iz­rael szoros együttműködésben valósítja meg az izraeli ka­tonai jelenlét állandósításá­nak’ Libanon felosztásának tervét. Ezt a következtetést vonja le az Al-Baath című damaszkuszi lap abból a tényből, hogy egy izraeli ka­tonai küldöttség beható tár­gyalásokat folytatott Washing­tonban .a Pentagon vezetőivel a Libanonban előiráhyzott részleges csapatvisszayoriás kérdéséről. Közben Mose Le­vi, az izraeli hadsereg vezér­kari főnöke nyilvánosan meg­erősítette, hogy az első sza­kaszban az Avali folyó Bej­rúttól 28 kilométerre húzódó vonaláig vonják vissza az Alej és Suf térségében elhe­lyezkedő megszálló csapato­kat. Levi cáfolni próbálta, hogy az izraeli csapatátcsoportosí­tás Libanon felosztásához ve­zetne. Libanon már á felosz­tottság állapotában van — tette hozzá, majd elismerte, hogy a v részleges visszavonu­lás nem vet ' véget a fegyve­res ellenállási akciókból ere­dő izraeli veszteségeknek. Az izraeli rádió beszámolói ja szerint az Egyesült Álla­mok kormánya megértéssel kezeli a részleges csapatkivo­nás tervét, enyhített korábbi elutasító álláspontján. Liba­non viszont változatlanul ra­gaszkodik ahhoz, hogy egy ilyen intézkedést a teljes, és végleges kiürítés keretében valósítsanak meg. Minthogy Amin Dzsemajel libanoni államfő még nem ír­ta alá az Izraellel kötött má­jus 17. megállapodást,- az egy* oldalú, az egyezménnyel el­lentétes izraeli lépésekre hi­vatkozva még mindig érvény­telenítheti a szerződést. Vár­hatóan ezt kívánja megakadá­lyozni Reagan amerikai elnök,' amikor július 22-én Dzsema- jelt, 27-én pedig Begin izra­eli miniszterelnököt fogadja. Az egyezmény érvényteleníté­se ugyanis jóvátehetetlen csa­pást mérne a létrehozásánál bábáskodott Washington te­kintélyére. Damaszkuszban eddig nem erősítették meg azt az ameri­kai hivatalos bejelentést, hogy a közeljövőben — eset­leg Abdel Halim Haddam külügyminiszter, vezetésével — szíriai küldöttség utazik Wa­shingtonba. __i Chile Valdes Szérdán este szabadon bo­csátották Gabriel Valdes voll chilei külügyminisztert, az 1977-ben feloszlatott keresz­ténydemokrata párt múlt szombaton letartóztatott el­nökét. Miután a santiagói fellebb- viteli bíróság helyt adott a védőügyvédek követelésének, Valdesszel együtt elhagy­hatta a börtönt Jósé de Gre­gorio, a kereszténydemokrata párt volt főtitkára, jorge La- vandero egykori szenátor, to­vábbá a párt két ifjúsági vezetője, .valamint annak a nyomdának a tulajdonosnője is, ahol az országos tiltako­zásra ^ ' felszólító röplapokat nyomták. A bírói döntés súlyos te­ki'ntélyveszteség a Pinochet- rendszer számára, s megho­zatalában minden bizonnyal közrejátszott a Chilén .végig­söprő tüntetéssorozat, vala­mint a letartóztatás elleni nemzetközi tiltakozási hullám. szabad t A keddi országos megmoz­dulások során két tüntető di­áklányt lőttek agyon, egy 17 éves fiút pedig életveszélye­sen megsebesítettek. A rend­őrség jelentése szerint San- tiagóban 760, Concepciónban 87, Valparaisóban pedig 150 tüntetőt tartóztattak le. Több­ségüket később elengedték, de 110-en vizsgálati fogságban maradtak. Carlos Dupre volt képvise­lő, .aki a több demokratikus ellenzéki pártot, tömörítő Proden szervezet ügyvezető elnöki tisztét, látja el, kije­lentette: a keddi tüntetések sikeresebbek voltak, mint a korábbi két tiltakozási nap. „A chilei nép a demokráciá­hoz való visszatérést köve­teli, nem reformokat akar, hanem gyökeres változást az ország vezetésében” — han­goztatja a Proden nyilatko­zata. Az E2NSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának (UNCTAD) hatodik üléssza­ka, amelyen csaknem 150 tag­ország képviseltette magát ismételten a fejlődő orszá­gokra irányította a világ köz­véleményének figyelmét. Nemcsak azért, mert eddig kevés szó esett ennek az or­szágcsoportnak a gondjairól, hanem azért is, mert a Belg- rádban megtartott konferen­cia talán a legszéleskörűbb megbeszélés, amelyen vala­mennyi érdekelt egyaránt ki­fejthette véleményét. Noha a résztvevők nagy száma, az el­térő nézetek következtében aligha lehetett számolni gyökeres, a világgazdaságot alapjaiban, s fejlődő orszá­gok számára kedvezően át­alakító, s mindenki által el­fogadott határozatok kidol­gozásával, a tanácskozás en­nek ellenére alkalmat adott a nézetek ismételt átgondo­lására, az elképzelések kifej­tésére. Nyilvánvaló, hogy a fejlő­dő országok új gazdasági ren­det igénylő mind hangosabb követelése olyan tényező, amelyet az ' ezekkel az or­szágokkal kapcsolatban álló államoknak rövid és hosszú távon egyaránt figyelembe kell venniük. Ami hazánkat illeti, az el­múlt évek adatai azt mutat­ják,'hogy a magyar külkeres­kedelmi forgalomban mind nagyobb szerepet játszanak a ?®Rődő országok. Ennek bi­zonyítására elegendő idézni például, hogy a fejlődő or­Kapcsolataink a fejlődőkkel szágokba irányuló expor­tunk a legutóbbi három év­ben 15 százalékkal emelke­dett évente —, amikor a tel­jes magyar export 5,5 száza­lékkal nőtt. A fejlődő orszá­gok súlya a teljes magyar kivitelben a hetvenes évek 5—7 százalékos arányáról a nyolcvanas évek elejére nagy­jából megduplázódott, s ma már eléri a 13 százalé­kot. Tavaly exportunk ér­téke csaknem 40 milliárd fo­rint volt, ilyenformán kivi­telünk az előző évhez képest 14,5 százalékkal növekedett, ami nem kis teljesítmény, ha meggondoljuk, hogy a külön­böző statisztikák szerint ugyanebben áz időszakban az olajjövedelmekkel rendelke­ző fejlődő országok import­ja három százalékkal, a töb­bi fejlődő vásárlása pedig mintegy 10 százalékkal csök­kent. Bár a behozatalunkban nem volt hasonló mértékű növe­kedés —, az elmúlt időszak­ban évi átlagban 6,5 száza­lékkal növekedtek vásárlá­saink a fejlődő országokból —. ennek ellenére nagyobb lett a fejlődők súlya _ im­portunkban, hiszen a más or­szágokból származó behoza­talunk az elmúlt években ala­csony ütemben nőtt. Kedvező számunkra az a tény is, hogy az elmúlt évek­ben a fejlődő országokba irá­i NÓGRÁD - 1983. július 15., péntek nyúló exportunkban a meg­határozó szerepet a gépipari termékek játszották — e ter­mékcsoportban a növekedés évenként mintegy 36 száza­lékos volt. A fejlődő orszá­gok piacain jelentkező igé­nyek szerencsésen összeta­lálkoztak a- magyar ipar fel- készültségével és lehetősé­geivel, amit a legfontosabb gépipari exporttermékeink­ről összeállított lista is szem­léltet: a közúti és vasúti jár­művek, egészségügyi, okta­tási, élelmiszeripari és erős­áramú berendezések. Emellett hazai vállalatok nem egy esetben — az igényeknek megfelelően — vállalkoztak komplett berendezések kulcs­rakész szállítására is — ezt jelzi az algériai cementmű, számos rendelőintézet Nigé­riában, Líbiában, különböző konzervgyárak a közel-keleti országokban. Nem elhanya­golható fejlemény az . sem, hogy számos olyan termé­künk — hengerelt áruk, vegyipari cikkek —, amelyek különböző protekcionista in­tézkedések miatt kiszorultak a nyugat-európai piacokról, ha alacsonyabb áron is, de vevőre találtak, elsősorban Észak-Afrikában, s Közel-Ke­leten. Ami vásárlásainkat illeti, a legfontosabb termékek a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkek, mindenekelőtt a kávé, a kakaó, a déligyü­mölcs és a fehérjetakarmá­nyok. Különösen a jövő szempontjából figyelemre méltó az a jelenség, hogy importunkban egyre na­gyobb arányt foglalnak el a fejlődő országokból szárma­zó fogyasztási iparcikkek — jelezvén azokat a hosszú tá­vú együttműködési irányokat, amelyekben a következő idő­szakban a továbblépés el­képzelhető. * Nem kétséges, hogy a fej­lődő országoknak hazánk kül­kereskedelmében játszott sze­repét a következő években is erősíteni akarjuk. Ám a belgrádi UNCTAD-értekezlet is erőteljesen hangsúlyozta, hogy ezen országoknak a gaz­dasági függetlenségre irá­nyuló, egyre erőteljesebb tö­rekvése fokozatosan új part­neri viszonyok kialakításá­hoz vezet. Ennek az újfajta kapcsolatnak egyik alapvető vonása feltehetően az lesz, hogy a fejlődő országok alig­ha érik be az egyszerű vevő­eladói viszonnyal, s egyre inkább azokkal hajlandók csak üzleti szerződést alá­írni, akik hosszú távon akar­nak együttműködni velük, nemcsak egy-egy alkalom­mal, hanem éveken át hoz­zájárulva gazdasági fejlesz­tési elképzeléseik megvaló­sításához, . Mindez számunkra egye­bek között azt is jelenti, hogy már a népgazdasági ter­vezési munka során figye­lembe kell venni a fejlődő országoknak ezt a megválto­zott, a korábbi évekhez ké­pest minőségileg más igé­nyeit. Fel kell térképeznünk azokat a lehetőségeket, ahol munkamegosztáson alapuló együttműködési alkalom kí­nálkozik. Nemcsak szünte­lenül kutatni kell ezeket a lehetőségeket, hanem saját fejlesztési munkákat is — leg­alábbis ezen a téren — tuda­tosan ezekhez a lehetőségek­hez kell szervezni. Nem egy fejlődő országban akad már olyan iparág, amelynek fej­lettségi színvonala lehetősé­get teremt a magyar vállala­tok számára a hosszú távú együttműködés kiépítésére. A hazai szakemberek fel­mérései szerint az ilyen jel­legű tartós kapcsolatok első­sorban a könnyűipar több al- ágazatában, a kohászatban, a vegyiparban, a fémtömegcikk- iparban jöhetnek létre —, sőt, létrejöttükre nem egy helyen már példa is akad. Ezek az együttműködések nemcsak egy-egy országban helyezik biztos alapokra gazdasági kapcsolatainkat, elősegíthetik azt is, hogy közösen, harma­dik piacon is fellépjünk egy- egy fejlődő ország vezető cé­gével. Kölcsönös és alapvető gaz­dasági érdek fűződik a fej­lődő országokkal való kap­csolatok bővítéséhez, hiszen amint azt Veress Péter, kül­kereskedelmi miniszterünk éppenséggel a belgrádi UNC- TAD-konferencián is kifej­tette: „Magyarország a jö­vőben is, akárcsak a múlt­ban törekedni fog arra, hogy méginkább bekapcsolódjék a nemzetközi gazdasági együtt­működésbe, s így a fejlődő országokkal is erősítse kap­csolatait”. K. Nyírő József 0 , Újabb tömegsír Salvadorban A kormány katonái ölték meg azt a 97 parasztot, akik­nek tömegsírjára a hét elején bukkantak rá a salvadori San Vicente megyében . jelentet­te szerdán a hazafiak rádió­adója a „Venceremos”. A rádió közlése szerint, a kormánycsapatok „tisztogató” hadművelete során váltak a hadsereg erőszakának áldoza­taivá a paraszok, akiket a megye különböző helységeiből hurcoltak el. A hadsereg sajtóbizottságá­nak közleménye is beismerte, hogy a tömegsírban találta­kat kormánycsapatok ölték meg, de az áldozatokat „lá­zadóknak, fegyveres harcban megsemmisített gerilláknak” minősítette. (MTI) Fogadás a francia nagykövefségen Hubert Dubois, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe, hazája nemzeti ün* nepe alkalmából csütörtökön fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett He- tényi István, pénzügyminisz­ter, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtit­kár; Kapolyi László ipar! minisztériumi államtitkár, va> lamint politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi él», tünk számos képviselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom