Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

Több mirelit zöldség Teljesítette féléves tervét a hűtőipar Sikerrel teljesítette a hű­tőipar első félévi tervét. Az előző év azonos időszakához képest 6 százalékkal növelte termelését, tovább javult a hazai lakosság ellátása mire­littermékekből és az export is kedvezően alakult. Mind­ehhez a gyárak eredményes munkája mellett hozzájárult az is. hogy zöldségből, gyü­mölcsből viszonylag kedvező­ek voltak a terméseredmé­nyek. Most is teljes kapacitással dolgozik a tíz mirelitüzem, napi 400—500 tonna terményt fogadnak. Mivel az igények némiképp a mirelit zöldség iránt fokozódnak, e termé­kekből növeli az előállítást többi között a bajai, a győri és a miskolci hűtőház. A zöldbabot, az uborkát és tö­köt dolgozzák most fel, jú­lius végén pedig megkezdő­dik a paradicsom és a papri­ka fagyasztása. A gyümöl­csök közül a málna, a ribisz­ke. a meggy és a cseresznye feldolgozása már befejeződött, a közeli hetekben a szilva­szezon következik, majd Za­laegerszegen, Székesfehérvá­ron és Baján a külföldön is igen keresett csöves kukorica mirelitté fagyasztása ad na­gyobb munkát. A termékek nagy része a raktárakba kerül, a téli idő­szakban szállítják majd ki az üzletekbe, más részét expor­tálják. Ehhez kedvező felté­teleket teremtett a közelmúlt­ban egy hamburgi céggel kialakított vegyesvállaíat, amelynek működésével lehe­tővé vált, hogy a magyar hű­tőipari termékek állandóan jelen legyenek az exportpia­cokon, ily módon javulhatnak az eladási feltételek. Ezekben a hetekben nem csupán saját termékeit tárol­ja az ipar a hűtőházakban, hanem a társ élelmiszeripa­ri üzemeknek bértárolást is vállal; a győri, a zalaeger­szegi és a békéscsabai mirelit­üzemek: például tej- és hús­ipari termékeket raktároznak. A zsúfoltságon némiképp enyhít a tavaly átadott tízezer tonna kapacitású új bajai hű­tőház, ám így is igen körül­tekintő szervezést, s a szállí­tás összhangját kívánja a hűtőházak minél jobb kihasz­nálása. A jelenleginél is feszítet­tebb munka szeptemberben indul, amikor egyidőben na­gyobb mennyiségű paprika, pa­radicsom, karfiol feldolgozá­sáról kell gondoskodni, ekkor a mostani nyersanyag meny- nyiségének a kétszeresét fo­gadják naponta. Ahonnan á ZIL-ek jönnek Évi 200 ezer teherautó a Szovjetunió nagy múltú vállalatától Á moszkvai Lihacsov autó­gyár egyike azoknak a szov­jet nagyüzemeknek, amelye­ket régi és igen jó kapcsola­tok fűznek hazánkhoz, amint az a Kádár János elvtárs ve­zette magyar delegáció mos­tani látogatása alkalmával is szóba került. Népszerűek Magyarországon A hírneves ZIL tehergépko­csik hosszú időn keresztül igen nagy népszerűségnek ör­vendtek hazánkban. (A ZIL rövidítés a gyár nevéből ered: Zavod Imeni Lihacsova.) Tízezernél is többet vásárol­tunk belőlük az elmúlt terv­időszakban, s csak néhány éve csökkent a kereslet, mert viszonylag magas az üzem­anyag-fogyasztása. Ám min­denre van megoldás: tavaly határozat született a már üzemelő és új beszerzésű ZIL gépkocsik átalakításáról dízelmotorosra. Már folynak is az ezzel kapcsolatos tárgyalások, amelyeknek remélhetően ez a magas színtű látogatás is újabb lendületet adott. Nagy múltú gyárral állunk kapcsolatban. A kezdetek ugyanis még az első világhá­ború idejére nyúlnak. Az ak­kori moszkvai' automobil- egyesülés 1916-ban építette ezt az üzemet, hogy Olaszor­szágból érkezett alkatrészek­ből szereljék össze a jármű­veket. Az első teherautót saját alkatrészből csak a szovjethatalom győzelme után készítették. Ez volt 1924-ben az AMO—F15 jelű tehergép­kocsi, amiből aztán 1930-ra már 3200-at gyártottak. Né­hány év múlva nagy rekonst­rukció ment végbe a gyár­ban, s ennek során 1934-től új típusú tehergépkocsikat gyártottak — ZISZ 5 és ZISZ 6 néven —, valamint autó­buszt is és 1936-tól a ZISZ —101 és ZISZ—110 típusú személygépkocsikat. hacsov az egész szovjet gép­kocsiipar egyik kiemelkedő vezetője volt és 1953-tól a Szovjetunió, majd az OSZSZK autóközlekedési minisztere­ként tevékenykedett. Halála évében nevezték el róla a gyárat, egyúttal o’yan férfiról emlékezve meg, aki beírta ne­vét a polgárháború harcai­nak történetébe is. A gyár előtt azonban még újabb nagy fejlődési időszak állott. Az 1962-es nagy mű­szaki felújítással lehetővé vált, hogy még korszerűbb 160 ezer dolgozóval, akik Kö­zül magában a ZIL gyárban 75 ezren dolgoznak. És igen szép a produktum is: évente kétszázezer középkategóriájú teherautót, 25 ezer ZIL 115-ös személygépkocsit állít elő. Sőt mellékprofilja is kiala­kult a lakosság jobb ellátása érdekében, mégpedig háztar­tási hűtőgépeket gyártanak. Évente 125 ezret. Ami a jelenlegi választékot illeti, eléggé széles körű. Ké­szítenek 6 tonnás teherbírá­A szerelőiizem vezérlőpultjáról irányítják a szerelőszalag­hoz a beépítendő alkatrésze két típusra térjenek át, mégpedig a gyártás folyamatosságának megszakítása nélkül. Mind­ezekhez a nagy lépésekhez és a külföldön megnövekedett kereslet kielégítéséhez új szervezeti keretekre is vo’t szükség. Ezért alakult meg 1971-ben a mai ZIL termelői egyesülés. Ez a ZIL teher­gépkocsik gyártásában addig is szorosan részt vevő válla­latokat fogja össze egységes szervezeti keretbe. Újabb típusok Ez a keret nem kevesebb, mint tizenhat gyárat jelent, súakat, megnövelt platóhosz- szal is, aztán 6,4 tonnás nyergesvontatót, 3,5—5 tonna teherbírású összkerék-meghaj- tású tehergépkocsit, 10 ton­nás teherkocsit és a KAMAZ dízelmotoros teherautókat, meg eg^éb típust. Örömmel gondolhatunk ar­ra, hogy valami kis részünk nekünk is van-e világhírű gépkocsik előállításában. Leg­alábbis a küllemben. Néhány esztendeje ugyanis mintegy 20 millió rubel értékű festő- berendezést szállítottunk, s ezzel festették a különféle öt- tonnás teherautókat. A névadó Lihacsov Ezt a szép fejlődést a há­ború torpantotta meg, amikor azonban igyekeztek megmen­teni az elért eredményeket, értékeket és a nagy honvéde­lem szolgálatába állítani. Ezért a gyár egy részét a hát­országba telepítették. Nem sokkal a győzelem után, 1946- ban elk’-vetkezhetett a fel­újítás időszaka. Két esztendő alatt olyan sikeresen halad­tak előre, hogy attól kezdve évente százezer teherautót, valamint ZISZ 154 és ZISZ 155 típusú autóbuszokat gyár­tották. A Lihacsov autógyár ne­vet 1956-bas vette föl ez a mind hatalmasabbá való üzem, annak a személyiségnek a tiszteletére, aki huszonöt esztendőn át — 1926-tól 1851- ig — a legnehezebb időkben volt az igazgatója. Ivan ui­H. András homályos sze­mekkel mesélte: — A traktor nekirontott a kunyhó falának. Szállt a vá­lyogpor, huppantak a téglák. Három ember lapátolta befelé a kutat. Mire a traktor vég­zett, a három ember is meg­pihent. Az öreg eper fák sor­ban hevertek a forró homo­kon. gallyuk halomba hányva. Csak álltam ott, néztem a pusztítást. Értettem én, hogy kell a téesznek a nagyobb föld, de a dédapám lába nyo­ma még ott volt a földeken. Családok éltek meg ebből a szőlőből vagy kétszáz éven át. Nemrég összefutottam H. Andrással. Pár mondat után megint a szőlődre terelődött a szó. — Birtokos lettem. A napi munka után jó kikarikázni a város határába. Dédapám sző­lejétől vagy két kilométerre bérbe adtak régi, elhagyott te­rületeket. Szakasztott olyan, Feltámadt szőlőskertek mint az a másik, öreg szil­vafák — heten vannak —, spanyol meggy, kajszibarack és vagy kétszázötven töke. Hiszed, nem hiszed, a kunyhó is áll. Kicsit kipofoztam, le­meszeltem, szalmával kijaví­tottam a tetőt. A gyerekeim egészen megváltoztak. Feke­ték, mint az ördög, fáról sza­kítják a gyümölcsöt. H. András megnyugodott. Minden alkalommal, amikor kinyitja a kunyhó ajtaját, a jókora vaskulccsal, gyerekko­rára, a múltjára is fényt nyit. Hogy mások miként véleked­nek, nemigen tudom. Ügy hi­szem. nem baj, hogy akadnak H. Andrások, akik a gyerek­korért vállalják az elhagyott szőlők fölvirágoztatását. Még Három éve áll a turisták, kirándulni vágyók, természetbe készülő diákok rendelkezésé­re az Ezermester- Úttörő- és If júságkereskedelmi Vállalat turisztikai kölcsönzőboltja. Két-, három-, és négyszemélyes sátrak, hátizsákok, hálózsákok, matracok és egyéb, a természetjáráshoz szükséges felszerelések várják az érdeklődőket. b. a. Kereskednek, kezdeményeznek, szolgáltatnak A gazdálkodást segítő TSZKER A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek többsége kap­csolatban áll a TSZKER-rel, ameljaiek szerepe egyre nö- veksimc a taggazdaságok gaz­dasági tevékenységének elő­segítésében. Erről beszélge­tünk Hankóczi Istvánnal, a Heves—Nógrád megyei TSZ­KER salgótarjáni kirendelt­ségének vezetőjével.. Növekvő önállóság — Közismert, hogy napja­inkban mind nehezebb elad­ni. Érvényes ez a mezőgazda- sági terményekre, termékek­re is? . — Igen, de kiegészíteném azzal, hogy nemcsak elad­ni, vásárolni is nehéz. A ke­reskedelem egyre több mun­kát, nagyobb erőfeszítést je­lent számunkra. A két megye TSZKER-ének egri területi központja ennek ellenére többszörös kiváló vállalat — legutóbb éppen a múlt évben nyerték el a ki­tüntető címet — ami elisme­résre méltó teljesítmény. — Ebben nagy szerepe van a személyre szabott terveknek, feladatoknak — folytatja Han­kóczi István. — így a válla­lati és az egyéni érdekek egy­beesnek. Hasonlóan kedvező az is, hogy az egyes kiren­deltségek teljes önállósággal rendelkeznek, rugalmasan, a helyi érdekek, a környező mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek figyelembevéte­lével tevékenykedhetnek. Várhatóan újabb lökést ad ári, sem tartom megszólandó- nak, ha mások a haszon fe­jében fognak horolót, kapát, metszőkést. Ügy vélem mind­annyiunk haszna, hogy a pusztulásra ítélt, egykor szé­pen termő tőkék most ismét fürtöket nevelnek. Én, ha ezeket az ízeket kóstolgatom, a tegnap felé fordulok. Nem dollárra Nemesített zamatok­ra fut össze a nyálam, H. András dédapja korának Il­latai, izei indítják el a gondo­lataimat. Az egymást segítő paraszt- emberek kivesző fajtájára, a munkában és a munkáért élők dolgos csapatára emlé­kezni. Nekem nem csak a megművelt, hasznot hajtó szőlősöket, a régi ízeket je­lenti egy-egy- dombra futó romhányi föltámadt szőlőcs- ke, szandai gyümölcsös. A régi­eket is. Akiknek nyomán ma sokan elin*'‘lfok. — hortobágyi — a fejlődésnek az is, hogy júli­us elsejétől a TSZKER ön­álló export-import joggal ren­delkezik. Igaz ez elsősorban marginális cikkekre, termé­kekre terjedt ki, azaz olyan áruféleségekre, amelyekkel — kisebb jelentőségüknél fog­va — a nagy külkereskedelmi vállalatok nem szívesen fog­lalkoznak. Egyharmadával nagyobb forgalom Ami viszont meglepő, a sal­gótarjáni kirendeltség harma­dik éve változatlan létszám­mal működik. — Mindössze öten látjuk el az évről évre növekvő fela­datokat. Ha lenne még két- három jól képzett mezőgazda- sági szakemberünk, jóval többre is képesek lennénk, ép­pen az előbb említett személy­re szóló feladatok miatt több­re vállalkozhatnánk. S ennek a mezőgazdaság is hasznát látná. Ennek ellenére sincs gond a tervek teljesítésével. A sal­gótarjáni kirendeltség az utóbbi években mindig több mint 10 százalékkal túltelje­sítette forgalmazási tervét. Idén az első fél évben 16 szá­zalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le a vártnál, be­vételi tervüket pedig 30 szá­zalékkal teljesítették túl. — Milyen a kapcsolat a termelőszövetkezetekkel ? — A megye 33 termelőszö­vetkezete tagja a TSZKER- nek. Ezek egyharmadával tar­tós, szoros kapcsolatban ál­lunk, sok területen. Mintegy tíz közös gazdasággal eseti kapcsolatunk van. — Ez mit jelent? — Például hiánycikkek be­szerzésére adnak megbízást, vagy eredménytelen gazdasá­gi tevékenység fellendítéséhez kérik segítségünket, esetleg különösen nagy jövedelmet biztosító ágazat szervezésére kérnek fel minket. Nyilván­való, hogy az ilyen igények­nek csak a töredékét tudjuk kielégíteni. — Mivel elégedettek az üze­mek, miben tudnak legtöbbet nyújtani? — Elégedettek a műtrágya­forgalmazással, egyes ta­karmányok beszerzésével. Nógrád köztudottan abrakhi­ányos megye, ennek biztosítá­sa — kedvező árfeltételek mel­lett — valóban nagy segítsé­get ielent az üzemeknek. A TSZKER például megvá­NÓGRÁD - 1983. jú!i sárolja máshonnan a szemes i terményeket saját készletébe és a vásárló nagyüzem át­húzódó kötelezettséggel térí­ti a megrendelt termény árát. Ugyanezt a gyakorlatot al­kalmazzák az értékesítésnél is, azaz az árut — amelyet a szerződéses termelő felkínált — saját készletükbe veszik és még az értékesítés előtt kifi­zetik. — Az ilyen jellegű megbí­zatások finanszírozásához nem kevés pénzre van szükség. Mennyi áll ilyen célra ren­delkezésre? — Nógrád megyében éven-’ te mintegy tízmillió forintot tudunk erre fordítani. Felkarolták az újat A TSZKER nem áll hadi-' lábon a kezdeményezőkészség­gel, az újdonságok felkarolá­sával sem. Példa erre a fo­lyékony műtrágyázás beve­zetése. — A megyében országosan az elsők között kezdték meg a termelőszövetkezetek a fo­lyékony műtrágya alkalmazá­sát a mi közreműködésünkkel és nem csekély anyagi hozzá­járulásunkkal. Gazdasági tár­saság alakult a kazári terme­lőszövetkezet gesztorságával, összesen nyolc taggazdasággal. Mind nagyobb területen hasz­nosítják a nagyüzemek az új, korszerű eljárást, most kí­váncsian várjuk vajon ez évben milyen eredményekkel. Egyes mezőgazdasági ter­mények, termékek exportja is folyamatos ezekben a hetek­ben. — Jelenleg is sörárpát szál­lítanak a nagybárkányi ter­melőszövetkezetből és fény­magot a nagyoroszi közös gaz­daságból tőkésexportra, de sok faipari termék • kivitele is az ütemezésnek megfelelően zajlik. Júliustól pedig 6—7Q0 darab vágóanyajuhot szállí­tanak a romhányi termelőszö­vetkezetből alföldi juhvágó- hidakra, a TSZKER közremű­ködésével. A kirendeltség szerepe a jö­vőben még inkább növekszik elsősorban a szolgáltatások és egyes tevékenységek szervezé­se területén, de minden va­lószínűség szerint a gazdálko­dó egységek egymás közti együttműködésében. Mindé* pedig egyet jelent a termeién, feldolgozás és értékesítés na­gyobb biztonságával. Zilahy Tamás $ 21., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom