Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TÁRLAT A TÉREN NOGRAD /»/ MSZMP NOCHAO M EGV E f BIZOTTSÁGA ES A MEG TE I TANÁCS LAPJA XXXIX EVF , 179. SZÁM ARA. 1.80 FORINT I9C2 Jijoű 30.. SZOMBAT Megnyílt a XIII. szabadtéri szoborkiállítás Salgótarjánban Mim Helsinki évfordulóján Mindenki érdeke a megállapodás Kállai Gyulának az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének nyilatkozata A helsinki záróokmány alá­írásának 8. évfordulója al­kalmából Kállai Gyula, az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyilat­kozott az MTI-nek: A békeszerető magyar köz­vélemény bizakodással érte­sült arról, hogy — a részt ve­vő államok nagy többsége fe­lelősségteljes és konstruktív magatartásának köszönhető­en — eredményes befejezé­séhez közeledik a madridi európai biztonsági és együtt­működési találkozó — mon­dotta bevezetőül. — A konti­nens jövőjéért aggódó embe­rek számára jó hír, hogy Mad­ridban várhatóan olyan meg­állapodások születnek, ame­lyek a nyolc évvel ezelőtt, Helsinkiben, a záróokmány aláírásával megkezdett fo­lyamat megerősítését és to­vábbvitelét szolgálják. így a közeljövőben összehívják az európai bizalomerősítési és leszerelési konferenciát. A madridi értekezlet mi­előbbi sikeres befejezése különösen nagy jelentőségű lenne a jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetben. Jelképez­né, hogy az enyhülés egyik legjelentősebb eredménye, a helsinki záróokmány elve és szelleme ma is hat, s az ér­dekek kölcsönös figyelembe­vételével van mód megálla­podásra az eltérő társadal­mi berendezkedésű és külön­böző szövetségi rendszerek­hez tartozó országok között. A madridi előzetes megál­lapodás azért is megelégedés­sel tölt el bennünket, mert országunk egyik kezdemé­nyezője volt a helsinki érte- (Folytatás a 2. oldalon.) Útfelújítások megyénkben Átépített csomópontok — Űj aszfaltszőnyeg, hídépítés Rendbe tették a közúti-vasúti kereszteződéseket Napjainkban nem annyira a látványos útépítés, mint in­kább az utak állagmegőrzése, fenntartása, felújítása játszik nagy szerepet. Nógrád megye közútjainak fenntartására, feiújítására 160 millió forintot fordítanak az idén. Nagyob­bik részét a Budapesti Köz­úti Igazgatóság Nógrád me­gyei koordinációs üzemmér­nökségének saját kivitelezé­sében kisebbik hányadát pe- dik külső kivitelezésben vég­eik el, A rendelkezésre álló ösz- •zegből az év első felében 66 millió forintot költöttek el. A műszaki teljesítmény ettől lé­nyegesen jelentősebb, hiszen számos teendőn jelenleg is dolgoznak az utak munkásai. A lehetőségek valamelyest szerényebbek az elmúlt évi­től, a költségek ugyanakkor emelkednek, s ez arra inti az utak karbantartásával foglal­kozókat, hogy a szükségletek szerinti pontos rangsorolás alapján végezzék el a munká­kat. Az első fél évben örhalom­nál a 22-es fő közlekedési út és a Mária-major felé tartó bekötő út találkozásánál le­vő csomópontot építették át. Ezen túlmenően is a 22-es úton végeznek el nagyobb munkákat: új aszfaltszőnyeget terítenek le, buszöblöket hoznak létre, csomópontokat építenek át. A 21-es úton a 22- es kilométerkő térségében mintegy négyszáz méter hos­szon került sor nagvcbo útja­vításra. Ez idő alatt készült el 300 ezer négyzetméternyi feiü.eti bevonás mintegy ötven kna- méter hosszon. Aszfaltburko­lat épült ki Galgaguta és Nóg- rádsáp, illetve Becske és Bér­céi között. Jelenleg is több helyen dolgoznak az útépítők. A Ce- red és Zabar közötti út felü­leti bitumenes kezelésen esik át, hasonló munkát végeznek el a 22-es úton Dimitrov- puszta térségében, Szügyben pedig két hidat kiszélesíte­nek. Felújítják az aszfaltbur­kolatot a 22-es út Szécsény és Endrefalva közötti szakaszán, korrigálják, szélesítik az íve­ket is. Szécsény és Salgótar­ján között öt helyen hidat épít az Egri Közúti Építő Vállalat, valamint a Felső- Zagyvai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. To­vábbá hídépítés folyik az jjt vonalvezetésének korrigálásá­val Ludányhalászi és Pös- tyénpuszta között is. Idén kezdték meg a közúti igazgatóságok speciális Csepel tehergépkocsikkal való ellátá­sát, a program keretében, a Nógrád megyeiek is kaptak két speciális szállító jármü­vet. A salgótarjáni központi telepen folyamatos keverőbe­rendezést helyeztek üzembe a pernyebeton előállítására, aminek nemcsak energiataka­rékossági, hanem környezetvé­delmi szempontból is nagy a jelentősége. Nagy gondot for­dítottak a közúti-vasúti ke­reszteződések rendbetételére a vizsgálatok során több hiá­nyosságot felszámoltak Nóg­rád megyében. Érdeklődők Seregi József Nő drapériával című siittői mészkő szobra előtt Barna Alfréd felvétele A főtér, azaz a megyeszék­hely Tanácsköztársaság tere, tizenharmadszor népesedett be szobrokkal ezen a nyáron. A fiatal városnak tizenharmadik éve hagyománya a nyári sza­badtéri szoborkiállítás, azaz, hozzátartozik már Salgótar­jánhoz, tudjuk, hogy lesz s várjuk. A tradíciónak megfelelően a kiállítás három résiből áll. Tizenkét alkotó — köztük két nógrádi, idős Szabó István, Kossuth-dijas érdemes mű­vész és Bobály Attila — mü­vei láthatók a téien. A József Attila Városi-Megyei Művelő­dési Központ előterében czől- lősy Enikő szobrászművész kamarakiállítását rendezték meg, az intézmény üvegcsar­nokában pedig Borsódy Lász­ló és B. Urbán Teréz kera­mikusművészek munkáit állí­tatták ki. A XIII. szabadtéri szobor- kiállítás ünnepélyes megnyi­tójára pénteken délután, ve­rőfényes napsütésben került sor, nagy számú érdeklődő, valamint a megye és Salgótar­ján párt-, állami és tömeg­szervezeteinek vezetői, továb­bá a kiállító művészek jelen­létében. Az egybegyűlteket Kun András, Salgótarján városi Tanácsa művelődésügyi osztá­lyának vezetője köszöntötte, majd Kugel Tiborné, a Salgó­tarjáni városi Tanács elnök- helyettese megnyitotta a kiál­lítást. Beszédében méltatta a kiállítás jelentőségét, váro­sunkban, a salgótarjáni errj- ber életében betöltött szere­pét. A szabadtéri kiállítás törté­netében idén először került sor a kiállított műalkotások díjazására. A dijakat Szilasi András, a Nógrád megyei Ta­nács művelődésügyi osz'ú'yá- nak vezetőhelyettese adta át: a Nógrád megyei Tanács dí­ját Csikszentmihályi Róbert­nak, Salgótarján város díját Marosits Istvánnak, a József Attila Városi-Megyei Műve­lődési Központ díját pedig Pa­lotás Józsefnek, a kiállítás zárásakor odaítélik a közönség díját is. Szavazni a művelő­dési központban lehet. Fél órával később az üveg­csarnokban megrendezett ke­rámiakiállítás megnyitása következett. Molnár Zsolt, művészeti író, a' tárlat rende­zője elemezte a keramikus házaspár alkotásait, s ajánlot­ta meleg szavakkal a művészi kerámiák megtekintését. A XIII. szabadtéri szobor- kiállítás, valamint a Borsódy házaspár tárlata augusztus 29-ig várja az érdeklődőket. Több mint nyolcezer nógrádi pajtás táborozik Bányabiztonsági intézkedések Nógrádban Felülvizsgálták a föld alatti üzemek szellőztetését Bányakiürítési gyakorlatok — Medenceügyeleti rendszer Úttörők itthon ' Nógrád megye úttörői kö­zül több mint nyolcezren vesznek részt az idei nyáron valamilyen táborozáson. Leg­többen. úttörőcsapatukkal in­dulnak el hazánk kv.iönféle tájaira, hogy ott egy-két he­tet eltöltve megismerkedje­nek a vidék történelmi neve­zetességeivel, természeti szép­ségeivel. A pajtások közül évről évre többen jutnak el külföldi országokba. illetve onnan egyre többen jönnek hozzánk. Péntek délelőtt c.rkezert kétnapos Nógrád megyei lá­togatásra a csillebérci tábor egyik külföldi csoportja, melyben 12 bolgár. 8 olasz és 13 jugoszláv gyerek, illetve felnőtt vezető kapott helyet. Elsőnek Hollókő nevezetessé­geivel ismerkedtek a vendé­gek, megtekintették a falu­múzeumot, találkoztak a, ba­lassagyarmati járás úttörői­vel, kikkel együtt játékokat, dalokat tanultak. Délután a megycszékheh/re utaztak a külföldi pajtások, s fölkeres­ték a tóst.rándi úttörőtábort, a' ■ J másfél óiéi 1 öltötte.z c~ o‘ r"'i gyerekekkel. Az esti pr • ■, ni. különleoességét az ad­ta, hogy a bolgár, olasz és és külföldön jugoszláv gyerekek cgy-egy kazán család vendégei lehet­tek. Megismerkedtek az ott lakó gyerekek szüleivel, élet- körülményeivel és elbeszél­gettek közös gondjaikról, munkájukról, tanulmányaik­ról. A mai program során Salgótarján művelődési köz­pontjában látogatnak a ven­dégek, városnézésen vesznek részt, s megtekintik a bánya- múzeumot, majd a délutáni órákban indulnak vissza Csil­lebércre. A július 15. óta megyénk­ben tartózkodó kemerovói gyerekek már a hazautazás­hoz készülődnék, a kellemes két hél emlékeivel. Tizenhat kiváló Nógrád megyei úttörő Lengyelországba készül, Míg Franciaországból a napokban érkezik hasa az a 10 fős gyermckdelegáció, amely két hetet töltött Párizsban, illetve Közép-Franciaország egyik úttörőtáborában jártuk. Mind­ezekből is kitűnik, hogy me­gyénk kiváló úttörőinek bő­séges lehetőségük adódott a vakáció során a hazai és kül­földi utazásra, melynek hasz­nát szeptemberben kezdődő iskolaévben bizonyára mások is kamatoztathatják. Az elmúlt időszak tragikus bányaszerencsétlenségei után rendkívüli intézkedések meg­tételére hívta föl a bányák, köztük a Nógrádi Szénbányák figyelmét az Ipari Miniszté­rium. A végrehajtásra intéz­kedési tervet készítettek a Nógrádi Szénbányák szak­emberei — felelősök, határ­idők megjelölésével. A tervben szereplő teen­dők elvégzéséhez azonnal hozzáláttak a nógrádi bá­nyákban. Minden egyes rob­bantómestert egy-egy napon át ellenőriznek a munka meg­kezdésétől annak teljes befe­jezéséig. A bányásztragédiák eddigi vizsgálatai is azt mu­tatják, hogy a robbantással kapcsolatos szabálytalanságok beláthatatlan bajok előidézői lehetnek. Sor került a föld alatti üzemek szellőztetésének tel­jes felülvizsgálatára is. Ko­rábban üzemenként egy em­ber végzett levegőmérést kü­lönböző időkben. Az intézke­dési terv érteimében 12 tagú csoportot hoztak létre a bá­nyák légellátásának mérésé­re. A csoport tagjai több he­lyen azonos időben végezték el a méréseket, s ezzel a mód­szerrel több hibalehetőség ki­szűrésére nyílt mód. A szerzett tapasztalatok alapján szükség szerint mó­dosították a bányák üzemza­var-elhárítási tervét, a vál­toztatásokat valamennyi il­letékessel ismertették. Minden egyes üzemnél bányakiüríté­si gyakorlatokat hajtottak végre, ezek tapasztalatait ugyancsak beépítették az üzemzavar-elhárítási tervbe. Felülvizsgálták továbbá a fejtés, elővájás biztosításával foglalkozó biztosítási, techno­lógiai előírásokat. A munkát év elején megkezdték, de a kányásd szerencsétlenség kap­csán újabb módosításoknak vetették alá az előírásokat,- Az információátadások jő megszervezése, az átfedések kiszűrése, az illetékességek tisztázása végett megváltoz­tatták n Nógrádi szénbányák ügyeleti rendjét és informá­cióközléséit. ^Vállalati szinten medenceügyeleti rendszert hoztak iét-rev mely nemcsak hét végeken, hanem a hét minden egyes napján szolgá­latot teljesít. A bányászati egyesülés igazgatói tanácsa értékelte a Nógrádi Szénbányák intézke­dési tervét, s újabb szempon­tokkal egészítette ki. Ezen túl­menően a napokban tüzete­sen átvizsgálta a tervet az Or­szágos Bányaműszaiki Főfel­ügyelőség, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete, vala­mint a kerületi bányaműsza­ki felügyelőség, s pótlólagos feladatokkal bővítette ki a már tervben foglaltakat. Ész­revételeik alapján, a Nóg­rádi Szénbányák újabb intéz­kedési tervet készített. A gondos vizsgálódás so­rán megjelölt tennivalók a jövő év első negyedével be­zárólag adnak fontos munká­kat az ezért felelős szakem­bereknek. De a legpontosabb előírás, a legfejlettebb tech­nika sem nyújt megbízható védelmet a föld mélyén dol­gozóknak, Ha azok betartásá­ban, a betartás ellenőrzésében nem érvényesül a fegyelme­zett követkeaetegséjg. ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteki ülésén összefoglaló jelentést vitatott meg és fogadott el az általá­nos iskolások iskolai elhe­lyezésének és szociális ellátá­suk megszervezésének ellen­őrzéséről. Tekintettel a téma társadalompolitikai jelentősé­gére, a KNEB a jelentést a Minisztertanács elé terjeszti. A testület elfogadta egy most kezdődő ellenőrzés programját: a népi ellenőrök széles körű vizsgálattal mérik fel, hogy hol tart a gazdasá­gos anyagfelhasználási és . technológiai-korszerűsítési kormányprogram alumínium­takarékosságra vonatkozó felt adatainak végrehajtása. A bizottság végezetül tájé­koztatót hallgatott meg a la­kosság fuvarigényeinek hely­zetéről, azl981-es KNEB-vizs- gálatot követő Intézkedésije végrehajtásának tapasztalatai­ról. Megállapították, hogy je­lentősén bővültek a lakossá®, lehetőségei, elsősorban annaW eredményeként, hogy a teher­gépjármű-fuvarozás önálló kis­ipari tevékenységként végez­hető, és egyes állami szállítá­si vállalatok is szélesítették lakossági szolgáltatásaikat. A KNEB további javulást előse­gítő intézkedéseket kezdemé­nyezett az illetékes szervek» dél. (MTi) ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom