Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

Nyolcvan szakszervezeti, letéti és hét önálló könyvtárnak módszertani és ellátóbázisa a salgótar- ni SZMT oktatási központ. A hálózat mintegy százhétezer kötet könyvvel rendelkezik, melyből harmincötezer található a központ könyvtárában. Emellett közel ötszáz hanglemez és ugyanennyi folyóirat is áll az olvasók rendelkezésére — b. a. — Idővel nyesi1 erény — A fiatal hevület sok min­denben nem ismer határt — fejtegeti Csekei István cso­portvezető. — Csak később iön rá az ember, hogy hol a határ egy-egy kérdésben. Saj­nos nemegyszer azt kell mon­danunk á kezdeményezőnek, hogy ..ez mind szép, szép, de még nincs itt az ideje”. Haj­tok én is bizonyos dolgok­ra. de azt tudom, hogy ha fal­nak megyek, akkor visszapat­tanok. * Gyakorta emlegetett bölcses­ség az ifjúsági brigádokkal kapcsolatban, hogy jó dolog az ifjúi lendület, de nem árt a csapatban két-három-négy korosabb szaki, akikben meg­testesül a hatékony munká­hoz. sikeres versenyhez kellő tapasztalat. Lehetővé is teszik a versenyszabályzatok, hogy a meglettebb nemzedék tag­jai megfelelő arányban ügy­ködjenek a zsengébb generá­cióval egy sorban. Van-e tény­leges haszna a tapasztalatnak? Erről faggattuk a Komócsin Zoltán ifjúsági szocialista bri­gád tagjait a salgótarjáni öb­lösüveggyárban. — Termesztésen kell az idősebb szakember is; jó, hogy vannak köztünk ilyenek — közli az ifjabbak közé tar­tozó Botos Attila. — Én há­rom éve szabadultam fel. Itt sok olyan feladattal találkoz­tam, amilyet az iskolában nem tanultunk. Azokat a mű­veleteket el kell lesni valaki­től. A brigád üvegcsiszolókból áll. Munkájuk sok finom kéz­mozdulatot, fortélyos fogást követel. Botos épp faleveleket csiszol egy kehelyre. Biztos tenyerén, pontos ujjmozgásán látni: több éves gyakorlat Ítéli e színtiszta szakmunkához. S az is jól jön, ha komolyan vehető szaktekintélyek vannak a közelben, akik használható, épkézláb tanácsokat képesek adni egy-egy teendőhöz. — Tud kire fölnézni mint mesterére? — Hogyne! — bólint Botos. — Vannak ilyenek a szakmá­ban. ök olyan munkákat ad­nak ki a kezükből, amilyene­ket én nem tudnék elkészíte­ni hasonlóan jól * Hosszúkás virágszirmokat csiszol Csekei István a dom­ború kehelyfalba. Meg-meg- mártogatja a vízben az üveg­edényt, musttá lgatja. majd megint hozzányomja a pörgő csiszolókőhöz. — Azt szoktam mondani — meditál a kereken negyven­esztendős. tehát a brigádban legtapasztaltabb szakember —, hogy az ember munkásélete három 15 éves periódusból áll. Tizenöt éves korától harminc­évesig lendületből dolgozik; harminctól negyvenötig be­csületből; negyvenöttől hat­vanig pedig megszokásból. — Előfordulhat-e. hogy a becsületből vagy megszokás­ból dolgozók a nagy tapasztat latra hivatkozva esetleg jó kezdeményezéstől is elkedvet­lenítenek lendületből ügyködő­ket. — Ilyen is megeshet — rán­colja homlokát a megtermett munkás. — Régebben brigád- vezetőként nagy buzgalommal próbáltam terjeszteni az ol­vasást, elhívtam a brigádot a könyvtárba. Fél év múlva rá­kérdeztem: volt-e valaki az­óta könyvtárban? Nem volt. senki! Azóta nem is erőltetem a dolgot. Csak ajánlom. De a kulturális ..vonal” mostani fe­lelősét óva intem a túlzott) buzgóságtól. Lehet, hogy nincs igazam ..........Fékezőleg” szóltam az anyagi ösztönzés­ről is. Azt mondtam: el keli terelni a figyelmet a zacskó­ról! Első a munka! Ha a kö­zéppontba a zacskót tesszük, abból csak marakodás lesz meg melldöngetés; munka nem. És akkor azért nem lesz elég pénz. A 36 éves Simó Lajos alapí­tó tagja a brigádnak, de már ..kiemelték” a kollektívából: üvegcsiszolóból mintakészítővé lépett elő. Ma már ő is a nagy tapasztalatú generáció-/ hoz tartozik, de élénken em­lékszik a két évtizeddel ko­rábbi időre, amikor még ne­ki adták át a tapasztalatokat: — Érdemes a nevüket is le­írni. mert a maguk ideiében híres brigádvezetők voltak — idézi a múltat a köpenyes mester. — Szolnoki József és Bohurát István volt az a két brigadvezetőm. akiktől sokat tanultam. Nemcsak szakmai­lag. hanem emberileg is. Min­tát adtak arról: hogyan lehet gyorsan mozgósítani az egész brigádot. — Ön is azok közé a sze­rencsések közé tartozik, akik­nek volt kire fölnézni? — Elsősorban Szolnokira. Ő nagyon tudott ránk hatni: csatasorba álltunk pillanatok alatt. Igaz, akkoriban nem mindig tetszett a stílusa. Aki ellent mondott neki. azt el­szigetelte a többiektől, és so­rozatosan a legnehezebb mun­kát osztották rá. — Ö döngetts-e a mellét, mondván:'-neki a legnagyobb a tapasztalata? — Nem kellett neki dönget­ni. hiszen minőségileg is, mennyiségileg is olyan telje­sítményt tett le az asztalra, amilyenre más nem volt ké­pes. X Tizenkét fők számláló, ta­valy aranykoszorút nyert if­júsági brigádban a középnem­zedékhez tartozik — 29 esz­tendejével — Lukács László- né. Másfél évtizedes munka- múltjával már ő is tekinté­lyes mennyiségű tapasztalatot halmozott össze. A versenysi­kerekben több részük van-e a nagy tapasztalatú brigádta­goknak, mint a kevésbé ..dör­zsöl teknek”? — Nem. nem — csóválja a fejét a szőke fiatalasszony. — Az ar&nykoszorú az egész brigád együttes érdeme! A nagy tapasztalat nálunk úgy Játszódhat meg, hogy részmű­veletek helyett egyéni munkát végez valaki, s az elkészített munkadarabbal igazolja átla­gon felüli tudását. M. P. Idegenforgalom és vendéglátás Interjú Dombi Andrással, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójával Forog az idegen. Jön látnivalóért, kikapcsolódásért a hazai és külföldi turista. A nagy nyári népvándorlás oly’ biztos, mint maga a nyár, s e népmozgalomnak a szűkö­sebb gazdasági viszonyok sem vetnek véget — legfeljebb kicsit közelebbi az úticél, legfeljebb szerényebbek a kere­tek, amit az útrakelő családok megengednek maguknak. A turista azért húzza ki a lábát otthonról, hogy él­ményben legyen része, jól érezze magát. A programok gon­dos szervezésén túl az étvágy fizikai csillapítása is része a kellemes közérzetnek. A Nógrád megyei Vendéglátó Válla­lat igazgatójával, Dombi Andrással most. arról beszélge­tünk: hogyan készültek föl a vendégek fogadására, jóltar- tására? — Hogyan készítették elő az idei idegenforgalmi szezonban való részvételüket? — Jóval a nyári idény előtt tárgyalásokat folytattunk az idegenforgalmi hivatallal, az IBUSZ-szal, a Volánnal, az Expressz és a COOPTOURIST utazási irodával. Megállapod­tunk a megyénkbe érkező tu­risták ellátásával kapcsolatos teendőkben, s ezeket szerző­désben is rögzítettük. Az ide­genforgalmi hivatal idei prog­ramfüzetében a Palóc ízek megyei körtúrában szereplünk ajánlatunkkal: a Cserhát csár­da és az eresztvényi egységek bekapcsolásával a palóc kony­ha különlegességeivel ismer­tetjük meg a vendégeket. pacitással rendelkező iskolai konyhákat? — Az ő feladatuk a megyé­ben üdülő úttörőcsapatok, a vándor- és váltótáborok ét­keztetése. Nyolc iskolai kony­hánknak jutott ebben Igen komoly feladat — esetenként az ifjúsági utazási irodával kötött szerződés alapján. — Július elsejétől hat nagy üzletük tér át a jövedelem­érdekeltségi formára. Mit várnak ettől? — Nem véletlen, hogy ép­pen az idegenforgalmi szezon­ban indítjuk az új érdekelt­ségi módszert a Kővárban, a vásárcsarnoki bisztróban, a Borsodi Sörözőben, a Salgó- ban, a kisterenyei bisztróban gyományai, az új Vendéglővel tehát hiányt szeretnénk pó­tolni. Ezen túl ez a vendéglő látja el a Beszterce-lakótelep előfizetéses étkeztetését, s új­ra innen kerülnek majd ki a hidegkonyhai készítmények. Balassagyarmaton a Szügyi úton nyitjuk meg a Jubileum Sörözőt, a Kőbányai Sörgyár­ral közös vállalkozásban. — Változatlanul kevés elő­rehaladást tapasztalunk az ut­cán áti értékesítésben. — Nem csupán a szándé­kunkon múlik. Rendkívül ke­vés a közvetlenül utcára nyí­ló üzletünk, pedig az utcán áti értékesítésnek ez lenne az első számú feltétele. Ennek el­lenére több ízben megpróbál­tuk az ehhez szükséges villa­mos vezetéket a forgalmas jár­da közelébe vezetni — mun­kavédelmi és egyéb feltételek híján, sajnos megoldhatatlan. — A Roll jégkrémnek is nagy keletje volna... — Ismét a feltételek hiá­nya. A nagykereskedelem nem vállalja az egységenkénti te­rítést, mi pedig hűtőkamra híján képtelenek vagyunk rá. Hiányzik a hűtőiáncból egy láncszem. A korábbi években — Mennyiben részesülhetnek és a nagybátonyi falatozóban, ennek ellenére megpróbálkoz­megkülönböztetett elbírálás­ban a vendégek által legkere­settebb helyek? — Négy, idegenforgalmilag frekventált körzetre fordítunk kiemelt figyelmet: Ereszt- vényre, a megyeszékhelyre, Pásztó térségére, valamint Ba­lassagyarmatra, beleértve a nyírjesi üdülőterületet is. A külön figyelem egyaránt vo­natkozik az itteni egységek felszereltségének pótlására, az üzletek csinosítására és a színvonalas áruellátásra. Ter­mészetes, hogy a gyorsan fo­gyó, kurrens cikkekből első­sorban a leglátogatottabb he­lyek részesülnek. Ezen túlme­nően a más vállalatok által szervezett rendezvények részt­vevőit is mi látjuk el, gondo­lok az ifjúsági nyári egye­temre, a nyári sportrendezvé­nyekre, vagy az SZMT okta­tási bázisán folyó üdültetés­re. — Hogyan vonják be az idegenforgalmi teendők elvég­zésébe a nyáron szabad ka­Az üzletvezetők jogköre ezzel tunk vele, tetemes kárunk lényegesen kitágul, a rendele- keletkezett belőle. Ennek el­tek által megszabott keretek lensúlyozására a fagylaltérté- között szabadon alakíthatják kesítő helyek számát növel- az árakat — mindettől inten- tűk. zív forgalomszervező tevé­kenységet remélünk. A belső energiák felszabadítására ép­pen szezonban van a legna­gyobb szükség. — Mit kínálnak a- „vasár­napi turistáknak”? — Olcsóbb étkezési lehető­séget. Vasárnaponként a Sal- góvár, a Salgó és a Beszterce — Az idei lesz az Ipoly Szálló első teljes szezonja. Milyen érdeklődést tapasztal­nak? — A szálló felújításának ideje alatt más szálláslehető­ségek, pl. fizetővendég-szobák szerveződtek a városban, az idei évre eddig jelzett ötven­hatvan százalékos lekötötísé­étteremben húsz százalékkal get tehát elfogadhatónak tart­alacsonyabb árakon szolgáljuk fel az ételt. — Számíthatunk-e újdonsá­gokra, kuriózumokra? — Július első hetében két új egységet adunk át. A me­gyeszékhelyen a volt Strand étterem helyén rendeztük be juk. A kötelező reggelik vál­tozatosabbá tételéhez beindult az épületben a hidegkonyha. Örömmel tapasztaljuk, hogy az eltelt esztendőben nem rom­lott a szálló állaga, nincsenek kiégetve, felszaggatva a búto­rok. függönyök. Űj szállásle­a Halász vendéglőt, melyben hetőségünkről valamennyi, ve- az Óbuda mgtsz és a Halért, lünk kapcsolatban álló céget kínálatára alapozva különle- tájékoztattuk, így remélheíő- ges halételeket ajánlunk. A leg fokozatosan fellendül ven- mi megyénkben a halfogyasz- dégforgalma. tásnak nincsenek nagy ha- Szendi Márta Gyümölcsszüreti menetrend Magyarnándorbai A meggy szedését június 8- án kezdték meg a Magyarnán- dori Állami Gazdaságban és várhatóan július 12-én feje­zik be. Az eddigi terméskilá­tások kedvezőek, mert össze­sen 120 tonna termésre szá­mítottak, viszont e mennyisé­get már június 28-ig betakarí­tották. Jelenleg úgy számítják’ hogy a becsült termés a 34 hektárról mintegy 180 tonna lesz. Naponta 100—120 dolgo­zó szedi a gyümölcsöt, de elő­fordult már olyan nap is. amikor 170—180 szedőt fog­lalkoztattak. A kézi szedés mellett gépi rázást is alkal­maznak és mintegy 50 ton­na meggyet szeretnének ily módon betakarítani. Az érté­kesítési elképezelések is ki­alakultak. Exportra várhatóan 43 tonna meggy jut. Frissen étkezésre 25 tonnát szánnak. Léalapanyagnak 52 tonnát használnak fel és befőtt gyár­tására 50 tonna meggyet ér­tékesítenek A Szedd és vidd tosan szervezik. Jelenleg is van ilyen jellegű lakossági ér­tékesítés a galibái gyümöl­csösben. Az állami gazdaságban a következő gyümölcs, amit szednek, a körte lesz. betaka­rítását várhatóan augusztus 5—10. között kezdik el. Ezután kerül sorra a szilva, majd október végéig az alma beta­karítása zajlik a Magyarnán­meggyszedési akciót folyama- dóri Állami Gazdaságban. ... dva, tri, stiri..., mor­mogja félhangosan a kalapos öreg az élelmiszerbolt előtt. — Jó napot! — köszöntjük. — ’napot kívánok! — hang­zik a válasz. — Mit tanakodott az előbb? — kíváncsiskodunk. — Dehogy tanakodtam, a pénzemet számoltam, hogy elég lesz-e tejre, meg egye­bekre. Számolt, szlovákul. — Hát igen, magamban mindig szlovákul meditálok, gondolkodom. Vagy hát nem is szlovák az, inkább tót, amolyan konyhanyelv. — Sok különbség van a tót meg a szlovák között? — Van-e? A szomszéd gye­rekek szlovákul tanulnak az óvodában, iskolában, bizony sokszor nehezemre esik a megértésük. A szlovák nyel­vű újságokra is igen oda kell figyelni, hogy kibogozzam a mondatok értelmét... így van ezzel a többi öreg is, nemcsak a kalapos. Ami­kor az 1700-as években bete­lepültek az ősök erre a vi­dékre, magukkal hozták szü­lőföldjük nyelvét, magukat is tótoknak nevezvén. Egy 1711- es népszámlálás szerint Ke­szegen az összeíráskor hét magyar és 14 tót családra lel­tek. NÉZSAI PILLANATOK Kapucnyi borovicskával Nézsa, Keszeg Legénd, Nógrádsáp, — több mint ötezer lelket számlálnak, háromne­gyed részük szlovák nemzeti­ségű. A fiatalok, iskoláskorúak már a szlovák irodalmi nyel­vet tanulják, és nem is akár­hogyan. Oktatásuk az óvodá­ban kezdődik, az általános is­maztak el, s ma e körzetben tő, elsősorban a fiatalok köl- szlovák szakos tanárokként csönzik ezeket a műveket, okítják a fiatalokat. Felele- mert az idősebbek nehezen venítik a régi emlékeket, da­lokat, szokásokat, viselete­ket. .. Ügy gondolom a né- zsai vegyes kórust nem kell külön bemutatni, országszer­te, de határainkon túl is jól ismertek, vitrinjükben szám­kolában tantervi anyag szerint tálán serleg, elismerő okle­folytatódik. — Csakhát, ezután megsza­kad a folyamatosság — mond­ja Lehotka Ferenc tanácsel­nök (Lehotka — község Szlo­vákiában) —, mert fiatalja­ink közül csupán néhányan jutnak szlovák nyelvű gim­náziumba. A többiek? Las­san, lassan elfelejtik a nyel­vet. Esetleg otthon, az idős szülőkkel kommunikálnak szlovákul. Ám az a néhány, aki felső­fokon folytatja a nyelvtanu­lást, visszatérvén a faluba, próbálja életben tartani és ápolni a nyelvi hagyományo­kat. Mint például Radics Gusztávné, Szobonya István­vél, kitüntetés, fotó tanúsko­dik sikereikről. Aztán ott értik a szlovákot — jegyzi meg Kucsera Imre tanácstit­kár. — Tudja-e mit, jelent a neve magyarul? — Elmoso­lyodik: — Hogyne tudnám: Kucsera annyit jelent: gön­dör. — Tudunk mi még többet is — teszi hozzá. — Ha va­laki szlovák nyelvű ügyinté­nemzetiségi kongresszus kül­döttválasztó fórumainak szervezése is leköti az ener­giákat. Aztán csörög a tele­fon, a pécsi rádió jelentke­zik, riportot kérnek a tanács vezetőitől, találkozót a jövő hétre. — Hát majd elmondjuk ne­kik is, hogy jól élünk, fejlő­dik a terület, a művelődési ház tervei már elkészültek, folyik az iskola felújítása, a kereskedelmi ellátás kielé­gítő és természetesen a nem­zetiségi hagyományok gon­dozásáról is nyilatkozunk. — S ha esetleg valami ere­detit kérnek? Valami régről áthagyományozódott ma is van a legéndi, a nógrádsápi igényel á íunk rendelke-' „élő” finomságot? ónolíPc aswnnvnlí knsjnriíia zest ’genyei, auunis renaeine- . , . énekes asszonyok koszorúja. Miközben ők hírnevet, elis­merést szereznek falujuknak, rádióban, idegen honban sze­repelnek, otthon a nemzetisé­gi klubban az utánpótlás ne­velődik. Radics Gusztávné, a klub vezetője nem csupán énekelteti, táncoltatja az is­kolásokat, de gyakoriak az író-olvasó találkozók szlovák nyelvű írókkal, s a nyelvmű­velés talán leghatékonyabb formája az eredeti szövegek, könyvek olvasása. — Könyvtárainkban a nem­zésére. Persze, ilyen ritkán fordul elő... A tanácson egyébként tel­jes a nagyüzem. Érezzük, ép­pen most nem hiányoztunk ide. Lázasan folynak a nem­zetiségi csoportok hét végi ta­lálkozójának előkészületei (azóta már sikeresen lezaj­lott). Hét, nyolc együttest várnak, olyanokat, amelyek a bánki nemzetiségi találkozó­ra való fellépés jogát várják az előzsürizéstől. A közelgő — Azzal is szolgálhatunk. Mindegy az, hogy szlovák, vagy magyar ember — egyaránt szereti a hasát. Ma is sok háznál főzik nálunk az ízle­tes és nagyon finom eredeti tót ételt, a kapucnyit. Nem másj ez, mint kelt tészta zöld kápösztával töltve, túróstáska- szerűen összegöngyölve. A pikáns ízű kapucnyinák még egy előnye van. Jól csú­szik rá a borovicska. Kiss Mária né, akik Felsőpetényből szár- 2etiségi irodalom is fellelhe­NÚCRÁD - 1983. július 3., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom