Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-21 / 145. szám
KÉPERNYŐ ELŐTT Tud-e újat a Ki mit tud? Utána vagyunk a nyolcvan- hármas Ki mit tud? ötödik elődöntőjének is, s valljuk meg, hogy az eddig látott mintegy száz produkció közül alig akad, mely különösebb nyomot hagyott volna bennünk, kiemelkedőt mutatna a közepes átlagból. Az országos láznak, izgalomnak, mely a korábbi Ki mit tud?-pkat kísérte, egyelőre semmi jele, s uram bocsá’ még a verseny zsűrije is olyan benyomást tesz ránk, mintha terhes kötelességnek tenne eleget. Az értékelő szavak közhelyesek, gyakran egészen semmitmondók, elsietettek az adásidő függvényében, s az a benyomásom. hogy a zsűri a lehetséges előforduló műfajok szerint sem szerencsés összetételű. Hiányzik például olyan szakember, aki mesterséei oldalról, a produkció nehézségi fokában minősíthetné a bűvé-, székét, illuzionistákat, zsonglőröket, akrobatákat, mert ezekben a mostani döntnökök egyike sem mondhatja magát illetékesnek. A műfaji egyoldalúság szinte felbillenti a vetélkedőt. Az öt elődöntő zömét eluralták a komoly- és könnyűzenei kisegyüttesek. kamarakórusok, néptáncosok, dzsesszbalette- sek, ritkábban találkoztunk „egyéb” kategóriába soroltakkal: illuzionistákkal, egyensú- lyozókkal, zsonglőrökkel, bűvészekkel, még ritkábban vers-, prózamondókkal. A ko-: rábbi vetélkedők sava-borsa: a parodisták, szatirikusok bizony nagyon hiányoznak. Kern András vagy a Gúnya együttes utódai. Ami az eddigi elődöntők nyeresége és felfedezése, az néhány fiatal, kivételes adottságú énekes, kikre viszont bizonyára szép jövő vár az operaműfajban, hangversenypódiumon. Egyelőre csak reménykedhetünk, hogy a további elődöntők. talán mégis tartogatnak hozzák számunkra a felfedezés néhány meglepetést, s meg- örömét is a képernyő előtt. Egyébként az ötödik elődöntő dzsesszbalett- diszkótánc kategóriájában, Salgótarján— Diósjenő „színeiben” láthattuk a figyelemre méltó adottságú, nagyon rokonszenves Stoor Christelt. Sajnos, „elvérzett” a tudatosabb kompo- zíciójú ellenféllel szemben. Kisded játékaim címmel legnépszerűbb íróink egyike, Sza- konyi Károly kért szót szerdán este a műsorban. Igényes vallomásában azokról a „játékostársakról” beszélt, akik színpadi vállalkozásainak eddigi részesei voltak. A műsorban az író drámáiból kaptunk szép részleteket, ezek Szako- nyi sokoldalú írói portréját, „kisded játékainak” változatosságát villantották elénk. Az író partnerei Almási Éva, Cserhalmi György, Kautzky József, Körmendi János, Lukács Sándor, Máté Erzsi, Sinkovits Imre és Zolnay Zsuzsa voltak. Az írói vallomások emlékezetes pillanatait nyújtotta csütörtökön Sütő Andrásnak Mondod-e még? című műsora is. A román televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztőségében készült produkció rövidített változatát ismerhettük meg. A film narrátora maga az író volt, s az erdélyi Bethlen Kollégium történetéről tárt elénk érdekes fejezeteket és személyes emlékeket. Remek színházi élményt kaptak azok, akik a Szombat esti filmkoktél elegyes kínálata helyett a második csatorna programját választották. Ez utóbbin, a debreceni Csokonai Színház előadásában Schiller A genovai Fiesco című tragédiáját ismerhettük' meg, gondosan kimunkált előadásban. A Fiesco a nagy Schiller- drámák: a Haramiák, az Ármány és szerelem, a Teli Vilmos árnyékában alig ismert nálunk. Jó szolgálatot tett hát a debreceni társulat, amikor a méltatlanul mellőzött művet nyilvánosság elé segítette. s most a televízió készségével országszerte is megismerhettük. A dráma a szabadság eszr májét a hataloméhes zsarnoksággal ütközteti, — mint Schiller legtöbb színpadi műve. A genovai herceg elnyomó uralmának legnagyobb ellenfele Fiesco, a köztársasági felkelés vezére. Méltónak látszik feladatára: bátor-és erős. Ám' egyben elszánt intrikus, és becsvágya. hataloméhsége nem ismer határt. Egyéniségének torz jegyei pedig az általa vezetett köztársaságiak legfőbb veszedelmét jelentik s Fiesco törvényszerű bukását. A kitűnő produkció Gáli László rendezői munkáját dicséri, a főszerepekben Csornák János, Simor Ottó, Vitéz László. Sárosdy Rezső, Sárközi Zoltán, Bajza Viktória, Markovits Bori nyújtott erőteljes alakítást. (b. t.) NYÍLT LEVÉL Felfigyeltünk rátok fiúk, felfigyeltünk! Amikor először pillantottam meg egyikő- tök félig kopaszra nyírt üstökét, még jóhiszeműen valami bőrbetegségre gyanakodtam. Aztán, amikor ismét szembe jött velem az utcán egy tar fej — ezúttal fejközépen meghagyott hajsávval — már mindent értettem; ez nem járvány, csupán a feltűnési viszketegség ütötte fel közietek ismét a „fejét”. Ezek után azon sem lepődtem meg, amikor a buszon melirozott hajú útitársamról a leszálláskor kiderült, hogy valójában fiú. Nem mondom, amikor a mozipénztárnál, sötétkékre mázolt hajtincsével elém fu- rakodott egy „kollégátok”, néhány másodpercre elakadt a lélegzetem. De ne higgyétek, hogy hajának színe zavart! Dehogy! Csak az illata, pontosabban a bűze... Persze, tudom, a gyakori hajmosás koptatja a festéket, mégis az az érzésem; valami nincs rendjén veletek! Ne, ne gondoljátok, hogy mindenestől elítélem a különcködést! Nem is tehetném, mert feltűnési vágy tudvalévőén mindenkiben van. Sőt, az emberek többségében még jobban, mint bennetek, hisz az egészséges ember nem éri be azzal, hogy bohócot csinál magából, vagy azzál, hogy a „Kék fény”- ben szerepelhet. A dolog úgy áll fiúk, hogy ti a könnyebb megoldást választottátok. Ámbár kétségtelen, -hogy így hamarébb sikerült elérnetek, amit akartatok: Felfigyeltünk rátok fiúk, felfigyeltünk!... — o — o o — o—o — „Valami nincs rendjén veletek”-----mondt am az imént, de megismétlem az is, engem nem az újkeletű divat aggaszt. Meg sem botránkoztat e hajviselet, jóllehet néhánya- to]c talán épp abban lelné örömét, ha minél többeket megbotránkoztatna... No, de megbotránkoztató volt annak idején a beates frizura is, igaz viselői nem ezért növesztettek hosszú hajat. Bevallom egykor magam is hosszabb hajjal jártam és többnyire ma is farmert hordok, ami persze ma már cseppet sem szokatlan. Mindez azonban kezdetben éppoly feltűnő volt, mint ma a punk divatja. Ezért —, ha magatokon kívül tudtok másra is figyelni —, szeretném felhívni figyelmeteket egy apróságra. Arra tudniillik, hogy feltűnést kelteni, a külsővel ugyan nem nagy kunszt, de azért van némi kockázata. Aki felhívja magára a figyelmet, az minden tekintetben megmérettetik. A feltűnő külső mellett feltűnőbb lesz minden, a beszéd, a viselkedés stb. Azoknak, akik egyébként is híján vannak a kulturáltságnak, azoknak nem célszerű külsőségekkel feltűnűsköd- niük. Mert ily módon csak nagyobb hangsúlyt kap primitívségük! Ügy tapasztalom ez az amivel ti — szemben az egykori beatnikekkel — nem számoltok. A hosszú haj és farmer is a fiatalokra irányította a figyelmet, de ezt a közfigyelmet akkor lehetőségként használták ki azok, akik nevében egy Bródy János nevezetű hosszú hajú meg is énekelte: „Az ész a fontos, nem a haj". * — o — o — o — o — o — A figyelem most rátok irányul! De ne higgyétek, hogy pusztán hajkölteményetekre terjed ki. S, ha ma az általatok púnknak nevezett frizura viselőit az emberek egyszerűen csak kanmajmoknak nevezik, valószínű, hogy nem egyszerűen az ápolatlan külső és az extrém viselet, hanem az „ápolatlan belső”, a rossz értelemben vett extrém viselkedés mondatja velük. Felfigyeltünk rátok fiúk, felfigyeltünk! A lehetőség most a tietek! Bizonyítsátok be, hogy különbek vagytok másoknál! Persze egy pillanatra se gondoljátok, hogy kizárólag csak feltűnő külsőségekkel lehet kitűnni! Csak ennyit akartam mondani. Punk-tum! Üdvözlettel: Pintér Károly SZÍNHÁZI estéi? . Rendhagyón egy Sarkadi-drám Amikor utoljára beszéltünk — Thökölyi úti lakásáról átugorva egy szomszédos kiskocsmába —. fél deci kommersz rum mellett, valami, a korábbi felhőtlen játékosságától elütő, szokatlan és ideges. hamis vidámsággal azzal kezdett traktálni, miképp, és kit vádoltak meg ama súlyos cselekménnyel, hogy eltörté Jászberényben Lehel kürtjét. A jámbornak, akinek e cselekményt bűnül rótták, fogalma sem volt az ősi vezérről, sem az időtlen idők óta őrzött kürt csorbaságáról, s körömszakadtáig tiltakozott a gyanúsítás elleni , Éreztem, hogy Sarkadi csak kitérőt keres a mindennapok közvetlen témái elől, rákérdeztem élete pillanatnyi valóságára: — Mit csinálsz mostanában? Talán az egykori, közös lijságíró-pályakezdők ■ feltétlen őszintesége diktálta a rövid, kesernyés vallomást: — Van egy drámám a Madách Színháznál, az Elveszett paradicsom. Nem fogják előadni. A másik, az Oszlopos Simeon, az Ödry Színpadnál. Azt talán stúdióelőadásban eljátsszák. Második vagy harmadik adagját itta. de kedélye- nem ettől volt tompultan lehangolt. — Mostanában — forgatta körbe-körbe a poharat — két hely van, ahol fogadnak: a Nők Lapja' meg a Falurádió. Egyelőre semmi más kilátásom. 1961. április első napjait számláltuk. Utólag visszamérve, néhány nappal a tragikus vég, április 12-e előtt. Akkor beszéltünk utoljára. Az Elveszett paradicsomot, a reménytelennek hitt drámát igen nagy sietséggel, már 1962-ben bemutatta a Madách. S a. „kései sietség” ellenére sem elkapkodott, hanem nagyon is kimunkált, igényes előadásban. A lehető legméltóbb művészi erőkkel, élen Gábor Miklóssal és Vá- rady Hédivel. Kiderült, hogy a korábban „elfektetésre” ítélt mű nemcsak az addig. megismert Sarkadi-drámák legjobbja de önfeltáró vívódásának tükre is. Sarkadi igaz szívű hívője és vallója volt annak a kornak, hirdetője azoknak az eredményeknek, amelyekre a felszabadulástól az ellenforradalom évéig visz- szatekinthetünk. Csapdái, buktatói az ő írói munkásságában is tükröződnek, de azok a kételyek is, amelyek ötvenhat utáni meghasonlásához vezettek. Drámája hősének. Sebők Zoltánnak, a reményteli sebészorvosnak zsákutcába futott élete Sarkadi emberi-írói útvesztettségét, tanácstalanságát vetíti elénk a történésben. Kár, hogy azok a fogóz- kodók. melyeket hőse számára a drámában az író megtalált — az apai példa és a szerelem — nem adtak biztos megtartást .az embernek, aki a hátra-maradt művek szerint talán legerőteljesebb egyéniségévé válhatott volna jelen irodalmunknak. Sarkadi így egy elhibázott politikai korszak személyes ál,.Nem fárad az ember abba bele soha, hogy él.” — Szigeti Géza és Dóczi János. „... titokban meg akarom tőled kérni a fiad kezét”. — Szigeti Géza és Zubor Ágnes. (Barna Alfréd felvételei) dőzata is. akit. ha számon ké- dolkodnunk egy történeti fo- rünk, személyes sorsával íe- lyamatban. folyamaton, mely lel. de azokkal a müveivel is, a maga históriáján túl, egy melyeket utóéletében ránk alkotó emberi tragédiáját is hagyott, megismertünk. hordozza. Mégis furcsa, hogy a Madách színházi. 1962-es bemutatót. sikere ellenőré, évekig nem követte színre hozás színpadainkon. Az író szülővárosában. a debreceni Csokonai Színházban csak tíz évvel később — ki tudná, milyen szellemi óvatosságból — kapott színpadot a dráma, míg a Népszínház most jána vele az országot. Az Elveszett paradicsom az első bemutató óta eltelt két évtized után is szép, megrendítő színházi élmény. Annak ellenére, hogy a hagyományos dramaturgia lassúbb tempója kissé szokatlan már a mai színháznézőnek. Az abszurdok, groteszkek korában azonban jóleső megpihennünk, elgonA Népszínház művészei Mecznér János rendezésében becsületes, nemes igyekezető produkciót nyújtottak a salgótarjáni színre hozáson. Ha nem lehettünk is részesei élményteli nagy pillanatoknak, az Elveszett paradicsom előadása mindvégig magában hordozta azokat. a mondandókat, melyeket az író nekünk szánt társadalmunkról és önmagáról. Ezek dicséretes tol- mácsolója volt a hármas főszerepben Szigeti Gáza, Dóczi János, Zuhor Ágnes, s a többi feladatban Nyerges Ferenc, Dombóvári Ferenc, Szőke Pál, Szlonka Márta. Korompay Vali. Várnagy Kati és Köves Géza. Barna Tibor 11.39 műsor KOSSUTH RÁDIÓ’: 8.25: Jelenünk a gazdaságpolitikus szemével. 8.55: Kamarazene. 9.44: Játsszunk 9 billentyűkkel! 10.05: MR 10—14. 10.55: Alessandro Scarlatti : Amor kertje. Eg.yfelvonásos opera. Tom Jones. XX1/20. rész. Törvénykönyv. Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Kb. Verbunkosok, nóták. ' Arcképek a bolgár irodalomból. Viktória Jagling gordonká- zik. Szinusz és Corinta. Fantasztikus rádiójáték. Népzenei Hangos Újság Takács Paula operaáriákat énekel. : A „Szász jelenség”. A zenéről. Beszélgetések a világgazdaságról. Jess Thomas operaártákat énekel. Aranyidő. Karinthy Ferenc elbeszélését rádióra alkalmazta Simon László rfj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik, Takács Béla nótákat énekel. 23.00: Két szerenád. 0.10: Nagy Gábor és Szenes Iván táncdalaiból. PETŐFI RADIO: 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekeink könyvespolca. 12.35: Melódiákoktól. |3.2.=»: Látószöe. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél- , utánja. 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Neked sem mindegy! 18.35; Veszekedőjelenetek. 19.07: Az elsőszülött. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Magyar népzenei feldolgozások. 21.15: Tudományos könyvesmozaik. 21.23: A Rádió Dalszínháza. 23.20: A tegnap slágereiből. MISKOLCI STÚDIÓ. lók zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.. 16.00: 16.05: 16.15: 16.50: 17.20: 17.50: 17.55: 18.00: 18.20: 18.25: 18.55: 19.10: 19.15*. 19.30: 20.00: NÓGRÁD - 1983. június 21., kedd 17.00: Hírek, időjárás, műsor- 20.55: ismertetés. 17.05: Döntött a bíró- 22.10: ság. Sorsok és forintok. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiata- 23.00; MAGYAR TELEVÍZIÓ: Hírek. Állatkölykök. NSZK rövidfilmsorozat. 18/15. rész: Csimpik. (ism.) Budapesti pedagógusok tanácskozása Kuckó (ism.) Emlékszel még? Rátonyl Róbert operettműsora. Képújság. Betű reklám Sportmúzeum. Reklám Fóliázok. Reklám Tévétorna. Esti mese. Tv-híradó. Az ördöngős fickó. 6 4. rész: Vihar Poroszországban. Stúdió ’83. Álom egy csatornáról. Dokumentumfilm. Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 15.30: Veszprémi tévétalálkoző. Bulat Okudzsava: Szegény Avroszimov. Tévéjáték, (ism.) 16.40: Amiről a pesti Broadway mesél. 2. rész. (ism.) 18.10: Déry Tibor: Az égnek madarai mozdulatlanok. Rövid játékfilm (ism.) 18.35: Hölgyek, urak. lehet, le. hét. . . Paudits Béla műsora. 19.05: Glória. Örkény István kisregényének tévéfilmválto- zata. (ikm.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Nürnberg 1946. Dokumentumfilm. 22.45: Képújság. BESZTERCEBÁNYA : 18.30: Mezőgazdasági magazin- műsor. 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Hét vége szülők nélkül. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Pár perc könnyűzene 22.30: Közvetítés a prágai békefelvonulásról. 23.30: Hírek 2. MŰSOR: 18.00: Fiatalok tv-klubja. 1. rész. 19.30: Tv-hiradó 20.30*. Fiatalok tv-klubja. 2. rész. 21.30: Időszerű események 2z.uu: Irodalmi revü. (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; fél 4-tól: Maria Braun házassága. (16.) Színes NSZK-beli film. Háromnegyed 6-tói: Az oberwaldi titok. I—il. — Kohász; A pilóta felesége. Színes, szinkronizált francia film. — Tarján vendéglő: Piedone Egyiptomban. Színes olasz film vígjáték. — Balassagyarmati Madách: csak háromnegyed 6-tól: Ben Hur. I—II. Színes amerikai szuperprodukció. — Nagybátonyi Petőfi: Vérszerződés (14) Színes magyar film. — Pásztói Mátra: Eper és vér. (14) Színes amerikai film. - Rétság: A seriff és a? fdegenok. Színes, olasz fantasztikus bűnügyi fi’ n- vígjáték. -- Kislerenyci Petőfi: Szuperzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi fi lm vígjáték. ««• Jobbágyi: Bombanő. (16) Színes, szinkronizált amerikai filmvigjá- ték.
