Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

i Izraeli csapatmozHulatolc Feszült helyzet Libanonban A tavalyi Invázió Június 6-i évfordulója előtt draszti­kus biztonsági intézkedéseket foganatosított az izraeli meg­szálló hadsereg Fél-Libanoni­ban. A több városra, falura, palesztin menekülttáborra kiterjedő raziák során mint­egy 500 libanoni és palesztin menekültet tartóztattak le. Bejrutban és Damaszkusz- ban egyaránt cáfolják azokat a washingtoni. Tel Aviv-i je­lentéseket, amelyek azt su­gallják: csökkent a feszültség a kelet-libanoni Beksa-völgy- ben húzódó szíriai—izraeli fronton. Az AN-Nahar című bejrúti lap arról számol be, hogy állásaik megerősítésé­vel párhuzamosan az izraeli­ek fém- és betonhidakat épí­tenek a Litámi folyón a csa­patmozgások megkönnyítése végett Az Izraeli tüzérség csütörtök este több lövést adott le szíriai állásokra. A? izraeli légierő pénteken hangrobbanásokkal kísért be­repüléseket hajtott végre a Bekaa-völgy és Bejrút lég­terében. Közben az Egyesült Álla­mok és Libanon újabb erő­feszítéseket tesz a Szíria ál­tal elvetett, halva született­nek minősített izraeli—liba­noni megállapodás megmen­tésére. Míg Washingtonban Philip Habib elnöki megbí­zott és a Közel-Keletről ha­zarendelt nagykövetek bevo­násával tekintik át a térség­ben kialakult helyzetet, addig a bejrúti kormány ismét Szaúd-Arábiához és az Arab Ligához folyamodik támoga­tásért, Elie Szalem libanoni külügyminiszter hét végi ri- jadi látogatását követően Al­gírba és Washingtonba uta­zik Sedli Klibi, az Arab Li­ga főtitkára péntektől egy rendkívüli arab csúcstalálko­zó lehetőségéről tárgyal a kezdeményezést tevő libanoni vezetőkkel, majd ez ügyben más arab fővárosokat is fel­keres. Washington és Bejrút közös célja Szíria arabközi elszigetelése. Camille Chamoun volt köz- társasági elnök, a falangis- ta—liberális pártszövetség ve­zetője pénteki interjújában azt fejtegette, hogy a jelen­legi helyzetben Szaúd-Arábl- ának kell átvennie az arab világ vezetését. Libanon kész elfogadni és elismerni. Rijád vezető szerepét — tette hoz­zá. Amin Dzsemajel libanoni elnök hosszas halogatás után elszánta magát a május 17- én aláírt izraeli—libanoni megállapodás parlamenti ra- tifikáltatására. Hétfőn négy parlamenti bizottság nyit vi­tát a megállapodásról. Figye­lemre méltó, hogy Fuad La- hud, a parlament nemzetvé­delmi bizottságának elnöke az egyezmény elvetésére szó­lította fel a kéoviselőket Georges Haul, a Libanoni KP KB főtitkára ugyancsak fel­szólította a kormányt, hogy' szakítson a megállapodással, és mondjon le parlamenti szentesítéséről. Nabih Berri, az Amal nevű síita szervezet vezetője képzelgésnek nevez­te a megállapodás egységes libanoni támogatását. Izrael szerinte csak azért írta alá az egyezményt, hogy törvénye­sítse libanoni jelenlétét, Dél- Libanon gyarmatosítását Négy fő területen javasol változást Az OKP választási programja A demokratikus alternatíva szükséges és lehetséges és en­nek megvalósítása áll az Olasz Kommunista Párt vá­lasztási programjának közép­pontjában. A programot is­mertető pártkonferencia csü­törtökön kezdődött meg Ró­mában. Az OKP programja — me­lyet részleteiben korábban megtárgyalt a pártvezetőség és a Központi Bizottság is — négy fő területen javasol lé­nyeges változásokat: a de­mokrácia megóvása érdeké­ben elsőbbséget kell kapnia az államirányítás reformjá­nak, meg kell tisztítani a köz­életet a torzulásoktól, felkeli számolni a szervezett bűnö­zést, komolyan hozzá kell fogni az olasz gazdaság át­szervezéséhez. A gazdaság fellendítéséről szóló fejezet a foglalkoztatás és a beruházás problémáját emeli ki. A dokumentum na­gyobb takarékosságot, a pa­zarlás és a parazitizmus fel­számolását sürgeti társada­lombiztosítás területén, és ja­vasolja a sok vitára okot adó nyugdíjrendszer megrefor­málását is. A súlyos lakásgondokat a lakbérrendszer reformja mel­lett tízéves lakásépítési terv kidolgozásával, a szövetkezeti lakásépítés pártfogolásával és új telektörvény megalkotá­sával kívánja rendezni az OKP. Az OKP javasolja program­jában az intézmények gyöke­res reformját. A program szerint nincs szükség kétka­marás parlamentre, követke­zésképpen, feleannyi képvi­selő is elegendő a törvényho­zás munkájához, ahol az el­járási szabályok teljes felül­vizsgálása is időszerűvé vált. A béke és a nemzetközi po­litika kérdésében a dokumen­tum próbakőnek minősíti a nukleáris leszerelést az Euró­pai Gazdasági Közösséghez és a NATO-hoz tartozó Olasz­ország számára. Az eurorakéták ügyében el­veti a NATO 1979. évi dönté­sének azt az értelmezését, amely szerint a fegyvereket automatikusan rendszerbe kell állítani, ha 1983 végéig nem születik megállapodás Genfben. Erre nem kerülhet sor, és a határozat egyébként sem írja elő az automatikus érvényesítést — szögezi le az Olasz Kommunista Párt vá­lasztási programja. Választás előtt Japánban Pénteken Tokióban hivata. losan bejelentették, hogy jú­nius 26-án tartják a parla­menti felsőházi választáso­kat, s ezzel kezdetét is vette a választási kampány. Mivel minden harmadik évben a felsőház" — a tanácsosok há­za — képviselőinek felét vá­lasztják újjá, a tét ezúttal is 126 mandátum sorsa. A kor­mányzó liberális demokrata párt — akárcsak az alsóház­ban — jelenleg itt is abszolút többséggel rendelkezik, az összesen 252 mandátumból 136 az övé. A mostani felsőházi válasz­tásokon alkalmazzák első íz­ben az úgynevezett arányos képviseleti rendszert, amely­nek lényege az, hogy a sza­vazópolgárok nem az egyes jelöltekre, hanem magukra a politikai pártokra adják le voksukat, s a képviselői he­lyeket a pártok között a ka­pott szavazatok arányában osztják el. Űj színt jelent a választási palettán az, hogy a hat nagy párt mellett több újonnan alakult, kis politikai csoportosulás — köztük a ja­pán zöldek pártja — is meg­kísérli a betörést a felsőház­ba. PEKINGI HELYZETKÉP Államfőválasztás Rég elmúltak azok az idők, amikor Pekingben a külföldi tudósítók ügyeletet szerveztek és sokszor napokig lesben áll­tak az országos népi gyűlés, azaz, a parlament épülete előtt, ha elterjedt a hír, hogy valamilyen fontos tanácsko­zásra készülnek Kína veze­tői... Ma már nem csak a kí­nai külpolitika aktívabb, ha­nem a belpolitika is mozgás­ban van. A tudósítóknak nem kell szállongó hírek nyomába szegődniük, mert a kínai sajtó jó előre hírt ad egy-egy ese­ményről. A parlament júniusi ülésszakának összehívását már egy hónappal korábban bejelentették, bár a június 6-án kezdődő tanácskozás várható fejleményeiről egye­lőre keveset tud a világ. '„Hongkong hazafias körei” A kínai népfront csúcsszer­ve, az országos népi politikai tanácskozó testület új össze­tételéről csak annyit tudni, hogy „Hongkong hazafias kö­reiből” mindeh eddiginél több képviselőt küldenek a testü­letbe, vagyis a pekingi veze­tés változatlanul készül arra, hogy fokozatosan, de 1997-ig véglegesen visszaszerezze szu­verenitását a brit gyarmat felett Az 1978-ban megválasztott parlament mostani ülésszaka mindenképpen a tavaly év végén megtartott, ötödik ülés­szak munkáját folytatja. Ak­kor fogadták el Kína új al­kotmányát amely visszaállí­totta az államfői posztot. Az új államfő kijelölése most váfható. A legesélyesebb je­lölt Peng Csen, aki — Peking polgármestereként — a kul­turális forradalom egyik első áldozata volt. Megválasztása beilleszkedne abba a folya­matba, amelynek keretében — a tavalyi pártkongresszus óta — meggyorsult a kultu­rális forradalom „balos” ele­meinek kirekesztése a párt­ból, a hadsereg vezetéséből és az államapparátusból. Eb­be a folyamatba tartozott, hogy az év elején leköszönt tisztségéről Je Csien-jing mar­sall, aki — az országos népi gyűlés állandó bizottságának elnökeként — a legmagasabb közjogi méltóságot, vagyis de facto, az államfő posztját töl­tötte be. Teng koncepciója Mindamellett az alkotmá­nyosan helyreállított államfői tisztség lehetséges váromá­nyosai közt emlegetik még a 78 éves gazdasági-pénzügyi szakértőnek ismert Li Hszien- nien nevét. Sőt — a kínai kormány egyik miniszterelnök­helyettese, Vang Li, alig két hónapja még vezető japán új­ságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy „még akár Teng Hszia- ping is megváltoztathatja döntését és vállalhatja az államfői posztot”. Tengnek azonban aligha van szüksége a jelképesnek tekinthető államfői hatalom­ra, enélkül is a kínai politi­ka kulcsembere. Az ő kon­cepciója érvényesül a gazda­ságpolitikában, amelyről most a parlamentben sok szó esik majd. Az elmúlt fél év gaz­dasági döntései megerősítették, amit a legutóbbi parlamenti ülésszakon Csao Ce-jang mi­niszterelnök fogalmazott meg, hogy „megteremtik a hosszú távú gazdasági fellendülés 2 NÖGRAD - 1983. június 4., szombat Kohl tárgyalásai amerikai Helmut Kohl, az NSZK kan­cellárja a bonni kormány tel­jes támogatásáról biztosította az Egyesült Államok genfi tárgyalási pozícióját azon a megbeszélésen, amelyet pénte­ken folytatott Paul Nitzével, az európai közép-hatótávolsá­gú fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt ve­vő amerikai küldöttség vezető­jével. Kohl szerint a Reagan-kor­mány „komolyan, felelősség tudattal” tárgyal Genfben; ezért a tárgyalások sikerét ál­lítólag az ellenzéki nyugatné­met szociáldemokraták veszé­lyeztetik, akik pénteken köz­zétett „vitairatukban” kétségbe vonták az amerikai tárgyalási szándék komolyságát. Kohl és Nitze találkozója után Peter Boenisch, a bonni kabinet szóvivője közölte: jú­nius 30-án, tehát közvetlenül Kohl kancellár július elejei moszkvai útja előtt, újabb megbeszélésre kerül sor Kohl és Nitze között a nyugatnémet fővárosban. Mind a nyugatnémet kor­mányszóvivő, mind a bonni külügyminisztérium szóvivője elutasította a szociáldemokra* ta pártnak azt a követelését, hogy a nyugatnémet parlament még a rakétatelepítés megkez­dése előtt foglaljon állást a genfi tárgyalások eredményé­vel kapcsolatban. Ugyanezt az álláspontot erő­sítette meg pénteken Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter is. Gen­scher szerint — ha Genfben nem születik konkrét er"1- mény — az NSZK kormá’ a az év végén minden további döntéshozatal nélkül hozzájá­rul a telepítés megkezdéséhez. Herényiét Chilében A chilei főváros környékén merényletet követtek el Ro­dolfo Seguel chilei szakszer­vezeti vezető ellen. Mint Se­guel közölte, csütörtökön a város határán túl egy katonai dzsip teljes sebességgel ötször nekihajtott gépkocsijának, és megpróbálta leszorítani autó­ját az útról. Rodolfo Seguel a chilei bá* nyászok szakszervezetének elnöke, akit a múlt héten megválasztottak az öt szak­szervezetet tömörítő és a kö­zelmúltban megalakított dol­gozók országos parancsnok­sága (CNT) országos vezető­sége elnökévé is. A szövetség június 14-re országos tiltako­zó akciót hirdetett meg. A Bundestag felelőssége A NATO-fegyverkezés és a két német állam viszonyának összefüggését elemzi pénte­ki vezércikkében a Neues Deutschland, az NSZEP köz­ponti lapja. A cikk címe: „Békét és eny­hülést fegyverkezés és kon­frontáció helyett”. A lap emlékeztet az NDK és a2 NSZK vezetőinek 1981. de­cemberi csúcstalálkozójáról kiadott közös közleményre, amely azt hangsúlyozta, hogy német földről soha többé nem indulhat ki háború. Az NDK minden tőle telhetőt megtesz ennek érdekében. Az NSZK-t illetően azonban nehéz hinni ennek az azóta is többször megismételt kijelentésnek, hiszen a szövetségi köztársa­ságban már folynak az új, közép-hatótávolságú ameri­kai atomrakéták telepítésének előkészületei — állapítja meg. alapjait. Következetesen foly­tatják a reformot, a „kiiga­zítással” fémjelzett gazdaság- fejlődési utat Ehhez az irá­nyítási és az érdekeltségi rendszer megújításától, az életszínvonal-politika követ­kezetes végrehajtásától az ál­lami bürokrácia korlátozásáig és visszaszorításáig sok min­den hozzátartozik. Mindez rengeteg embert és szerteága­zó érdeket érint, vagyis ren­geteg nehézséggel jár. Több irányú nyitás A parlamenti ülésszak egy­értelműen regisztrálhatja a kínai gazdaság növekvő sta­bilizálódását. Ennek egyik je­le, hogy a legutóbbi időszak­ban enyhítették a beruházá­si stoppot Gondos váloga­tással, de ismét nagyarányú miközben mértéktartóan és a kínai igények messzemenő figyelembevételével igye­keznek biztosítani a beruhá­zás és a rekonstrukció meg­felelő arányát. A korábban oly sokat em­legetett önerőre támaszkodás helyett Kína tudatosan és mind erőteljesebben épít sok­rétű külgazdasági kapcsola­taira, amelybe ma már be­lefér a Szovjetunió és a töb­bi kelet-európai szocialista ország felé nyitás éppúgy, mint az ismét növekvő érdek­lődés a nyugati hitel, techno­lógia iránt. F. Szabó József Egy amerikai A Kreml csütörtöki látoga­tója, Jurij Andropov ameri­kai vendége jól ismerte a járást. Nagykövetként meg­tette ezt a,z utat olyan Idők­ben is, amikor Moszkva a hit­leri hadakkal dacolt, s a fő­város légterében minduntalan feltűntek a náci repülők. Az­tán utóbb, békés körülmények között látogatott el fontos diplomáciai megbízatásának színhelyére. Averell Harriman, az Egye­sült Államok egykori moszk­vai nagykövete tehát ismerős­ként rója Moszkva utcáit. Ha létezik amerikai, aki a szovjet életet, a szovjet pol­gárok gondolkodásmódját ta­nulmányozta és ismeri, akkor Harriman, a veterán diplo­mata az. Most magánember­ként vendégeskedik a szovjet fővárosban. Olyan időpont­ban, amikor a két ország — egykori szövetségesek — kap­csolatai a mélypontra zuhan­tak. Van-e, lehet-e alkalmasabb pillanat diplomata számára, hogy rátermettségét bizonyít­sa? Aligha. Harriman pedig soha nem tagadta meg önma­gát. Mélységes aggodalommal korholta a Reagan-adminiszt- rációt a szovjet—amerikai vi­szonyban bekövetkezett elhi- degülés miatt. Az sem kétsé­ges, hogy a Jurij Andropov- val folytatott csütörtöki esz­mecseréjén ez volt a téma. Első kézből, a legilletéke­sebb szovjet politikus megfo­galmazásában hallhatta: saj­nos, a kérdések megközelítésé­ben az USA nem tanúsít fele­lősségteljes magatartást. Már­pedig nem vitás: a két nép közös ellensége, a háborús ve­szély kölcsönös mértéktar­tást és együttes erőfeszítése­ket igényelne. Moszkvában Bizonyára örömmel hállotí ta Harriman Jurij Andropov- tól: a Szovjetunió komolyan veszi kapcsolatait az Egyesült Államokkal, hiszen azok rop­pant jelentőségűek a béke megőrzése szempontjából. A szovjet politika az egyenlősé­gen alapuló, kölcsönösen elő­nyös, sőt jószomszédi kapcso­latok fejlesztését szorgalmaz­za az Egyesült Államokkal. Nem fér hozzá kétség: a veterán amerikai diplomatát szintén aggasztja a szovjet- amerikai kapcsolatok romlása. S az sem kétséges, hogy — bár m magánemberként járt Moszkvában — szavát föl­emeli majd, ha hazatér. Azt azonban már nehezebb megjósolni, vajon Harriman érvei hatnak-e a Fehér Ház­ban és mindenütt máshol, ahol az amerikai politika irányvonalát kovácsolják? Sajnos, Reagan kormányzata és a törvényhozásban napja­inkban valami olyan szemlé­let kerekedett felül, amely tá­vol áll a kérdések reális meg­közelítésétől. Bárcsak a rea­litásérzékéről ismert, ősz ame­rikai diplomata szava ezúttal ne lenne pusztába kiáltott szó. Hiszen legutóbbi, híres tanul­mányában már figyelmezte­tett rá, hogy a Szovjetuniót nem lehet zsarolni, s, hogy egy elhibázott politika olyan világégéshez vezethet, amely­nek már nem lesz krónikása, E sorai akkoriban nagy vissz­hangot keltettek az amerikai közvéleményben, csak ott nem, ahová címezte. De sza­vainak, most, amikor ha­zatér, talán nagyobb lesz a súlya, hiszen aranyfedezete az a beszélgetés, amelyet Jurij Andropovval folytatott. Gyapay Dénes Választási esélyek mérlegelése Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának főtitkára sze­rint a munkáspárt , még meg­nyerheti a választásokat — a közvélemény-kutatásokban mutatkozó hátránya ellenére. Ehhez azonban az kell — fejtette ki Gordon McLennan a Morning Stábnak adott in­terjújában —, hogy a párt, valamint a demokratikus és szakszervezeti mozgalom sok milliós aktívája a választásig hátralevő néhány napban a tömegék közé menjen, egye­nesen az otthonok küszöbére tegye le a thatcherizmussal szemben alternatívát kínáló érveit. A kommunista párt egy új típusú munkáspárti kor­mányért harcol — jelentette Szavazásra „Spanyolország mindaddig tagja marad a NATO politikai szervezetének, amíg a spanyol nép véglegesen nem dönt eb­ben a kérdésben” — jelentet­te ki Narcis Serra. A spanyol hadügyminiszter — aki részt vett a NATO tervező bizottsá­gának brüsszeli ülésén — csü­törtökön este hazaérkezve nyi­latkozott a sajtónak. Leszö­gezte, hogy „addig sem hagy­juk üresen a székünket, részt veszünk a NATO-tanács- kozásokon, de nem írunk alá semmilyen közös közleményt.” Majd hozzátette: „informál­ki McLennan, s hangsúlyoz­ta: „Nem szabad visszatérni a Wilson—Sallaghan-féle évek­hez, mert ha ez történik, a brit dolgozók kiábrándultsá­ga és illúzióvesztése az orszá­got az eddiginél is nagyobb mértékig a jobboldali fejlődés irányába sodorhatja”. McLennan végül rámuta. tott, hogy a tömegek mozgó­sítása, a demokratikus rész­vétel formáinak és lehetősé­geinek hiánytalan kihaszná­lása nélkül nincs baloldali győzelem. A Thatcher-kor- mánnyal szembeni elégedet­lenségnek tömegméretekben és aktív módon kell kifeje­ződnie, különösen, ami a munkanélküliség és a nukleá­ris fegyverkezés elleni til­takozást illeti. bocsátják nunk kell a spanyol népet, mindenről, hogy megfontoltan, felnőtt módra tudjon majd dönteni.” A legnagyobb spanyol szak- szervezet, az általános munkás­szövetség (UGT) most folyó 33. kongresszusán, a felszóla­lók többsége támogatta a vég­rehajtó bizottságnak azt a ja­vaslatát, hogy az ország lépjen ki az észak-atlanti katonai szerződésből. Szintén egyetér­tésüket fejezték ki azzal az előterjesztéssel, hogy az UGT folytasson kampányt a kilépés mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom