Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
Ä nemzetköz! grafikai művesztelep vendégei f-f 2j Álekszej Hmelevszkoj Sztrunino városa Rettegett Iván cár idejében épült. A történeimi emlékek mellett másfajta nevezetessége is van a településnek. Ebben a városban él — a lakosság lélekszámúhoz viszonyt va — a letöbb képző- és iparművész a Szovjetunióban. Ügy mondják, minden Száz lakosra legalább kettő jutna belőlük, ha valamennyien otthon dolgoznának. A művészi pályára lépő sztruninóiak újabban azonban „szétszóródnak” az orli szágban. Csak j E |i i B! ] ]p J KemerovólííilliiíÉT: ban öt sztruijaP' ninói művész MHi dolgozik napjainkban. Egyikük Álekszej Hmelevszkoj, aki a közelmúltban négy napot töltött a salgótarjáni nemzetközi grafikai művésztelepen. Jóllehet a harminckét éves fiatalember elsősorban szobrászként ismert, szinte valamennyi képzőművészeti ág — így a grafika — közel áll hozzá, sőt — mist alábbi életrajzából kitűnik _ az iparművészettel i s szoros kapcsolatban állt. Álekszej Hmelevszkoj 1951- ben született, a magyarra „Farkaslövés”-nek fordítható városkában. Bár apja történész, elmondható, hogy szű- kebb családjukban Is tradíciói vannak a művészeteknek. Álekszej gyermekkorában bátyja — aki ma szintén szobrászattal foglalkozik — már ígéretes képeket festett, és természetesen ez öccsére is hatott. Mindketten eljártak A. Tyihonov művészeti stúdiójába, de a kamaszkor beköszöntővel Álekszej el-elma- radt a jó hírű iskolából. „Azután eljött az az idő, amikor komolyan kezdtem el gondolkodni az életről.” — emlékezik vissza a művész. — „Megpróbáltam megkeresni helyem a felnőttek világában, felmérni, mely területen tudnék leginkább kibontakozni.” Ekkor ismét bátyja siet segítségére, valamint egy atyai jó barát, Rudolf Karjagin szobrászművész. ösztönzésükre kezd el ismét művészetekkel foglalkozni, ezúttal a sztruni- nói textilművészek csoportjában. A moszkvai iparművészeti főiskolán azonban máraz ötvös szakon végez 1974-ben, de sokat foglalkozik emellett a képzőművészettel is. Jellemző, hogy főiskolai éve alatt két jelentős kiállításon mu- ' tátják be munkáit; festményeit és grafikáit Időközben a mesterének vallott Karjagin Kemerovóba kerül, ő ajánlja a helyi mű- mészeti szövetségnek — hívják Szibériába Alekszejt. A bemutatkozás várakozáson feiiil sikerül. A „Szocialista Szibéria” elnevezésű kiállításon egyöntetű tetszést arat érméivel. Néhány munkája Párizsba is eljut egy nemze'közi kiállításra, 5t magát pedig Lengyelországba küldik rövid tanulmányútra Idestova egy évtizede él és alkot Kemerovóban Álekszej Hmelevszkoj. E tíz év során meghatározó fordulatot vett művészi pályafutása — itt kezd el szobrászattal foglalkozni. Témái azonban változatlanok; grafikáin, kisplasztikáin, festményein, szobrain egyaránt a munka ábrázolása kap elsődleges szerepet, illetve a művészetekről vallott gondolatai. Mondhatnánk úgy is. hogy műveiben a munka és a művészet szintézise tükröződik. ö maga így fogalmaz: „A realizmusban hiszek, de a parttalan realizmusban. Nekem persze vannak -»partjaim", melyek hol szőkébbek, hol tágabbak mások határainál.” Kemerovo egyik forgalmas utcájában _ a.Nógrád utcán — hatalmas szoboregyüttes reprezentálja szovjetunióbeli testvérmegyénk és Nógrád tesvéri barátságát. Alkotója Álekszej Hmelevszkoj. A kompozíció megalkotásához 1976- ban fogott, és 1980-ban került sor a mű leleplezésére. Három évvel később a művész most személyesen is ellátogathatott Salgótarjánba. A grafikai művésztelepen lévő szobája asztalán — ottjár- tunkkor — nógrádi tájakról, emberekről készített vázlatok hevertek... ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI o p. k. Készül a tájszótár 2. kötete A Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézetében B. Lőrinczy Éva főszerkesztő és Hosszú Ferenc szerkesztő vezetésévei befejezésükhöz közelednek az új magyar tájszótár második kötetének munkálatai. Az anyaggyűjtés 1950-ben kezdődött, az első, 1979-ben megjelent kötet után — amely a tájszavakat a-tól d-ig tartalmazza — most a j betűig terjedő corpuson dolgoznak. A négykötetesre tervezett tájszótár több mint 120 ezer szócikket tartalmaz majd. Az új magyar tájszótár az 1890. és 1960. közötti időszak nyomtatott és kéziratos nyelvjárási és néprajzi forrásaiban eddig szétszórt, s így a tudomány számára szinte hozzáférhetetlen tájszóanyagol adja közre. Az első magyar tájszótár Vörösmarty Mihály nevéhez fűződik és a Magyar Tudós Társaság 1838-ban adta ki. A másik jelentős lexikográfia: alkotás — a most készülő négykötetes munka előzménye — Szinnyei József 1893. és 1901. között kiadott kétkötetes magyar tájszótára. Sziny- nyei volt az, aki megfogalmazta a tájszótár lényegét: annak minden olyan szót tartalmaznia kell. mely a köznyelvben nem él, de a nyelvjárásokban megtalálható. Portugáliába utazik a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara A Budapesti Filmharmóniai Társaság zenekara Kórodi András karmester vezetésével július 28—30. között a portugáliai Estorilban vendégszerepei. Műsorukban Brahms [X. szimfóniája és kettős ver senye, Wagner a Nürnbergi mesterdalnokok című operájának nyitánya és a Wesen- donck-dalok című ciklusa, Erkel Hunyadi László nyitánya, Braga-Santos brácsaversenye, Freitas Branco II. szimfóniája és Lopes-Graca szvitje csendül fel. A koncertek szólistái — többek közt — Margarita Lilova bolgár énekesnő, Varga Tibor hegedőművész lesznek. Az együt tes a portugáliai vendégszereplés után Spanyolországban ad két koncertet. Manapság senki sem tudja pontosan megmondani, honnan eredt ez a furcsa név: Csukló Erdő. Volt egy olyan hivatalos legenda, amely szerint háromszáz évvel ezelőtt Tötz birodalmi marsallnak — Arkanar későbbi első királyának — vasszázadai, a rézbőrű barbárok hordáit üldözve, utat törtek a vadonon keresztül és itt, a pihenőkön, a fehér fák kérgéből híg sört főztek, amely leküzdhetetlen csuklást oko* zott Állítólag innen származott ez a furcsa név. Akár így van, akár másként, ez nem egészen közönséges erdő volt. Kemény, fehér' törzsű, hatalmas fák nőttek benne, amelyek sehol másutt a Birodalomban nem maradtak meg: az Irukani Hercegségben sem, még kevésbé a kereskedő Szoan Köztársaságban. Azt beszélték, ilyen erdő sok van a barbárok országában, de a barbárok .országáról sok mindent mesélnek... Az erdőn keresztül út haladt, amelyet vagy két évszázaddal ezelőtt vágtak: Az ezüs'tbányához vezetett, és ez a hűbéri jog szerint a Pampa báróké, Totz marsall egyik harcostársának leszármazot- taié volt. A Pampa bárók hűbéri joga évi tizenkét púd színezüstbe került az arka- nari királyoknak, ezért mindegyik király trónra lépése után sereget gyűjtött, és Bau várának, a bárók fészkének bevételére indult. A vár falai erősek voltak, és a szétvert hadsereg visszatérése után az arkanari királyok újra, meg újra megerősítették a Pampa bárók hűbéri jogait, más kiváltságokkal egyetemben. A Csukló Erdő sötét titkokkal volt tele. Nappal a délre vezető úton érccel megrakott szekérkaravánok vonultak, éjjel azonban az út kihalt volt. Azt beszélték, hogy pókok ugrálnak az ágakról a lovak nyakára, egy pillanat alatt átharapják ereiket, s mohón szívják a vérüket. Azt beszélték, hogy az erdőben az óriás Peh vadállat kóborol, amelyet pikkely takar. Valaki látta, amint fényes nappal, panaszosan dörmögve áthaladt az úton a csupasz vadkan. Akadt itt szökevény rabszolga, lapockái között bélyeggel, szótalan és könyörtelen, akár a bolyhos vérszopó pók. Meg hétrét görnyedt varázsló, aki titkos gombát szedett bűvös főzeteihez, amelyek segítségével az ember láthatatlanná válhat. A félelmetes Görbe Mérleg legényei is járogattak az úton és az ezüstbányából megszököttek is. Egy mérföldre az úttól, egy vénségtől elszáradt, óriási fa alatt, megfeketedett faház süppedt a földbe. Emberemlékezet óta itt állt, ajtaja mindig zárva volt, a korhadt tornác előtt pedig egész fatörzsből faragott, roggyant bálványok meredeztek. Ez a ház a legeslegveszedelmesebb volt a Csukló Erdőben. Nem túl régen, az Özön faluból való Fityisz Irmó, a józan életű falubolondja, egy este odatévedt a házhoz és benézett az ablakon. Egészen hib- bantan tért haza, és miután kissé összeszedte magát, elmesélte, hogy a házban éles fény volt, az egyszerű asztalnál felhúzott lábbal ült a pádon egy ember és hordóból ivott, amelyet fél kezével tartott. Nyilvánvalóan maga Szent Mika lehetett, még a megtérése előtt; többnejű, korhely és mocskos szájú, Ai egész környékről odagyűltek, hogy meghallgassák a bolond elbeszélését. A dolog azzal végződött, hogy megjelentek a rohamosztagosok, és a kezét hátrakötve elhurcolták Arkanar városába. A házról mindazonáltal továbbra is beszéltek, és mostanában csakis Részeg Barlangnak nevezték... Rumata a Részeg Barlang tornáca előtt leszállt a lováról, a kantárszárat az egyik bálvány köré csavarta. A házban fény égett, az ajtó tárva volt, és az egyik sarokvason csüngött. Az asztalnál Ka- bani atya ült. — Jó estét, Kabani atya — szólt Rumata, és átlépte a küszöböt. — Üdvözlöm — válaszolt Kabani atya. Ruir.ata az asztalhoz ment, kesztyűjét ledobta a padra, és megint ránézett Kabani atyára. Az mozdulatlanul ült, s petyhüdt arcát két tenyerébe támasztotta. Őszbe csavarodó, bozontos szemöldöke úgy csüngött orcája fölött, akár a száraz fű a szakadék szélén. — Magam találtam ki! — mondta, miután erőlködve felhúzta jobb szemöldökét, — Magam! _ Minek?... — Jobb kez ét kiszabadította arca alól, megrázta szőrös ujját. Semmi közöm az egészhez!... Én találtam ki ... és semmi közöm hozzá, ogye'’ Rumata kicsatolta övét, a fején keresztül lehúzta a vállszíjat a kardokkal. — Nos! — nógatta. — Hát a láda! — rivallta Kabani atya. és hosszas hallgatásba burkolózott. Rumata, aki le nem vette róla a szemét, átemelte a pádon a lábát, a két kardot maga mellé tette, és letelepedett. (Folytatjuk) SZÉPEN MAGYARUL - SZÉPEN EMBERÜL A tucat, mint emberi mértékegység? A tucat köztudomásúlag nem egyéb, mint tizenkét darab valamely árucikkből, vagy más tárgyból: zsebkendőből, dobozból, gombból, miegymásból. Nem lehet hát kifogásunk a rádióriporter ellen, aki megelégedéssel jelenti, hogy a tavasai ifjúsági napok programja „több tucat oldalt” tesz ki. Egy folyóiratban olvastuk, hogy évente két tucat könyv jelenik meg, amelyeket érdemes alaposan áttekinteni. Beszélünk és olvasunk azonban rosszallólag tucatáruról, más szóval: bóvliról, azaz nem valami finom minőségű áruról. De ismerünk tucatembereket is, akikről ugyancsak különösebb tisztelet nélkül szólunk, mert jelentéktelenek, semmiben ki nem emelkednek, átlagemberek. Így aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy a tévé híradásából úgy értesültünk: „másfél tucat garázda elem ellen” indítottak eljárást. Valóban megérdemlik a hőbörgők, hogy kellő megvetéssel említsük őket. De ártatlan gyerekek csoportjáról legfeljebb bizalmasan mondhatjuk azt, hogy „egy tucat gyerek játszik a tisztáson”. Nem szívesen hallottuk azonban a tévében egy tisztviselőtől a megnyugtató hírt: „több tucat gyerek került családi körbe”. Egy kissé stílustalan fogalmazásmód, nem szeretjük, ha gyermekeinket tucattal mérik. Azt pedig már bántónak érezzük, ha azt olvassuk, hogy „évente sok tucatnyian vesztik életüket a légcsőbe csúszott idegen testtől, amely elzárja a levegő útját”. Szinte már kegyeletsértés, ha az igazságos harsnak — mint a tévében hallottuk — „több tucat áldozata van”. Bennünket, hallgatókat sem igen tiszteltek meg, amikor egy erősítőberendezésről szólva a tévében „több tucat hallgató ellátásáról” tettek említést. Tapintatlan stílus ez. A hallgató okkal érezheti magát sértve az újságírók nevében, ha a tudósító azt jelenti, hogy „több mint egy tucat újságíró” vett részt a Parlamentben a kitüntetési ünnepélyen. A tudományos kutatók nevében tiltakozom magamban, amikor egy könyvismertetésben azt olvastam, hogy a szerző „fél tucat magyar retorikust ismertet”. S végül mint olvasó háborogtam azon, hogy a kritikus egy irodalomtörténeti munkát ismertetve a fejezetekben felsorolt szerzők listáinak olvastán azzal vádolja a szerzőt, hogy csak úgy „sodorja-pörgeti az írókat, költőket. Tucatjával’’. A tapintat elemi követelményének szellemében legalább az ártatlanul elpusztuló, a szolgáltatásra várakozó, a dolgozó, a kutató, az alkotó embert tiszteljük meg a megvető, a becsmérlő, vagy éppen megszégyenítő „tucat” stílustalan jelző helyett a legalább közömbös néhány, -több, számos, nagyszámú stb. szayak valamelyikével. Az emberség nevében joggal kérhetjük felebarátunktól, hogy ne a darabszemlélet alapján vegyenek számba bennünket. Szende Aladár | műsor KOSSUTH RADIO: 8.25; Andó Mihály nótákat énekel, Oláh Ernő gordonkázik 8.47: Puccini: Giannl Schicchi. Egyfelvonásos opera 9.44: Bagoly Tivadar Tihamér versei 10.05,.- Gyermekeknek 10.45; Beethoven- C-dúr zongoraverseny 11.2.2: Jogi arcképcsarnok 11.37: Kháron lad’kián va?• az öregedé^ tünetei XV/13. rfimv 12.40: Reklár Sándor Iván: Ködlovas. Könyvszemle Sugár Rezső kamarazenéjéből Daloló, muzsikáló tájak: Hajdú-Bihar megye A préri. James Fenimore Cooper regénye rádióra alkalmazva Fúvósátiratok Kóruspódium Külföldről érkezett... Csutka István hangjátékaiból: Ü1 a hideg- é vacsorához. (Ism.) Hallgatóink figyelmébe! Külpolitikai könyvespolc. (Ism.) Hallgassuk Esti magazin Közvetítés az országos úszóbajnokságról Nagy színházi siker volt: A bolond lány. (Ism.) :.a1o< felolgo/ás*: PaK" hárválas/tó latok .’1.40: Adót ti"! gok - lehetőségek a Bala’onfelvidéki Erdó- é.s Fafeldolgozó Gazdaságai Tíz perc külpolitika Régi hires énekesek műsorából Stratégiai tervezés Starker János gordonkázik Hajdú Sándor tancdalaiból együtt 19.25: *1.26. NÓGRÁD - 1983. július 21., csütörtök 22.20: 22.30: 22.51, 23.11: 0.10 8.20. 8.35 10.00: 12.35: 13.00: 13.20: 13.32: 14.00: 16.35 17.30: 18.36; 19 27 • 9.52: 19.55: 20.35; 21.05: 21.25 21.30: PETŐFI RADIO: : Forradalmi dalok (Ism.) Tíz perc külpolitika. : Napközben — Esztergomban Zenedélelőtt : Mezők, falvak éneke Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót : Éneklő ifjúság Kodály: Gyermektáncok Válogatott perceink. Szél Júlia összeállítása : idősebbek hullámhosszán (ism.) : Segíthetünk? .Kyri" Bemutatjuk Ambru1 Kyrl ir nagylemezét Draskóíw László népzen°i feldolgozásaiból : Reklám : Slágerlista : A 04, 05. 07 lelenti. .. (sm.) : Szimfonikus táncok : Reklám : Kabarécsütörtök 22.40: Tál abér Erzsébet és Kovács Lajos nótákat énekel 23.20: Zenés látékokból MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05- A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Kiskörei hétköznapok. — Kisvárosi női szabó naev sikerei. — Szanatórium a park közepén. Dobog Béla jegyzete.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 16.40: Hfrek 16.45: Erdőzug. NSZK tévéfilm 17.15: Cézár és a detektívek. Csehszlovák látékfilm 18.00- Reklám 18.05 relesport 18.30: Képújság 18.35' Pálvamódpsitás. Páriái? földek 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó 1. 20.00: Lulu Dubaiban. Angol zenés film. 20.55: Hírháttér 21.45: Népzene zenekarra 21.50: Viaszfigurák. Tévéjáték 23.00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.01: Zenés nyári esték (ism.) 20.40: Párizs 1983 március 22. Dokumentumfilm 21.05: Tv-híradó 2 21.25? Párizsi zsánerképek. A Contresearpe utcai pék. Francia rövidfilm 21.45: Charlie Bubbles. Angol film 23.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.301 A csehszlovák tengeri najók és tengerészek 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.orr: Hedvig Tv-játék 21.20? Gazdaságpolitikai maga/.in-2.00 E< törvéni 24 óra alatt 22.15 Találkozás szovjet műrészekkel 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 18.10: Kubai zenés szórakoztató tv-műsor. (Ism.) 20 00. Zenés játék Mozart* Don Giovanni című operája alapján 20.40: A rendőrség naplójából 21.05: Túl kicsik voltak ahhoz, hogy dolgozhassanak. 21.30: időszerű események 22.00; Mrs. Stafford békés napjai MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A sárkány éve. Színes, szinkronizált szovjet történelmi film. Háromnegyed 6 és 8 órától: Hurrikán (14). Színes amerikai film — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Az Ezüst-tó kincse. Színes, szinkronizált NSZK—jugoszláv kalandfilm. 8 órától: Goodbye és ámen (14). Színes olasz bűnügyi film. — Pásztói Mátra: A Karatézé Cobra visszatér 06). Színe«, szinkronizált japán krimi. —■ Széchényi Rákóczi: Névtelen vár. Színe« megvár film. — Kistere- nyei Petőfi; Zsákutca (14) Színes szovie-» film. — Nagylóc: Seriff az égből. Színes, olasz fantasztikus kalandfilm. — Jobbágyi; Jobb ma egy nő, mint tegnap három (16). Színes szinkron nizált francia filmvígjáték.
