Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

Üj törvényt tárgyalt a Legfelsőbb Tanács Á kollektívák, a vállalatok nagyobb önállóságáért Á Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszakán Gejdar Alijev első miniszterelnök-he­lyettes terjesztete a küldöttek elé a dolgozó kollektíváknak a vállalatok, intézmények és más szervezetek irányításában betöltött szerepét rögzítő tör­vényről szóló beszámolót. Alijev rámutatott, hogy az új törvény meghatározza a dolgozó kollektívák és az ál­lamhatalmi szervek egymás­hoz való viszonyát, azokat az elveket, amelyek alapján a dolgozók részt vehetnek az irányításban. A törvény bőví­ti azoknak a termelési, szoci­ális és nevelési kérdéseknek a körét, amelyekbe a kollektí­vák irányító szerepet játsz­hatnak. A kollektívák a jö­vőben nem csak javaslatokat és észrevételeket tehetnek, hanem a törvény jogot is biz­tosit számukra önálló döntések meghozatalára. A kollektívák részére bizto­sított hatáskörök közül a tör­vény első helyen a gazdasági és társadalmi tervezéssel ösz- szefüggő kérdéseket tárgyalja — mondotta Alijev — ez ter­mészetes, mert a szocializmus és a tervszerű fejlesztés elvá­laszthatatlan egymástól. A központi tervezést továbbra is fejleszteni óhajtjuk. Jelenleg egy sor olyan In­tézkedés készül, — folytatta a szónok — amely a vállalatok önállóságának növelését, a szocialista vállalkozó kedv gazdasági feltételeinek Javítá­sát szolgálja. A dolgozóknak munkájuk során össze kell egyeztetniük az állami, kollektív és egyé­ni érdekeket. Eközben mindig az állami, össznépi érdek él­vez elsőbbséget. Az a tény, hogy minden kollektíva a társadalmi tulajdon egy Je­lentős értékű része felett ren­delkezik, egyben igen nagy felelősséget is ró a kollektí­vára az erőforrások ésszerű és hatékony felhasználásában. Napjainkban még számos olyan vállalat működik, amely­ben éppen a rossz munka- szervezés, a figyelmetlenség következtében forgácsolódik szét a közösség ereje. A közös munka eredménye, az állami, kollektív és egyé­ni érdek összeegyeztetése je­lentős mértékben attól függ, hogy a „mindenki képességei szerint, mindenki munkája alapján” szocialista elv milyen következetesen valósul meg. A kollektívák igénye az, hogy a kereset a munka minőségével és mennyiségével legyen ara­nyos. Ezt a törekvést támo­gatni kell. Jóval nehezebb megvalósítani a törvény első részét, azt, hogy mindenki ké­pességei legjavát nyújtsa munkájában. Ahhoz, hogy mindenki így dolgozzék, meg­felelő feltételeket kell bizto­sítani. A törvény ehhez szé­les körű jogokat biztosit a kollektívák számára, s ennek során a kollektívák érdekelt­ségére helyezi a hangsúlyt. Gejdar Alijev ezt követően részletesen szólt arról, hogy a törvény elfogadása jelentős lépés a szocialista demokra­tizmus kiszélesítése útján. A törvény jól bevált gyakorlatra támaszkodik: megerősíti a kormányzati szervek, párt- szervezetek, a Komszomol és a szakszervezetek képviselői­ből álló üzemi négyszög mű­ködését. Tapasztalataink azt mutatják, — hangsúlyozta az előadó —, hogy ezen a gya­korlaton nem kell változtat­nunk. A kollektívákról szóló tör­vény — mutatott rá Alijev — jelentős hozzájárulás a lenini értelemben vett szocialista ön­igazgatás gyakorlati valóra- váltásához. A Szovjetunióban a nép valódi önigazgatása ér­vényesül, s ez a kommuniz­mus építése során állandóan fejlődik. A mi felfogásunk szerint a szocialista önigazga­tás a demokratikus centraliz­mus jól bevált elvein alapul. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tömegeknek az irányításban való széles körű részvételét összeegyeztessék az egységes állami irányítással és terve­zéssel. A termelés legidőszerűbb kérdésének nevezte az előadó az állami, terv— technológiai és munkafegyelem erősítését. Alijev idézte az SZKP KB ta­valy novemberi ülésének ha­tározatát, amely a fegyelem szilárdítására hívott fel. Meg­állapította: a munkaszervezés korszerűsítése, hatékonyságá­nak növelése, a fegyelem és a rend fokozása nem kampány, hanem a párt hosszú távú irányvonala. A fegyelmet a Szovjetunióban tisztségétől függetlenül mindenkinek be kell tartania. A törvénytervezetről folyta­tott közel kéthónapos orszá­gos vitáról Alijev megállapí­totta, hogy abban összesen mintegy 110 millió szovjet ál­lampolgár vett részt. A terve­zetet egymillió-kétszázhar- mincezer gyűlésen vitatták meg. s összesen 130 ezer ja­vaslatot és észrevételt tettek a dolgozók. Ezeket figyelembe vették, s így a tervezet 23 pontjából a képviselők elé ke­rült változatban 21 pontot mó­dosítottak. A módosítások szá­ma eléri a hetvenet. A kollektívákról szóló tör­vény elfogadása és a Legfel­sőbb Tanács két ülésszaka között hozott határozatok meg­erősítése után az ülésszak be­fejezte munkáját. (MTI) János Pál pápa Lengyelország vezetőivel tárgyalt Kelemen István, az MTI tu­dósítója jelenti: Lengyelországi látogatásá­nak második napján II. János Pál pápa Varsóban találko­zott a Lengyel Népköztársa­ság legfelső vezetőivel, Woj- ciech Jaruzelski miniszterel­nökkel és Henryk Jablons- kival, áz államtanács elnöké­vel. Józef Glemp bíboros, a lengyel katolikus egyház prí­mása és a pápa kíséretének több tagja is jelen volt A találkozón Jaruzelski és a pápa beszédet mondott. A miniszterelnök szívélye­sen üdvözölte a katolikus egy­háztői és méltatta fáradozásait a világbéke megszilárdítása érdekében. Emlékeztetett arra. hogy Lengyelország — szö­vetséges: kapcsolatainak kö­szönhetően — biztonságos ha­tárok között él, s területéből egy talpalatnyi sem képezheti vita tárgyát. A világra lesel­kedő háborús veszély köze­pette a népi Lengyelország következetesen támogatja a szocialista közösség konstruk­tív békekezdeményezéseit. Lengyel részről nagy figye­lemmel kísérik a Vatikán bé­kemegnyilatkozásait is. Az or­szág belső helyzetéről szólva, úgy fogalmazott, hogy a leg- rosszabbon már túljutottak, bármennyire igyekeztek is ezt megakadályozni a népi Len­gyelország ellenfelei Jaruzelski végezetül szólt az állam és a katolikus egy­ház viszonyáról, amely, mint mondotta, kedvezően alakul és a lengyel állami vezetés ré­széről megvan a jóakarat a viszony további javítására. Bízunk abban. — mondotta, hogy a katolikus egyházfő zaróndckútja hozzájárul a nemzeti megegyezés további erősítéséhez, a béke ügyéhez. János Pál válaszában emlé­keztetett a lengyel nép viha­ros történelmére, arra. hogy a XVIII. század végétől egé­szen az első világháború be­fejezéséig Lengvelország nem létezett önálló államként. Fel­idézte egyik elődje VI. Pál pápa szavai1 arról, hogy Euró­pának és a világnak szüksége van az önálló, független len­gyel államra. Hangoztatta, hogy a második világháború alatt hatmillió lengyel vesz­tette életét, a lengyel nép te­hát óriási árat fizetett fennr maradásáért. Ehelyütt állást foglalt a fegyverkezési hajsza megfékezése, egy újabb, min­den eddiginél pusztítóbb vi­lágégés megakadályozása mel­lett. A Vatikánnak azt a meg­győződését fejezte ki. hogy a konfliktusok rendezhetők, ha emberi módon, párbeszéd út­ján keresik megoldásukat. II. János Pál a továbbiak­ban kifejezte kívánságát a lengyel vezetésnek és a tár­sadalomnak: a belső helvzet úgy alakuljon, hogy biztosítsa Lengyelország méltó helyét a világban. Köszönetét mondott a Len­gyel Népköztársaság állami vezetésének a meghívásért, és hangoztatta hogv zarán­dokként érkezett szülőhazájá­ba. A mintegy 40 perces talál­kozó után Jaruzelski, Jab- lonski, II. János Pál és Glemp megbeszélést tartott. (MTI) Személyi változások a kínai népfrontban S. Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Teng Hsziao-ping helyére Teng Jing-csaót, Csou En-laj özvegyét választották meg pénteken Pekingben a kínai népfront, a kínai népi politi­kai tanácskozó testület 6. or­szágos bizottsága elnökének. A 6. országos bizottság első ülésszakának pénteki plená­ris ülésén az elnökön kívül 29 alelnököt is választottak, va­lamint egy 297 tagú állandó bizottságot. Teng Jing-csaőról életrajz­írói fontosnak tartják meg­jegyezni, hogy nem kizárólag a néhai Csou En-laj révén ismert személyiség a kínai politikai életben. Teng Jing- csao diákként részt vett az Í919. évi május 4. mozgalom­ban, amely a párizsi béke- konferencia Kínát sértő dön­tései miatt tiltakozott, erősen Japán-ellenes éllel. 1925-ben csatlakozott a kommunista párthoz, s ugyan­ebben az évben ment felesé­gül Csou En-lajhoz is. Teng Jing-csao sokat dolgozott a kínai nőmozgalomban, részt vett r. kínai házassági törvény t kidolgozásában is. Hosszú időt töltött a kínai parlament ve­zető testületében, az állandó bizottságban, Csou En-laj 1976-os halála után visszavo­nult a nyilvánosságtól, majd a „négyek bandája” bukását követően ismét vállalt köz­életi funkciókat. Teng Jing- csao nyolcvanadik életévé­ben jár, s a KKP 11. Közpon­ti Bizottságának 3. plenáris ülésén a Politikai Bizottság tagjává választották. Ebben a pozícióban a KKP XII. kongresszusán mcgerősi tet­ték. Béketalálkozó a vincennes-i erdőben A francia békemozgalom nagyszabású seregszemléjé­nek ígérkezik az a béketalál­kozó, amelyet június 19-én, vasárnap rendeznek a Párizs melletti vincennes-1 erdőben. Száz francia közéleti szemé­lyiség kezdeményezte ezt a találkozót, a közvélemény fi­gyelmét akarják felhívni a nukleáris fegyverkezés ve­szélyeire. A „százak” felhívá­sára már tavaly júniusban is rendeztek békedemonstráci­ót Párizsban, akkor százezer­nél is többen vonultak fel Párizs utcáin, s most is ha­talmas tömegeket várnak. A béketalálkozót újszerű formában rendezik: kirándu­lás les% A résztvevők a vin- cennes-T erdő fái alatt, csopor­tokra oszolva, piknikeznek, közben a „százak” felhívásá­nak aláírói félkeresik az egyes csoportokat, hogy be­szélgessenek velük a békéért és leszerelésért folyó harc kérdéseiről. Az erdőben több színpadot is felállítanak, ott francia és külföldi énekesek, tánccsoportok lépnek fel, vé­gül pedig gyűlésen ismerte­tik a „százak” felhívását a béke és leszerelés érdekében, s 20 000 léggömböt ereszte­nek a magasba. (MTI) Szovjet kitüntetések Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke pénteken a Kremlben átadta a szovjet párt- és állami vezetők egy csoportjának odaítélt magas kormánykitüntetéseket. Andropov, a kitüntetések át­adása alkalmából mondott üdvözlő beszédében — név szerint említve Gejdar Alije- vet és Grigorij Romanovot, akik a Szocialista munka hő­se címet kapták, Vlagyimir Scserbickijt, továbbá Genna- gvij Szizovot és Viktor Cseb rikovot, akik Lenin-rendet kaptak —, kitért azokra a fel­adatokra, amelyek a szovjet oárt és állam vezetői előtt állnak. Spanyol javaslat a madridi találkozón A madridi találkozó mun­kájában néhány hete újabb megtorpanás tapasztalható. A NATO-államok ugyanis to­vábbra is kitartanak amel­lett, hogy a résztvevők tár­gyalják meg az ei nem köte­lezett és semleges országok záróokmány-tervezetéhez be­terjesztett kiegészítéseiket, amelyek humanitárius kön- töábe öltöztetett1 beavatkozá­si rendeltetésük miatt elfo­gadhatatlanok a szocialista országok számára. A pénteki plenáris ülés után Felipe González mi­niszterelnök, hivatalában fo­gadta a 35 részt vevő állam delegációvezetőit, s átadta a spanyol kormány indítványát azzal, hogy azt továbbítsák az országok állam- illetve kormányfőihez. Madridi források szerint a „spanyol üzenetnek” elkeresz­telt okmány megismétli a NATO-országok korábbi mó­dosító javaslatait — csak más formában, és egy csokorba gyűjtve. Egyes megfigyelők a mosta­ni spanyol lépés időzítését összefüggésbe hozzák Felipe González jövő heti amerikai útjával, bár ezzel összefüg­gésben Fernando Moran kül­ügyminiszter sietett leszögez­ni: „az új indítvány nincs kapcsolatban más nemzetkö­zi eseményekkel.” Közös piaci csúcstalálkozó Pénteken késő délután az NSZK-beli Stuttgartban meg­kezdődött a Közös Piac kor­mány- és államfőinek vasár­Nagy várakozás előzi meg a Prágában június 21-én kez­dődő nemzetközi béketalál­kozót, melynek jelszava „A békéért, az életért, a nukleá­ris háború ellen” Á prágai béketalálkozó Gene Robert Larocque nyu­A találkozó jelentőségéről galmazott tengernagy, a ka­és a hozzá fűzött reményeik­ről nyilatkoznak ismert köz­életi személyiségek, békehar­cosok. Edith Ballantyne, a béketa­lálkozó nemzetközi előkészí­tő bizottsága egyeztető cso­portjának vezetője, a békéért és szabadságért küzdő nők nemzetközi ligájának főtit­kára: tonai problémákkal foglalko­zó washingtoni tájékoztatási központ igazgatója: „A prágai találkozót rend­kívül időszerű fórumnak tar­tom, mivel arra az amerikai Pershing—2 rakéták és ro­botrepülőgépek nyugat-eu­rópai telepítése előtt kerül sor. Remélem, hogy ez a világ­méretű fórum elősegíti a kü­„A találkozóra mintegy lönböző társadalmi rendsze- 2500 résztvevőt várunk. Részt rű államok együttműködésé- vesz több nemzetközi szerve- nek erősítését, s elmélyíti a zet, képviselteti magát az népek közötti kölcsönös meg­EN.SZ és az UNESCO is. értést. A prágai találkozó Meghívót küldtünk parla­menti képviselőknek, szak- szervezeti vezetőknek, egyhá­zi, ifjúsági és nőszervezetek­nek. Jelen lesznek legkülön­bözőbb háborúellenes moz­galmak. A prágai találkozó lehetővé teszi esvmás jobb megértését, a kölcsönös biza­lom erősítését —, ez a tartós béke egyetlen lehetséges alap­ja”. egyik legfontosabb feladatá­nak azt tekintem, járuljon hozzá a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió désekben nem egyezik, de a fő kérdés, a békére való tö­rekvés, egyesít bennünket. Ha nem támogatom egy másik ál­lam társadalmi rendszerét, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az illető országot el kell törölni a föld színéről”. Sobei Siota professzor, köz­gazdász, a japán tudósok szö­vetsége elnökségének tagja: „Mi, japán tudósok síkra szállunk azért, hogy a tudo­mány vívmányait ne használ­ják fel katonai célokra. Hisz- szük, hogy Prágában ezt a törekvésünket a világ min­den haladó tudósa támogatni fogja. A tudósoknak, írók­nak, a politikusoknak és az üzletembereknek egy fő cél nevében kell egyesíteni erő­feszítéseiket. Ez a cél: bé­és közötti kapcsolatok javításé- kés é,e(. bolygónkon,» hoz . James Lamond, brit mun­káspárti parlamenti képvise­lő: „Lehet, hogy a résztvevők véleménye egyes politikai kér­NOGRAD - 1983. június 18., szombat Mikisz Theodorakisz, görög zeneszerző, a nemzetközi Le- nin-békedíj tulajdonosa: „Az én értelmezésemben a politika nem jelszavak és fel­hívások, hanem az emberek dolatok, a cselekedetek érzelmek egysége. Amikor a nép saját so­raiban látja azokat, akik a művészet eszközeivel fejezik ki a politikai igazságokat, akkor ebből erőt merít, s se­gít az ingadozóknak az egyet­len helyes út megtalálásában”. Jevgenyij Jevtusenko, szov­jet költő: „Ma, mikor korunk fő prob­lémája a tömegpusztító fegy­verek csökkentésének és meg­semmisítésének kérdése, Er­nest Hemingway szavai: »A gyilkolást nem lehet megszok­ni-«, úgy hangzik, mint a vi­lág összes művészéhez szóló felhívás. Annak ellenére, hogy kü­lönböző társadalmi rendsze­rek léteznek, hogy a kormá­nyok között ellentmondások vannak, s hogy a hazug pro­paganda meg akarja osztani a világ művészeit, íróit, film­művészeit, a legjobbakat, és mi a szovjet kultúra munká­sai is, ugyanazt a célt tűz­szívéhez, a népi tömegek kö- zük ki magunk elé: közelebb zé vezető út keresése, a gon- akarjuk hozni egymáshoz né­peinket, mep akarjuk előzni a föld nukleáris elpusztítását. Meggyőződésem, hogy az Igazi művész, bármely nem­zet szülötte is legyen, lehetet­len, hogy ne értse meg: min­dent el kell követnie azért, hogy ne legyen háború”. Dorothy C. Hodgkin, a nem­zetközi Pugwash-mozgalom el­nöke, Nobel-díjas természet- tudós, az angol királyi társa­ság tagja: „Az együttműködés és az egymástól való kölcsönös füg­gés az a terület, ahol a tudó­soknak ki kell fejteni erőfe­szítéseiket. Nincs és nem is volt soha olyan probléma, amely igazolhatná az atom­fegyver alkalmazását. Az atomfegyvernek nem szabad hadviselési eszköznek len­nie”. Michael Myerson, az Egye­sült Államok béketanácsá­nak elnöke: „A prágai béke-világtalál­kozó a legkülönbözőbb poli­tikai és egyházi irányzatú szervezetek és mozgalmak kö­zötti párbeszéd lesz, vélemé­nyem szerint ez elősegíti, hogy földünk összes békesze­rető embereinek erőfeszíté­seit egyesítsük az amerikai kormány veszélyes militaris­ta tervei elleni küzdelemre”. nap délelőttig tartó csúcsta­lálkozója. A háromnapos tanácskozás középpontjában a Közös Pi­ac — összeomlással 'fenyege­tő — költségvetésének újbóli szabályozása áll. A szervezet brüsszeli főbizottságának ar­ról a hónapok óta vitatott ja­vaslatáról, hogy a fizetéskép­telenség elkerülése érdekében emeljék fel az egyes tagálla­mok által befizetett összeg nagyságát, valószínűleg ezút­tal sem születik döntés. Sztráik Tripolibcn Az észak-libanoni Tripoli kikötőváros lakossága pénte­ken gyásznapot tartott, álta­lános sztrájkkal tiltakozott a 20 halálos áldozatot követelő csütörtöki vérengzés ellen. Megbénult az élet, zárva ma­radtak a boltok, az iskolák, a szolgáltató intézmények. A 600 ezer lakosú város térségében minden eshető­ségre felkészülve riadóké­szültségbe helyezték a szíriai békefenntartó erőket. A da­maszkuszi rádió a libanoni baloldali pártokkal összhang­ban Izrael ügynökeire hárítot­ta a felelősséget a provokatív vérontásért. A békés polgári lakosokra lövöldöző álarcos banditák felkutatása eddig nem járt sikerrel, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom