Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

Szerdán este, a Kreml Katalin-termében az SZKP János vezette magyar párt- és kormányküldöttség tisz- Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és teletére, ahol pohárköszöntők hangzottak el. a Szovjetunió Minisztertanácsa adott vacsorát a Kádár Jurij Andropov pohárköszöntője Kedves Kádár elvtárs! Kedves magyar vendégeink! Elvtársak! Nagy örömömre szolgál, hogy pártunk és államunk vezetése nevében szívből, testvéri szeretettel köszönt­hetem Moszkvában a magyar párt- és kormányküldöttsé­get. Az önök személyében a közös ügyért küzdő harcos­társainkat, szövetségeseinket, elvbarátainkat üdvözöljük. Különösen annak örülünk, hogy a küldöttség élén önt láthatjuk, Kádár elvtárs, a szocialista Magyarország ki­próbált vezetőjét, a szovjet nép jó barátját. Pártjainkat és államainkat az internacionalista szolida­ritás régi és erős kötelékei fűiik egymáshoz. Teljes jog­gal mondhatjuk, hogy a Szov­jetunió és a Magyar Népköz- társaság kapcsolatai évről évre mind tartalmasabbá és sokrétűbbé válnak. Nincs olyan terület, ahol ne értünk volna el pozitív eredménye­ket, és ahol ne tárulnának fel új, még szélesebb távla­tok együttműködésünk fejlő­déséhez. A szocialista országok po­litikai naptára sűrűn telítve van mind sokoldalú, mind kétoldalú kölcsönös találko­zókkal. Ez abból az objektív szükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk orszá­gaink együttműködésének ha­tékonyságát, és lényegesen magasabb, úgy mondanám minőségileg új szintre emel­jük azt Pontosan ezek a kérdések állnak a figyelem középpont­jában a jelenlegi szovjet—; magyar tárgyalásokon is. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a tárgyalásoknak. Mélységes megelégedéssel tölt el bennünket az, hogy a vé­leménycsere megerősítette né­zetazonosságunkat és szándé­kaink egységét. Együttműködésük, összefor- rottságuk szilárdításával a szocialista országok többszö­rösen meghatványozzák a vi­lágesemények alakulására gyakorolt jótékony befolyá­suk erejét, és ez mindenki javát szolgálja. Hiszen a szocialista orszá­gok képezik a béke fő táma­szát A szocialista országok a békés egymás mellett élés, az összes államok közötti egyen­jogú együttműködés, a né­pek biztonsága szilárdítása lenini eszméjének hordozói, s amellett szállnak síkra, hogy megvédjék a civilizációt a föl­dön a nukleáris megsemmi­sülés növekvő veszélyével szemben. Erre irányulnak az utóbbi időben tett nagy horderejű, messzemenő javaslataik és kezdeményezéseik, a többi között azok, amelyeket a po­litikai tanácskozó testület prágai ülésén és a hét szo­cialista ország párt- és álla­mi vezetőinek nemrégen meg­tartott moszkvai találkozóján terjesztettek elő. Mint ismeretes, a Szovjet­unió egyoldalúan azt a köte­lezettséget vállalta magára, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, a Varsói Szerződés országai pedig ja­vasolták a NATO-tagállamok­nak, hogy kössenek egyez­ményt, mely szerint nem al­kalmaznak egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvereket. A szocialista országoktól ered az • a felhívás, hogy fa­gyasszák be a nukleáris fegy­verzetet és ezáltal teremtse­nek kedvező feltételeket ra­dikálisabb lépésekhez, ame­lyek e fegyverzet csökkenté­séhez, majd végső fokon tel­jes felszámolásához vezetné nek. Minden olyan ember szá­mára, aki elfogulatlanul szem­léli a nemzetközi élet ese­ményeit világos, hogy a szo­cialista országok által elő­terjesztett intézkedések komplexumának megvalósí­tása elhárítaná a nukleáris veszélyt, és lehetőséget nyit­na a nemzetközi kapcsolatok határozott egészségesebbé té­teléhez, a veszélyes bizalmat­lanság és gyanakvás kikü­szöböléséhez e kapcsolatok­ból. Annak pedig, hogy a nem­zetközi feszültség továbbra is növekszik, csak egy oka van; az imperialista körök, min­denekelőtt az Egyesült Ál­lamok és NATO-beli szövet­ségeseinek politikája és ak­ciói. Nem akarnak Washing­tonban becsületes és igazsá­gos megállapodásokat, nem titkolják, hogy eltökélt szán­dékuk megbontani a katonai erőegyensúlyt, előretörni ka­tonai területen és uralkodó helyzetet biztosítani a maguk számára a világon. Az em­berek szándékos megtévesz­téséhez folyamodnak, azt akarják elhitetni velük, hogy az amerikai hadászati fegy­verzet növelése, a Pershingek és a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítése elő­rehaladáshoz vezet a most folyó tárgyalásokon. Ezeknek az állításoknak semmi köze az igazsághoz. Tisztelt Andropov elvtárs! Kedves szovjet barátaink! A magyar párt- és kor­mányküldöttség nevében őszintén köszönöm Andropov elvtars üdvözlő szavait, a meg­hívást, a meleg, baráti fogad­tatást, a moszkvaiak, a szov­jet nép vendégszeretetét. Fel­használom az alkalmat és át­adom önöknek, és az önök személyében a Szovjetunió kommunistáinak, az egész szovjet népnek a magyar kommunisták, a magyar nép testvéri üdvözletét és őszinte jókívánságait. Kedves elvtársak! Köszönjük Andropov elvtárs elismerő szavait pártunk po­litikájáról, népünk munká­járól. Párt- és- kormánykül­döttségünk látogatása lehető­vé teszi, hogy kölcsönösen tá­jékoztassuk egymást országa­ink helyzetéről, kicseréljük a szocializmus építésében szer­zett újabb tapasztalatainkat, megvizsgáljuk sokoldalú együttműködésünk továbbfej­lesztésének lehetőségeit, és véleménycserét folytassunk a nemzetközi helyzet mindket­tőnket foglalkoztató kérdései­ről. Annak nyomán, hogy a szo­cialista társadalmi rend már több földrészre kiterjedő vi­lágrendszerré vált, napjaink­ban a szocialista építés elmé­letének és gyakorlatának gaz­dagításához minden szocialis­ta ország hozzájárul.' Ugyan­akkor számunkra, magyar kommunisták számára, min­dig is nyilvánvaló volt azok­nak a gazdag tapasztalatok­nak különös jelentősége, ame­lyeket Lenin pártja, a Szov­jetunió Kommunista Pártja a szocializmusért folyó harcban, a fejlett szocialista társada­lom építésében felhalmozott. Küldöttségünk abba az or­szágba érkezett, amelyben a szocializmus eszméi elsőként valósultak meg a gyakorlat­ban. Beszélhet bárki bármit, senki sem tudja megváltoz­tatni azt a történelmi tényt, Nem a rakéták számának növelése vezet előrehaladás­hoz a tárgyalásokon, hanem az a törekvés, hogy megtalál­ják a kölcsönösen elfogadható döntéseket a nukleáris szem­benállás lényeges csökkenté­séről a realitások, az egyen­lőség és az egyenlő biztonság figyelembevétele alapján. Ez a törekvés hatja át a szov­jet állásfoglalást a hadászati fegyverzetről és az európai nukleáris fegyverzetről folyó tárgyalásokon. Az új amerikai nukleáris rakéták hadrendbe állítása Európában elkerülhetetlenül olyan katonai és politikai jellegű . következményekhez vezetne, amelyek lényegesen súlyosbítanák az egész nem­zetközi helyzetet. Elkerülhető-e az események ilyen alakulása? A szocialista országok úgy vélik: igen, elkerülhető. Jellemző például, hogy a madridi találkozón a heves és hosszadalmas politikai harc során az államok túlnyomó többsége, bizonyos erők állás­pontjának ellenére is, a köl­csönösen elfogadható megol­dások megtalálása mellett döntött. Ez jó, biztató jel. El kell érni a találkozó sikeres befejezését, biztosítani kell a pozitív folyamatok folytatá­sát teljes összhangban a hel­sinki záróokmány szellemé­vel és betűjével. Az európai országok né­peinek és nemcsak ezeknek a hogy a kapitalizmus igáját a világon először a Szovjetunió népei rázták le. Itt épült fel először az egyenjogú népek kizsákmányolástól és nemzeti elnyomástól mentes szabad társadalma. A világközvéle­mény tudja és nem felejti el, hogy a második világháború­ban a Szovjetunió népei hoz­ták a legtöbb áldozatot, dön­tő mértékben járultak hozzá a fasizmus vereségéhez, s ez­által a társadalmi haladás, a demokratikus fejlődés, az em­beri szabadságjogok, a nem­zeti függetlenség ügyének elő­segítéséhez. A Szovjetunió felszabadító harcának ered­ményeként nyerte vissza ha­zánk is — más országokkal együtt — függetlenségét, s in­dulhatott el önálló. szocia­lista fejlődésének útján. A Szovjetunió létének és fejlődésének köszönhető, hogy megdőlt az imperializmus egyeduralma a világban, vég­érvényesen elmúlt az az idő, amikor egyedül határozhatta meg népek és országok sor­sát. A szovjet állam megala­kulása óta állhatatosan küzd a békéért, s ma is a világbéke megvédésének legfőbb táma­sza. Mindezek történelmi té­nyek, amelyeket semmiféle kommunistaellenes, szovjetel­lenes propaganda nem tud megváltoztatni. Pártunk, a magyar nép jól ismeri a szocialista társadalom építésében elért hatalmas eredményeiket, örülünk min­den sikerüknek, és szilárd meggyőződésünk, hogy a szov­jet nép lenini kommunista pártja vezetésével sikeresen oldja meg a szocializmus épí­tésének soron lévő feladatait. Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ez év áprilisában ellenőrizte a legutóbbi kongresszusunkon hozott határozatok végrehaj­tásának menetét és megfogal­mazta tennivalóinkat. A Köz­ponti Bizottság megállapítot­ta, hogy a Magyar Népköz- társaságban a néphatalom szilárd, a párt a társadalom elismert vezető ereje. A ma­gyar dolgozók pártunk poli­tikájával egyetértenek és cse­népeknek a létérdekei azt diktálják, hogy elejét kell venni a nukleáris fegyverkezési hajszának a kontinensen, csökkenteni kell az itt már meglévő közép-ha­tótávolságú nukleáris fegyve­rek számát. Ha az Egyesült Államok és a NATO végre képes lesz józanul mérlegel­ni a helyzetet és eláll a tár­gyalásokon tanúsított ügyol­dalú és kilátástalan magatar­tásától, amely arra a törek­vésre épül, hogy egyoldalú leszerelésre bírja rá a Szov­jetuniót, akkor a tárgyalások sikeresek lehetnek. Kedves elvtársak, szilár­dan hiszem, hogy közös véle­ményünket fejezem ki, ha azt mondom, hogy találkozónk újabb lendületet ad a Szov­jetunió és Magyarország kö­zött fennálló sokoldalú kap­csolatok további fejlődésé­nek és elmélyülésének, s meggyőzően demonstrálja a szocialista országok követke­zetes és elvi irányvonalát a béke megőrzéséért és erősí­téséért, a szocializmus ragyo­gó eszményeiért folyó küzde­lemben. Emelem poharam Kádár elvtárs és a Magyar Népköz- társaság párt- és kormány- küldöttsége tagjainak egész­ségére ! A megbonthatatlan szovjet —magyar barátságra! Európa és az egész világ békéjére! lekvően támogatják azt. Meg­nyilvánul ez az élet minden területén az MSZMP XII. kongresszusán megfogalma­zott feladatok végrehajtásá­ban, a mindennapos helytál­lásban. Népünk szoros egy­ségben a kongresszuson kije­lölt irányban halad előre. En­nek különösen nagy jelentő­sége van napjainkban, ami­kor a nemzetközi feszültség számottevő fokozódása és ked­vezőtlen külső gazdasági fel­tételek közepette kell megol­danunk a gazdasági fejlő­dés intenzív szakaszára való áttérés új és sokrétű felada­tait. Az előtérben álló gazdasági feladataink megoldásának nél­külözhetetlen feltétele a párt és a nép egysége, társadalmi rendszerünk szocialista vo­násainak további erősítése. Bízunk népünk politikai érett­ségében, alkotó erejében, ten- niakarásában, s hatalmas kül­ső erőforrást jelent számunk­ra sokoldalú együttműködé­sünk a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal. Elvtársak! Tárgyalásainkon megelége­déssel állapíthattuk meg, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk szellemében po­litikai kapcsolataink rendsze­resek, zavartalanok, jól mű­ködnek, eredményesen fejlő­dik gazdasági együttműködé­sünk, szélesednek és mélyül­nek kapcsolataink az ideoló­gia, a tudomány, a kultúra és az oktatás terén is. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti kapcsolatok a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus elveire épülnek. Alapvető érdekeink, céljaink közösek, kapcsolata­ink a kölcsönös tisztelet és bizalom, a népeink közti ba­rátság jegyében fejlődnek. Pártjaink között teljes a né­zetazonosság a szocializmus építésének alapvető kérdései­ben. Országaink között vannak nagyságrendi különbségek és sok tekintetben különböznek 2 NÖGRAD - 1983. július 21„ csütörtök Kádár Jánosnak a díszvacsorán mondott beszéde adottságaink, de azonos irány­ban haladunk. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az elté­rő adottságokból eredő bizo­nyos módszerbeli különbségek gazdagítják közös tapasztala­tainkat. Szocialista építőmunkánk­ban meghatározó jelentősége van a magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatoknak. A múlt évben külkereskedelmi for­galmunk megközelítette a 8 milliárd rubelt, ami Magyar- ország egész külkereskedelmi forgalmának egyharmada. Eb­ből több mint 30 százalékot ért el a szakosított és a koo­perációban előállított termé­kek aránya. Magyarország a Szovjetunióból szerzi be a termeléshez nélkülözhetetlen nyersanyagok és technikai be­rendezések jelentős hányadát. Különösen nagyra értékeljük a gyártásszakosítás és a koo­peráció fejlődését egyes kie­melten fontos iparágakban, mint például a közúti jármű- gyártásban, az agrokémia, a timföld- és alumíniumterme­lés területén, az atoroerőművi berendezések gyártásában. Örülök annak, hogy gazdasági együttműködésünk látogatá­sunk ideje alatt is újabb fon­tos egyezmények aláírásával bűvült. Elvtársak! Tárgyalásaink azt bizonyít­ják, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzet megítélésében is egybeesik álláspontunk. Tel­jes mértékben egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, a szovjet kormány új, nagy horderejű kezde­ményezéseivel, amelyek a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítására irá­nyulnak. Üdvözöljük a nukle­áris fegyverkészletek befa­gyasztására tett szovjet javas­latot, s nagyra értékeljük a Szovjetuniónak azt az egyol­dalú kötelezettségvállalását, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Több mint fél esztendő telt el politikai-védelmi szerveze­tünk, a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek prágai ülése óta. Az ott elfogadott nyilatkozat megál­lapításai ma is időszerűek és érvényesek, s e dokumentu­mot mi közös nemzetközi te­vékenységünk alapjának te­kintjük. Közös értékelésünk szerint a nemzetközi helyzet jelenlegi feszültségeinek alap­vető oka> hogy az USA és a NATO szélsőséges körei a fegyverkezési verseny foko­zásával a történelmileg ki" alakult erőengyensúly meg­bontására és katonai erőfö­lény megszerzésére töreked­nek. Néhány héttel ezelőtt, a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóján is­mételten kifejezésre juttattuk közös elhatározottságunkat: semmiképpen sem engedhet­jük meg, hogy az imperialis­ták katonai fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly meg­őrzése, véleményünk szerint, nemcsak a szocialista orszá­gok népeinek érdekeit, ha­nem minden békeszerető nép életbe vágó érdekeit is szol­gálja. Ugyanakkor hangsú­lyoztuk, hogy tárgyalások út­ján olyan megállapodás el­érése a célunk, amely min­den érdekelt fél egyenlő biz­tonságát garantálja a fegy­verzet alacsonyabb szintjén. A Magyar Népköztársaság a szocialista országokkal együtt abban érdekelt, hogy csök­kenjen a nukleáris háború veszélye, ne kerüljön sor a fegyverkezési verseny új for­dulójára és mérséklődjön a katonai szembenállás szint­je. Amellett vagyunk, hogy békés eszközökkel rendezzék a vitás nemzetközi kérdése­ket, s minden fórumon ki kell aknázni a tárgyalások összes lehetőségeit. A helyzet bonyolultsága el­lenére is valljuk, hogy meg­vannak a lehetőségek a leg­főbb veszély elhárítására. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a megállapítás nem csupán óhaj. hanem reális, elérhető cél. A béke fenntar­tásának alapvető tényezője a szocialista világ ereje és a két világrendszer országai közötti katonai erőegyensúly. A béke megvédését segíti az is, hogy az imperialista erők törekvésével szemben világ­szerte nő az ellenállás és a népek békeakarata. Maguk­ban a vezető tőkésországok­ban is mind szélesebb társa­dalmi rétegeket ölelnek fel a háború- és fegyverkezéselle­nes mozgalmak, amelyek igénylik és sürgetik a politi­kai vezetők felelős, józan ma­gatartását és tetteit. A béke megőrzése és a fegyverkezési hajsza megfé­kezése szempontjából ma az a legfontosabb, hogy az euró­pai kontinensen ne növeked­jék, hanem szűnjön meg a nukleáris összecsapás veszé­lye. Minden európai népnek érdeke, hogy ne fokozódjék a földrész fenyegetettsége és ne kerüljön sor az új ameri­kai közép-hatótávolságú nuk­leáris rakéták telepítésére. Támogatjuk a már létező kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentését célzó szovjet javaslatokat. Meg­győződésünk, létrejöhet a megállapodás, ha a tárgyalá­sokon a másik felet, a NATO képviselőit is felelősségtudat, a béke, a biztonság egyete­mes érdekei előmozdításá­nak szándéka vezeti. Hangsúlyozni kívánom, hogy a mostani feszült nem­zetközi helyzetben különö­sen időszerű és fontos, hogy a szocialista országok össze­hangoltan lépjenek fel né­peink biztonságának és az emberiség békéjének védel­mében. A Magyar Népköztár­saság a maga részéről erejé­hez, lehetőségeihez mérten a jövőben is hozzá fog járul­ni ahhoz, hogy országainknak a Varsói Szerződésben és a KGST-n belüli együttműkö­dése tovább erősödjön. Füg­getlenségünk, biztonságunk és szocialista építőmunkánk fő nemzetközi támasza a Szovjetunióhoz és a szocia­lista közösség többi országá­hoz fűződő barátságunk. Tisztelt Andíopov elvtárs! Kedves szovjet barátaink! Ismételten megköszönve küldöttségünk meghívását, szeretném kifejezni mély meggyőződésemet, hogy jelen­legi találkozónk is jól szol­gálja a magyar—szovjet kap­csolatok továbbfejlesztését, népeink érdekeit, a szocializ­mus és a béke ügyét. Bizto­síthatom önöket, hogy pár­tunk és kormányunk elsőren­dű feladatának tartja a ma­gyar-szovjet barátság ápolá­sát, szövetségünk erősítését,' együttműködésünk fejleszté­sét. Tiszta szívből kívánok önöknek, a testvéri szovjet népnek újabb sikereket a kommunista építőmunkában, a béke, a nemzetközi bizton­ság és a társadalmi haladás érdekében kifejtett nemes te­vékenységükben. Emelem poharam: — A szovjet népre és leni­ni élcsapatára, a Szovjetunió Kommunista Pártjára! — A megbonthatatlan ma­gyar-szovjet barátságra! — Jurij Vlagyimirovics And­ropov elvtárs és valamennyi jelenlevő szovjet barátunk egészségére! * A szovjet sajtó, rádió és te­levízió továbbra is nagy fi­gyelmet szentel a Kádár Já­nos vezette magyar párt- és állami küldöttség szovjetunió­beli látogatásának, s ennek kapcsán a látogatás esemé­nyeiről szóló beszámolók mel­lett számos színes, érdekes anyagot közöl Magyarország életéről. A központi és a vidéki la­pok címoldalas, fényképes tu­dósításokban számoltak be a magyar küldöttség látogatásá­nak keddi eseményeiről, s a TASZSZ alapján részletesen ismertették a Kádár János és Jurij Andropov találkozójáról, a küldöttségek tagjai között folyt megbeszélésekről kiadott közleményeket. t A rádió és a televízió szer­dán több híradásában beszá­molt a nap folyamán történ­tekről. A szovjet televízió es­ti híradója — a Vremja — filmtudósítást adott az egyes eseményekről — a hivatalos tárgyalások befejező aktu­sáról, valamint arról, hogy Kádár Jánosnak átnyújtották a korábban odaítélt Lenin- rendet. A magyar küldöttség tiszteletére adott vacsorán el­hangzott pohárköszöntőket a híradó szintén ismertette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom